Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-02 / 228. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. október 2. PÁRBESZÉD A BÉKÉRŐL Legyen béke Vietnamban H. „A vietnami háború ko­runk leghosszabb háborúja: csaknem harminc esztendeje tart. A japánok, majd a fran­ciák elleni háborúból az ame­rikaiak elleni szabadságharc­ba nőtt át.” így kezdődik az a tanul­mány. amelyet jeles közéleti emberek: tüdősök, újságírók, politikusok, a kérdés néhány szakértője a VII. Magyar Bé- kekongresszus t megelőzően kidolgozott. Fedőlapján alá­húzva: vitaanyag. — Annak is szánjuk — tá­jékoztat Harmati Sándor, a „Szolidaritásunk Vietnam­mal” című témabizottság társelnöke. — Igyekeztünk sokoldalúan megvilágítani a vietnami agressziót, az ame­rikaiak hadüzenet nélküli brutális háborúját, A kong­resszuson pedig módunkban áll a szekció ülésén még szé­lesebb körben, még többek álláspontját, véleményét meg­hallgatva kiegészíteni a té­mát. A szerényen vitaanyagként kezelt húszegynéhány olda­las tanulmány így is hű ké­pet. áttekintést nyújt a viet­nami helyzetről. Nyugati for­rásokra hivatkozva megálla­pítja: az USA repülői kilenc esztendő alatt három millió tonna bombát szórtak le Viet­nam területére, másfélszer annyit, mint az angol és az amerikai légierő a II. világ­háborúban a nácik által megszállt országok hadszín­terein. Megrázó képet fest az amerikaiak kegyetlenkedései­ről: jellemzésül a szerzők megemlítik, hogy Észak-Viet­namiban 1968. végéig 668 is­kolát, 181 kórházat és egész­ségügyi intézményt, 485 templomot romboltak le, s legalább 250 ezer gyermek lelte halálát a bombázások­ban. Elemzi a vitaanyag a két Vietnam: Dél és Észak hely­zetét. Míg délen egyik báb- rezsim követi a másikat, ad­dig északon, a Vietnami De­mokratikus Köztársaságban lebilincselő egységben a bom­bázások idején is példás fe­gyelmezettséggel dolgoznak az emberek, folytatják a szo­cialista építőmunkát. A fel­szabadító harcok eredménye­ként az 1960-ban alakult Dél-Vietnami Nemzeti Fel- ezabadítási Front a legfris­sebb adatok szerint a déli országrész 44 megyéjének többségét ellenőrzése alatt tartja: 1290 falusi, öt városi, 146 járási és 37 megyei for­radalmi tanácsot alakított. — A békekongresszus szek­ció-ülésén bizonyára még alaposabban áttekintjük a párizsi Vietnam-tárgyalások legújabb fejleményeit — folytatta Harmati Sándor. — Anyagunkban természetesen szólunk a Fehér Ház időhúzó taktikájáról. Nixon békeszó­lamairól és a háború „viet- namizálására” irányuló ame­rikai manőverekről. Téma­bizottságunk szükségesnek tartotta megfogalmazni állás­pontunkat: ismerjük a VDK és a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány párizsi küldötteinek erőfeszítéseit a békés politikai megoldásra. Kormányunk annak idegen nyilatkozatban támogatta a 10 pontból álló javaslatukat, amelynek első helyén az ame­rikai és csatlós csapa -rk Vietnamból való feltétel nél­küli kivonása áll. Összegezi a kongresszusi téma bizottság tanulmánya a nemzetközi közvélemény — benne a békemozgalom — egyre nagyobb tömegeket át­fogó akcióit Vietnam ugye mellett, a múlt évben pél­dául 1200 nemzeti és nem­zetközi szervezet csatlakozott ahhoz a felhíváshoz, amelj a bombázások megszünteté­sét követelte. Ez év júniusá­ban a berlini Béke Világta­lálkozón 102 ország, több mint 300 békemozgalom kép­viselői egységes akcióprogra­mot dolgoztak ki a vietnami nép támogatására; Hazánk­ban immár hagyományosnak mondható az együttérzés kü­lönböző megnyilvánulása: társadalmi akciók, rétegtalál­kozók, nagygyűlések és gyűj­tés formájában. Az önkéntes adakozásokból eddig több mint 180 millió forint gyűlt össze, amiből kórházi beren­dezések. gyógyszer, ruhane­mű, iskolai felszerelés indult útnafe a testvéri nép meg­segítésére. Gyapai Dénes As ember és as időjárás A közeljövőben fokozódni fog az ember hatása a klí­maváltozásra — vélekedik Mihail Budiko, a Szovjet Tu­dományos Akadémia levelező tagja. Véleménye szerint néhány évtized múlva lehetővé vá­lik, hogy óriási területek ég­hajlatát lényegesen megvál­toztassuk. Mindez azt jelenti, hogy a természetet mélyre­hatóan átalakíthatjuk az em­ber javára. Megállapították, hogy az ember a maga ténykedésével kezdettől fogva befolyással van az időjárásra. Amikor óriási területeken erdőket irtott ki, öntözéses gazdálko­dást vezetett be, bizonyos fokig magát az éghajlatot is megváltoztatta. Később az erdőtelepítéssel, mesterséges tavak létesítésével és mocsa­rak lecsapolásával befolyá­solta a klimatikai viszo­nyokat. Mihail Budiko szerint az energiafelhasználás nagyará­nyú növekedése erős befo­lyással lehet az időjárásra, amennyiben mindennek kö­vetkeztében a légkör némileg felmelegszik. A föld klímájára hatással lehet az égésből származó és a légkörbe jutó széndioxid fokozott koncentrációja is. A széndioxid gátolja a föld­felület hőkisugárzását, ami a klíma felmelegedésével jár együtt; És ellenkezőleg, a légkör szennyezettsége, amely az ember termelő tevékenységé­nek eredménye, a napsugár­zás korlátozásával a lehűlést mozdítja elő. Á CSKP KB ülése után Házasság horoszkóp alapján Burmában a váláshoz csu­pán kölcsönös megállapodás­ra van szükség, sőt néha et­től is eltekintenek. — Ámde mielőtt valaki megházasodik, feltétlenül minden esetben meg kell kérdeznie a csilla­gokat. A burmai férfi szá­mára jövendőbelijének szü­letési adatai fontosabbak, — mint derekának és keblének átmérője, az asztrológusok jóslatainak nagyobb jelentő­séget tulajdonítanak, mint a pszichológusok közléseinek. A nősülni szándékozók siet­nek, hogy életreszóló szerző­désüket röviddel a buddhista böjti napok előtt vagy után kössék meg. A június köze­pétől szeptemberig tartó monszum idején senki sem házasodhat. Egyébként a burmai em­berek számára megkönnyítik a házasságot. A házasságkö­téshez szükséges alsó korha­tár a lányoknál 16, a fiatal­embereknél 18 év. A legtöbb házasságot tapasztalt bará­tok, vagy rokonok közvetí­tik. A jegyességi idő fél évig, legfeljebb egy évig tart. A fiatal burmai többnyire fénykép alapján választja ki jövendőbelijét. A házasulan­dó lányok családjai nem saj­nálják a kiadásokat a mes­teri fényképre, az ország fényképstúdiói a legkitűnőbb restaurálókat foglalkoztatják, ha arról van szó, hogy szép­séghibát kell korrigálni. A házasságkötési szertartás alatt a pár közösen egy ke­vés teát iszik és összekul­csolt kezét illatos vízzel teli edénybe meríti. Ez szimboli­zálja a házasságkötést. Hozo­mányt, vagy vőlegénypénzt nem fizetnek. A gyermekek­ről, akik a házasságból szü­letnek, válás esetén az apá­nak kell gondoskodnia. A csehszlovákiai helyzet konszolidálódásá­nak feltételei között — ezt hónapok óta hangsúlyozzák az események ismerői — vi­tathatatlanul az első helyen áll a megalkuvás nélküli rendteremtés a párt- és az államapparátusban. A GSKP Központi Bizottságának áp­rilisi és májusi plénuma óta a kibontakozás meggyorsult. Ez mindenekelőtt annak tu­lajdonítható. hogy a központi bizottság élére Alexander Dubcek helyett a határozott és tapasztalt politikus, Gus- táv Husák került. Május óta világos volt, ami most be­következett, hogy Csehszlo­vákia vezetőinek teljes meg­oldásra kell törekedniük, és mindenképpen le kell vonni a korábbi pártvezetésben el­követett tévedések és hibák valamennyi politikai, szerve­zeti és személyi konzekven­ciáját. E tekintetben nagyjelentő­ségű munkát végzett a CSKP Központi Bizottságá­nak ülése a múlt hét végén. Számos olyan kérdésben, amelyről eddig nem volt egy­értelmű döntés, most világos határozatokat hoztak. Tavaly nyáron — miközben gyorsan romlottak a csehszlovák pártvezetés kapcsolatai a szovjet, a len­gyel, az NDK, a bolgár és a magyar vezetéssel — a Dub­cek nevével fémjelzettt poli­tika jegyében visszautasítot­ták a csehszlovák részvételt a varsói értekezleten. Ez a szocialista országok kapcso­latában példa nélkül álló kihívás akkor mérhetetlenül sokat ártott annak a biza­lomnak, amelyet a csehszlo­vák vezetés a többi szocia­lista országban korábban él­vezett. A távolmaradásról akkor hozott határozat mos­tani visszavonása, csakúgy mint a tavaly augusztus 21 -i antimarxista deklaráció ér­vénytelenné nyilvánítása olyan akadályt távolított el a bizalom teljes helyreállásá­nak útjából, amelyet jogosan várt el „ szocialista inter­nacionalizmus minden iga? híve Csehszlovákiában és azon kívül is. Hasonló jelentőségű az úgynevezett rendkívüli kong­resszus ügyében hozott dön­tés. A központi bizottság ugyan egy korábbi határoza­tában már érvénytelennek minősítette ez a tanácskozást, de a mostani határozat lé­nyegesen tovább lép. Azon kívül, hogy érvényteleníti a résztvevők mandátumát js, elrendeli a szervezők tevé­kenységének kivizsgálását, to­vábbá a pártfegyelmi meg­indítását. Tudnivaló, hogy azon a tavaly augusztusi ta­nácskozáson, amelyet jobbol­dali elemek rendkívüli kongresszusnak próbáltak feltüntetni, több olyan ha­tározatot hoztak, amely el­lenkezik a csehszlovák szo­cialista társadalom alapvető érdekeivel, és sérti a CSKP internacionalista kötelezett­ségeit. Akik ilymódon súlyo­san belegázoltak a párt be­csületébe, nem kerülhetik el a felelősségrevonást a párt színe előtt. Sok nevet sorol fel a központi bizottság üléséről kiadott közlemény, olyano­két, akiket kizárás vagy ön­kéntes visszalépés útján el­távolítottak a KB-ből és más szervekből, A nevek leg­többje ismeretlen a magyar átlag-újságolvasó előtt. Va­lamennyivel többet tudha­tunk róluk, ha figyelembe vesszük, hogy legtöbbjük nem választott tagja volt a vezető szerveknek, hanem kooptálás útján került oda. A központi szervekbe való behívásuk abban az időben történt, amikor a párton be­lül még érvényre lehetett juttatni a szovjetellenes, szo­cializmusellenes tendenciákat. Nem egyet közülük éppen az érvénytelenített „kong­resszuson” neveztek ki. és a Dubcek-féle vezetés később „törvényesítette” becsempé­szésüket a párt vezető szer­veibe. Szerepelnek közöttük olyanok is. akik ugyan régi, választott vezetőségi tagok voltak, de hosszú idő óta nyíltan szemben állnak a konszolidálás politikájával, részt vállaltak külöfélp iobb. oldali akciókban, s nem vol­tak hajlandók szakítani e tevékenységükkel. Akik aggodalommal figyel­ték a csehszlovákiai esemé­nyek fejlődését, most egvet- értéssel fogadják azt a dön­tést, hogy Alexander Dub­cek nem lehet tovább tagja a központi bizottság elnök­ségének, Josef Smrkovskyt pedig törlik a központi bi­zottság tagjainak sorából; Várható, hogy a nemzet- gyűlés kommunista képvise­lői Dubceket és Smrkovskyt visszahívják parlamenti funk­cióikból is. T agköny vcser e, A szervezeti és személyi kérdésekkel egyidőben to­vábbi fontos eseményt, tag- könyvcserét jelentettek be a pártban. Jelenleg több, mint egymillió-hatszázezer tagja van a Csehszlovák Kommu­nista Pártnak, s ámbár egy marxista—leninista párt tag­létszámában nem döntő, hogy mi az aránya a lakosság nagyságához viszonyítva, — mégis Csehszlovákia eseté­ben ilyen magas létszám mel­lett kérdésessé válhat a párt élcsapat szerepe. A CSKP- ban azonban az egyszerű arányszám-problémán túl más meggondolásokat is ér­vényesítenek. A pártban sok olyan elem található, akik haszonlesésből, előnyök re­ményéből, más szóval kar­rierizmusból léptek be részint Novotny szektás-dogmatikus rendszerében, részint 1968 ja­nuárja után. Ez utóbbiak a párton belüli jobboldal se­gédcsapataiként léptek fel. Nem kell bizonygatni, hogy sem az előbbiek, sem az utóbbiak nem rendelkeznek semmiféle marxista—leninis­ta meggyőződéssel. A tag- gönyvcsere alkalmat ad an­nak felmérésére, ki miért hordja a zsebében a piros pártkönyvet. A törtetők, a karrieristák, a jobboldaliak kihagyása csak erősítheti a párt egységét, marxista—le­ninista szellemét. A kibontakozást, a helyzet rendezését szolgál­ja az is, hogy a központi bi­zottság döntései után újjá­alakították a csehszlovák szövetségi kormányt. Oldrich Cemik miniszterelnöknek így alkalma volt arra, hogy a központi bizottság határoza­taival eevbevázóan szervez­hesse úiiá kormányát, amely az eddieinél ha+á'osabban töltheti be szerepét az or­szág gazdasági és politikai életének vezetésében. C. T. B. Nyugat-Európa mezőgazdasági termelése 1963-ben Az USA Mezőgazdasági Mi­nisztériumának adatai szerint Nyugat-Európa mezőgazdasá­gi termelése az idén csaknem eléri az 1968-as év rendkívül magas szintjét. A növényi eredetű termékek betakarí­tása ugyan alacsonyabb lesz az előző évinél, azonban az állati eredetű termékek ter­melése — bár nem nagy mértékben, de várhatóah nö­vekszik. A gabonabetakarítás a nyu­gat-európai országokban 1969- ben valamelyest csökken — 1968-hoz képest, elsősorban az EGK tagállamok, Skandi­návia és Portugália termés- csökkenése következtében. Görögországban a gabonabe­takarítás jelentős növekedése várható. — Számos nyugat- európai országban a kedve­zőtlen időjárás következté­ben csökkent a búza vetés- területe (különösen Angliá­ban és Franciaországban) — ugyanakkor növelték az ár­pa- és kukorica vetésterü­letét. Mindezek ellenére a búza­termés Nyugat-Európában magas szintet ér el, így a fe­leslegek tovább növekednek. Az átmenő búzakészlet az EGK tagállamaiban 1969. augusztus 1-én 5,3 millió ton­na volt, azaz 3 millió tonná­val lépte túl a szokásos mennyiséget. Franciaország búzafeleslegétől részben ki­árusítás útján, részben „se­gélynyújtási” szállításokkal igyekszik szabadulni. Ez év közepéig 800 ezer tonna fran­cia búzát adtak el Kínának és 400 ezer tonnát az Egye­sült Arab Köztársaságnak. A francia frank leértéke­lése lehetőséget nyújtott a francia gabonafélék — első­sorban búza — NSZK-ban történő eladására is. A nyu­gatnémet molnárok alacsony áron vásároltak francia ga­bonát és egyidejűleg a helyi termelésű gabonát az állami felvásárló szerveknek maga­sabb, intervenciós áron ad­ták el. A francia gabonaex­port növekedése az NSZK- ban fokozta az amúgy is elégtelen raktárhelyiségek problémáját. A gabona-árviszonyok az EGK országokban a jövőben is a takarmánynövények ter­melésére ösztönöznek a búza vetésterületének rovására. A burgonya vetésterülete a nyugat-európai országok­ban 1969-ben tovább csök­kent. A betakarított mennyi­ség minden valószínűség sze­rint 2—3 miliő tonnával csökken az előző évhez ké­pest. A cukorrépa vetésterülete körülbelül azonos szinten maradt az előző évivel. Csök­kent a vetés Angliában, — Franciaországban és Olasz­országban, növekedett az NSZK-ban, Spanyolország­ban és még néhány kisebb országban. Az olívaolaj termelés 1969- ben feltételezések szerint megközelíti az 1967. évi igen magas szintet, amikor a tér-, més meghaladta az egymillió tonnát. Az olívaolaj termés jelentős növekedése várható Olaszországban, Görögország­ban és Portugáliában. Nyugat-Európa szarvasmar­haállománya 1969. év elején kb. 1 százalékkal haladta meg az előző évit (a növeke­dés főként az EGK-országok- ban, Angliában, Spanyolor- . szágban és Írországban mu-... tatkozott. Dánia, valamint a többi skandináv állam csök­kenti szarvasmarhaállomá-. nyát a tejtermékek exportja- , ban jelentkező nehézségek ‘ miatt. A teavaj feleslegek az EGK tagállamaiban és Ang­liában tovább növekedtek, — ugyancsak emelkedtek a tej­por- és sajtkészletek is. A marha- és borjúhúster­melés 1969-ben várhatóan kissé növekedni fog. 1969. év elején 76 millió sertést számláltak, ez kb. azonos mennyiség az előző évivel. Kissé növekedett a sertésállomány Angliában, Hollandiában és Ausztriá­ban, csökkent az NSZK-ban,~ Dániában és Spanyolország- * ban. Az idei sertéshús ter-.i melés a legtöbb országban íAmt valamelyest alatta marad az előző évinek, kivéve Belgiu" mot, Hollandiát és Angliát, ahol a sertéshús termelés 3—6 százalékos növekedése várható. A baromfiállomány. Nyu­gat-Európa országaiban az évek során gyors növekedést mutatott, a fogyasztás ezzel szemben csökkent, — ennek végeredményeképpen a leg­több államban szükségtelen­né vált az import. A barom-, fifelvásárlási árak csökkené­se és az exportfeltételek rom­lása a baromfiállomány nö­vekedési ütemének csökke­néséhez vezetett. Elszámították magukat az olasz kertészek Az olasz kertészeti terme­lők csak a legutóbbi két esz­tendőben ébredtek tudatára annak, hogy az 50-es évek­ben végrehajtott nagyarányú gyümölcstelepítések téves el­képzeléseken alapultak. Az Alma-, körte- és őszibarack terén tapasztalható túlterme­lés gazdasági következmé­nyei már tapasztalhatók. A gyümölcsösök telepítésekor figyelmen kívül hagyták, hogy más gyümölcstermelő országokban is nagyarányú telepítések történtek, de té­vesek voltak a gyümölcsfo­gyasztás növekedési ütemére vonatkozó előrebecslések is; Az olasz termelők attól tartanak, hogy az üveg, il­letve fólia alatti zöldség- és gyümölcstermelésben is túl­termelés következik be. Ha a gyümölcstermelők folytatják az utóbbi időben tapasztalt gyakorlatot és a kiirtott gyü­mölcsösök helyett növelik az üveg alatti felületet, akkor gazdaságilag ezen a téren is csalódni fognak. Olaszország­ban az üveg alatti felület már elérte a 17 500 acre-t (1 acre=kb. 1 magyar hold). Ennek a felületnek 80 száza­lékán paradicsomot, kisebb részén uborkát, spenótot, sa* látaféléket, görögdinnyét, sza­mócát stb. termelnek. Az Olaszországban az 1968-ban üveg alatt termelt zöldség- és gyümölcs értéke elérte a 36,4 millió, illetve 4 millió. angol fontot, s a paradicsom­ból származó bevételek már 20 százalékkal csökkentek az előző évhez képest. Az üveg alatt termelt pa­radicsom áresése megfelelő figyelmeztetés lehet a terme­lőknek, de az árcsökkenés hatását ellensúlyozza hogy a kormány az ország déli ré­szében (amelynek gazdasági fejlesztésére speciális alapok állnak rendelkezésre) tovább­ra is beruházási segélyeket folyósít a kertészeti termelés részére. A tapasztalatok azt mutat, ják, hogy az üveg alatti tér* melés terén a szamócaterme­lés ígérkezik a legjövedelme­zőbbnek. Ebből 1969-ben 20 ezer tonnát termeltek, főleg az ország északi részein. (Ve­rona és Forll vidékén). A szamócatermelés — úgy lát­szik — még növelhető is, mert a kereslet kiviteli cé­lokra folyamatosan növek­szik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom