Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-23 / 246. szám
1969. október 29. SZOLNOK MEGYEI NffiPLAf A világűr néhány orvosbiológiai kérdése Vitathatatlan tény, hogy ax ember űrrepülését biztosító feltételek megteremtésében jelentős szerep jutott az orvosbiológusoknak. Már bizonyítást nyert, hogy állatok huzamosabb ideig — 22 napig — tartózkodhatnak a súlytalanság állapotában, sót az ember a világűrbe kilépve is megőrzi munkaképességét Az eddigi eredmények ellenére minden egyes embereket hordozó űrhajó felszálláséinál folynak megfigyelések, tanulmányozzák a világűr hatását az emberi szervezetre, így van ez a Szojuz—6, a Szojuz—7 és Szojuz—8 esetében is. Az űrrepülés során fellépő jelenségek egyrészét már a repülésegészségügy megoldotta. Ilyen volt pl. a gyorsulás hatása az emberi szervezetre, amelyet már korábban felderítettek. Ez lehetővé tette, hogy kidolgozzák a fel- és leszállás technikai követelményeit, amely veszélytelen az űrhajósok életére, egészségére. Ugyanez vonatkozik a szervezet mesterséges oxigénellátására, az űrhajók fedélzetén. Természetesen ez még nem azt jelenti, hogy akár csak az említett kérdések teljesen megoldottak. Így pL jelenleg a kutatók nagy figyelmet szentelnek a huzamosabb repülések befejező szakaszában — a földreeresz- kedés során — fellépő túlterhelésnek, amely a szervezet funkcionális állapotának hirtelen változásával, a hypokinesis — vagyis a súlytalanság tartós állapotában is tapasztalható mozgásszegény s ég — jelenségével áll összefüggésben. A csökkent testmozgás következtében fellépő hypoki- nesisre vonatkozólag már az első űrrepülések alkalmával is széleskörű vizsgálatokat folytattak. A földön lehetetlen reprodukálni a súlytalansággal kombinált mozdulatlanságot, ezért különleges módszerek kombinációját alkalmazták. Különleges — az emberi test fajsúlyával azonos fajsúlyú — folyadékba helyezték a kísérleti személyt, vagy ágybafektették és teljes mozdulatlanságot rendeltek eL Kétségtelen, hogy egy ilyen kísérletsorozat után bizonyos funkcionális változásokat figyelhettek meg a vizsgált személynél. Például csökkent a fiziológiai tónus, megváltozott az anyagcsere, és a pszichológiai funkcionálás. Mindezek ellenére a Hypokinesis jelenségét teljesen megismerni nem sikerült Ugyanezt mondhatjuk a vestikuláris rendszer — az egyensúlyközpont — működéséről a súlytalanság állapotában. Tyitov repülése után a szervezetében fellépő jelenséget „szputnyik betegségként” tartották számon és kizárólag az egyesúlyközpont reakciójának rendellenességeként értékelték. A szovjet és az amerikai tudósok később kimutatták ennek az álláspontnak a tarthatatlanságát és a szervezet kontroli- szervei összhangjának megbomlásaként vizsgálták a kérdést. Jelenleg az űrbiológia legfontosabb kutatási ága a vérkeringési rendszerek reakciójának, a bőrfelület lélegzésének és a vestikuláris rendszereknek a vizsgálata A figyelem a központi ideg- rendszerre, az energiacserére, a test hőszabályozására és az emésztésre irányul. Ezek nélkül lehetetlen tovább fejleszteni az űrhajó — levegő regeneráló, kondicionáló és hőszabályozó — berendezését. Az energiacsere és a szervezet hőszabályozásának működése sok tekintetben függ a külső körülményektől, amelyben az élő szervezet funkcionál. Ezenkívül nagy- jelentőségű az agykéreg állapota A tudósok jelenleg egy sor kérdés tisztázásán dolgoznak, amelyek egyelőre elméleti jellegűek, de bizonyosan hamarosan gyakorlati értékkel is bírnak. Ide tartozik mindenek előtt az ember és a gép kibővített kapcsolata. A folyó űrkísérletek fontos területe a biomika. A bio- vezérlés ugyanis elkerülhetetlenül szükséges a megbízható mentőszerkezet tervezésénél, az űrhajós munka- körülményeinek megjavításánál. Miként továbbíthatók az orvosbiológiai információk az űrhajók fedélzetéről, amely egyre jobban távolodik a Földtől? Ezeknek a kérdéseknek a megoldása elképzelhetetlen a fedélzeti elektronikus számítógépek megalkotása nélkül, amelyek feldolgozzák az űrhajósok élet jelenségeiről kapott adatokat. Ezekután a berendezés a korlátozott befogadóképességű telemetrikus csatornákon keresztül automatikusan biztosítja az információk továbbítását, ellenőrzi az űrhajósok egészségi állapotát és azonnal jelzi, ha valamilyen változás következett be, sőt „megjósolja” a várható rendellenességeket. A szakértők előtt tehát bonyolult, de igen vonzó feladat áll jelenleg új életfeltételeket biztosító rendszereket kell készíteni, amelyek a biológiai és fizikai-kémiai láncokból állnak és lehetővé teszik oxigén visszanyerését a kilélegzett szénmonoxid- bóL Az ember élettevékenysége során keletkező termékekből visszanyerni a vizet és egyéb módon kiegészíteni az élelmiszerkészletet Az ilyen rendszerek ha különböző formákban is, utánozzák a földi anyakörforgást és biztosíthatják a személyzet normális létfeltételeit a többhónapos vagy több éves űrrepülések során. Y. Parin akadémikus, F. Kosmolinszkij, az orvostudományok kandidátusa ■ í w ; m»l '■■■vríf • •”<- ‘" TT ..y.,. , Ä • jBB SS «SIS , 8» S >-----' ' í-í-i-'-ív "-S í- ■ A teherautóépítésben világszerte két fő tendencia figyelhető meg: egyre növelik a gépkocsik méreteit (természetesen ezzel párhuzamosan a motorteljesítményt és a teherbíró képességet is), és különböző, főként a rakodás műveletét egyeszerűsítő segéd- berendezésekkel látják el a gépjárműveket. A nyugatnémet Krupp gyár 26 tonnás, háromtengelyű teherkocsi típusát például távvezérlésű önrakodó szerkezettel hozzák forgalomba. A segédberendezés hidraulikus „izmai” négyféle munkafolyamat elvégzésére alkalmasak. Az alsó munkahengerek a jármű kitámasztásáról, stabilizálásáról gondoskodnak. Az emelőbak gémjéhez csatlakozó hengerek függőlegesen mozgatják a terhet, a bakot hátulról támasztó hidraulika pedig a rakomány vízszintes irányú mozgatását, a platóra való ráhelyczést végzi. A markoló szerkezet munkahengerei viszont megfelelő szorítást biztosítanak a rakodólapra helyezett, vagy konténerbe rakott áru felemeléséhez. Mindezeket a műveleteket maga a gépkocsivezető irányítja a kezében tartott vezérlőszerkezet segítségével. Az önrakodó tehergépkocsi praktikus segédszerkezete teljesen száműzi a rakodásból az izomerőt és munkaerőmegtakarítást is eredményez. Újabb gazdaságok fejestek be a vetést Kedd estig befejezte az őszi kalászosok vetését az új- szászi Szabadság Tsz és a, tiszaszentimrei Ezüstkalász Tsz. Üjszászon az idén 25 mázsás átlagtermést takarítottak be búzából. Most 1850 holdat vetettek el, II. és III. fokú szaporítású vetőmagból. A tiszaszentimrei tsz-ben csak 9,8 mázsa volt az idén a búza termésátlaga. Ám tavaly Ciak november 15-re vetettek el. Az idén jó vetőágyba került az 1200 hold búza magja. Tegnap délután táviratban értesítette szerkesztőségünket a Szenttamási Állami Gazdaság: „Október 18-án az őszi vetéseket befejeztük”. Fiat—Lancia A Rómában megjelenő II Fiorino és a milánói L’Avve- nire szerint a Fiat művek megvásárolta a Lancia autógyárat. Mindkét gyár fő üzemei Torinóban működnek. Az olasz pénzügyi körökben az a hír terjedt el, hogy 9 Fiat művek majdnem 100 milliárd lírát fizetett a Lancia autógyár megvásárlásáért. Hosszú kedvező gyümölcs, zöldségfelhozatal Október második felében továbbra is nyárias az időjárás. A meleg és a napsütés hogyan érezteti hatását a piaci felhozatalnál? Az MTI munkatársának erre a kérdésére a MÉM illetékesei elmondották: a mezőgazdasági üzemek részéről felkínált áruk mennyisége, — különösképpen gyümölcsből és zöldségből — fedezte a lakosság szükségletét Szeptemberben például a budapesti piacokra 31000 tonnával több árut hoztak fel, mint az elmúlt év azonos időszakában, bár az időjárás ellen az elmúlt év őszén sem lehetett panasz. A gazdaságok anyagi érdekeltsége, a többcsatornás áruértékesítési rendszer — és természetesen az érlelő, száraz idő — most a piaci kosarakba kerülő mezőgazdasági termékek árán, értékén és minőségén egyaránt jól lemérhető. A tapasztalatok szerint a felhozatal különösen burgonyából, sárgarépából, fokhagymából, petrezselyemből és zöldpaprikából nőtt Az elmúlt évhez képest azonban valamivel kevesebb zöldborsó, karfiol, zöldbab és kelkáposzta került a csarnokokba, üzletekbe. A gyümölcsfélék közül az őszibarackból az elmúlt évi ötszörösét adták el. A csemegeszőlőből ellenben — a jó termés ellenére — eddig 8 százalékkal kisebb volt az értékesítés, ami arra figyelmeztet hogy nincs még minden rendben az áruterítésnél! A legutóbbi piaci ellenőrzések összesítése a tavalyi és az idei árak kiegyenlítődésére mutat. Egyes termékekhez drágábban, másikakhoz olcsóbban juthatnak hozzá a háziasszonyok. Mindent egybevetve azonban az elmúlt évinél valamivel kedvezőbben alakult a helyzet Magyar műszaki és tudományos napok Bécsben Lóránt László Endre. MTI tudósítója jelenti: az Bécsben befejeződtek .az előkészületek a magyar műszaki és tudományos napokra, amelyeknek ünnepélyes megnyitója október 27-én lesz a Collegium Hungari- cumban. Osztrák részről Otto Mitterer kereskedelem- és iparügyi miniszter, valamint Rudolf Sallinger, a kereskedelmi és iparkamara elnöke vállalt védnökséget a magyar napok felett, amelyeknek hétfői megnyitójára Bécsbe várják a magyar védnököket is: dr. Lévárdi Ferenc nehézipari minisztert és Kallós Ödönt, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökét. A jövő hétfőtől öt napon át — október 31-ig — a Collegium Hungaricum termeiben naponta négy-öt előadást tartanak a magyar műszaki és tudományos élet képviselői. Az előadók között magyar egyetemi tanárok szerepelnek, — mint például dr, Benedek Pál és dr. Haiman Ottó —, valamint magyar iparvállalatok tudományos intézetek neves műszaki vezetői, kutatói és mérnökei, a magyar—osztrák ipari kooperáció ismert úttörői — a többi között: dr. Bendes Tibor elektromérnök, főiskolai tanár, akinek a magyar— osztrák árucsereegyezmény létrejöttében volt vezető szerepe. Befejeződlek a KPVDSZ IX. Kulturális Napok Tegnap délelőtt a KPVDSZ szakszervezeti bizottságának kultúrfelelősei és az AFÉSZ- ek művelődési előadói ankét- jának színhelye volt a szolnoki Barátság klub. — A KPVDSZ IX. Kulturális Napok zárórendezvénye volt ez az ankét Az eszmecserét a munkában élenjáró kulturfelelősök és szövetkezetek megjutal- követte, Drótkötélpálya Kékestetőre A magyar és az osztrák kormány újabb 20 esztendőre meghosszabbította a világ egyetlen, két ország területén működő magánvasútjának, a győr—sopron—ébenfurti vasútnak a koncesszióját — jelentette be az újságíróknak a GYSEV szerdai sajtótájékoztatóján Benkovics Dezső vezérigazgató. A többi közt elmondotta, hogy a fennállásának 90 esztendős évfordulóját ünneplő vasútvonalat teljes hosszában 1879 októberében adták át a forgalomnak. A Saint Germain-i és a trianoni békeszerződések megvonta új államhatárok miatt a részvénytársaság egy része osztrák államterületre került; több mint 115 kilométeres úthosszából csaknem 30 kilométernyi ma is osztrák területen fut. A vasúttársaság székhelye Budapest, s Bécsben csupán képviseletet tart fenn. Az igazgatási, kereskedelmi, ellenőrzési, pénzügyi, vonatkíséreti és vonatfelszerelési feladatokat az osztrák vonalrészen is a magyar vasutasok látják el. Az újabb két évtized adta lehetőségek birtokában a GYSEV nagyszabású tervek megvalósításán dolgozik. Már elkészültek két drótkötélpálya tervei is, az egyiket Mátraháza és Kékestető, a másikat Sopron és a Károly- magaslat között építik meg, ##••• akkor mi még nem éltünk" A múlt helyett a jelenről Azzal az elhatározással szálltam le Rákócziújfaluban a buszról: megnézem hogyan ünnepük községük felszabadulásának évfordulját az úttörők? Hol tartanak a negyedszázaddal ezelőtti múltat idéző dokumentumok gyűjtésében. — Községünknek bármily furcsán hangzik nincs önálló történelme, mert 1951-ig közigazgatásilag Rákóczifalvához tartozott — mondta Marik Mihály úttörőcsapatvezető. — Mi „csendben” szabadultunk fel 1945. október 8-án. Az eseményről Írásos emlékeink nincsenek. Ezért csapatunk nem a közsée 25 évvel ezelőtti napjairól gyűjt anyagot. Ha megnézi az osztályokban kiállított faliújságokat, őrsi- és rajnaplókat, Szembetűnik, hogy az 1945 óta eltelt időszak változásairól, eredményeiről számolunk be. Ax eredményeket mi is látjuk Elsőnek a VI. osztályos Zrínyi Ilona raj gyűjteményét mutatta meg. Az anyaghoz egyik kislány írt bevezetőt: „ ... akkor mi még nem éltünk, csak szüléink, nagy szüléink elbeszéléséből ismerjük ,a 25 évvel ezelőtti eseményeket. De az eredményeket mi is látjuk. Csak egyet emelek ki, a derűs, napos tantermekkel bővült iskolánkat” — A pajtások azonban az iskolájukon kívül szép felvételeket készítettek a község új büszkeségéről, a kultúrházról, az épülő, s a már felépült házsorokról. A VIII. osztályos raj ugyancsak a község változó, gazdagodó életét próbálta megragadni. Érdekes és értékes szociológiai felmérést készítettek arról, hogy a felszabadulás óta hány család épített új házat, fürdőszobát, hányán vásároltak rádiót, televíziót mosógépet porszívót. A családok életében történt változások felmérése után most azt tervezik, hogy egy nagy tablón — fotókkal illusztrálva — bemutatják a termelő- szövetkezet, s a község egészségügyi, kulturális, szociális létesítményeinek a fejlődését is. A Mackó őrs naplója — Felszabadulásunk sajátos megünneplésén kívül mi is beneveztünk a „Lenin útján szabad hazákban” mozgalomba, s gyűjtjük a Lenin életéről szóló, vagy életéhez, munkásságához kapcsolódó írásokat, újságcikkeket, korabeli fényképeket — mondja a csapatvezető, miközben a VIII. osztályos Mackó őrs ötletesen és gondosan szerkesztett naplójában lapozgatunk. A mozgalomban való részvétel, illetve munka nemcsak a gyűjtésre szorítkozik. Iskolánk április 4-én Tisza Antal nevét veszi fel. Addig szeretnénk felkutatni családjának a Szovjetunióban még élő tagjait, és kapcsolatot teremteni velük. Ebben Susa Mihály özvegye segítségét kérjük majd, mert őt baráti szálak fűzik Tisza Antal családjához. A napló oldalakról sokszínű, eleven élet sugárzik. A munkaterv szerint még rengeteg a tennivaló; készülődés a tanulmányi versenyre, tablókészítés, színházlátogatás, veterántalálkozó, kirándulások. Így ünnepük a „történelem nélküli” község úttörői hazánk felszabadulásának évfordulóját H. M.
