Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-15 / 239. szám

1909. október IS, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s O LVASÖINK Ünnepeltek a falu öregjei Október 5-én kedves ün­nepség színhelye volt a csé- pai művelődési otthon. Ek­kor rendeztük ugyanis a már hagyományossá vált öregek napjait. Délután három óra­kor Kanyó Sándor vb-elnök és Palásti József tsz-elnök köszöntötte a mintegy két­százötven vendéget Az óvo­dások szavalatokkal, az álta­lános iskola énekkara nép­dalokkal szórakoztatta a résztvevőket. Ezután terített asztal mel­lett töltöttek néhány kelle­mes órát az idős emberek. Birkapörköltet sört és hűsítő italt szolgáltak fel a vendég­látók, amelyről a termelőszö­vetkezet gondoskodott A vendégség előkészítésében, szervezésében a Nőtanács és a Vöröskereszt aktívái je­leskedtek. Horváth Endre Csépa Fél éve várok a fényképekre Fényképet csináltattam március 29-én a kunmadarasi ktsz-nél. Az árát annak rendje-módja szerint még akkor kifizettem, A képeket azonban hiába várom, az „igyekvő” fényképésznő máig sem volt hajlandó elkészíteni. Az ilyen kiszolgálás nem vet valami jó fényt a fény­képész ktsz-re, Kiss Imréné Karcag Gyengék gyámolítója Vendégként jártam nemré­giben Jászberényben. Az ut­cán sétálva gyermekcsoportra lettem figyelmes. Kísérőjük anyáskodó bánásmódja tűnt fiel leginkább. Egyszer csak a fiatal tanítónő karjára vet­te az egyik kislányt így ha­ladt a gyermekhad élén. Követtem őket Így tud­tam meg. hogy a Székely Mihály nevét viselő iskolá­hoz tartozó, iskolaéretlen el­ső osztályosok csoportját lát­tam. Azt is elmondta infor­mátorom. hogy a tanítónő sokszor a karján viszi fel az emeletre egyik-másik gyen­gébb fizikumú tanítványát. Nagyon meghatott, amit lát­tam. hallottam. Nem is fű­zök hozzá kommentárt. Dr. Szalma Kálmánná Jászberény Két határozat margójára Két határozat van a kezemben. Mindkettő; a Szolnok Városi Tanács Építési és Közlekedési Osztálya adta ki. A szeptember 22-én keltezett, 32 472—4/1969. Vll. számú engedélyt a Balogh Ádám úti társasház 1. épület lakóinak 16 gépkocsigarázs építésére. Tizenegy nappal korábban írták meg a 31988—2/1969. VII. számú határozatot. Ebben az ÉPSZER Vállalat engedélyt kap arra, hogy felvonulási épü­lete — amelyet már régesrégen le kellett volna bontania — 1970. március 31-ig a társasház-tulajdonosok telkén marad­hasson. A határozat arra is kitér: a vállalat keresse fel a tulajdonosokat, s kössön megállapodást a felvonulási épü­letre vonatkozóan. (Egyébként az épület már két éve enge­dély nélkül telkünkön van, s ennyi időre telekhasználati díj is megilletett volna bennünket.) Ettől függetlenül még nem keresett bennünket senki, de most nem is ez a leg­fontosabb. Hosszú ideje fáradozunk a garázsépítés engedélyezése érdekében. Végre kezünkben van a határozat, csak éppen nem megyünk vele semmire. Eleve fél év tétlenségre kényszerít bennünket egy másik határozat. Októberben sze­rettük volna a garázst elkészíteni. Szükségünk lenne rá mi. előbb. De hogyan fogjunk hozzá? Építsük a felvonulási épü­let tetejére? Földes József Szolnok Szüret! Szüret.. Magam sem értem, hogyan történhetett, hogy eddig még soha nem voltam szüreten. Azaz, részben értem. Sem családomban, sem ismerő­seim körében nincs senki­nek öt tőkénél több szőlője Ennek szüreteléséhez viszont nemigen hívnak segítséget Lassan megeszem a kenye­rem javát, s a szüretről sem­mit sem tudok, a borról is csupán annyit, hogy isszák és rendesebb helyeiken szőlő­ből készítik. Nemrégiben azt is hallottam egy nagyon in­telligens. művelt úriembertől, hogy legjobb halfajta a bor, mert nincs benne szálka. Ennek a tájékozatlanság­nak azonban most már vége! Azt hiszem, hamarosan meg­tudom: mi a titok nyitja. A szolnoki Halászcsárda ma­gyarnóta estet hirdet október 14-én, méghozzá szürettel egybekötve. Nosza! A bér- elszámolás vezetőjétől kiri- mánkodtam 300 forint fizetési előleget. Kerül, amibe kerül, de ne legyek már a szürete­lés tudományát illetően ilyen analfabéta! Csupán azért aggódom, mert stikában benéztem a Halászcsárdába a minap. Sőt bemerészkedtem a csipetnyi udvarra is. Esküszöm, egy fia szőlőtőkét sem láttam. Arra gondolni sem merek, hogy a szüretet a bevételre értették. Ha mégis így van, velem akkor mi lesz? H. J. Szolnok szerint a román partneriroda nem szervezte meg kellő gon­dossággal a csoport fogadását. Hibájukat ők is elismerték és ígéretet tettek arra: a jövőben hasonló panaszuk nem lesz a hozzájuk utazó turistáknak. Az EXPRESS Ifjúsági és Diák Utazási Iroda az RD 914-es csoport résztvevőinek 100—100 forint kártérítést visz- szafizet. A válaszlevélből az is kitűnik: a csoport tagjai — a részvételi díj miatt — nem igényeltek tolmácsot, akinek jelenléte némileg enyhíthette volna a szervezetlenséget. Javulóban a kapcsolat Október 1-én jelent meg „Körjárat a vétójog körül” című cikkünk, amelyet mun­katársunk a Tiszamenti Ve­gyiművekben tapasztaltakról írt Bán Lászlótól, a TVM igazgatójától kaptunk észre­vételt az írásra: „...Az elmúlt évben való­ban volt egy alkalom, ami­kor egyetlen dolgozó fizetés- emelése ellen (!) a vegyimű­vek üzemi bizottsága vétót emelt. A gazdaságvezetés a vétót azonnal érvényesítette. Azóta nagy gondot fordítunk arra. hogy munkakapcsola­taink tovább javuljanak és hasonló eset ne fordulhasson elő. A „Csak ha más úton nem érünk célt” alcímű közle­mény e kapcsolat külső ér­tékelését, a jó együttműkö­désre irányuló szakadatlan törekvéseink ellenére is ked­vezőtlen színben tünteti fel... A megjelent közlemény hang-vétele arra utal. hogy a kapcsolat a TVM üzemi bizottsága és a gazdaságve- zetők között nem javuló, hi­szen — mint a riport írja — ismét vétót kellett kilátásba helyezni, hogy megfelelő in­tézkedést tegyen a vállalat­vezetés... Az idézett esetről nem tudunk. Nincs okunk magyarázkodásra, ezért rövi­den csak azt közölhetem, hogy az inkriminált 1969. el­ső félévi bérmegtakarítás ki­mutatását és forrásának ér­tékelését a gazdasági vezetés végezte el és annak felhasz­nálására kidolgozott javasla­tával 1969. július 17-én meg­kereste az üzemi bizottsá­got...” Söprögetik, Október 4-i lapszámunkban megjelent „Söprik a szolnoki utcát” című írásunk tartal­ma lényegében az volt: söp- rögetik, „söpörgertgetik” a szolnoki utcát, ugyanis az e célra vásárolt gépek gyakor­latilag nem sok kárt tesz­nek a szemétben. Ez volt munkatársunk: megállapítása. S mit írt szerkesztőségünk­nek Csényi László. a Városi Tanács VB Városgazdálkodá­si intézményvezetője? „...Kétségtelen, hogy a ha­zai gyártású seprőgépek mi­nőségi teljesítményét illető­en lehetne magasabb köve­telményt támasztani. Ennek ellenére — véleményem sze­rint — önfelszedő seprőgé­pünk igen hasznos munkát végez... Megemlítem például, söprögetik hogy a Tisza-ligeti úton a két gép nagymennyiségű port és egyéb szemetet szedett fel. Hasonlóképpen a József At­tila úton és a város többi simaburkolatú útjain... Üt- seprő munkásaink egyre na­gyobb számban érik él a nyugdíjkorhatárt, utánpótlás pedig szinte nincs. Ezt a2 űrt tölti be részben az út­tisztító gép...” Az intézményvezető meg­említette még levelében, hogy szakmai bemutatókon, kiállításokon nagyobb telje­sítményű útseprő gépeket is látott már. ezeket azonban csak devizáért lehet besze­rezni... Ezért kénytelenek megelégedni a kisebb telje­sítményt nyújtó gépekkel. Félreértés volt Tóth Józsefné szolnoki ol­vasónk panaszát közöltük egy héttel korábban lapunk­ban — „Gyűlik az ecetes­üveg” címmel. A Szolnok megyei Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat információ­ja szerint is a vásárló bosz- szúsága jogos, amely egy ko­rábbi felhívás téves értelme­zéséből adódott. „...1969. február 20-án a Szolnok—Békés megyei Élel­miszer és Vegyiáru Nagyke­reskedelmi Vállalat — a Szeszipari Országos Vállalat kérése alapján — plakátokat készíttetett, amelyben érte­sítették a vásárlókat, hogy a sima ecetes palackokat 1969; március 31-ig vesszük visz- sza. tekintve, hogy 1969. ok­tóber 1. óta csak „Ételecet” dombornyomással ellátott, csayarmentes palackokban I hozzuk forgalomba az ecetet. I Ez így is volt egy fél évig, 1969. március 15-ig. a felhí­vás után körülbelül egy hó­nappal azonban — üveg­hiányra hivatkozva — átme­netileg sima üvegben is is­mételten forgalomba került az ecet, amelynek visszavé­telét az ipar természetesen tovább vállalta. Az üvegek visszaváltását lényegében meg sem szakí­tottuk, sajnos, az 5. sz. áru­da kivételével. Emiatt mind a panaszostól, mind a kör­nyék esetleg érintett vásár­lóitól is szíves elnézést ké­rünk...” Ez igen! öt nap bosszúság Fekete Orsolya, Kiss Rozália és Horti Katalin jászbe­rényi olvasónk irta alá a levelet. Az EXPRESS Ifjúsági és Diák Utazási Iroda által szervezett, augusztus 20—24-ig tartó romániai útra panaszkodtak. Az ötnapos kirándulás nem az előre megadott program szerint telt, különféle bo­nyodalmak is adódtak. Az első napon például Brassóban nem kaptak vacsorát. Másnap fél háromkor Kolozsváron kellett volna ebédelniük, de fizikailag lehetetlen volt akkorra eljutniuk. Háromórás késéssel érkeztek, így aznap rrár zsebpénzüket sem kapták meg. A negyedik nap zökkenőmentes volt. Ennek viszont emlékét is elsöpörte az ötödik, az utolsó nap. A programban megjelölt ebéd-vacsora úticsomagot nem kapták meg a ha­nyag szervezés miatt. Így harmincán érkeztek haza éhesen... Egyébként nem csak az ellátást kifogásolták, látnivalóból sem „kaptak” eleget. Fentiekről az EXPRESS-irodától kértünk információt. Az EXPRESS a sérelmet jogosnak tartja. A tájékoztatás Gyorsan reagált a Mező­túri Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet az ok­tóber 8-án megjelent „Visz- szásságofc a gázcsere-telepen” című panaszra. Október 9-én keltezték válaszlevelüket, amely szerint: „...A cikkben foglaltakat megvizsgáltuk és a nyitva­tartási illetően, valamint a gázcsere telep-vezető arrogáns magatartása ügyében a szük­séges intézkedést megtettük... Garantáljuk, hogy a lakosság köréből hasonló probléma nem fog felvetődni...” _írta tö bbek között Tuzson Meny­hért, az fmsz igazgatóság el­nöke; A mezőtúriak nevében is örülünk az ígéretnek, s nem utolsósorban a gyors intéz­kedésnek. Szolnoki nagyvállalat klubhelyiség céljából nagyméretű (lehetőleg 35 m1) különbejáratű üres szobát keres „Városközpont” jeligére a szolnoki hirdetőbe. Áz állami tulajdonban álló házingatlanok eladásáról A forradalmi munkás­paraszt kormány szep­tember végén a 32/1969. (IX. 30.) számú rendeletével szabályozta az állami tulaj­donban álló házingatlanok elidegenítésének rendjét. Az említett jogszabály lakossá­got is érintő fontosabb ren­delkezéseit az alábbiakban ismertetjük. Az új szabályozás lénye­gesen bővítette az elidege­níthető házingatlanok körét. A házingatlanok közül ma­gánszemélyek részére elide­geníthető: lakás céljára a társasházban levő öröklaká­sok és az egylakásos lakó­épületek; a társasházakban levő kisipari műhely, ma­gánkereskedői üzlet, műte­rem, vagy garázs. A fentiekben meghatáro­zott cél elérése érdekében az egynél több, de 12 lakás­nál nem nagyobb épület tár­sasházzá alakítható át A ta­nácsi házkezelési szervek kezelésében levő házingatla­nokat a házingatlan fekvése szerint illetékes városi (köz­ségi) tanács végrehajtó bi­zottsága jelöli ki elidegení­tésre. Magánszemélyek ré­szére elidegenítésre kerülő házingatlant — a jogszabály­ban meghatározott kivéte­lektől eltekintve — csak az vásárolhat akinek, illetőleg a családjának a tulajdoná­ban e vásárlás folytán egy állandó lakás és egy pihenés céljára szolgáló házingatlan­nál több nem lesz. Az elidegenítésre kerülő házingatlan megvásárlására elsősorban a bentlakók jo­gosultak. A házingatlant a bentlakók együttesen is megvásárolhatják. Arra is lehetőség van, hogy a vevő leszármazottja — gyermeke, vagy unokája — részére ve­gye meg az ingatlant. Ha a bérlő nem él a vásárlási jo­gával, a házingatlannak be­költözhető állapotban való elidegenítése céljából az el­idegenítéssel megbízott szerv — előzetes megállapodás alapján — a bérlő részére megfelelő cserelakást bizto­síthat. A lakásbérleti jog ilyen célra vásárlás útján is megszerezhető. A házingat­lanok magánszemélyek ré­szére a helyi forgalmi érték figyelembevételével kialakí­tott áron adhatók el. A he­lyi forgalmi értéket az álla­mi ingatlankezelő vállalattal kell' megbecsülteim. A vételár összegének meg­állapításánál az ingatlan la- kottságát az új szabályozás fokozottan, és az eddiginél differenciáltabban értékeli. Ha a házingatlant a bérlő és vele egy tekintet alá eső személy vásárolja meg, a vé­telár a helyi forgalmi érték teljes összegének, öröklakás­nál a 30 százaléka, egylaká­sos házingatlannál az 50 szá­zaléka, nem lakás céljára szolgáló házingatlannál pedig 60 százaléka. Ha a házingat­lant kívülálló lakottan vá­sárolja meg, a vételár a he­lyi forgalmi érték teljes ősz- szegének, öröklakásnál a 40 százaléka, egylakásos házin­gatlannál a 60 százaléka, nem lakás céljára szolgáló házingatlannál pedig a 70 százaléka. A vételár megfizetésére részletfizetés is adható. Rész­letfizetés esetében a vétel­ár 10 százalékát a szerződé« megkötésekor kell megfizet­ni. A vételárhátralék — évi 3 százalékos kamat mellett — 25, illetve 15 év alatt fi­zethető meg. A vételárnak egy összegben, illetőleg a vé­telárhátraléknak az előírtnál rövidebb törlesztési idő alatt történő kiegyenlítése esetén a vevőt árengedmény ille­ti meg. A házingatlant a tartozás fennállásának idejére, lega­lább azonban 5 évre, elide­genítési és terhelési tilalom terheli. A vevő személyi, vagy egyéb körülményeinek lényeges változása esetében tulajdonjog, az elidegenítést terhelő tilalom tartama alatt csak a kijelölésre jogosult szerv vezetőjének előzetes engedélyével ruházható át. Ha a házingatlannal kapcso­latban, még vételárhátralék ált fenn, az átruházáshoz az elidegenítéssel megbízott szervnek a hozzájárulása is szükséges. Az e rendelet alapján ma­gánszemélyek részére elide­genített házingatlanok, ille­tőleg lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, a lakásbérletre, továbbá a közületi szervek és a ma­gánszemélyek elhelyezésére vonatkozó jogszabályok al­kalmazása során szabadren­delkezésűnek minősülnek. A házingatlan tulajdonjogának a fenti rendelet alapián tör­ténő megszerzése esetén a szerződés mentes az okirati és a vagyonátruházási ille­ték alól. Az említett jogszabály alapján kötött adásvételi szerződésekkel kapcsolatos viták eldöntése a bíróság ha­táskörébe tartozik. Dr. Cs. I. mert egy kg tiszta háztartási pamutrongyért, vagy öt kilogramm vegyes háztartási rongyért az ellenértéken felül ajándéksorsjegyet is ad a rongygyűjtő hetek alatt — október 1-től november 9-ig. — Ezernél több értékes nyeremény! Főnyeremény: Skoda 1000 MB személy- gépkocsi. fagM&tßäty jpOStSjäbÖl ES,LLETeK»^

Next

/
Oldalképek
Tartalom