Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-15 / 239. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. október 15. Az utolsó csalás 1944. október 15. Negyedszázaddal ezelőtt, 1944. október 15-én véget ért a magyar történe­lem egyik leggyászosabb kor­szaka, az ország és a nép éle­tének 25 esztendejét megke­serítő Horthy-korszak. Utána még egy tragikus, szörnyű idő, a Szálasi-rezsim néhány hónapja következett, s csak 1945 tavaszán, azzal a törté­nelmi pillanattal lett szabad­dá egész Magyarország, hogy az előrenyomuló szovjet had­erők átkergették a határon Hitler és a nyilasok utolsó seregtesteit is. Az idő teszi, vagy a fele­dés — de bizonyos, hogy a bűnben és vérben fogant Horthy-rendszer végnapjai­val kapcsolatban itt-ott még felbukkannak illúziók, egy- egy pontatlan félmondatból még Horthy Miklós „náci-el­lenes” álláspontjáról kiala­kult legenda maradékával is találkozhatunk. Pedig Horthy sohasem vál­tozott. — A magyar népnek éppoly kíméletlen ellensége, a náciknak éppoly hűséges — legfeljebb csalódott — hí­ve volt október 15-én is, mint előbb. Való igaz, hogy 1944. október 15-én délben a buda­pesti rádióban felolvasták a kormányzói kiáltványt, — amelyben ez is volt: — „Ma minden józaneszű ember előtt nyilvánvaló, hogy Németor­szág elvesztette a háborút... Németország már nagyon ré­gen megszegte a szövetségi hűséget... Visszavonulásuk során az ország szuverén te­rületén raboltak és rombol­tak ... Értesítettem a német birodalom képviselőjét, hogy fegyverszünetet kérünk ellen­feleinktől és megszüntetjük az ellenségeskedést velük szemben”. Ám Horthy félt attól, hogy a nemzet legjobb erőire, min­denekelőtt a munkásosztályra, a kommunistákra támaszkod­va meg is valósítsa a kiált­vány legfontosabb gondola­tát, a fegyverszünet életbe­léptetését. S egy pillanatig sem gondolt arra, amit már a Moszkvában tárgyaló fegy­verszüneti bizottságtól tu­dott, (Horthy szeptember vé­gén küldte három emberét fegyverszüneti kérelemmel a szovjet fővárosba), hogy a szövetségesek, mint a jöven­dő zálogát, azt kívánják Ma­gyarországtól: — forduljon szembe a nácikkal. A történelem ugyan kény­szerítette Horthyt, hogy tár­gyaljon a magyar ellenállás erőivel — előbb a szociálde­mokraták és a kisgazdapárt rnegbízottaival, majd közve­títő útján a kommunistákkal is, akik közölték álláspontju­kat és követeléseiket Lázár testőrparancsnokkal. A kor­mányzó azonban hű maradt önmagához: előbb a két má­sik szövetséges pártot akarta kijátszani a kommunisták el­len, amikor pedig kiderült, hogy a Magyar Front nem bontható meg, azt kívánta, jelöljék meg a kommunisták gyülekezőhelyeiket, majd ha kell, üzen. A provokáció nyilvánvaló volt. Horthy úgy képzelte: kiadja a kommu­nistákat a náciknak és nyila­soknak, s ezen az áron men­ti magát. Volt már kiváló példa arr;a, miként kell szembefordulni a nácikkal, hogyan lehet a nép akaratának megfelelően vég­rehajtani a fegyverszünettel járó tennivalókat. Augusztus 23-án népi felkelés Romániá­ban, szeptember 2-án Finnor­szág szakítása a Náci-Német- országgal, szeptember 9-én a bolgár népi felkelés — mind­ez megelőzte Horthy felemás módon elképzelt „kiugrását”. A kormányzó, aki egész éle­tében egyenruhában járt és büszkén emlegette, „straté­giai tudását” — pontosan 1643 főnyi katonával — fegy­vertelen testőrrel, rosszul ki­képzett őrzászlóalj beli embe­rekkel — biztosította” az or­szágot a megszálló nácikkal szemben tervezett lépését. A várható náci és nyilas ellen­lépésekre tehát egyáltalán nem készült fel. Politikailag hasonló előké­születeket tett. A lehetséges népi erők helyett az úriosz- tály jobboldali soviniszta, a náciktól csak árnyalatokban különböző csoportjaira épí­tett — de még Hitler köve­teivel is a régi „szövetségesi” hangon beszélt. A Horthy-kiáltványt déli egy óra tájban olvasták fel a rádióban. Ebben az idő­pontban az SS segítségével és védelme alatt szervezetthűvös- völgyi, zugligeti nyilaskeresz­tes hadiszállásokon kiadták az utolsó menetparancsot, kicso­magolták a Bécsben, jóelőre kinyomtatott — Szálasi-féle „hadparancsot”, az SS egyik budai központjában bujkáló Szálasira német katonakö' penyt, katonasapkát adtak és átvitték Veesenmayer kö­vet hivatalába. — A magyar hadseregben működő náci­ügynök törzstisztek segítsé­gével a nácik nemcsak azt érték el, hogy Horthy hama­rosan kiadott parancsa sze­rint („Nem szabad egy lövés­nek sem eldördülnie!”) tör­ténjél! minden, hanem hoz­záláttak ahhoz is, hogy most már Szálasira, Horthy egy­kori vezérkari őrnagyára es­kessék fel a katonákat. Este, az induló-özön után, a buda­pesti rádió Szálasi zavaros szövegeinek szüntelen ismét­lését sugározta. Egy hónap és egy nap hí­ján 25 év telt el attól a nap­tól, hogy Horthy 1919. no­vember 16-án egy elkötött fehér lovon bevonult Buda­pestre — 1944. október 17-én indult el különvonata a ke­lenföldi pályaudvarról. A né­metek mindig tudták, bízhat­nak Horthy 1919 óta szaka­datlanul tanúsított fasiszta beállítottságában, a szovjet­ellenes rablóháborúban való lelkes részvételében. Október 15-én sem náci vagy nyilas erőszak lökte ki a budai vár­ból; Veesenmayerrel karon­fogva indult „fogsága” szín­helyére, a Hatvany-palotá- ban berendezett SS-szállásra. Október 15 egy becste­len, népellenes figura utolsó árulása volt. Gárdos Miklós Tokióban nagy tüntetést rendeztek a vietnami háború, a japán—amerikai egyezmény és Sato miniszterelnök tervezett washingtoni látogatása ellen. (Telefoto — AP—MTI—KS) Sztrájk mozgalmak Nyugat-Európában Naponta tucatnyi olyan hírrel találkozunk a szer­kesztőség telex-gépeken, amelyek a tőkés országok dolgozóinak követelési moz­galmáról szólnak: kiskeres­kedők sztrájkja Franciaor­szágban; fémmunkások szö­vetkezés! akciója Olaszor­szágban; bányász-sztrájk Nyugat-Németországban; tex­tilesek bérharca Angliában; sztrájkoló spanyol munkáso­kat tartóztattak le Andalú­ziában; Nixon elnök rende­lettel megakadályozta a vas­utassztrájkot az Egyesült Ál­lamokban és így tovább. Ez a helyzet késztette a napokban a francia nagytő­kések egyik pénzügyi lapját, a Vie Francaise-t a követke­ző megállapításra: „Egy do­log bizonyos, jelenleg a dol­gozók minden rétege jelei van a szociális élet színpa­dán, s megállapítható, hogy a kormányokkal és a tőké­sekkel folytatott vitájuk ál­talános: követeléseket fogal­maznak meg az értelmiségi szakemberek, a munkások, a parasztok, a kiskereskedők, a kisiparosok, a diákok”. Ennek a sok országra kiter­jedő — a tőkés lap által ál­talános vitaként említett — követelési mozgalomnak több közös jellemzője van. Az alapvető jellemző, hogy a bérmunkások és a dolgozók tömege áll szemben a tőké­sekkel és a monopolisták kor­mányaival, vagyis a tőkés kizsákmányolással. Az is jellemző, hogy a monopoltőke megpróbálja út­ját állni ezeknek az akciók­nak. A kommunista és mun­káspártok moszkvai nyilatko­zata ezt mondta erről: „Az imperializmus a munkásmoz­galom ellen harcolva lábbal tiporja a demokratikus jo­gokat és szabadságjogokat, leplezetlen erőszakot alkal­maz. a rendőrterror kímélet­len módszereihez és munkás­ellenes törvényekhez folya­modik. Emellett felhasználja a demagógia, a burzsoá refor% mizmus eszközeit, az oppor­tunizmus ideológiáját és poli­tikáját is, szüntelenül új mód. szereket keres, hogy a mun­kásmozgalmat belülről meg­ossza, s „beleillessze” a kapi­talista rendszerbe”. Vagyis röviden szólva a tőkések és munkások között folyó osztályharc nemcsak éleződik. _ de mind bonyolul­tabbá válik. A tőkések a nyílt, az erőszakszervezetek­kel folytatott elnyomás mel­lett a helyzetnek megfelelően űjabb és újabb trükköket al­kalmaznak a kizsákmányolás zavartalanságának biztosítá­sára. a még nagyobb profitok szerzésére. Ebben a törekvé­sükben a leghatározottabb támogatást kapják, érdekeik legfontosabb védelmezőitől, a tőkés kormányoktól. A kor­mányok minisztered és a tő­kés lapok együtt szónokolnak a béremelést követelő mun­kásoknak — mint ezt Nyu­gat-Németországban tették legutóbb —. hogy „a bérek újabb emelésével meginogna a józan értelemtől összetar­tott bérpolitika épülete”. A munkások viszont jól tudják hogy egyrészt nem a „józan értelem” az alapja a tőkés bérpolitikának, más­részt, hogy semmi nem omlik össze a béremelések hatására. Jó példa erre a tavaly má­jusi nagy általános sztrájk Franciaországban és a sztrájk hatására megadott 14 száza­lékos béremelés. Egyszerűen csak az történt, hogy a tő­kések leadni kényszerültek egy morzsányit óriási profit­jukból a dolgozóknak, s ezt később a kormány cinkossága mellett az árak emelésével igyekeztek visszaszerezni. Ez a manőverezés is leleplezte a tőkés bérpolitika igazi alapját, nevezetesen a mun­kásellenes profi tbajhászást. E bér- és árpolitika segít­ségével a monopoltőke a ta­valyi engedményeknek több mint felét visszalopkodta a munkásoktól. így a jelenlegi munkástüntetések. paraszti tüntető felvonulások teljesei szükségszerűen következtek be. A munkások ismét 10 százalékos béremelést köve­telnek. A tőkések még ellen­állnak, a kormány pedig újabb 2 százalékos áremelke­dést harangozott be év vé­gére. Vagyis, ha még telje­sítené is a munkások 10 szá­zalékos béremelési követelé­seit, nem lenne semmi hala­dás a tavalyi helyzethez ké­pest. Vajon a tőkések és a kor­mányaik azért zárkóznak el a bérkövetelések elől, mert a vállalatok jövedelmezősége nem teszi azt lehetővé? Egy­általán nem. A vállalatok nyeresége állandóan növek­szik. Hogy ennek ellenére nem emelik a munkások és a bérből élők fizetését, az a tőkés szocoálpolitikán kívül ai tőkés világban végbemenő nagy szerkezeti átalakulások­kal is magyarázható. Ez a folyamat tehát egy­szerű tőkés reflex, aminek kedvez a munkanélküliek ál­landó. az ipari és a mező- gazdasági struktúra átalaku­lásával naponta szaporodó serege. E kizsákmányolási reflex ellen lépnek fel a tő­kés világban a munkások és a dolgozók egyetlen fegyve­rükkel. a sztrájkkal. K. L TANZANIA Az Egyenlítőtől délre elterülő, hazánknál több mint 10-szer nagyobb ország 1964-ben alakult meg Tanganyi- kából és Zanzibárból. Az előbbi 1961-ben, az utóbbi 1963-ban nyerte el függetlenségét. A haladó külpolitikát folytató Tanzánia gazdaságát a nem kapitalista úton ren­dezi be. Politikai jelentőségét növeli közlekedés-földraj­zi helyzete, mivel a zambiai rézövezet termékei a portu­gál gyarmati területek, valamint Rhodésia megkerülésé­vel Tanzánia kikötőin keresztül kerülhetnek a világke­reskedelembe és Zambia kő olajellátása is Tanzánián keresztül valósul meg. Gazdasági életének alapját me­zőgazdasága jelenti, bányatermékeit feldolgozás nélkül exportálja, ipara pedig csupán mezőgazdasági termékek feldolgozására korlátozódik. Világgazdasági jelentőségű terméke a szizál és a szegfűszeg, emellett jelenős tétel­ként szerepelnek kivitelében a trópusi faanyagok, kávé és gyémánt. Külkereskedelmi forgalmának több mint fele Nagy-Britannia és a Nyugat-európai Közös Piac országai felé irányul. Hangverseny a színházban Hétfőn este a Budapesti MÁV Szimfonikusok hang­versenyével megkezdődött aa Országos Filharmónia 1969— 70. évi bérleti hangverseny­sorozata. A nagy érdeklődéssel várt est Lendvay Kamilló „Tragi­kus nyitányával kezdődött Ez a mű, amely felépítésében a tizenkétfokúság szeriális technikáját követi, imitáló formavilágával a barokk- korhoz kapcsolódik, rögtön­zésszerű, itt-ott tanulmány- jellegű. A részenként fel­felcsillanó dallamötleteket az érezhető hogyankeresés fojt­ja el- A lényegében kamara- hangzást a nagyzenekari hangzásmassza gyakran sú­lyossá nehézkessé teszi. Az ilyenfajta zenei anyagnak, stílusnak alapvető eleme a színes ritmika. Itt viszont nagyan szerény, egysíkú. A zenekar és karmestere mindent megtett a zenei él­mény biztosítása érdekében, de ez a mű korlátái miatt sajnos kevéssé sikerült. S itt felmerül az a jogos kérdés, nem volna-e helye­sebb műsortervezés az, ha a népszerűsítést igénylő kor- társ-zenét, valóban figyelem­reméltó alkotásokkal ismer­tetnénk és ked vehetnénk meg. Schönberg. Berg, Bar­tók. Sztravinszkij, Szokolay, Durkó, valóságos „prófétái” ennek a stílusnak. A jól megválasztott alkotások ki­tűnő iskolái lehetnének a jó zenére reagáló, hálás közön­ségünknek. Félő, hogy a vi­tatható kísérletek csökkentik hallgatóságuknak a kortársi­zene iránt tanúsított érdek­lődését... A zeneirodalom egyik nép­szerű műve Csajkovszkij D- dur hegedűversenye volt, a hangverseny következő szá­ma. Kiss András, fiatal jó­képességű hegedűművészünk a zenekar és a karmester hősiesén küzdött a grandió­zus alkotás jó színvonalú megszólaltatásáért, amely nagy vonalakban sikerült is, A jól megszólaltatott részle­tek mellett azonban sok minden megoldatlan maradt. Beethoven ritkábban hall­ható Vili., F-dur szimfóniája zárta a hangversenyt. A re­mekmű kellemesen csevegő hangjával, színesen szellemes. Mozártos mondanivalójával a bölcs megbékélésnek hangu­latos képe. A megszólaltatás is ennek megfelelően ki­egyensúlyozott, általában ren­dezett, kultúrált volt. — Az előadás legnagyobb eré­nye az, hogy került minden harsogást, s inkább a fino­man cizellált szöveg pontos visszaadására törekedett. A megfiatalított MÁV ze­nekar nagy ígéret, hiszem, hogy jó szellemű belső ne­velő munkával kitűnő együt­tessé kováesolódik. Lukács Miklós, a tőle megszokott pontossággal, mindenre fi­gyelve vezényelt. K. A. Műszaki szakköri napok Jászberényben Megyei, járási, városi szer­vek rendezésével október 12 —19, között tartják a műsza­ki szakköri napokat Jászbe­rényben. Vasárnap délelőtt a modellező szakkör és a rá­dióklub munkáit, valamint a járási könyvtár anyagát be­mutató kiállítás nyílt a Ha­zafias Népfront klubjában, amely október 19-ig minden nap megtekinthető. Ma este pedig a csillagászat és a rá­diótechnika iránt érdeklő­dőknek tart előadást a me­teorit-felhőkről dr. Sinka Jó­zsef csillagász, az Uránia csillagvizsgáló munkatársa. Más tudományos témájú elő­adáson kívül szerepel még a műsortervben műszaki filmek bemutatója, látogatás a modellezd szakkör és a rá­dióklub műhelyében, szom­baton nagy versenyek él­ményeiről számol be Vörös Endre repülőmodellező Euró- pa-bajnok és Mátravölgyi Katalin első osztályú ver­senyző. A városi programsorozatot a vásártéri repülőmodellező, rádióiránymérő és modellező rakétás bemutató zárjai j Mátyásnak 26 bölcs tanácsadója volt Pedig a király csak lovon s hintón kelt útra. ön már modem gépkocsin, motorkerékpáron utazik. Vajon hány tanácsadója van, amikor útra készül, járművét ápolja és gondozza, műszaki hibáit keresi vagy éppen műszaki és KRESZ-ismereteit kívánja gyarapítani? Önnek is lehet 26 TANÁCSADÓJA Az AUTÖKER megyei fiókjánál 26 hasznos, minden kérdésére feleletet adó szakkönyvet, utazásaihoz nél­külözhetetlen térképet, hibakeresési útmutatót, zseb­könyvet és vizsgaanyagot taláL Válogasson! önt is várjuk ___ “ n éI SZOLNOK, Beloiannisz u. 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom