Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-30 / 252. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. október 30. Közel húszezer ember tolongott a Köln-Wcidenpeschi lóversenypálya lelátóin, hogy résztvehessen egy egzotikus esemé­nyen, Európa első teveversenyén. A versenyzők, nyolc drome dár Marokkóból, térdelve várakoztak a startra. A marokkói királyi lovasdandár tisztjei ülték meg a tevéket, melyek nyugodt tempóban trappoltak a pályán. Mivel a tevék otthoni környezetükben kizárólag csak egyenes irányban futnak, a többnapos edzés ellenére is számos nehézségre került sor a kanyarokban. A pálmát a 14 esztendős tevemén vitte el. „Tuarekk I” nagy előnnyel ért célba, s a 6000 méteres távot 16 perc és 21,3 másodperc alatt tette meg. Lovasa, Sidi Doulate, burnuszbán és turbánnal ékesítve, egy arany földgolyót kapott győzelméért. Tragikus filatélia Ki gondolná, hogy olyan békés szórakozáshoz, mint a bélyeggyűjtés, krimibe illő történetek is tapadnak? Pe­dig a Filatélia krónikásai nem egy ilyen esetet jegyeztek fel. Nemrég a többmillió dollár értékű, világhírű Burrus- gyűjtemény aukcióján az egyik világritkaság: az 1851. évi- hawai 2 centes bélyeg 14 800 fontért kelt el. A vevő talán nem tudta, hogy ehhez a bélyeghez milyen szörnyű esemény emléke fű­ződik. De nem kizárt, hogy tudta és ezért vette meg... Gyilkosság a bélyegért 1892. június 15-én párizsi lakásán holtan találták Gas­ton Leroux ismert filatélis- tát. Pénze, ékszerei hiányta­lanul megvoltak, tehát rabló­gyilkosság nem történhetett. Amikor azonban szakértő nézte át az áldozat rendkívül nagy értékű bélyeggyűjtemé­nyét, kiderült, hiányzik be­lőle az előbb említett legna­gyobb ritkaság. Ugyanis köz­tudott volt, hogy ez Leroux legféltettebben őrzött kin­cse. Ezen a nyomon elindul­va. hamarosan elfogták a tet­test; Hector Giroux kereske­dőt A gyilkos elmondta: mint szenvedélyes fiatélista, megpróbálta Lerouxtól meg­vásárolni a bélyeget, de nem tudtak megegyezni. A vita hevében elveszítette önural­mát rárontott Lerouxra, megfojtotta és a bélyeget el­rabolta. A világritkaság ez­után az akkori legnagyobb gyűjtő. Ferrari gróf birtoká­ba került és amikor a gróf gyűjteményét a franciák az első világháború után né­met jóvátétel fejében elárve­rezték, a hawai 2, centest a multimilliomos Purrus vásá­rolta meg. Az utóbbi évek egyik leg­tragikusabb emléke fűződik egy togói bélyeghez. Sylvanus Olympio togoi elnök­nek Kennedy elnöknél tett látogatása alkalmá­ból a togoi posta 1962 júniusában emlékbélyeget adott ki, amelyen a két ál­lamfő arcképét örökítették meg. Nem telt él egy év és mindkét elnök gyilkosság ál­dozata lett. Igen nagy ritkaság Japán 1871-ben kiadott bélyegsora, amelyen szimbolikus jel lóén t 16 levelű krizantém látható; Természetesen, mint minden értékes bélyeget, ezeket is hamisították Japánban, de sohasem^ 16. hanem 15 vagy 17 levelű virággal. Ennek az a magyarázata, hogy a 16 le­velű krizantém szentség volt: a császári ház és a biroda­lom virága. Aki ezt utánozta, azt régebben felségsértésért halálra ítélték, de később is súlyos börtönbüntetés várt rá. Ezért nem merték Japánban hűségesen hamisítani. De megnyugtatjuk a gyűjtőket: elég 16 levelű hamisítvány van forgalomban, csakhogy ezek Európában és Ameriká­ban készültek. Száműzetés Tibetbe Ugyanilyen bűntettet köve­tett el az a bélyegtervező művész, aki 1895-ben az ak­kori kínai anyacsászárnő tiszteletére kiadott sorozat egyik értékét példátlan vak­merőséggel. vagy gondatlan­sággal a császári ház bíbor vörös színében festette, holott akkor minden kínai földi halandónak tudnia kellett, hogy ezzel a felségsértés meg­bocsáthatatlan vétkébe esik. A büntetés ezúttal sem ma­radt el: a rajzolót Tibetbe száműzték, ami akkor egyér­telmű volt a halállal. A fel­jegyzések szerint a szeren­csétlen művészt többé nem is látták. Cecil Rose, neves angol fi- 'latelista, emlékirataiban fel­jegyezte, hogy egy 80 éves is­merőse megmutatta neki •gyűjteményét, amely tele volt angol gyarmati ritkaságok­kal. Az öregúr megemlítette, legritkább darabjaitól halála után sem akar megválni. Az illető nemsokára meghalt és kívánságára gyűjteménye leg­kedveltebb darabjait tartal­mazó albumát mellé temet­ték a koporsóba. Rose el­mondja, hogy néhány évvel később legnagyobb megdöb­benésére ezt az albumot egy kereskedőnél viszontlátta. Ügy látszik, valaki tudott a koporsó titkáról és a bélye­gek megszerzéséért a sírrab­lástól sem riadt vissza-­Ugyancsak Cecil Rose szá­mol be egy izgalmas kaland­járól. A hitleri uralom alá került Németországba uta­zott. Felkereste egy régi is­merősét, akiről tudta, hogy szenvedélyes bélyeggyűjtő. Az illető, mint régi fasiszta, az SS egyik magasrangú tisztje lett Rose az illetőnek elmondta, hogy egy londoni fílatélista megbízásából jár el és óriási értékű gyűjteményt kínált fel a tisztnek, ha négy német zsidó családot a de­portálással járó biztos halál­tól megment, a siker érde­kében meg is mutatta a vas­kos albumot, amely tele volt valóban ritkábbnál ritkább bélyegekkel. Az SS tiszt ar­cán látszott a mohó vágy, hogy az albumot megszerezze. Meg is jegyezte, hogy a bélyegek márkában több mint egy­milliót érnek. Rose — hogy lelkesítse — közölte vele: a katalógus-értékük ennél jóval nagyobb. Mindezek ellenére az SS tiszt kijelentette, hogy nem áll rá az alkura; Rose sajnálattal vette tudomásul és távozóban megjegyezte: két napot még Berlinben tölt, ha esetleg meggondol­ná magát, szállodai szobájá­ban keresse fel őt. Alig telt el 24 óra, az SS- tiszt jelentkezett. Szenvedé­lye felülkerekedett náci „hi­vatástudatán". A négy csa­lád részére hamis útlevelet szerzett és azok el is utaz­hattak Angliába. A múlt évben egy New York-i árverésen két .boríték 500 dollárért kelt el. A bo­rítékon levő bélyegeknek fil­léres értékük volt A magas összeget azért fizették, mert a feladó Lee Harwey Oswald, Kennedy elnök állítólagos gyilkosa volt. Ennek a vétel­nek már nincs köze a fila- téliához. Hajdú Endre Az alkohol — az ausztráliai őslakók ellensége Aki meg akarja ismerni Ausztrália ősilakóit, annak az ötödik kontinens északi, legkevésbé fejlett vidékére kell utaznia: ott találni néhány települést, ültetvényt, az esős évszakban elázott utakat. Csaknem ezer mérföld út vezet gazdag bányavidékeken át a csaknem sivatagnak mondható területre, ahol élnek. Egész Ausztráliában már csak fcb. 40 ezer ausztrál-néger él, ezekből is csak nagyon kevés a városokban, ahol azonban szintén nem asszimilálódnak. A településen megdöbbentő látványt nyújtanak ezek a bennszülöttek: semmiben sem hasonlítanak az afrikai nége­rekhez, hiányzik belőlük az afrikaiak kellemes külseje, vita­litása, méltósagteljessége. Rútak, s e rútságot fokozza az alkohol, és a betegségek hatása. Forradások és daganatok csúfítják el tömzsi termetüket, tisztátlanok, aminek fő oka, hogy állandóan részegek, — nemcsak a férfiak, a nők is. Senki sem tudja, honnan kerültek az ötödik kontinensre, azt sem, hogy mikor, de a XVII. században már ott találták őket, s az első európai telepesektől kapták ajándékba a rossz, ártalmas alkoholt. Ma rezervátumokban élnek, az észak-amerikai indiánok­hoz hasonlóan, idegenforgalmi nevezetességnek számítanak, s bár lassanként kezdenek velük törődni jótékonysági szer­vezetek, iskolák, kórházak épülnek számukra, mégis kiha­lóban vannak. Míg Ausztrália lakossága az utóbbi évtize­dekben jelentősen nőtt, az ausztrál-négerek egyre pusztulnak. ELÉGETETT PÁLMÁK A hazai növényvédő állo­mások szakemberei nagy gonddal ügyelnek arra. hogy a külföldről behozott mező- gazdasági termékekkel együtt ne hurcoljanak be az or­szágba növényi fertőző anya­gokat és növényi betegségek kórokozóit. Az import-szál­lítmányokat 23 határkiren­deltségen ellenőrzik. Közülük kettő közút mellett van, má­sik 7 közúti és vasúti ellen­őrzést is ellát, kettő van fo­lyami kikötőben, egy-égy pe­dig repülőtéren, illetve pos­tahivatalnál működik. Négy növényvédelmi kirendeltsé­günk a szomszédos országok területén található. A szakemberek évente ál­talában 60—70 ezer vizsgála­tot végeznek. Tavaly például 42 000 vagont kontrolláltak. Az ellenőrzések alapján legtöbbször olyan szállítmá­nyokat tartanak vissza, ame­lyekről beigazolódik, hogy va­lamilyen növényi kártevővel vannak fertőzve, vagy a fu­var kísérőlevél nem igazol­ja a tétel fertőtlenítésének té­nyét. Ilyenkor két megoldás van: vagy elrendelik a fertőt­lenítést, vagy pedig a meg­semmisítésre adnak utasítást. Tavaly például 546 vagonnyi áruról bizonyosodott be, hogy valamilyen oknál fogva eredeti állapotában hazánk­ban nem hozható forgalom­ba. Gyakran előfordul pél­dául, hogy a kávé- és kakaó- bab-szállítmányok növényvé­delmi kísérő irata nem tün­teti fel azt a tényt, hogy in­dítás előtt megfelelően fer­tőtlenítették-e a szállítmányt. Ilyenkor a magyar szervek utólag rendelik el a fertőtle­nítést. Megesik az is, hogy vetőmagok érkeznek, szintén kifogásolható kísérőlevéllel. A magyar szakemberek ilyenkor sem engedik meg a felhasz­nálást, mert tartanak tőle, hogy a behozott növényi be­tegségek ártalmára válnak majd a hazai növényi kultú­ráknak. Karanténfertőzés, növény­egészségügyi vizsgálat hiánya vagy behozatali tilalom mi­att összesen 482 darabárus szálítmányt, illetve posta­csomagban érkező növényi küldeményt kellett megsem­misíteni a budapesti Keleti pályaudvaron végzett vizsgá­lat alapján. El kellett éget­ni például egy Jugoszláviá­ból érkező pálma-szállít­mányt. nehogy egy nálunk még ismeretlen növényi be­tegség gócpontja legyen a küldemény. Picasso és a betörő Párizsban az alábbi anek­dota járja Picassoról: Egy sötét éjszaka észre* vette, hogy betörő jár a la­kásban. Kiugrott az ágyból és üldözőbe vette... Elfogni azonban nem tudta, de emlé­kezetből lerajzolta. Akkori­ban művészetének kubista korszakát élte. A rajzot át­adta a rendőrségnek. Másnap a rendőrség a rajz alapján őrizetbe vett egy francia minisztert, egy spa­nyol bikát és egy varrógépet. Ötszintes épület A Német Demokratikus Köztársaságban, Riesaban 1970-re új sertéshizlaldát építenek. A 30Ő m hosszú 5 emeletes épületben 20 ezer sertést helyezhetnek el. A takarmány-adagolás teljesen sertések számára automatikus, egy gondozó egyszerre tízezer állatot lát el. A mezőgazdasági építés­ügy területén először alkal­maznak ilyen nagymérvű mérő-, irányító- és szabályo­zótechnikát. Léggömbök az erdőgazdaságban Kanada Brit Columbia ál- művekkel szállítják tovább. lámában azzal kísérleteznek hogy a hegyekből léggöm­bökkel szállítsák le a fát. A léggömböket kábellel irá­nyítják. A hegyek lábától azután a fát szokványos jár­Az eddigi kísérletek alapján úgy látják, hogy a közeljö­vőben a fakitermelés eddigi klasszikus gépesítését új színfolttal gazdagítják majd a léggömbök. Chilében megkezdték a mesterséges tej tömeggyártását Chilében nagyüzemi mére­tekben állítanak elő halból mesterséges tejet. A tejpót­ló színre és illatra tökéletes mása a tejnek, de több pro­teint tartalmaz. Poralakban állítják elő. A tejporhoz ha­sonlóan oldódik a vízben és semmi sem árulja el, hogy alapanyaga — hal. Szakkö­rökben úgy ítélik meg, hogy a sajt- tejszínfagylalt stb; gyártásában széleskörűen fel lehet használni a mes­terséges tejet. Az Egyesült Államok és a nemzetközi gabonaegyezmény Az amerikai elnök egyik közgazdasági tanácsadójának véleménye szerint a Nemzet­közi Gabonaegyezmény nem funkcionálhat eredményesen és egyes tételeit felül kell vizsgálni. A tanácsadó kije­lentette, hogy az egyezményt rosszul munkálták ki, és nem működik hatékonyan, mert abból az időszakból származik, amikor búza­hiányra számítottak. Véle­ménye szerint az egyez­ményben előírt minimális búzaáraknak reálisabb bázi­son kellene nyugodniuk. Je­lenleg a búza világpiaci árai 15—20 százalékkal alacso­nyabbak az egyezményben előírt minimális áraknál. Mint a tanácsadó bejelen­tette: az Egyesült Államok kormánya a leghatározot­tabban teljesíteni szándéko­zik a Nemzetközi Gabona­egyezmény feltételeit, az egyezmény hatályának lejár­táig. Egyes országok nem teljesítették a nemzetközi cukor-egyezmény export-kvótáit A' Nemzetközi Cukor- Szervezet közölte, hogy a Nemzetközi Cukoregyez­ményben 1969-re megállapí­tott exportkvóták teljesítése elmaradt az előirányzattól, mégpedig 495 500 tonnával, beleértve 110 000 tonna nád­cukrot is. Az exportkvóták teljesítését illetően India 225 000 tonnával, Csehszlová­kia 90 000 tonnával, Mexikó 86 00o tonnával, Dominika 67 500 tonnával, Peru 45 000 tonnával, Kolumbia 37 000 tonnával a Malgas Köztár­saság 20 000 tonnával, Len­gyelország 17 000 tonnával, Nicaragua 11 000 tonnával. Brit Honduras 4000 tonná­val, Magyarország 3000 ton­nával maradt hátralékban. A világ szőlészetének és borászatának fejlődése A FAO borászati és szőlé­szeti kutatócsoportjának ülé­sén. amelyen 18 ország kép­viselői vettek részt (ezekre az országokra a borok és a szőlő világkereskedelmének körülbelül 90 százaléka jut) megállapították, hogy a sző­lészeti és borászati termékek értékesítésének bővítése min­denekelőtt a szokvány-borok minőségének megjavítását a szőlő- és bortermelés diver­zifikálását igényli. A küldöttek azt az óhaju­kat fejezték ki, hogy a FAO nyújtson megfelelő műszaki segítséget minden olyan or­szágnak, amely növelni sze­retné a.csemegeszőlő és ma­zsola termelését. A FAO képviselője erre azt vála­szolta, hogy a szervezet tőle telhetőén elősegíti a szőlé­szet- és borászat-fejlesztési programok megvalósítását, s az a célja, hogy ezek az ága­zatok fontosabb szerepet ját­szanak a nemzet-gazdaság­ban. Megjegyezte a FAO képviselője, hogy a világ borexportjának (a Világ bor­termelésének körülbelül 10 százalékát exportálják) ér­téke az utolsó négy—öt év folyamán meghaladta a kül­ső piacokon értékesített vaj-, sajt-, sűrített tej, húskon­zervek, kakaó vagy tea érté­két. s körülbelül 600 millió dollárt tett ki; A FAO adatai szerint a bortermelésben jelenleg Olaszország, Franciaország. Spanyolország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok fog­lalják el a vezető helyeket Az egy főre jutó borfogyasz­tás tekintetében Franciaor­szág, Olaszország, Portugália, Argentína Spanyolország Chile, Svájc és Görögország állnak az élen. Algéria képviselője (ez az ország a hetedik helyet fog­lalja el a világ bortermelé­sében), az üléaen kijelen­tette, hogy országa tízéves szőlő-újratelepítési progra­mot hajt végre, amelynek költségei körülbelül 400 mil­lió dollárt tesznek ki. A program keretében 40 száza­lékkal csökkenteni kívánják a szokvány-borok előállításá­ra felhasznált szőlőfajták te­rületét Algéria így keveseb­bet termel a szokvány-bor­fajtákból, amelyek értékesí­tése az utóbbi időben szá­mottevő nehézségekbe ütkö­zik. Ehelyett a minőségi bo­rok termelését fogják ösztö­nözni az országban. Feltéte­lezik, hogy a borszőlők terü­lete fokozatosan csökken 346 000 hektárról 198 000 hek­tárra, ugyanakkor pedig a csemege- és mazsolaszőlőfaj­ták területe 33 000 hektárral, illetve 10 000 hektárral bővül majd. A habzóborok világtermelése Az utóbbi 20 év folyamán 90 millió üvegről 560 millió üvegre, vagyis több mint hatszorosára nőtt a pezsgő és az egyéb habzóborok vi­lágtermelése. Az EGK tagál­lamok hányada a világter­melésben meghaladja a 60 százalékot A habzóborok világterme­lése 1963—1968 között évi át; tagban 9,5 százalékkal nőtt, s a fő termelő országokban a következőképpen alakult (millió üveg): 1963 1968 Világtermelés 400 560 EGK tagállamok 262 342 Franciaország 130 172 NSZK 100 130 Olaszország 32 40 Spanyolország 26 40 USA 21 M,

Next

/
Oldalképek
Tartalom