Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-23 / 246. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. október 23. „BARANGOLTAK VALA NEMEZSÁ J KAIKKAL. BARMAIKKAL..." A tatárjárás után Magyar- országon megtelepedett kunok régészeti kutatása az utóbbi évekig szervezetlen volt. Régészeti hagyatékuk külön választása sem történt meg. Emiatt a kunokkal foglalkozó történeti munkák életmódjukról, szokásaikról a csekélyszámú korabeli írásos forráson és a nyelvtudoA Magyarországon menedéket nyert kunok temetkezési szokásairól nem tudtunk ezidáig semmit. A Szovjetunióban feltárt sírok és a XIII. századi leírások alapján feltételeztük, hogy hasonlóképp lehetett beköltözésük első évtizedeiben nálunk is. „A kunok nagy halmot emelnek a megboldogult felett, és szobrot állítanak neki, mely keletnek néz és köldöke előtt serleget tart a kezében. Láttam egy elhunytat, akinek magas póznák közé tizenhat lóbőrt akasztottak fel, minden égtáj felé négyet és kumiszt (erjesztett lótej) tettek oda, hogy igyék, meg húsokat, hogy egyék” — írta a kunelőkelők temetéséről Rub- ruk, a tatárok közt történt követ járás után. A közrendű emberek temetéséről ugyanő így írt: mentünk, mentünk tehát kelet felé, és nem láttunk egyebet, mint eget s a mány rájuk vonatkozó megállapításain kívül másra nem támaszkodhattak. A Szolnok megyei Múzeumok igazgatósága a megyében folyó régészeti kutatások egyik fő feladatává tette a .kunok régészeti kutatását, mivel a valamikori kun szállásterület nagy része Szolnok megyében található. földet... valamint a kunok sírhalmait, — ezek már két mérföldnyi távolból szemünkbe ötlöttek, lévén az a kunok szokása, hogy az egész rokonság együvé temetkezik. Szolnok megyében az utóbbi három évben a kun vezetőrétegbe tartozók földi maradványait tartalmazó két jelentős sír került elő; 1967- ben Kunszentrnárton-Jaksor- érpart lelőhelyen agyagkitermelés közben magányos sírra bukkantak. A sírt hitelesítettük és az előkerült leletek alapján a XIII. század vége, XIV. század első évtizedei közé tettük a temetkezés megtörténtét. Az arccal napkelet felé fektetett halott koponyája feltehetően nyergén nyugodott, ugyanis a lószerszámokat, — kengyel-pár, zabla, hevedercsat, — a koponya körül lelték: Bal alkarja mellett volt vas kése és a bal lábszárak mellől került elő kétélű kardja. A jelképes lovassírban nyugvó halott — csak a lószerszámot temették vele — a nemzetségi vezetőréteghez tartozhatott. Erre a perdöntő bizonyságot már jóval a feltárás után, restaurálás közben találtuk meg. A kard vércsatornájában vörösrézzel beponcolt címerpajzsokat találtunk. A penge mindkét oldalán egyet-egyet. Az egyik címerpajzs a négysávos címert, az Árpádházi királyok jelvényét tartalmazta, a másik ú. n. családjegyes címer volt, a pajzson rovásírásos tamga tűnt elő. Nyilván a kun előkelő, midőn a magyar király (talán IV. Béla) hűbérese lett, kaphatta a kardot ajándékul, s így került a kardba az adományozó (a király) és a tulajdonos címere egyszere. * Nomád ötvösremek Ez év májusában Homok- övi rághegy lelőhellyel bővült Szolnok megye régészeti leletkatasztere. Homokbányászás közben 280 centiméter mélységből, már a talajvízből szedték ki a csontokat és a leleteket a sírt megtalálók. Az előkerült váz a kunszentmártonihoz hasonló fektetésű volt. Jobboldalon mellette találták felszerszámozott és a temetéskor letaglózott lovának maradványait. Előkerült az eltemetett kése és gyönyörű ezüstlánca is. A 21 dekagramm súlyú ékszer 74 centiméter hosszú ezüst drótból font sodrony, két végén hengeralakú tubus zárja le és óvja a felbomlástól. A tubusokhoz kerek fü- leccsel bőredényt utánzó nyitott bullát (amulettartó) erősítettek. Az előkerült leletek alapján a temetkezés idejét a XIII. század végére lehetett valószínűsíteni. A fentebb leírt két jelentős sírlelet bizonyította számunkra, hogy a kunok Magyarországra való beköltözésük után még legalább két emberöltőn át megtartották nomád temetkezési szokásaikat — nemzetségi társadalomszervezetüknek és nomád életmd- juknak hű vetületeként. * Aszón száUás Az 1585—88 között elpusztult, s 1571-ben még harminckilenc férfi lakost számláló 38 házzal és templommal bíró település temetőjének feltárását az idén is folytattuk. Az árokkal körülvett templomkörüli temetőnek eddig 240 sírját tártuk fel. Ez évi feltárásaink megerősítették korábbi megfigyeléseink helyességét s új adalékokkal is szolgáltak az asszonyszállási kunok megismeréséhez. Az ide eltemetett, már „keresztény” kunok, temetkezési szokásaikban több pogány, a nemzetiségi társadalmi formációban gyakorolt eljárást őriztek mes. Halottaikat a koporsón belül gyékénybe csavarták. Az elkövetkező években tovább folytatjuk a kunok emlékeinek feltárását. Selmeczi László % Az Árpádház lovagja A jobboldal akcióiból csupán két tényt hadd említsünk — amit csehszlovák elvtársaink tudomásunkra hoztak. A Tvorba című prágai lap szeptember 3-i számában megjelent Bohus Chvoupek felszólalása, amit a kommunista újságírók július 2-i, prágai aktávaülésén mondott: „Elítélendő azoknak az erőknek a tevékenysége, amelyek fékezhetetlen hatalmi vágyukban eldobták a kommunizmust kommunizmussá tevő elveket, megsértették a kommunista mozgalomban érvényes állapotokat, s ezek közül mindenekelőtt a Szovjetunióhoz, a szocialista országokhoz fűződő elvtársi viszonyt. Elsősorban ilyen tetteikkel és lépéseikkel sodorták antiszocialista platformra azok az emberek, akik már akkor igyekeztek a Központi Bizottság elnökségébe beverekedni magukat, amikor még csak jelöltként sem szerepeltek és azok is, akik az intézmények, a hivatalok és a minisztériumok kapuit döngették, hogy minél előbb vezető pozíciókba kerüljenek, s nem átallották hajszákat rendezni, botrányba keverni kényelmetlen politikai ellenfeleiket. listákra venni a pártszervekből kizárandó és a politikai életből likvidálandó személyeket. Sőt, mi több magánlakásukban már jóval A hagyomány sem Á másik szemelvényt a Rudé Právó egyik számában mutatták meg Gusta Fucsi- ková, a fasiszta bestialitás áldozatául esett kommunista újságíró özvegye keserűen írt arról, hogy egyes lapok tavaly, Fucsik születésének 65., halálának 25. évfordulóját Fucsik gyalázásával „ünnepelték” meg. Például a Mlady Svet ifjúsági hetilapban, ahol egy 26 éves cseh újságírónő nem átallott a puszta találgatások alapján Fucsikból Gestapo ügynököt fabrikálni» augusztus előtt halálos ítélettel egyértelmű merényleteket terveztek olyan politikusok ellen, kiket nem sikerült megtörniük és terrori- zálniok. Hogyha saját karrierjükről volt szó, semmitől sem riadtak vissza. A leg- szennyesebb eszközök is jók voltak nekik, s nem törődtek az etikával és az érzelmekkel, amelyekre egyébként képmutatóan, előszeretettel és gyakran hivatkoztak. Smrkov- sky például — ezt mondották a CSKP KB egyik plénumán — az elnökválasztás előtt nyomatékosan követelte, hogy L. Svobodáról hivatalos orvosi vizsgálattal állapítsák meg, vajon alkalmas-e fizikailag és szellemileg az elnöki tisztség ellátására. Panel belügyminiszter, akinek ott áll a neve az 50-es évek politikai gyilkosságot jelentő ítéletei alatt, szamócaszedés és virágkapálás közben ápolt kertjének intim csendjében pirulás nélkül nyilatkozott a tv-nézőknek az 50-es évek torzulásairól. Óta Sik, aki néhány éve még himnuszt zengett Novotnyról, amikor újból őt választották elnöknek, január után elsőnek köpte le Novotnyt, s a KB plénumán saját védelmére nem tudott okosabbal felhozni, mint azt, hogy tényleg magasztalta Novotnyt, de az ünneplésre meghívottak névsorában az utolsó előtti volt.” sxent Guszta Fucsiková büszkén írta: „Julius Fucsik emlékét tavaly egyedül a Szovjetunió és a szocialista országok sajtója őrizte meg.” A jobboldali erőknek az év augusztus 20-a körül volt még egy próbálkozásuk. Ez is eredménytelen volt A Rudé Právó riporterei különki- adványukban leleplezték az ellenforradalmi erőket. Á különsátmnak a „Nem törtek át” címet adták. Világosan végigvezetik az eseményeket: ez év áprilisa után a kapitalista országok által támogatott széles körű uszító kampány indult. amelynek célja volt: nyílt ellenforradalmi támadás előkészítése 1969 augusztusára: Csakhogy a CSKP ez év áprilisi és májusi ülése döntő akadályt állított eléjük. A szocialistaellenes és jobboldali erők elvesztették pozícióikat és „pat- rónusaikat” a párt legfőbb vezetésében. De a kampány megindult. A különböző rémhíreknek, a demagógiának, légből kapott híreknek, hazugságoknak. röpiratoknak, provokációs akcióknak Panel Kohout Nyugat-Német- országban kiadott „Naplójának”. Volny és Stefán kommentárjainak a Szabad Európában, KriegeI és Kyncl fellépésének, az „illegális” Rudé Právó kiadásának, valamint a Masaryk-csoport és a „partizán” vezérkarok felhívásának egy volt a célja: felzaklatni a csehszlovák nép nemzeti önérzetét és a dolgozókat az utcára kergetni. Augusztusban a félrevezetett fiúk és lányok között a hangadók és a legagresszívebbek a lezüllött, bűnöző elemek voltak. A munkásosztály azonban nem követte őket. 1968 augusztusában az öt szocialista ország akadályozta meg Csehszlovákiában az ellenforradalom áttörését A nép megvédte hatalmát 1969 augusztusában azonban már a csehszlovák rendőrség, katonaság, határőrség és a népi milícia fegyveresei: „Az 1969 augusztusi ellenforradalom nálunk nem tört át.' Lehetséges, hogy valamikor még újabb kísérletet tesz, számára nem marad más, mint a hazárdjáték. Ma már azonban tudjuk, hogy az ellenforradalom ezután sem tör át!” — írják röpiratdokumen- tum-kiadványukban a Rudé Právó munkatársai. Ilyen volt a helyzet. A fordulatot tavaly augusztusa jelentette. Ettől kezdve biztos volt hogy nem fog az ellenforradalom hatalomra kerülni Csehszlovákiában. De, hogy ezért a helyzetért az akkori pártvezetésben is kell felelősöket keresni, az kézenfekvő. Annak idején sokat írtak arról, hogy a politika jobbracsúszásában jórészt közrejátszott az a körülmény. hogy Dubcek naív lélek volt, aki keblére akarta ölelni Csehszlovákia egész lakosságát — beleértve a nyíltan szervezkedő ellenforradalmi erőket is. Szemünkben — ahogy mondják — nem így állhat a kérdés. Abban, hogy Dubcek a nyilvánosság előtt — de Smrkovsky sem! — nem ismerte be, hogy a politikai krízisért felelősséget érez, s a CSKP Központi Bizottságának legutóbbi ülésén ki kellett zárni a KB sorai közül — többek között Smrkovskyt, és elfogadni Dubcek elnöki tagságáról való lemondását, sőt a magas állami tisztségekről való leváltást kellett javasolni a nemzetgyűlés kommunista tagjainak, ebből az látszik, hogy a párt legfőbb vezetésében bent ült pártellenzék utóvédharcot folytat. Ma már természetesen nem sok sikerrel. De az nyilvánvaló, hogy minél nagyobb volt a funkció, annál nagyobb a felelősség is. Ezekben a napokban egész Csehszlovákiában aktívákat, taggyűléseket tartanak, hogy az egész párttagsággal megértessék azokat az okokat, amelyek ilyen nehéz helyzetbe sodorták a csehszlovák szocializmust, hogy a párt e“vre szilárduló esvsége alapján egy még nagyobb feladatot is sikeresen megoldjanak: ismét megnyerni az emberek bizalmát, akiket félrevezettek. Ügy látjuk ezekben a napokban, hogy a nemzetközi munkásmozgalom tapasztalatai — ha keserű lecke árán is! — ismét gazdagodtak. Rácz Lajos Következik: Hogyan látja a megyei titkári Leszállították a cukorkiviteli kvótákat A nemzetközi cukorszervezet végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy továbbra is fenntartja exportőr tagállamai rendes kiviteli kvótáinak 10 százalékos leszállítását, tekintettel arra, hogy estek a cukorárak. A bizottság véleménye szerint ez a helyzet nem tart tovább három hónapnál, mert normális jelenség, hogy a világpiacon július—szeptember között esnek a cukorárak. Ennek megfelelően kilátás van arra, hogy egy idő múlva az exportkvóták leszállítását 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A fűrészáru piaci helyzete A fűrészáru nemzetközi piacán jelenleg csend van. A skandináv és más európai országok szállítói gyakorlatilag eladták már azt a fűrészelt fenyőárut, amelyet 1969- ben szállíthatnak. A piacokon jelenleg csak egyedi ügyleteket kötnek, igen jóminőségű, és egészen speciális árukra, viszonylag magas árakon. A svéd és finn exportőrök arra számítanak, hogy a fűrészelt fenyőáru és a tűlevelű gömbfa árának emelkedő tendenciája megmarad, annak ellenére, hogy a legnagyobb európai importőr, Anglia részéről csökken a kereslet. Feltételezik továbbá, hogy az angol importőrök, a méterrendszerre való áttérés folytán, 1970 elején kénytelenek lesznek maximálisan csökkenteni raktári készleteiket, ami szintén némileg korlátozza majd a keresletet. Viszont ezzel egyidejűleg a nyugatnémet, holland, spanyol, francia, svájci, dán és belga vásárlások számottevő növekedésére számítanak, s ezért úgy látják, hogy a fűrészelt fenyőáru európai piacán a kereslet az ideinél nagyobb lesz 1970-ben. Svédország bővíti fűrészüzemeinek termelő kapacitását, s így jövőre növelheti külső piaci szállításait. Nem kizárt dolog, hogy a fűrészelt fenyőáru európai piacának fejlődését véglegesen meghatározó, döntő tényező a szóbanforgó áru amerikai és kanadai piacának helyzete lesz 1970-ben. Észak-Amerikában az 1968 elejével megkezdődött áremelkedésből kifolyólag a legtöbb európai importőr, elsősorban Anglia, megszüntette a fűrészelt fenyőáru ottani vásárlását, s ennek megfelelően az európai piacon 1969-ben magas színvonalon maradt a kereslet. Az idén az Egyesült Államokban némileg csökkent a lakásépítés, ami egyes fűrészelt fenyőáruk árának leszállítására vezetett. Feltételezik, hogy ez a tendencia 1970-ben is megmarad. A trópusi fa-fajtákból készülő fűrészeltáru ára viszonylag magas színvonalon maradt. A világos fa-fajtákból előállított fűrészelt áru viszonylatában szintén fokozott kereslet mutatkozik. Angol törekvések a szocialista országokba irányuló agrárkivitel fejlesztésére Az 1967-ben létesített Brit Mezőgazdasági Kiviteli Tanács (British Agricultural Export Council — BAEC) egyik feladata a szocialista és fejlődő országokba irányuló (tágabb értelemben vett) mezőgazdasági kivitel fejlesztése. Ezekben az országokban túlnyomó részben állami vállalatok eszközölnek külföldi rendeléseket s ezek szívesebben tárgyalnak a fentebb említett Tanáccsal, mint egyéni cégekkel. A Tanács által létrehozott nagyobb exportügyietek közé tartozik például a Romániával kötött szerződés öntözőművek létesítésére (22 millió font értékben), tenyész- marha szállítására, (160 000 font) és tenyészbaromfi szállítására (110 000 font), egy Líbiával kötött megállapodás kísérleti gazdaság létesítésére (500 000 forít) és tenyész- marha-szállítás Uganda részére (300 000 font). A Tanácsnak 35 teljesjogú (rendes) tagja van, ezek önmaguk nem folytatnak keres* kedelmi tevékenységet. Ezek közé tartoznak különböző gazdaérdekeltségek is, (például: állattenyésztési egyesületek). A „társult” (kereskedelmet is folytató „külső”) tagok száma 120, tehát a mezőgazdasági exportban résztvevő vállalatok túlnyomó része tagja a Tanácsnak. A takarmánykereskedelmi vállalatoknak például 95 szá- szaléka a tagok közé tartozik. A Tanács költségvetését a tagok önkéntes adományaiból, illetve a lebonyolított ügyletek után fizetett hozzájárulásokból fedezik. A kormány mindössze évi 10 000— 20 000 font támogatást nyújt. A Tanács számos országgal létesített kapcsolatokat, így például Magyarországgal, Romániával, a Szovjetunióval és számos afrikai országgal. Az EAK búzavásárlásai A hírek szerint az EAK a mostani gazdasági évben 500 000 tonna búzát importál. Ez év októberében kezdik szállítani a francia búzát, amelyből az EAK 300 000 tonnát kötött le. Olasz küldöttséget is várnak Kairóba. A tárgyalások témája 100 000 tonna olasz búza szállítása lesz. Az EAK ezenkívül „segély” formájában 90 000 tonna francia és 75 000 tonna olasz búzát kap. Koncentráció az angol tojástermelésben Ez év január végéig, 20 hónap alatt 50 000-rel csökkent az angol tojástermelők száma. A fenti időpontban már csak 195 000 farmer termelt tojást Angliában. A tojáscsomagoló állomások száma ugyanezen idő alatt 432- ről 382-re esett vissza. A takarmánygabona vetésterület csökkentése az IJSA-ban Az 1954 óta eltelt időben az USA farmerei évi 6 százalékkal növelték a takarmánygabonafélék területegységenkénti termelését, míg a fogyasztás csak évi 3,5 százalékkal növekedett. Az 1942— 1953 évi átlagot alapul véve a területegységenkénti termések duplájára emelkedtek, míg a fogyasztás csak körülbelül 50 százalékkal nőtt. E fejlődés folytán a takarmánygabona vetésterülete csökkenő: az 1963—1967-ig terjedő időben 29 millió acre- rel (1 acre körülbelül 1 magyar hold) csökkent a takar* mánygabona vetésterülete s napjainkban 22 százalékkal kisebb, mint az említett idő* szakban. CSEHSZLOVÁKIAI JEGYZETEK 2. „Nem törtek át99 \
