Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-30 / 252. szám

1969. október 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A KISZ KB védnökséget vállal az algyői olajipari beruházás felett AZ ELSŐ LÉPÉSEK Több mint két esztendeje merült fel először az a gon­dolat, hogy a több mint 3 milliárd forintos algyői olaj­ipari beruházásokhoz az al­földi olajipari párt- és KISZ bizottság a KISZ KB védr nökségét kéri. A kezdemé­nyezés a közelmúltban valóra vált. Ennek első lépése egy alapos véleménykutatás voit a generálkivitelező vállala­toknál. A kivitelező vállalatok örömmel fogadták a védnök­ségvállalás gondolatát. Több évre felmérték melyik válla­lat milyen kapacitással fog dolgozni az algyői térségben, s a munkahelyeken mennyi fiatal lesz. Ezt a felmérést az olajipari KISZ-bizottság végezte el a KISZ KB meg­bízása szerint. Ezek után a védnökséggel kapcsolatos konkrét tárgya­lások is megkezdődtek. A Csongrád megyei KISZ Bi­zottság — mint területileg illetékes szerv — szintén részletes felmérést végzett a várható beruházásokról. A védnökségvállalás továb­bi előkészítését a KISZ Köz­ponti Bizottság Ifjúmunkás Osztálya végezte Moravcsik Attila vezetésével. Tárgyalt a NlM, az OKGT és más vállalatok szakszervezetei­vel is. NAGY JELENTŐSÉGŰ TANÁCSKOZÁS A konkrét vállalásokat Szegeden egy tárgvalás előz­te meg. A résztvevők meg­állapították, hogy a KISZ Központi Bizottság minden támogatást megad, a védnök­séghez. az operatív bizott­ságnak, amelynek legfonto­sabb feladata a beruházás­ban érdekelt tervező- az építőanyagokat, gépi beren­dezéseket gyártó és szállító, továbbá a helyszínen dolgo­zó vállalatok KlSZ-szerveze- tednek mozgósítása. A KISZ KB felveszi a kapcsolatot a Komszomol Közpor ti Bizott­ságával is, hogy segítsék a Szovjetunióból érkező felsze­relések gyors szállítását, A tanácskozáson résztvevő vál­lalatok igazgatói támogatá­sukról biztosították a meg­alakult védnökségi operatív bizottságot, és arra kérték a KISZ Központi Bizottságot, bogy a lakásépítkezések meg­gyorsítására szervezzen épí­tőtábort is. A tanácskozáson felszólaló Rumpf Pál az alföldi olaj­ipari pártbizottság titkára elmondotta, hogy a KISZ védnökség igen sokat jelent­het az olajipar számára. Az olajipari pártbizottság nevében támogatásáról bizto­sította a védnökségi operatív bizottságot, amelynek vezető­jéül Zoltánfy Zoltánt válasz­tották, aki egyben a KISZ Központi Bizottság szervező­je is lett. A védnökségvállalással kap­csolatban beszélgettünk Ba- «logh Gyulával, az alföldi olajipari KISZ bizottság tit­kárával is. Szavaiból némi aggodalom is kicsendült. El­mondotta, hogy a tanácsko­zás után a védnökségi szer­ződés ünnepélyes aláírása Budapesten történt volna meg, azonban ezt a KISZ Központi Bizottsága elna­polta. Balogh Gyula tavaly hallatlan energiával küzdött többedmagával azért, hogy az 5-ös számú szegedi tank­állomás építése felett vállalt KISZ védnökségüket mara­déktalanul teljesítsék. Nagy­szerű vállalásuk emlékét hir­deti a tankállomás épületé­nek falában elhelyezett kő­tábla is, amely a védnökség tényét örökítette meg. Az olajipari KISZ bizott­ság a fentiek alapján is jogo­san számíthatott volna arra, hogy a KISZ Központi Bi­zottság a mostani védnökség­vállalás végrehajtásánál is teljes mértékben számít iá­juk és igényli közreműködé­süket. Szerették volna ha a megkezdett nemes kezdemé­nyezésüknek méltó folytatá­sa lett volna ez a nagy, komplex védnökségvállalás. Egyelőre ezt a feladatot a KISZ KB a Csongrád megyei KISZ-esekre bízta. Fekete Imre Szabálytalankodó emberek — bolti szarkák Szabálysértési tevékenységről tárgyalt a vb ülés A szolnoki városi tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén a szabálysértési cse­lekmények alakulásáról ké­szített jelentést tárgyalta, ötéves időszakot értékelve megállapítható, hogy bár a város lakossága ezidö alatt jelentősen növekedett, egész sor új üzem, intézmény tele­pedett le, s a régiek is bő­vültek, a szabálysértések szá­ma nem emelkedett A felje­lentések is csökkenő tenden­ciát mutatnak. Ehhez a jogi szankciók alkalmazása mel­lett minden bizonnyal hozzá­járult a fokozottabb jogpro­paganda és a felvilágosító, nevelőmunka is. Szabálysértési feladatok­kal, az 1968-ban megjelent új jogszabály értelmében, most már több szerv foglalkozik. Például az állami kereske­delmi felügyelőség ellenőrzé­sei során a szabály ellen vé­tőket megbírságolja. Koráb­ban az ilyen ügy is a városi tanács szabálysértési előadó­jához tartozott. A közegész­ségügyi és járványügyi fel­ügyelők szintén lehetőséget kaptak a bírságolásra; Olyan változás is történt, hogy pél­dául az ismeretlen tettesek ellen indított eljárást a rend­őrség szünteti meg, koráb­ban évente mintegy harminc ilyen feljelentés érkezett az igazgatási osztályhoz. Az elért eredmények ter­mészetesen nem azt jelentik, hogy ma már egyáltalán nin­csenek szabálytalankodó em­berek. Ha az elkövetett cse­lekményeket vizsgáljuk, ki­tűnik, hogy még mindig ki­magasló a tulajdon elleni szabálysértés. A munkahe­lyen elkövetett lopások és az önkiszolgáló boltok áruinak fizetés nélküli eltulajdonítá­sa. Számszerűségében is je­lentős a tankötelezettség megszegéséből eredő szabály- sértés. Tapasztalható az is, hogv a város utcái, közterei piszkosak, a lakóházak kör­nyéke úgyszintén és az épü­letekben is sok a szemét, a rongálás. Mindebből következik, hogy bőven van tennivaló, s a különböző szerveknek az ed­diginél is jobban együtt kell működniök annak érdekében, hogy kevesebb legyen a sza­bálytalankodó. A szabálysér­tési eljárás elsődleges célja a nevelés, s csak másodso­ron a büntetés. Az új sza­bálysértési törvény értelmé­ben kedvező a tapasztalat a tekintetben, hogy egyes ügye­ket a szabálysértési hatóság a munkahelyhez utal, ahol fegyelmi eljáráson vonják fe­lelősségre a vétkes személyt. Esetenként* társadalmi bíró­ság elé is terjeszthetnek sza­bálysértési vétséget Mindez a nevelő hatás fokozását biz­tosítja, A végrehajtó bizottság szükségesnek tartja azt is, hogy szakosztályai, az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági és a többi is jobban együtt­működjön a szabálysértési ügyintézővel. A tegnapi vb ülésen elhangzottakat is fi­gyelembe véve önálló hatá­rozati javaslatot terjesztenek majd a végrehajtó bizottság élé s még ebben az évben a tegnap elfogadott jelentést és az új határozati javaslatot is megtárgyalják a vb szak­osztályai. VENDÉQLÁTÁS ÉS IDEGENFORGALOM Grazból érkezett. Helsinki­be készül Somogyi Jenő, a Pannónia Szálloda és Ven­déglátó Vállalat vezérigaz­gatója. Régi, rutinos szakem­ber. decemberben lesz húsz esztendeje, hogy a vendég’á- tóipar szolgálatába állt. Az egykori népszerű Tejvendég-* lő üzletvezetőjeként kezdte pályafutását, öt évvel ezelőtt pedig a Büfé és Éttermi Vál­lalat vezetésével bízták meg. Ennyi a vezérigazgató te­vékenységének, távirati stí­lusban megfogalmazott tör­ténete. S az általa vezetett Pannóniáé? — A Büfé és Éttermi Vál­lalatból alakult, s rövid öt esztendő alatt ötszázötven­milliós forgalmat lebonyolító vállalattá fejlődött. — Mi tartozik a Pannó­niához? — Szállodák, touring-hote- lek, éttermek és szórakozó­helyek Budapesten és a Ba­laton déli partján. — Például? — Mienk a fővárosban, a Palace. a Nemzeti, a Metro- pol, a Park, az Opera, és az Airport Szálló, a siófoki szál­lodasor. Azután a touring- hotelek Siófoktól Balatonmá- riáig. Ez összesen háromezer- hatszáz szállodai férőhelyet jelent. — További szálloda ter­vek? — Az idén megkezdjük Ba- latonföldváron a nyolcszáz férőhelyes Neptun Szálló építését. És touring-hotel épül Fonyódon, négy pedig Budapesten: az Üllői úton, az Osztyapenko szobornál, a Normafánál és az EMKE mellett. Ha elkészülnek, kö­zel hatezerre növekszik szál­lodai férőhelyeink száma. — Hogyan zárták az idei balatoni szezont? ! — A Balaton nagy vonz­erő. mégis a legutóbbi évekig vonzása mindössze a három nyári hónapra, de legfeljebb száz vendégnapra korlátozó­dott. Pedig sokkal nagyobbá lehetőség. Három esztendő­vel ezelőtt vezettük be elő­ször az elő-, illetve utósze­zont. A leghosszabb szezonja az idén volt balatoni szállo­dáinknak és touring-hotele- inknek. Április negyedikén nyitották ki kapuikat és ok­tóber végéig állnak a bél­és külföldi vendégek rendel­kezésére. 1 — S az eredmény? — Igen biztató. Csak az előszezonban tízezer magyar vendégnappal volt több, mint egy esztendeje. Ez pedig, ha a csökkentett árakat vesz- szük is figyelembe, már nem elhanyagolható bevétel. An­nál inkább nem az. hiszen nem új beruházásokból, ha­nem a meglevő üzemhálózat fokozottabb kihasználásából eredt. Annak ellenére, hogy az idei nyári időjárás sze­szélyes volt, bevételünk szeptemberig száznegyvenegy százalékkal volt magasabb a tavalyinál. És ebben a szám­ban még nem szerepel a liárd forintokban mérhető takarékbetét­állománya is. Évek óta tartó folyamat hazánkban, hogy emelkedik a takarék- pénztárakban elhelyezett betétek úgy­nevezett elfékvé®i ideje és azok átlagos összege. A betétállomány nagymértékű növe­kedéséből és a kiskereskedelmi forga­lomból megállapítható, hogy a lakosság nagy része gyűjt tartós fogyasztási cik­kekre, értékesebb szolgáltatásokra. A takarékoskodás mind nagyobb értékű cikkek megvásárlását teszi lehetővé. Napjainkban a takarékbetétkönyv szinte olyan tartozéka a háztartásnak, a kiegyensúlyozottan élő családnak, mint a mosógép, vagy a televízió. S anélkül, hogy a meglévő gondokat, ne­hézségeket kicsinyíteni, vagy éppen elhallgatni akarnánk, elmondhatjuk: hazánkban ma a lakosság többsége tud miből takarékoskodni, s takaré­koskodik is. Mire gyűjtenek az emberek? A tv- I tői, s a háztartási gépektől kezdve a : külföldi társasutazáson keresztül a ví- ! kendházig, az autóig, a lakásépítésig j sok mindenre. Ezek közül a legna- | gyobb támogatást mindenképpen a la- i kásépítkezés érdemli. Ezért nyújt az' állam maga is kölcsönt házépítéshez, j hosszú lejáratú hitelek formájában; j közismert, hogy évről évre több tíz- I ezer lakás épül az országban állami : kölcsön segítségével. A takarékosságnak igen jelentős az | emberformáló ereje. Aki otthon, a csa- | Iádban be tudja osztani a pénzt, az i többnyire a munkahelyén is gondosab- j ban, takarékosabban bánik az anyag- i gal, a munkaeszközökkel Másszóval:! mindent a beosztó, jó gazda szemével j néz. Erre a társadalmi hasznosságra Is! figyelmeztet bennünket a Takarékos-1 sági Világnap. ; U. L. szeptember—októberi utósze­zon bevétele. Es az idei nap­fényes ősz remek kárpótlást nyújtott a szeszélyes nyárért. Egyetlen példát említek csu­pán. Az egyik októberi szom­bat-vasárnapon ezerszáz ven­dégnapot jelentettek szállo­dáink. Olyan időben, amikor tavaly már minden zárva volt! — Véleménye szerint nem 'túlságosan magasak a jelenlegi szállodai árak? — Ezért hoztuk létre tou­ring-hotel hálózatunkat. A touring hotelekben a szol­gáltatások ára a nagy szállo­dák árainak csupán ötven— hatvan százaléka. Ugyanak­kor a vendég nincs kötelezve a panzióra. Egyébként ez nemcsak a belföldi üdülőkre vonatkozik, hanem a külföl­diekre is. 1 — Hogy érti ezt? — Addig, amíg újdonság­számba ment Magyarország­ra utazni, elsősorban a nyu­gati országokból, azok jöt­tek eh akik a legmagasabb árakat is könnyűszerrel meg­fizették. Amióta azonban Ma­gyarországra tömegesen utaz­nak külföldről, turistáik zö­mét kis- és középkeresetű emberek alkotják. Természe­tesen ez nem jelenti azt. hogy .ezután már nincs szükségünk nagy, reprezentatív szállo­dákra, de szülcség van ugyan­akkor egyre több olyan szál­láslehetőségekre, amit a sze­rényebb anyagiakkal rendel­kező turisták is meg tudnak fizetni. A legnagyobb gondot továbbra is a kevés férő­hely jelenti, annak ellenére, hogy egész sor szálloda, tou­ring-hotel, motel és kem­ping épült hazánkban az el­múlt néhány esztendő alatt Évente több millió külföldi utazik át országunkon. Az esetek többségében ezek a külföldiek ma még valóban csak átutaznak Magyaror­szágon. vagyis nagyon ke­vés a haszon belőlük. A cél mindenképpen az, hogy a ma még átutazók legalább négy-öt napot töltsenek el nálunk. Ehhez természetesen nemcsak a jelenleginél sok­kal több férőhely szükséges. E —■ Hanem? — Például gyors, jó és ju­tányos áru közlekedés: a je­lenleginél sokkal korszerűbb úthálózat; jobb útjelző szol­gálat: a főbb átvonuló utak mellett korszerű éttermek és szálláslehetőségek; benzinku­tak és szervizek. Es ami szin­tén nem lebecsülendő: a je­lenleginél nagyobb figyel­messég és udvariasság. Nem­csak a vendéglátóipari üze­mekben, hanem mindenütt, ahol kapcsolatba kerülhetünk a külföldi turistákkal. — Melyek az idegenfor­galom eddig még kevés­bé feltárt területei? — A kérdés mindenképpen figyelemreméltó. Ugyanis so­kan, ha az idegenforgalomra kerül a szó, csak Budapestet és a Balatont említik. Pedig ennél sokkal nagyobbak a lehetőségeink. Erdeinket va­dászparadicsomnak tartják, ám ez a kitűnő lehetőség még nincs kellőképpen kihasznál­va. A két év múlva sorra- kerülő Vadászati Világkong­resszus. amelyet nálunk ren­deznek, minden bizonnyal jelentősen fellendíti majd ezt az ügyet. De nem élünk még megfelelően a gyógyvi­zeink adta nagyszerű lehető­ségekkel sem. Világhírű für­dőhelyeinken alig-alig tu­dunk jelenleg szállást bizto­sítani az idegeneknek. És ki­használatlan kincseink közé tartozik mé* mindig az alsó és a felső Dunakanyar is. Az egyik eddiginél is von­zóbb horgász- és evezős-para­dicsom, a másik pedig még látogatottabb történelmi ■ ki­rándulóhely lehetne. Ez a fia­tal, dinamikus fejlődésre ké­pes népgazdasági ág megér­demli és meghálálja a foko­zottabb törődést, a cselek­vésre buzdító figyelmet. P. P. MELLÉKVONALON IS FUTNAK VONATOK ^:«>iiiiaiiiiiiiiiiiii>iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii«iiaiiiiiaiiaiiiiiitiiiiiiiiiiaiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiaiiiiiitiaiiiiiiiiiiii!i«<iiii>uaiiaiiiiiiiiaiiiii*iiiiiiitiii*iiBiii:iiiiimiiiiiiiiiiiiiaiiiiisiiiiiiiiaiiiiiiiiaii>iiaiiaiiaii*ii*iiiii«iriiiitiiiiii:iiii;i»^ 1 Takarékossági i Világnap I öt év híján másfél évszázada — Ü 1824. októberében — alakult meg az első | takarékpénztár, erre emlékezve, szinte | minden országban szó esik október = utolsó munkanapján a takarékosságról. 1A világtakarékossági napon nálunk is = hagyomány felhívni a figyelmet ennek | hasznára, fontosságára. S ha igaz az | — és nyilván igaz —, hogy a takaré- I kosság gondolatának legjobb szószólói I azok, akik maguk is takarékoskodnak | és beosztó életmódjukkal többre viszik, s mint hasonló keresetű, de esetleg csak | a mának élő társaik, akkor túlzás nél- • kül mondhatjuk: Magyarországon sok | propagandistája van a takarékosság- § nak. Ezt bizonyítja a lakosság tízmil­«MiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiaBiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiaiiiniiiiüiiiiiLiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiinaiiiiiiMBiiaiiiiiiiiiiiaiiaiiaiiiiiBiiiiiaiiiiiBiiiiiaiiiiiiiiiiiitiaiiiiiiiiiiiiiiaiiaiianaMiimiaiiiiiaiiiiiBiiaiiiiiiiiiHiiiaiiaiiauaiiawaiia.* — Negyedikes gimnazista voltam, amikor majdnem baj­ba kerültem. Az orosz nyel­vet tanultam és az egyik órán cirillbetüs puskát találtak a dolgozatfüzetemben. Alig tudtam kimosakodni, hogy én csak az abc-t ismerem, így kezdődött. A finn nyel­vet 1939-ben kezdtem ta­nulni. Nyelvész szerettem volna lenni, de közbejött a háború és egyetem helyett a katonaságot „választottam A Szolnok megyei Köz­egészségügyi- Járványügyi Állomás egyik irodájában ütünk Burján Andrással. Az ajtón: Járványügyi ellen­őrök. — A felszabadulás után sem volt alkalmam tovább tanulni, dédelgetett álmomat valóra váltani. Később meg­házasodtam, azután már vég­képp elszállt a reményem... Nem ismeretlen és nem is ritka, hogy az ember akara­ta ellenére mellékvágányra fut. Tíz éve dolgozom a KÖJÁL-ban. Szeretem a munkámat, mert eléggé vál­tozatos, nem íróasztalhoz kötött. Sokszor mint a nyo­mozók, a bacilusgazdákat kutatjuk, akik a kórt terjesz­tik. Néha rengeteg a dol­gunk. mint a jászdózsai ár­víz után is volt. Fertőtlení­tettük a lakásokat, az is­tállókat és ólakat. Az ősz különben a fertőző betegsé­gek időszaka. Most azonban nem sok eset fordul elő. Burján András lelkiisme­retesen és jól látja el felada­tát. Munkaidő után, otthon, folytatódik a harmincéves álom. — A finn nyelv után, ame­lyet sikerűit tökéletesen meg­tanulnom, annak ellenére, hogy ÍZ959-ifl finn emberrel nem találkoztam, most ész­tül és lappul tanulok. Az észt már nagyon jól megy, a lappot is gyűröm. A svéd nyelv fonetikájával azonban nem tudom hogyan fogok megbirkózni. Nagyon szeret­nék kijutni Finnországba. Higgye el, Olaszország, Franciaország nem i>onz. Az Északot szeretem. Sajnos csak a leveleim jutnak el nyelvrokonainkhoz. Levele­zek egy városi könyvtár ve­zetőjével is, aki nemrégen a helyi lapban megjelentette a levelemnek egy részletét ilyen kísérő szöveggel: „Lám, lám mivel foglalkozik a puszták fia...” — Ha a fiam ugratni akar, azt mondja: „Na mi van puszta fia...”, vagy azt, hogy >,Hogy van kedves pálpusz- tafi?" A fiam? ö az lesz, ami lenni akart. Orvos. Két évig nem vették fel az egyetem­re, ezért tanult irodagép műszerésznek, de a tervét nem adta fel. Az idén fel­vették, örömmel mondott le erről a szakmáról. — Negyvenhét éves va­gyok. Azt mondtam az előbb, mellékvágányra futottam. Azért higgye el, nem érzem magamat szerencsétlennek. Mégegyszer azt mondom, hogy szeretem, amit csinálok és a munka utáni két-három óra, amit nyelvtanulásra for­dítok, kiegészíti, egyensúly­ban tartja az életemet. bj “

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom