Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-24 / 247. szám

Vm. tt Héber 21 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A besenyszögi Kossuth Tsz-ben 350 holdon termelnek rizst. Tavaly még kézzel aratták le a termést, de idén a Kondor-típusú, Jugoszláv gyártmányú kombájnokkal aratnak és csépelnek. A 660 ezer forintos beruházás kifizetődő, a két gép 6—8 hold termését takarítja be naponta. A szövetkezetben holdanként! átlagban 13 mázsás ter­mést várnak. Eddig a terület kétharmadát takarították be. Képünkön aa új kombájnokat működés közben mutatjuk be. Foto: Csíkos Ferenc. A vád: cserbenhagyott két embert A szolnoki rendőrkapitány­ság közlekedésrendészeti osz­tályán a rendőrtiszt a „Ri­porter—5” magnót készíti elő. Fiatal fiú ül vele szem­ben, kezeit lazán ölébe ejtve. Az asztaltól kicsit távolabb a védőügyvéd ceruzával, pa­pírral. A fiúnak egy kicsit remeg a hangja, amikor a mikrofonhoz közelhatolva bemondja nevét: Szmolnik Zsigmond. A rendőrtiszt felteszi az első kérdés*­— Hogyan került önhöz a motor? A fiú lassan, minden szót előzőleg jól megrágva vála­szol: — Édesapámtól kértem el. — Mit akart csinálni? ■— Október 5-én a Ti éld Állami Gazdaság kultúrhá- zában ötórai tánc volt, oda akartam menni. — Mennyi italt fogyasz­tott? A fiú gondolkodott egy kicsit aztán lassan kibökte: — Vagy két üveggel, — Többet nem? — Később a barátaim rendeltek még. úgy gondo­lom, körülbelül hét üveg sört ittam meg. — Mondja el. ml történt a baleset előtt — Elmentem motorozni a kövegúton, egyik lányismerő­söm vezetett oda is. vissza Is, Aztán tv-t néztem, úgy em­lékszem, még ittam vagy fél üveg sört. Aztán hazavittem a lányt. Egyre folyamatosabban be­szél. — Később hárman akar­tunk hazamenni. Basa Sán­dor és Takács Etelka. Én ül­tem középütt, elöl a tonkon a lány, mögöttem kapaszko­dott Sándor. Körülbelül 80 kilométeres sebességgel men­tünk, amikor egyszer csak azt vettem észre, hogy az árokban vagyunk. Én telje­sen beszorultam a motor alá. Kértem Etelkát, hogy segít­sen kimászni, de ö azt mond­ta, hogy nagyon fáj a lába, nem tud moccanni sem. Nagy nehezen kimásztam a motor alól, megpróbáltam ja­vítani a motort. A sárhá- njjóm begörbült és horzsolta a gumit, szerszámom nem lévén, kézzel próbáltam ki- egyengetni. — Mit csinált Sándor? — veti közbe a rendőrtiszt. — Csak feküdt és úgy tett, mint aki alszik. Hor­kolt. — Folytassa. — Felültettem Etelkát * motorra, mentünk tovább, de most már lassabban, mert a külső állandóan horzsoló- dott a sárkányánál Alig mentünk őt kilométert, ami­kor az első durrdefektet kaptam. Az útmenti gallyak fékezték esésünket, bedűl­tünk az árokba. Etelkát meg­kérdeztem, tud-e jönni, azt válaszolta, hogy nem. Ekkor tolni kezdtem a motort. Ha­za, Martfűre. — Mit mondott otthon? *— Édesapámnak azt mond­tam, hogy buktam, -mert egy göröngy megdobta a kereket. Nem mertem bevallani, hogy hol voltam, mert ő egy tisza- földvári útra adta ide a motort. — Miért nem merte be­vallani az apjának az igaz­ságot? — Féltem, hogy megver. — Sándort miért nem néz­te meg alaposan, hogy mi van van véle? — Ha berúgott, megesett vele, hogy lefeküdt és el­aludt az úton. Erre gondol­tam akkor is. — Munkábamenet melyik úton ment? Nincs válasz. A rendőrtiszt mondja helyette: — Nem azon az úton, ahol Etelkát hagyta, ugye? Kényszeredett bólogatás a válasz. Kattan a magnetofon, megállították. — Jogosítványa van? A fiú bólint. — Karambolt, sérülést, vért látott már? — Nem, nem láttam soha. — Előző vallomásában em­lítette. az újságokból olvasta már. hogy elfogják az áldo­zataikat cserbenhagyó veze­tőket — Igen. — Akkor miért nem szólt az éleién mindjárt a bal­esetről? “ Féltem, hogy apám meg­tudja. hogy nem Tiszaföldvá- ton voltam. — Amikor munkába ment találkozott Sándorral. aki még az árokban feküdt? — kérdezte a rendőr. — Igen. Azt mondta, hagyjam ott, majd csak meg­lesz valahogy, aztán tovább horkolt. — Akkor miért mondta Sándor apjának hétfő haj. nalbam. hogy vigyen a válla­lathoz ruhát és élelmet, mert a fia a munkásszálláson al­szik? — Ilyet én nem mondtam. — Pedig a vallomásban így szerepel. — Nem tudok róla. Lehajtja fejét. Két ember­élet majdnem elpusztult mi­atta. Félt az apjától. A kö­vetkezmények eszébe sem ju­tottak. ö megúszta néhány karcolással. Most múlt tizen­nyolc éves. Utasai is hasonló korúak voltak. Sokat ittak. K. Gy. Művezetőképző tanfolyamokat indítunk Itőműre«, ács szakmunkások ré­szére, akik S éves szakmai gya­korlattal rendelkeznek* A tanfolyam időtartama alatt kiemelt bért fizetünk M őrás munkahét, minden szombat szabad. Vidékiek részére szállást adunk, különélést il­letünk, utazási hozzájárulást térítünk. JELENTKEZÉS személyesen: 43. n. A ÉV. Bp. XI, Dombóvári u. 19 <4-y 411 43-« 47-es villamossal). Szolnok megye az oktatáspolitikában mindig kezdeményező volt A Pedagógusok Szakszervezetének munkájáról tárgyalt a Szakszervezetek megyei Tanácsa Csütörtökön délelőtt ülést tartott a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa. A vezető testület meghallgatta az elnökség jelentését — me­lyeit Tabák Lajos, az SZMT elnöke terjesztett elő — az elnökség munkájáról s e te­vékenység tapasztalatairól. Ezt követően a Pedagógu­sok Szakszervezete megyei bizottságának jelentését vi­tatta meg a tanács. Az írás­ban beterjesztett jelentéshez Hack Márton, a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizott­ságának elnöke fűzött hosz- szabb, szóbeli kiegészítést. Hangsúlyozta, két év telt el a Pedagógusok Szakszerveze­tének VIII. kongresszusa óta. Szükségessé vált most számot adni az eddig végzet munká­ról, és javaslatokat összegez­ni, hogyan fejleszthető to­vább ez a tevékenység. A Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa — az írás­ban és szóban beterjesztett Jelentések alapján — megál­lapította; a nevelők 95.7 százaléka szervezett dolgozó, öt esz­tendei munkával sikerült elérni a szervezettség or­szágos átlagát. A tagdíj normál 100 százalékos. Tizenegy tagú megyei bi­zottság jól irányítja a városi, járási bizottságoknak mun­káját. Az elmúlt években fi­gyelemmel kísérte a Pedagó­gusok Szakszervezete a nők élet- és munkakörülményei­nek alakulását, a fizikai dol­gozók jó képességű gyerme­keivel való foglalkozást 8 a nevelők túlterhelésének prob­lémáit A szakszervezet támogatja az iskolai élet demokratizá­lódásának folyamatát. Az óvodai és a technikai dolgo­zók érdekvédő tevékenysége azonban ma még olykor hát­térbe szorul. Hiányos nem egyszer a szakszervezeti tag­ság rendszeres tájékoztató* sa is. A szakszervezet javaslatát meghallgatva 1967-ben 447, tavaly 1073 dolgozót részesítettek rend­kívüli feljebb sorolásban. Kedvezményes lakásépítési akció keretében 3 év alatt 230 pedagógus jutott lakás­hoz megyénkben. Tanácsi szervek 41 nevelő részére vásároltak lakást, — egyéb forrásból 39-en részesültek. Fejlődött a pedagógusok körében a kulturális tevé­kenység. Szolnokon, Török- szentmiklóson pedagógus énekkar működik, élénk az amatőr képzőművész szak­körök önképző s a kör tag­jai számára kulturált szóra­kozást biztosító tevékenysé­ge. Jászberényben, Kunszent- mártonban nyugdíjas peda­gógusok klubja működik. A Pedagógusok Szakszer­vezetének munkáját elemző vitában felszólalt a tanács ülésén résztvevő dr. Voksán József, a szakszervezet köz­ponti vezetőségének titkára. Szolnok megye — hangsú­lyozta — az oktatáspolitiká­ban mindig kezdeményező volt. Ez immár 20—25 esz­tendős hagyomány. Ezért a Pedagógusok Szakszervezeté­nek munkája is itt különös­képpen figyelemre méltó. A Magyar Szocialista Munkás­párt politikájának következ­ménye és egyik gyümölcse, hogy megélénkült mindenütt a szakszervezeti élet. Sajátos feladatok hárulnak a szakszervezetekre; nevel­ni a dolgozókat, mozgósí­tani a társadalmi feladatok­ra, valamint ellátni az ér­dekvédő tevékenységet,. Ezt a munkát a Szolnok me­gyei bizottság összességében jól látja el. A bizottság öt tagja marxista—leninista esti egyetemen tanul. — Képezik magukat a választott veze­tők. Ennek hatása a szak- szervezeti munkában érződni fog. Növekszik a munka tu­datossága. Kollektívvá válik a testület fáradozása. Növel­ni kell viszont az ellenőrzés hatékonyságát Akkor keve­sebb határozat hozatalával még messzebbre juthatunk. Inkább kevesebbet, de job­ban! — ezt az elvet kell ér­vényre juttatni a szakszer­vezeti életben is. A tanács ülése Árvái Ist­vánnak, az SZMT vezető tit­kárának a vita tanulságait összegező s a feladatokat pontosan megfogalmazó zár­szavával ért véget A Minisztertanács ülése (Folytatás az 1. oldalról) A honvédelmi miniszter je­lentést tett a Német Demok­ratikus Köztársaság nemzeti néphadserege katonai kül­döttségének magyarországi látogatásáról. A kormány a jelentést elfogadta és megál­lapította, hogy ez a látogatás is hasznosan szolgálta a két néphadsereg közötti fegyver­barátság és együttműködés további elmélyítését Az Országos Találmányi Hivatal elnöke és az igazság­ügyminiszter közős előter­jesztésére a Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a védjegyekről szóló törvény tervezetét, s úgy határozott, hogy azt az országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács a közel­múltban határozatot hozott a mezőgazdasági üzemek ki­egészítő tevékenységének to- vábbfejlesztéséval kapcsola­tos feladatokról. Ennek szel­lemében — az építésügyi és városfejlesztési, valamint a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter közös előter­jesztése alapján — a Minisz­tertanács módosította az építőipari kivitelezési jogo­sultságról szóló, 1967-ben ho­zott rendeletét Az új szabályozás szerint a mezőgazdasági üzem építő­ipari részlegének (brigádjá­nak) elsősorban a saját üze­mén belül kell épíkeznie, kielégítve a tagok és alkal­mazottak lakás- és egyéb építkezési igényeit is. Emel­lett a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter felügye­lete alá tartozó más mező- gazdasági és élelmiszeripari üzemek részére vállalhatnak munkát. Amennyiben van szabad kapacitásuk, abban a járásban, ahol üzemük mű­ködik, a tanácsi, a társadal­mi szerveik, az általános fo­gyasztási és értékesítő szö­vetkezetek, valamint a la­kosság megrendeléseinek is eleget tehetnek. Ez a tevé­kenység azonban az építő­ipari részleg teljes termelési értékének egyharmadát nem haladhatja meg. A mezőgazdasági termelő­szövetkezetek közös építő­ipari vállalkozásai a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter felügyelete alá tartozó építtetők részére a környező megyék területén is végezhetnek építőipari munkát A termelőszövetke­zetek építőipari szövetkezeti közös vállalatai bárhol, bár­mely megrendelő részére építkezhetnek. Az építőipari kivitelezési jogosultságra vonatkozó jog­szabályokba ütköző, vagy azok megkerülésével kötött szerződések semmisnek te­kintendők és ilyen esetek­ben a megfelelő szaknciók alkalmazása szükséges. A belügyminiszter előter­jesztése alapján a kormány határozatot hozott arra, hogy 1970. január 1-től megváltoz­tatja a személyi igazolványok kiadásának és a lakcímbe­jelentésnek rendszerét. A jö­vő évtől kezdve a magyar állampolgárok 14. életévüktől kapnak személyi igazol­ványt Erre elsősorban azért van szükség, mert a fiatalok egy része a nyolc általános iskola elvégzése után elhe­lyezkedik. Az igazolványok cseréjére a jövőben az ed­diginél ritkábban kerül sor. A részletes szabályozásról a Belügyminisztérium kellő idő­ben tájékoztatja a közvéle­ményt. A Minisztertanács a kor­mányzati tevékenységről szó­ló tájékoztatás színvonalá­nak emelése és szervezeti feltételeinek javítása érdeké­ben elfogadta a kormány Tájékoztatási Hivatalának feladatairól és jogköréről be­nyújtott előterjesztést A határozat kimondja, hogy a Tájékoztatási Hivatal a saj­tóterület országos hatáskörű szerve, feladata az állami tá­jékoztatási munka szervezése, koordinálása, valamint a saj­tóterületet érintő állami fel­adatok ellátása. Munkáját a Minisztertanács elnökének felügyelete alatt végzi. A hi­vatal elnöke egyben ellátja a kormány szóvivői teendő­it is. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyaik (MTI) BECKET az új irodalmi Nobel-díjas A svéd akadémia Samuel Becket ír származású, Fran- ciaországban élő drámaíró­nak. költőnek és novellistá­nak ítélte oda az 1969. évi irodalmi Nobel-díjat. Becket, aki 1953-ban be­mutatott „Godotra várva” cí­mű színművével vált szinte egyik napról a másikra vi­lághírűvé, már évek óta a legtekintélyesebb irodalmi alapítvány díjának váromá­nyosaként szerepelt a köztu­datban; Sámuel Becket most 63 esztendős. 1963-ban Becket 47 drá­maíró társával együtt aláírta azt a nyilatkozatot, amely­ben megtiltják műveik elő­adását bármely dél-afrikai, vagy más olyan országban működő színházban, ahol megkülönböztetést alkalmaz­nak a színesbőrűekkel szem­ben. A 375 ezer svéd korona (30 ezer font) értékű Nobel- díj összegét Alfred Nobel születésének évfordulóján, december 10-én VI. Gusztáv Adolf svéd király nyújtja át az írónak a stockholmi kon­cert-palotában. Becket jelenleg Tunéziá­ban- tartózkodik, s feltehető­en még nem is értesült a hírről, mert franciaországi kiadója eddig eredménytele­nül próbált telefonkapcsola­tot létesíteni vele. Úgy tud­ják. hogy egy hónapig lesz Észak-Afrikában. s a fran­cia irodalmi közvélemény ér­deklődéssel várja, miként fo­gadja majd a zárkózottságá­ról ismert drámaíró kitünte­tésének hírét. Párizsi kiadó­jának egyik képviselője — Jerome Lyndon — Becket önmagába forduló lelkűiét é- re utalva kijelentette: „Kép­telen vagyok elképzelni őt, amint Storkholmba utazik a díj átvételére, s amint beszé­det mond. Soha életében nem tartott szónoklatot Soha nem adott interjút és nem beszólt a nyilvánosság előtt”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom