Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-14 / 238. szám

im efctóber 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Hármas kotelókrepfilós a kozmikus térségben (folytatás az 1. oldalról.) Satalov és életrajza Moszkva (MTI) Vlagyimir Salatov ezredes, a hétfőn startolt Szojuz—8 szovjet űrhajó parancsnoka már másodszor tesz űruta­zást földkörüli pályán. Idén januárban két űrhajót kap­csolt egymáshoz a világűr­ben és így — mint ismere­tes — létrejött a világ első kísérleti űrállomása. Satalov 42 éves. ebből 24 év a repüléssel és a világűr­rel függ össze. Először a katonaj repülőiskola, majd a Sztálingrád környéki pilóta­iskola növendéke volt Az utóbbit 1949-ben fejezte be. Tanulmányai elvégzése után pilótaoktató volt négy évig, amikor is a moszkvai katonai repülőakadémia hall­gatója lett Ezután parancs­noki tisztségeket töltött be repülőalakulatoknál, Az űrhajósok sorába 1963 januárjában került. Erre az időre különféle repülőgépe­ken már körülbelül 2000 órát repült Elsőosztályú pi­lóta, 1953 óta az SZKP tagja. Satalov Észak-Kazahsztán- ban, Petropavlovszkban szü­letett Apja vasutas volt Vlagyimir két éves volt ami­kor a család Leningrádba költözött A szülők ma már nyugdíjasok. Salatóv felesé­ge — Muza Andrejevna —a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. Igor fiuk a moszkvai repülőfőiskolán ta­nul, Lena lányuk 5. osztályos iskolai tanulój Alekszej Jeliszejev, a Szo­juz—8 fedélzeti mérnöke mór egyszer végzett űrrepülést. Idén januárban Jevgenyij Hrunov alezredessel együtt űrsétát tett és átment a Szo­juz—4 űrhajóra, ahol Vla­gyimir Satalov várta őket Ez volt az űrhajózás törté­netében az első „kozmikus átszállás”. Hétfőn már má­sodszor indult űrrepülésre földkörüli pályán. A felada­tok sikeres teljesítéséért Jeliszejevet és a többi fent- említett űrhajóst annak ide­jén a Szovjetunió Hőse cím­mel tüntették ki. Jeliszejev 1934-ben szüle­tet Zsizdrában, egy Kaluga környéki kisvárosban. Kalu- góban élt s tevékenykedett Konsztantyin Ciolkovszkij (1857—1935), a kozmonautika megalapítója. A középiskolát Jeliszejev Moszkvában vé­gezte, utána a Bauman ne­vét viselő moszkvai techni­kai főiskola hallgatója lett Később egy tervező irodá­ban dolgozott és megszerez­te a technikai tudományok kandidátusa fokozatot. Ké+ évvel ezelőtt, már mint az űrhajósok gárdájának a tag­ja, belépett az SZKP-ba. Jeliszejev felesége — La- risza Ivanovna — mérnök. Lena lányuk 9 éves. Jelisze­jev édesanyja — Valentyina Ivanovna professzor — a ké­miai tudományok doktora. Jelenleg a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia fizika-kémiaj intézetében dolgozik; Szovjet vezetők távirata MOSZKVA (MTI) .sort Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgomij és Alekszej Ko­szigin üdvözölte a szovjet űrhajósokat a Szojuz—6, a Szo­juz—7 és a Szojuz—8 sikeres kötelékrepülése alkalmából. kiemelkedő űrhajózási siker újabb bizonyítéka a «zovjet tudomány és technika magas fejlettségi színvonalá­nak, a szovjet nép kimeríthetetlen alkotói lehetőségeinek” — hangzik a hét szovjet űrhajóshoz intézett távirat. Az űrhajósok a válasz-táviratukban meleg köszönetét mondtak az üdvözletért és a róluk való gondoskodásért. Az űrhajók visszhangja BOUCHUM Heinz Kaminski, a bochu- mi csillagvizsgáló igazgatója kijelentette, hogy véleménye szerint a Szojuz—7' olyan pá­lyán kering, amelyen az űr­hajók akár 8—10 napig is a Föld körül maradhatnak. SZÓFIA G. Nesev, bolgár orvospro­fesszor, az orvostudományok kandidátusa a Narodna Mla- dezs című lapnak adott in­Riporter a világűrben Az újságok hírül ad­ják; Volkov hajózómér­nök a Krasznaja Zvezda című szovjet napilap kü- löntudósítója is egyben, űrrepülése során. A televízió képernyő­jén látni lehetett, amint felmutatja kiküldetési rendelvényét; Vlagyisz- lav Volkov kiküldetésé­nek helye; „a világűr”. Repülőtisztek, mérnö­kök, orvosok után a vi­lágűrben tevékenykedik az első újságíró is. Dante csak képzelet­ben járt a mennyekben. Ügy írta „tudósításait”. A ma újságírója szó szerint „kiszáll” a világ­űrbe, hogy azután —ha­zatérve onnét — olvas­hassák helyszíni tudósí­tásait. Egy bizonyos; a Krasz­naja Zvezda szerkesztő­je nem fogja félretolni az íróasztalon Volkov tudósítását, légyintve: „Nem kell, ezt már so­kan megírták...” (CS) terjújában azt hangsúlyozta, hogy a szovjet űrhajózás leg­újabb fejleményei szorosan összefüggnek a szovjet űr­orvostudomány fejlődésével. Rendkívül érdekesnek nevez­te azt a tényt, hogy a Szo­juz—6 két űrhajósa nem vi­sel védőruhát. Figyelemre­méltónak tartja a bolgár tu­dós azt is, hogy az űrhajósok étrendje a már hagyomá­nyossá vált űrtáplálékon kívül az űrhajósok íz­lésének megfelelő földi été. leket különféle italokat is tartalmazz VARSÓ A varsói egyetem csillag- vizsgálója vasárnap észlelte a két szovjet űrhajót A TASZSZ közleményekben megadott pályaadatok alap­ján az intézet- munkatársai maguk határozták meg a Sojuzok helyzetét majd op­tikai megfigyeléseket végez­tek. A szputnyikok egyes nagyságrendű csillaghoz ha­sonló íényességűek voltak, a hordozórakéták fényessége váltokozó volt. A varsói csil­lagászok észleleteik eredmé­nyeit megküldték a szovjet űrkutatás központjába. LONDON A dondoni délutáni lapok első oldalon adják hírül, hogy a Szovjetunió felbocsá­totta a harmadik Szojuz-űr- hajót. Az Evening Standard és az Evening News közli sa­talov és Jeliszejev fénykénét. A lapok megállapítják, hogy a Szovjetunió ezzel új rekordot állított fel: Ez az első eset, hogy egy ország­nak egyszerre három űrha­jója kering a Föld körül és hogy héttagú legénység vesz részt az űrutazásban. Általá­ban egyetértenek abban, hogy az űrhajósok egy Föld­körüli űrállomás hegesztés­sel való összekapcsolásátfog­ják gyakorolni. WASHINGTON Az Egyesült Államokban igen nagy érdeklődés kíséri a szovjet űrkísérletet. A la­pok első oldalon számolnak be a szovjet világrekordról, hogy egyszerre hét űrhajós kering a Föld körül. A rádió- és tv-állomások bőséges hír­összefoglalókat közölnek, a tv-állomások nagy része köz­vetített felvételeket a fellö­vésről. illetve a kozmovíziós- adásokbóL A lapok kommentárjai ál­talában arra utalnak, hogy a szovjet kísérlet célja egy űr­állomás összeszerelése, amely kiindulópontja lehet hosszú­távú utaknak, illetve a Föld körül keringve állan­dó kísérleti bázisként szol­gálhatnak a folyamatos prog­ramban. A New York Times terjedelmes cikket közöl az űrállomásokról, hangoztatva; míg az Egyesült Államok a holdutazást tekintette a je­lenlegi kutatási program cél­jának. a szovjet tudósok már hosszú idő óta azt hangoz­tatták, hogy tudományos szempontból a Föld körül keringő űrállomásnak igen nagy a jelentősége, s ezek lehetnek a távlati program alapjai. A Baltimore Sun vezércik­ket szentel a szovjet űrkí­sérletnek, s bár a cikk még a harmadik Szojuz-űrhajó fellövése előtt született, azt hangsúlyozza, hogy a kísér­let igen fontosnak ígérkezik és az űrtechnológusok „elra­gadtatással fogadják” az er­ről érkező híreket. A vasárnap felbocsájtott Szojuz—7 űrhajó legénysége (balról jobbra): Vlagyiszlav Vol­kov, Anatolij Filipcsenko (parancsnok) és Viktor Gorbatko. — (Telefoto — TASZSZ —AP—MTI—KS) Ti Űrhajósok távirata MOSZKVA (TASZSZ) A hét szovjet űrhajós je­lentette az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek, a szovjet kormánynak, hogy „megkezdték a tudo­mányos-műszaki kutatások, mefigyelések és kísérletek átfogó programjának teljesí­tését”. „Kozmikus baráti kollek­tívánk meggyőződése, hogy a világűr tanulmányozására kijelölt programot teljes egé­szében teljesíti... A hangu­latunk kitűnő, jól érezzük magunkat” — hangzik a táv­irat, amelyet Georgij Sonyin, Valerij Kubászov, Anatolij Filipcsenko, Vlagyiszlav Vol­kov, Viktor Gorbatko, Vla­gyimir Satalov és Alekszej Jeliszejev küldött. A Szojuzok programja: előkészület űrállomások építésére A jelenlegi kísérlet fő feladata az eddigi hivatalos je­lentések szerint újfajta műszerek és irányítórendszerek ki­próbálása, valamint hegesztési kísérletek elvégzése. Az új irányítórendszer lehetővé teszi az űrhajó pilótája számára, hogy nagy pontossággal saját maga határozza meg térbeli helyzetét, s a nyert adatok birtokában irányítsa űr­hajóját. A kézi irányítással különféle égitestekre történő tá­jolás célja nyilvánvalóan egy olyan rendszer kidolgozása, amely lehetőséget ad különböző égitestek megfigyelésére, fényképezésére. Ilyen rendszerek nélkül elképzelhetetlen a jövő távcsöves mesterséges holdja, amelynek feladata az égitestekről érkező, és a Föld felszínén a légkörben történő elnyelődés miatt nem észlelhető sugárzások megfigyelése lesz. Földi irányítás nélkül Televíziós közvetítés a szovjet űrhajókról A szovjet televízió hétfőn képfelvételről sugárzott köz­vetítést adott a világűrből. A nézők láthatták a Szojuz— 7 űrhajót, amint repülés köz­ben Vlagyiszlav Volkov mérnök különféle csillagá­szati navigációs méréseket végez. Később a tévé a Szojuz— 8-ról is adott közvetítést. Itt Jeliszejev mérnök jelent meg a képernyőn, aki nyilatkoza­tában elmondta, hogy nagy­jából azokat a feladatokat látja el most is, mint ja­nuárban a Szojuz—5 fedél­zetén. Vlagyimir Satalovot is láthatták a nézők, aki ép­pen a korábban végzett kí­sérletek eredményeit ellen­őrizte. Meteorológiai, geológiai és geofizikai megfigyelések is szükségessé teszik, hogy aZ űrhajós műszereit a megfigyelni kívánt jelenségre, vagy tárgyra irányozza. Ez a feladat sem oldható meg másként, csak úgy, hogy az űrhajós saját maga végzi rendszere irányítását, tájolását, s közben ellenőrzi, hogy a műszerek valóban az észlelni kívánt objektumra irá­nyulnak. Mindezek a feladatok földi irányítással megoldha- tatlanok, már csak azért is, mert az űrhajó nem szükségkép­pen áll mindig kapcsolatban a földi központtal. Az új irányítórendszerekhez természetesen új, nagy üzemanyagtartalékkal rendelkező, gazdaságosan működő, sok­szor és biztonsággal ki- és bekapcsolható rakétahajtómű­vekre is szükség van. Ezek segítségével az űrhajó pilótája járművét valóban pilótaként irányíthatja, különböző pályák­ra vezérelheti, s ezért a Szojuz-rendszerek joggal viselik az űrrepülőgép elnevezést. Szovjet űrhajósok üdvözlete a szocialista országok népeihez A földkörüli pályán ke­ringő három szovjet űrhajó utasai üdvözletüket küldték a szocialista országok népei­nek, „a Szojuz űrhajók fe­délzetéről forró üdvözletün­ket küldjük a szocialista or­szágok dolgozóinak. Éljen és erősödjék népeink barátsága és együttműködése” — hang­zik az üdvözlő táviratban. Egy másik üdvözletükben újabb sikereket kívántak Le­nin születésének közelgő százéves jubileumára ké­szülő szovjet népeknek. Üd­vözletüket küldték a szovjet űrhajósok Ázsia és Afrika népeinek is. Pihennek az űrhajósok A Szojuz—6, a Szojuz—7 és a Szojuz—8 kötelékrepülé­sének első napján ellenőriz­ték a módszereket és kidol­gozták a három űrhajó egy­idejű irányításának techniká­ját. Ugyancsak kidolgozták az űrrepülést irányító központ együttműködését a földi meg­figyelő állomásokkal, a hír­közlést biztosító állomások­kal és az űrhajókkal. Feldolgoznak minden in­formációt, amely az űrhajók­ról érkezik a koordinációs számítóközpontba. A kapott adatok alátámasztják az al­kalmazott irányítási módszer magasfokú hatékonyságát. Az űrhajók személyzete állandó kapcsolatot tart fenn egymással és a Földdel. A tudományos-műszaki és or­vosbiológiai kutatási prog­ramot teljesítették. A Szojuz —6 személyzete egyebek kö­zött orvos-biológiai kutatáso­kat végzett. A Szojuz—7 sze­mélyzete megfigyelte és fényképezte az égitesteket, a horizontot, a Föld árnyékos és megvilágított oldaláról. A Szojuz—8 személyzete külön­leges műszerek segítségével megfigyelte az atmoszféra ál­tal visszavert napfény pola­rizációját. Satalov ezredes, a kötelék parancsnoka és az űrhajók parancsnokai jelentették, hogy a kozmonauták közér­zete jó. Vacsora után az űrhajósok pihenni tértek. Emberlakta űrállomások A jövő tartósan emberlakta űrállomásai szempontjából azonban nemcsak a nagy cselekvési függetlenség fontos kö­vetelmény, hanem a megfelelő műszerpark is. A felhaszná­lásra szánt műszerek merőben más körülmények között — a világűrben, a súlytalanság állapotában, gyorsan mozgó rendszereken — üzemelnek. Sőt: sok műszernek egyszerűen nincs is földi megfelelője, mivel az a földfelszínen semmire nem volna használható. A speciálisan űr-célokra kialakított műszerek viselkedését ugyan igyekszenek aprólékosan ellenőrizni és kipróbálni a vi­lágűr viszonyait több-kevesebb hűséggel lemásoló úgyneve­zett szimulátor-kamrában, az igazi vizsgára mégis a világ­űrben kerül sor. Ekkor nyílik mód arra, hogy a műszereket a gyakorlatban kipróbáló személy megvizsgálja a berendezés alkalmazhatóságát, és a használat során szerzett tapaszta­latokkal hozzájáruljon azok tökéletesítéséhez. A jelenlegi kísérletben ilyen műszerek és berendezések kipróbálása is folyik: párhuzamosan készülnek az űrjármű és berendezései, s e párhuzamos fejlesztésnek megfelelően folyik a gyakorlati kipróbálás is. Az ember ennek révén válik majd olyan tevékeny űrutassá, aki űrjárművében nem passzívan mozog a világűrben, hanem azt eszközként hasz­nálja fel újabb tudományos és gyakorlati feladatok meg­oldására. Fémek tartós egyesítése a világűrben Az űrállomások fejlesztésével foglalkozó Szojuz-program jelenleg folyó kísérletében az űrhajósok kísérleteket végez­nek fémek tartós egyesítésére a világűrben. Erre a célra a hegesztés különféle változatait próbálják ki, többek között a hideghegesztést is. Ez a folyamat a fémek atomjait körül­vevő elektronok közötti kölcsönhatás eredménye, amely nagytisztaságú, szennyezésektől és oxidrétegtői mentes, gya­korlatilag hézagmentesen összeillesztett fém vagy egyéb fe­lületek között külső energiaközlés nélkül végbemegy. Az ilyen hegesztéseknek fontos szerep juthat pL az űrhajó külső burkolatának javítása alkalmával. A világűr gyakorlatilag légüres terében elektronsugárral, vagy plazmanyalábbal végzett hegesztések lehetőséget adnak egy több elemből összeállított űrállomás illesztési pontjai­nak légzáró és mechanikusán is szilárd egyesítésére. E fel­adat biztonságos megoldása is egyik nélkülözhetetlen felté­tele a jövő nagyméretű, hosszabb ideig működő emberlakta űrállomásai létesítésének. Sinka József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom