Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-14 / 238. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. október 14. RITKA ORVOSI ESET A két egymáshoz rendkívül hasonlító 7 éves Scott ikertestvérpáron ugyanazt a szívmű­tétet hajtották végre a washingtoni gyermekkórházban, mivel mindketten pontosan ugyanolyan szívbetegségben szenvedtek. Meleg és hideg rekordok Október 1-től 14-ig a csaknem évszázados adatok áilaaa szerint a buda­pesti középhőmérséklet 14,7- röl 11,7 Celsius fokra csökken. A lehűlés az első hét napon 1,9, a második hét napon 1,1 fokot tesz ki. Az utolsó három nap átlagos kö­zéphőmérséklete pedig egy­formán 11,7 fok. Ebben a 14 napban a leg­nagyobb meleget 1932. ok­tóber 1-én mérték 30,8 fok­kal. Az eddigi maximumok negyedikéig fokozatosan 26.7 fokra csökkennek, majd az ötödiki csúcsérték ismét fél fokkal megközelíti a 30 fo­kot. 12-én és 14-én viszont a hőmérséklet — amióta mérik — még soha nem emelkedett a 25 fok fölé. A minimum-rekorder ok­tóber 10, az 1899-ben mért mínusz 0,8 fokkal. De 8-án is volt mi ír 0, 5-én pedig 0,1 fo­kos hideg. Másodikén vi­szont a hőmérő higanyszála még soha sem szállt a fővá­rosban 2,8 fok alá. Ezt az ,,el­lenrekordot” 1916 vallja a magáénak. Meglepő az is, hogy október 14-én még so­ha nem volt 1,4 foknál hűvö­sebb hajnal-ban sem. Har­madikétól most már egészen tavaszig minden minimum alacsonyabb ennél. A pedagógusok továbbképzésének programjából Helikopter a mezőgazdaságban A mezőgazdaságban ma már az év tíz hónapjában al­kalmazzák a repülőgépeket, amelyek a rendelkezésre álló munkanapokat kihasználva növényvédöszereket, műtrá­gyát és más kémiai anyago­kat szórnak ki a földekre. A szakemberek szerint most el­jött az ideje annak, hogy a mezőgazdasági repülőgépek mellett létjogosultságot adja­nak a helikoptereknek is. A repülőgépek ellen ugyanis van egy kifogás — emiatt kénytelenek bizonyos növényi kultúrák esetében elállni a repülőgépes nö­vényvédelemtől. Arról van szó, hogy a gép aerodinami­kai tulajdonságai kihatnak a szórófejből kiáramló vegyi­anyagra. A külső szárnyvé­geken fellépő légörvények és a légcsavar által keltett áramlás megváltoztatja a ki­áramló .vegyianyag szemcséi­nek mozgását és ezért a per­medé nem oszlik el egyen­letesen a növények felületén. Márpedig ha a védőanyag csak foltokban telepedik rá például a szőlőre, vagy a do­hányra, akkor előfordulhat, hogy a növény óvása nem jár kellő eredménnyel. A helikopter alkalmazásá­ra főképpen a szőlőbetegsé- gefc leküzdésénél van szük­ség. A szakemberek a szov­jet K—26-os mintájú heli­koptert akarják elterjeszteni, ez a típus ugyanis számos kedvező tulajdonsággal ren­delkezik. Amikor a helikop­ter egyhelyben lebeg, akkor csavarszárnya lefelé irányu­ló légmozgást idéz elő, amely magával ragadja a permedét. Az anyag szemcséi egy irányban mozognak és nagy erővel „csapódnak be”. Ez ked'vező a növényvédelem szempontjából. Rembrandt emlékkiállítás a Szépművészeti Múzeumban Halálának háromszázadik évfordulóján Rembrandtra emlékezik az egész világ: kiállítások és könyvek, tudo­mányos ülésszakok és népszerűsítő előadások méltatják az amsterdami óriás művészetét New Yorktól Moszkváig, Amsterdamtól Budapestig. Budapest többszörösen kiveszi a részét a művészet nemzetközi ünnepéből, és a budapesti események egyik kiemelkedő rendezvénye a Szépművé­szeti Múzeum emlékkiállítása. A művészettörténet tudo­mánya napjainkban Remb­randt 279 rézkarcát tartja számon, és ebből 242 a bu­dapesti gyűjteményben is megtalálható. Az 1629 körül keletkezett Koldus rongyos köpenyben című lap a réz­karcok sorának elején bizo­nyítja. milyen fontos szere­pet játszott ez a grafikai műfai már a huszonhárom éves művész munkásságában is; egyszersmind tanúsítja a rembradti művészet mester­ségbeli és emberi értékeit is: a művész a szakadozott gú­nyába öltözött elesettet olyan együttérző gyöngédséggel, fi­nom, vékony, lehelet-érzé­keny vonalakkal idézi elénk, amelyek már ekkor az embe­ri lélek és a rézkarcolótű rej­telmeinek zseniális ismere­tére vallanak. A Tanulmány- lap önarcképpel című 1630 körüli lapon hajszálvékony hálóvá sűrűsödnek a tűkar­colta vonalak, a fej, a hom­lok körül. A szeretett fele­ségről. Saski áről négy ér múlva készített portrén pe­dig halvány gomolygássá sze­lídülnek az érzékenyen, meg­karcolt formák. A felszabadult, féktelen vi­dámságtól az összeroppantó tragédiákig ível a művek hangulata. Az önarckép Sas- kiával 1636-ból • származó hetyke kompozíciója a híres festmény méltó párja legé- nyes önfeled tségével, szerel­mes boldogságával nyűgöz le. A Biblia az Ótestamentum történetei Rembrandt művé­szetének kiapadhatatlan for­rását jelentették, de a kálvi­nista mester soha nem festett „szentképeket”, á kálvinista Hollandiának: vallásos tema­tikája mindig világi gondola­tok, evilági emberi vonások megörökítéséhez szolgáltak alapul. Nem szóltunk még a tájképekről, a sík holland tá­jat. magányos facsoportokat kunyhókat hol drámai sú­lyossággal, hol napsütötte derűvel idéző kompozíciókról, nem említettük a falvakat, városokat költői magasságok­Az 1969—70-es tanévben hét szekcióban összesen 34 előadás szerepel a pedagógu­sok Szolnok városi tovább­képzésének tervezetében. A Világnézeti akadémia első előadása már október 9- én lezajlott, „A leninizmus történelmi útja. A kommu­nista és munkáspártok moszkvai tanácskozásának jelentősége” címmel. Az elő­adást Majoros Károly, az MSZMP megyei bizottságá­nak osztályvezetője tartotta. A továbbiakban, többek kö­zött Erdei Grúz Tibor aka­démikus „A természettudo­mányos világkép kialakítá­sa”, dr. Vonsik Gyula kandi­dátus pedig „Művelődéspoli­ba emelő ábrázolásokat köz­tük a Szélmalom című la­pot, amely a történészek sze­rint bizonyára Rembrandt molnár-apjának tulajdonát ábrázolja. A tolirajzokról, a ma már fakó tintájú remek­művekről szólni kell: a nap­sütötte. életteli Parasztházról, amelynek budapesti párda- rabja most kölcsön-remek- kén.t a nagy amsterdami Rembrandt-kiállítást gazda­gítja, s az Álló férfi nagy kalappal című féltenyérnyi műről, amelyről a nemrég befejeződött budapesti nem­zetközi művészettörténész­kongresszus tudósai derítet­ték ki végérvényesen, hogy Rembrandt alkotása és a hí­res Éjjeli őrjárat egyik figu­rájához készült tanulmány. Rembrand festészetét a bu-' dapesti művek közül három reprezentálja az emlékkiállí­táson. a drámai erejű Mé­szárszék, amelynek kettéha­sított ökör-motívuma feltű­nik két később festett — Glasgow-ban és Párizsban található — művön, az Öreg Rabbinus bölcs, fájdalmas alakja, amelyet felesége ha­lála után fájdalommal teli hónapokban festett a mester, és a Példázat a kincsrejtőről című különös alkotás, amely­nek egy részletét a tanítvány, Gerard Dout festette. Zs. A. tikánk időszerű kérdései” címmel tart előadást. Az Irodalmi körben négy előadás kerül sorra, és egy ankét is lesz a Nagyvilág című folyóiratról. Néhány ér­dekesnek ígérkező téma: „Természettudományos vi­lágkép a mai magyar lírá­ban”, „Irányzatosiság, elköte­lezettség és pártosság a mai magyar és a világirodalom­ban”. Az előadók neves írók, irodalomtörténészek, kritiku­sok: Elbert János, E. Fehér Pál, Kristó Nagy István, Koczkás Sándor és Sükösd Mihály. A Természettudományi kör előadásai rendkívül változa­tosak, az alföldi kőolajkuta­tástól a csillagászatig témák egész sorát vetik fel. Többek között dr. Kulin György csil­lagász az Uránia igazgatója, és dr. Dank Viktor, a Kő­olajfúrási Tröszt vezérigaz­gató-helyettese foglalkozik egy-egy témával. A Pszichológiai kör első előadója dr. Petrikás Árpád egyetemi docens, a pedagó­giai tudományok kandidátu­sa, aki „Bevezetés a pedagó­giai szociológiába” címmel tart előadást. A továbbiak­ban „Az ifjúság pályaválasz­tásáról”. „A gyermeki sze­mélyiség megismerése”, „Pá­lyaválasztási érettség” és ,.Az iskolapszichológia problémái” címmel hallgathatnak elő­adásokat a pedagógusok. Ez utóbbit dr. Radnai Béla, egyetemi docens tartja. A Honvédelmi körben is elkezdődtek már az előadá­sok. Az első kettő témája: „Szolnok megye felszabadító harcai” (szeptember 24. és október 22). Az előadók több­nyire a Kilián György Re­pülőtiszti Műszaki Főiskola tanárai. Igazgatók, igazgatóhelyet­tesek részére indul a Veze­téselméleti kör. Néhány té­ma a programból: „A kor­szerű vezetés alapkérdései”, „A pszichológia szerepe az iskolavezetésben. Emberköz­pontú vezetés. Objektív mun­kakörülmények”, „A szocio­lógia a vezetés szolgálatá­ban”. Az óvodai pedagógusok to­vábbképzése a Brunszvik körben folyik. Itt három elő­adás lesz és végül ünnepi ülés Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából. Az előadók többsége a Szarvasi Óvónőképző Intézet tanára. Tankisérlet pályás medvékkel A melegvérű állatok agy­teljesítményének fokát a leg­különbözőbb eljárásokkal igyekeznek megállapítani. El­terjedt kísérlet, hogy az ál­latokkal tartályok zárait próbálják kinyittatni, hogy ezáltal eledelhez vagy a szabadba juthassanak. Ezeknél a kísérleteknél az akadályok számát és nehézségi fokát tetszés szerint lehet változ­tatni. A legtöbb ilyen kísér­letet majmokkal végzik el, amelyek rendkívüli kézügyes­séggel, jó kombinációs- és emlékezőtehetséggel rendel­keznek. Az állatok agyának teljesítőképességét azonban csak akkor lehet válóban ki­értékelni, ha a majmoknál elért eredményeket érték­számokat egyéb emlősállatok eredményeivel összehasonlít­ják. Erre manapság még igen kevés alkalom nyílik. Dr. Rensch professzor, a Münsteri Egyetem Állattani Intézetének igazgatója és dr. Dücker munkatársa kí­sérleteihez egy pólyásmed- vét használtak fel. Ez egy kimondottan éjszakai állat. Az amerikai trópikus orszá­gokban van otthon és fákon él. A majomhoz hasonlóan első mancsát ő is gyümöl­csök, szárak és egyéb tár­gyak tartására használja fel. Hátrányára mondható, hogy szemét csak legritkább ese­tekben alkalmazza. A kis medve ennek ellenére igen okosnak mutatkozott be. A kísérleteket mindenkor az esti órákban kezdték el, amikor az állat aktív, de még étkezés előtt volt. Két mazsola szolgált csalétekül. De mielőtt a medve az édes jutalmat elfogyaszthatta vol­na. orrával és mancsaival több gyakorlatot, ún. mani­pulációt kellett végrehajta­nia Kapcsokat, fogantyúkat, zárakat és gombokat s to­vábbá csapóajtókat kellett „kezelnie”. Végül is kilenc különböző tevékenységet tu­dott végrehajtani s mindeh­hez mindössze 12—15 másod­percre volt szüksége. Ha pedig a kis állat fáradozása jutalmául végre megkapta mazsoláit, nem falta fel rög­tön, hanem inkább nekiállt hancúrozni gondozójával. — Minden tekintetben kereste a kapcsolatot és állandóan szívesen játszadozott. A tudósoknak azonban mégis 61 napra és összesen 581 kísérletre volt szüksé­gük arra, hogy a program valóban „üljön”. A pólyás- medve ennek fejében hat kísérletmentes hónap eltelte után is képes volt az összes betanult mozdulatok gyors és kifogástalan végrehajtására. A két tudós ebből arra en­ged következtetni, hogy a medve, a folyamatos cselek­mények megtanulásánál és megjegyzésénél szinte ugyan­olyan képeségekkel rendel­kezik, mint a rhesusmajmok. Ez a jelenség alátámasztja azt a megállapítást, amely szerint egy bizonyos állatfaj­ta filogenétikai foka az egy­szerűbb agy teljesítményeknél nem olyan jelentős mint például az agynak a mérete és komplikációsfoka. » Lengyel orvosok és gyógyszerészkutatók új eredményei A Lengyel Tudományos Akadémia orvostudományi kutató központjában olyan műtétet hajtottak végre, amelynek során állati má­jat kacsoltak egy súlyos májelégtelenségben szenvedő 40 éves férfi beteg szerve­zetébe. A műtét sokat köny-- nyített a beteg állapotán. Az antibiotikumokat kuta­tó varsói intézetben olyan szintetikus anyagot állítottak elő, amely növeli az embe­ri szervezet fogékonyságát a penicillin hatása iránt. Az emberi test, mint levegőszennyező Azokon a helyeken, ahol rendkívül nagyfokú tisztaság­ra van szükség, maga az emberi test is a levegő szeny- nyeződésének forrása lehet Az emberi testnek mikro- környezete sokkal jobban te­lítve van különböző részecs­kékkel és mikroorganizmu­sokkal, mint a környező le­vegő. Az angol kutatók meg­állapításai szerint mindezt figyelembe kell venni az or­vosok védőruhájának és az olyan munkások öltözetének tervezésénél, akik a mikro- miniatür műszerek szerelését végzik. Készülék a röntgenfelvételek gyors kidolgozására A drezdai Pentacon válla­latnál olyan berendezést konstruáltak, amely teljesen automatizálja a röntgenfelvé­telek előhívását, rögzítését. mosását és szárítását. E mű­veletek végrehajtására az automatának mindössze 45 másodpercre van szüksége. Az így kidolgozott röntgen- felvételek kiváló minőségűek. Óriás testek a galaxisok magjában Viktor Ambarcumján aka­démikus, az örmény Tudo­mányos Akadémia elnöke, „A galaxisok magja” címmel cikket írt, „A Szovjet Tudo­mányos Akadémia Közlönye” c. havonta megjelenő tudo­mányos folyóiratban. A cikkben Ambarcumján sorra veszi a különböző tí­pusú galaxisokat (a világ­mindenséget alkotó tejút­rendszereket). és megindo­kolja azt a feltevést, melyet az ő irányításával működő obszervatóriumban dolgoztak ki. E feltevés a galaxisok magjára vonatkozik. A tu­dósok szerint a galaxisok magjának közepét óriástöme­gű, aránylag tömör testek alkotják. E testek tömege többszáz-milliószorosp sőt, többmilliárdszorosa lehet a Nap tömegének. E magok­ból, robbanások kíséretében, hatalmas mennyiségű anyag lökődik ki. Ambarcumján szerint ma­gának a galaxisnak a léte­zése is a magban lévő óriás­tömegű test aktivitásával magyarázható. Nem a mag jött létrt a már meglévő ga­laxis belsejében, hanem a galaxis alakult ki a mag ak­tivitása következtében. Vagy­is a világmindenségben a mag előbb volt. mint a ga­laxis. Az a tény. hogy a spirális alakú galaxisok kar­jai a magból nyúlnak ki, — Ambarcumján szerint — tel­jesen összhangban van a csillagászok feltevésével. Kancatej a A tuberkolózisban megbe­tegedett emberek felerősíté­sére az eppenheimmünsteri tüdőszanatórium orvosai kancatejet írnak elő. Tíz éven keresztül több mint 150 beteg férfin próbálták ki ezt a receptet. A kísérlet kime­netele legnagyobb részben kedvezőnek mondható. Akii­betegeknek nika igazgatósága most nyil­vánosan is bejelentette, hogy a kancatejes kezelés jelentő­sen hozzájárult a betegek egészségi állapotának javu­lásához. Az orvosok az eléírt eredmények ellenére is óv­nak ebbe az újfajta tej-- kúrába vetett túlzott reméj nyéktől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom