Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-30 / 252. szám

1969. október 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Szocialista brigádok újabb csatlakozásai A napokban ismét több he­lyen tanácskoztak szocialista brigádok és brigádveaetők ar­ról, hogyan készüljenek fel­szabadulásunk 25. évforduló­jának méltó megünneplésé­re. Túrkevén 50 szocialista brigád képviselői ültek össze. A tanácskozáson a 17-es autójavító vállalat képviselői vállalták, hogy november 1-től egy hónapig felszaba­dulási műszakot tartanak. A gazdasági vezetők a jubileu­mi műszakban legjobb ered­ményeket elérők között 25 ezer forint jutalmat oszta­nak ki. Rókóczifalván az Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet szocialista bri­gádjai tanácskoztak és meg­beszélték, hogy mint keres­kedelmi dolgozók a vevők megfelelő kiszolgálásával, ki­fogástalan munkával csatla­koznak az eddig elhangzott jubileumi versenyre szóló felhívásokhoz. Huszonegyezer köbméter beton Az állami építőipari válla­latnál a gyors építkezések ér­dekében fokozatosan dolgoz­zák ki az egyes tevékenysé­gek gépesítését és bővítik a vállalati profilt is. A válla­latnak ma már Szolnokon ön­álló transzportbeton üzeme van, amely évente 21 ezer köbmétert termel a hely­beli és a környékbeli mun­kahelyeknek. Ugyancsak köz­pontosították Szolnokon a habarcs előállítását is, így- egyetlen munkahelyen sem kell keverni, mert a központi üzemük évente 7500 köbmé­tert termel. Most már a vasszerelést is az egész vállalat területére központi telepükön készítik elő. Minden munkahelyre már hajlított betonvasat kül­denek. Hét megye hibridkukorica vetőmag-ellátásáért (Tudósítónktól.) Az újszászi Szabadság Tsz- nél néhány éve rekord kuko­ricatermést takarítanak be. Még egy hónapja sincs, hogy a szövetkezet gépesített kuko­rica betakarítási bemutatót rendezett és a résztvevők megtekinthették azokat - a parcellákat is. ahol 23 hazai és külföldi kukoricafajta összehasonlító kísérlete folyt Tegnap hét megye köz- igazgatási szakemberei a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a for­galmazó vállalatok szakem­berei tanácskoztak itt ismét a jövő évi hibridkukorica ve- tőmagellátásróL A MTA mar­tor-vásári kutatóintézetének munkatársai elmondták a rendezvényen, hogy a jelen­leg köztermesztésben levő hibridek mellett tavasszal m;>- korlátlanul tudják biz­tosítani a nagyüzemeknek az Mv 503-as, 570-es és a 620-as egyszeres keresztezésű hibrid kukoricafajtákat és kisebb mennyiségben két újabb faj­tát is. Örvendetes, hogy még az idei termést be sem takarí­tottuk és máris a jövő évi nagy termés biztosítására ké­szülnek azok. akik a megfe­lelő vetőmagról gondoskod­hatnak. Uj téglagyár épül Mezőtúron Százhúsz millió forintos beruházással rövidesen új üzem építését kezdik meg a mezőtúri téglagyárban. Az építkezést az teszi szüksé­gessé, hogy egyre nő a ke­reslet a falburkoló-tégla iránt, s a jelenlegi gyártó ka­pacitás az igényeknek csak mintegy 70 százalékát bizto­sítja. A tégla- és cserépipari vállalat 16 telephelye között — sőt országosan is — ki­zárólag a mezőtúri állítja elő ezt a termékféleséget. Épí­tőipari alkalmazását — von­zó esztétikái tulajdonságai és időállósága folytán — mind nagyobb mértékben tervezik az építészek a leg­különbözőbb falfelületek ki­képzésére burkolására. A gyártás alapanyagául szolgáló mezőtúri agyag ki­váló tulajdonságai, nagy vastartalma, amely különö­sen élénk, vörös színt köl­csönöz a terméknek, szintén indokolja ezt a beruházást. Annak idején a többi között erre alapozták a mezőtúri burkolótégla termelésének megindítását is, s hogy nem csalatkoztak, arra bizonyság az évi 4 millió darabos ter­melés 11 millióra történt .,felfuttatása”. Ma már azon­ban — mint utaltunk rá — ez sem elég. S ráadásul az exportigények is növeked­nek. Országos talajművelési bemutató Tiszasülyön (Tudósítónktól) A mezőgazdasági nagyüze­mek egyik legnagyobb gond­ja — főleg a kötött talajon gazdálkodóké —, hogy olyan erő- és munkagépeket Sze­rezzenek be, amelyekkel ki­fogástalan talajmunkát le­het végezni. A megoldást az állami gazdaságok és a ter­melőszövetkezetek egyaránt keresik. Az Állami Gazdaságok Or­szágos Központja az Alföl­dön működő állami gazda­ságok szakembereit hívta meg tegnapra a Tiszasülyi Állami Gazdaság hollóháti üzemegységében rendezett talajművelési bemutatóra. A meghívott mintegy kétszáz szakember körében nagy ér­deklődést váltott ki a K— 700-as szovjet gyártmányú óriásgép: a 200 lóerős mo­torteljesítményű, négykerék hajtású 5 tonna vonóerőt ki­fejtő traktor, amelyet be­mutattak. Ezt a traktort 10 munkagéppel együtt impor­táljuk. Munkagépei* között szerepel PN—8—35-ös eke, kultivátor fogasborona, két pótkocsi, nehéztárcsa stb. Munkagépeivel együtt ez a felszerelés mintegy 1,5 mil­lió forintba kerül. Ez a gép jelenleg az erősen kötött ta­lajon legjobb munkaeszköz­nek ígérkezik. Bemutattak még különbö­ző jugoszláv eketípusokat, valamint a csataszögi görgős­eke négy változatát továbbá számos más talajművelő esz­közt A gépekkel együtt egy újtípusú szántási módot, az úgynevezett körbeszántást is megszemlélhették a szakem­berek; Szolgál falóház épül Kisújszálláson Koordinációs tanácskozás volt tegnap Kisújszálláson a városi tanácsnál. A város négy kisipari termelőszövet­kezete, a GELKA, a szolno­ki patyolat és a gázipari vállalat képviselői tanácskoz­tak arról, hogy szolgáltató házat építenek a városban. Az épületben több szakma, közte üveges, villany, cipész, fodrász, tv-, rádió-javító stb. kap helyet. A mintegy 4 millió forintos beruházást jö­vőre szándékoznak megkez­deni, s a következő évben be is fejezik. E tanácskozással egvidőben kezdték meg a vá­rosban egy 33 lakásos tár­sasház építésének az előké­születeit is. Kádár János elvtárs megkezdte Szolnok megyei látogatását (Folytatás az 1. oldalról) Kádár elvtárs érdeklődve az új építkezésekről, öröm­mel hallhatta, hogy a hatal­A koraesti órákban a köz­ségi tanácsháza nagytermé­ben a két tsz vezetőivel és tagjaival folytatódott a baráti eszmecsere. Csáki István nyitotta meg a beszélgetést. Majd Bereczki Lajos, a Közép tiszai és Jász­sági Mezőgazdasági Termelő- szövetkezetek Területi Szö­vetsége és Suba István, a Nagykunsági Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetségéljek titkárai más telep bejáratánál min­den igényt kielégítő öltöző és fürdő is épül az ott dolgozók számára. mái, tevékenységüket mind­jobban összehangolják. Eb­ben nagy segítségükre van­nak a területi szövetségek. A szolnoki szövetség mel­lett például építő-tervező iroda működik. A Mezőgaz­dasági Gépkísérleti Intézettel szerződést kötöttek,, mely 12 tagú kutatócsoportot telepít Szolnokra az állattenyésztési technológiai kísérletek ered­ményeinek meghonosítása cél­jából. Tapasztalataik szerint A beszélgetés során Né­meth István, a Hazafias Nép­front községi bizottságának elnöke az* indulás nehéz idő­szakát idézte felszólalásában. „Rengeteget esik a kisgye­rek, de soha nem üti meg magát. Így voltunk mi vala­hogy a tsz-mozgalommal. — Min gondolkodtunk régen? Hogy lehetne kilépni. Most ott tartunk, hogy nehéz be­lépni a szövetkezetbe. Hu­szonhét millió forintjuk van a takarékban a községbeliek­nek. Ezzel mindent meg­mondtam...” Kádár elvtárs a beszélgetés során az átszervezés előtti időszak nehézségeiről is szólt. Nem volt könnyű elhatározás a mezőgazdaság szocialista átalakítása, de e kérdést nem lehetett megkerülni. Az azóta eltelt évek bebizonyították, most él, többet áldoz, az utó­kornak viszont jobb, ha a szocializmus üteme fokozot­tabb. Ugyanakkor jogos kí­vánság az idősebb korosz­tályé is: élvezni akarja még életében a szocializmus ered­ményeit. Meg kell találni te­hát a különböző érdekek összhangját. A párt köz­ponti bizottságának és a kor­mánynak mindig szocialista elvek szerint kell mérlegelni és dönteni, úgy, hogy vala­mennyi jogos érdeknek a légjobban megfeleljen. Az egyéni és közösségi ér­dek kapcsán szó esett a nye­reség kérdéséről is. Akadnak olyan gazdaságvezetők, akik a nagyobb nyereséget az árak emelésével szeretnék elérni. Ez az út járhatatlan, a na­gyobb nyereséget az önkölt­® * Örömökről, gondokról — beszélgetés a tsz tagokkal A vendégeket ’ Csáki István tájékoztatta Szolnok megye politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről. adtak tájékoztatót a szövet­kezeti élet aktuális problé­máiról. Elmondották, hogy most már az élet bizonyítja, helye­sek voltak azok a célkitűzé­sek, melyeket , a párt IX. kongresszusa meghatározott. Helyesnek bizonyult a tsz szövetségek létrehozása. — A szövetkezetek virágoznak, terméseredményeik egyre nö­vekednek, tagjaik jobban él­nek, s gondolkodásmódjuk is változott. A tsz-ek gyorsan átálltak az új gazdasági mechanizmus követelményei­nek megfelelő gazdálkodásra. Kialakulnak a tsz-ek közötti együttműködés új, jobb tör­ném kielégítő még a közgaz­dasági elemző munka. Ezért közgazdasági-tudományos ku­tatócsoportot hoznak létre a tagszövetkezetek segítésére. A nyáron a szövetségek szervezésében szakdelegációk jártak a megyéből Dániában és Svédországban, örömmel állaoították meg, hogy itthoni eredményeinkkel e fejlett me­zőgazdasággal rendelkező or­szágok előtt sincs szégyen­keznivalónk. A tsz-szövetségek titkárai szóltak arról is, hogy a szö­vetségek a táj terület vitafó­rumai, informáló központjai és transzmissziós feladatokat is ellátnak. hogy az átszervezés a mun­kásosztály és a parasztság alapvető érdekeit jól szol­gálta. Foglalkozott Kádár elvtárs azzal, hogy napjainkban kü­lönböző érdekek találkoznak vagy esetleg ütköznek is. — Vannak országos, helyi, cso­port- és egyéni érdekek. Tovább bonyolítja e kérdést a nemzedékek sajátos ér­deke. Ez azonban más jel­legű, mint a kapitalizmus­ban volt. A szocializmust ugyanis lehet gyorsabban, vagy lassabban is építeni. A végcél világos, de gondol­nunk kell a mára is. Aki ség csökkentésével, a mun­katermelékenység növelésé­vel kell biztosítani. A gazda­ságpolitika alapelve marad: a dolgozó osztályok alapvető érdekeiről sohasem szabad megfeledkezni. A beszélgetés végén Kádár János elvtárs gratulált a két tsz tagságának eredményeik­hez, terveik végrehajtásához pedig sok sikert kívánt. Búcsúzóul Bódi Imre, a Lenin Tsz tagságának aján­dékaként egy kulacsot. Suba István pedig a nagykunsági tsz-gazdák nevében — a karcagi asszonyok által dí­szesen kivarrt — subát adott át Kádár elvtársnak. Az autóközlekedési tröszt jövő évi terveiről A szolgá'fafások bevezeféséhez alapító eveiének kiegészítését kérte több válla at Kétnapos országos konfe­rencia kezdődött szerdán Tatán az Autóközlekedési Tröszt rendezésében. Hogyan bővítik 1970-ben a szolgál­tatásokat a teherautó és az autóbuszparkot? — Erről ta­nácskoztak az AKÖV-ök ve­zető forgalmi szakemberei. Szerdán teherforgalom fejlesztési tervét vitatták meg. Az előzetes felmérések szerint a jövő évben 4—5 száza­lékkal több árut kell szál­lt taniok. A tröszt képviselői már augusztusban felkeresték a gazdasági tárcákat, hogy tá­jékozódjanak arról, mit vár­nak tőlük jövőre a száílít- tatók. Az igen fontos szezo­nális fuvarfeladatokkal kap­csolatban azonban nem kap­tak kielégítő választ. A me­zőgazdaság és az értékesítő szervek vezetői még meg­közelítően sem tudnak nyi­latkozni a csúcsforgalmi igé­nyekről. A jövő évi nagyobb tenni­valókra készülve országszerte 'korszerűsítik a teherautóparkot. A kis teljesítményű Csepel és ZIL típusú autókat öt tonnás NDK gyártmányú korszerű, nagyobb teherbíró gépkocsikkal cserélik ki. Sok szó esett a tanácskozáson a raktárgondokról. Országosan mintegy 27 000 négyzetmé­ternyi raktárterületre lenne szükség a zavartalan darab­áru szállításhoz. Ezzel szem­ben csak 10 000 négyzetmé­ternyi raktár áll rendelkezé­sükre. A jövő évre tervezett 6500 négyzetméternyi új rak­tár építése is rendkívül von­tatottan halad. Megvitatták a konferencia résztvevői hogy jövőre mi­lyen díjazási engedményeket adhatnak megrendelőknek. Több vállalatot elmarasztal­tak, mert sok esetben indokolatlan mértékű kedvezményt nyújtottak a szállíttatók- nak. 1970-ben elsősorban azok ré­szesülhetnek kedvezmények­ben, akik szombaton és a munkaszüneti napokon ve­szik igénybe az AKÖV te­hergépkocsijait. A tanácskozás násodik napján a személyszállítás jövő évi fejlesztési terveit beszélik meg. A szolgáltatások fejleszté­séről nemrég megjelent kor- .mányhatározat megállapítot­ta. hogy hazánkban a javítá- sok-szolgáltatások iránti igény túlnő a helyi ipar keretein, ezért minden gazdasági szek­tornak részt kell vennie e munkában. Az ipari, kereske­delmi és áruszállítási vállal­tok és szövetkezetek alapító leveleit, illetve iparjogosít- ványait — ahol azt kérik — a javítási-szolgáltatási te­vékenységgel ki kell egészí­teni. Máris egész sor vállalat je­lentette be. hogy élni kíván az új lehetőséggel, s az ille­tékes minisztérium hozzájá­rulását kérte az alapítólevél kiegészítéséhez. Mint a Ko­hó- és Gépinari Minisztéri­umban elmondották. a kérések ügyében legké­sőbb 2—3 héten belül dön­tenek. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek például azt kérte, hogy az árutermelésen kívül vállalhassa fémszerkezetek helyszíni szerelését. Fémmeg­munkáló gépek és fémszerke­zetek felújítását, karbantar­tását. a Csepel Autógyár te­herautóinak és egyéb termé­keinek felújítását, javítását, karbantartását vállalja. a Hajdúsági Iparművek és az alumíniumárugvár mintabol­tot kíván létesíteni, ahol saját cikkeit forgalomba hozza. Valamennyi említett kérés­hez hozzá-iár"** a Kohó­és Gévipari Miniszteri'm. Más tárcákhoz tartozó vál­lalatok. amelyeknek munká­ja valamilyen módon össze­függ a kohó- és gépiparral, szintén a KGM egyetértését kérték ahhoz, hogy felügye­leti szervük enreJ'5'v»’,r's«» alapítólevelük megváltoztatá­sát. E kéréseknek me°te'élő­én a KGM hozzájárult, hogy a Szegedi Fémipari Válla'at a jövőben motorkerékpárok és segédmotorok javításával is foglalkozhasson. a RA- VILL pedig vállalhassa az általa forgalomba hozott egves tartós fogyasztási cikkek ga­ranciális javítását

Next

/
Oldalképek
Tartalom