Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-23 / 194. szám

1969. augusztus 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A X. Szegedi Nyári Tárlat Immáron tíz esztendeje, hogy a szegedi ünnepi hetek egyik reprezentatív eseménye a Nyári Tárlat. A kiállítás megrendezésének gondolata feltétlenül, de maga a tény is, majdnem egyidős a Dóm téri szabadtéri játékokkal. Kezdetben éppen arra szá­mítottak, hogy a nyári sza­badtéri színiházi események közönségvonzása élteti majd az ezeddig szokatlan idő­pontban, a legnagyobb káni­kulában nyíló kiállítást Az első években valóban az ér­deklődés csak azokból a mor­zsáiból tengette az életét, ame­lyek a szabadtéri játékok gazdagon terített asztaláról hullottak elé; Ma azonban már nyugodt lélekkel el­mondhatjuk. hogy a szegedi nyári tárlatok felhívták ma­gukra az egész ország képző, művészeti közvéleményének figyelmét. Ennek oka, vagy e -dmé- nye volt — nehéz eldönteni — egy másik „expanzió” — az ország jeles képzőművé­szeinek megjelenése, betöré­se a szegedi nyári képző- művészeti „arénába”. A sze­gediek nemcsak a szomszé­dos Hódmezővásárhely és Szolnok rokon szemléletű al­kotói előtt tárták szélesre a kapukat, de beengedték rajta a fővárosban és az ország más tájain dolgozó művésze­ket is. Képletesen szólva, beengedték az országot, hogy kiléphessenek az ország színe elé. Vajon ez az egyenlő felté­telek apaján létrejött szabad verseny ártott-e a város kép­zőművészetének? a neves versenytársak megjelenése vajon elsorvasztotta-e a ho­nos művészek e délalföldi tájba eresztett gyökereit? Va­jon lehetetlenné tette-e érvé­nyesülésüket? (Hiszen, régi jő magyar közmondás sze­rint, senki sem lehet próféta a hazájában, különösen nem, ha messziről jöttek kezdenek próféciáim.) A tíz esztendő •tapasztalatai nem ezt mutat­ják. Sőt; Szeged képzőművé­szete az elmúlt egy évtized­ben vált jelentőssé, és ebben az időszakban növekedtek meg a szegedi művészek le­hetőségei, nőtt megbecsülé­sük is. A városi tanács me­cénás! bőkezűségéből nem­csak az évenként megrende­zésre kerülő tárlatok látvá­nyos támogatására futotta, hanem például a közeljövő­ben készül el az új modern, szegedi műteremház, és máris tervezik az újabbat. Á kiállítások díjazott mű­vészei között is megfelelő arányban találhatunk szegedi művészt, de örömmel fedez­hetünk fel ebben a reprezen­tatív névsorban szolnoki al­kotókat is. A kiállítás törté­netének első öt esztendejé­ben kapott díjat Szegeden Chiovini Ferenc, 1966-ban a szobrászati dijat Simon Fe­rencnek ítélte oda a zsűri. De ugyanígy találhatunk a díjazottak között Kossuth- díjas, országosan legnevesebb művészek közé sorolt alkotó­kat. Joggal felvetődik azonban a kérdés, e tág és nagyvo­nalú kapunyitás következté­ben nem lett-e túlságosan is heterogén a kiállítások anya­ga. Szeged nem vállalkozhat arra a feladatra, hogy évről évre a magyar képzőművé­szet teljes keresztmetszeti képét mutassa fel. Szükség­szerűen tehát, ha sokat mar­kol. és erre a számára meg­oldhatatlan feladat teljesíté­sére törekszik, „keveset fog”. Mi biztosítja mégis, hogy a szegedi kiállítás megmarad­hat lehetséges, de művészi­leg igényes vállalkozásának keretei között? (Ez a lehet­séges és megoldható feladat; a magyar képzőművészet egy metszetének bemutatása. — Nem több, és nem is keve­sebb.) 9 Az évek során egyfajta spontán szelekció is érvénye­sült már. E szelekciót legerő­teljesebben természetesen az alföldi képzőművészet moti­válja. Nem elsősorban stilá- ris, hanem művészi szemlé­let méd, még pontosabban művészeti indíték, inspiráció szempontjából. A X. Szegedi Nyári Tárlat anyagának zöme is valami­lyen módon a népművészet­hez kapcsolódik. Vagy olyan módon, mint például a hód­mezővásárhelyi festészetben, amelyben egy életforma, (a paraszti) közvetlen átélése jelentkezik vagy közvetet­tebb formában, mint például a népköltés természet-átíró, stilizáló művészi módszeré­ből merítő Würtz Ádám, Csohány Kálmán és Czinke Ferenc alkotásaiban. A jubileumi kiállítás nem akar látványos módon „rep­rezentálni”. Nem jobb, mint a megelőző kiállítások, nem is rosszabb, mint azok voltak. Az ünnepi jellegre csupán dr. Rozványi Mártának, a ki­állítás rendezőjének egy el­helyezési ötlete utal. Egy emeletre, egy terembe gyűj­tötte a nyári tárlatokon elmúlt öt évben díjazott művészek képeit, szobrait. Részben a díjazott alkotásokat, részben azokat a műveket, amelyeket a mostani kiállításra küldtek be. Ez a megoldás minden­képpen alkalmas egy kis visszapillantásra is, anélkül azonban, hogy valamiféle ön­dicsérő hivalkodásnak hatna. Természetesen itt vannak az idén díjazott műveik is. — Asszonyi Tamás szuggesztív plasztikai erővel megfogal­mazott érmei, V. Bázsony Arany finom köloritú, érzé­keny hangulatú festményei, Kádár János Miklós mélyen humánus képi meditációi, Kiss István bravúros kis­plasztikája, valamint Zol­táné István. a délalföldi festőiskola legújabb formai kísérleteit tükröző festmé­nyei. Szívesen találkoztunk eb­ben az együttesben újra Si­mon Ferenc Berényi Ferenc­ről készített markáns; az anyag lehetőségeit tökélete­sein kihasználó körtefa port­réjával is. Simon Ferencnek ezenkívül még négy művét láthattuk a kiállításon; Em­lékműtervét, M- L. bronz portréját, ólomból készült munkás fejét. valamint a Sütkérező című ólom kis­plasztikáját. Ez utóbbi a művész hangvételének sze­rencsés váltásiát is jelzi. A maradéktalanabb kifejezés kedvéért az egyes részformák eltúlzásától sem riad vissza, anélkül, hogy ez a formák torzításával járna együtt. Az idei tárlaton a szolno­kiak közül csupán a három szobrász állította ki műveit. Szabó László Anyám című fehér márvány feje kitűnően érzékelteti a művész karak­tert formáló, az anyagot biz­tosan uraló képességeit, Nagy István két kiállított műve közül az Európa elrablása a figurák izgalmas térbeli el­helyezésével tűnik ki. Rideg Gábor A jövő szállodai szobája Ä hamburgi Interorg 69 nemzetközi vendéglátóipari kiállítás látogatóinak bemu­tatták „ jövő szállodai szo­báját. A köralakú ágy gomb­nyomásra tetszés szerinti irányba fordítható, majd el­tüntethető a falban. Ugyan­csak gombnyomásra bármikor megjelenik a szobában a megterített asztal. A GAGARIN II és az „Olvasó népért“ mozgalom Több tanterem A Művelődésügyi Miniszté­rium tájékoztatása szerint a pedagógusképző felsőoktatási intézmények nappali tagoza­tán az idén 3018 fiatal köz­tük 277 ösztöndíjas fejezte be tanulmányait. A végzett hallgatók 4170 állást pályáz­hattak meg. A pályázat lehe­tőségével az új pedagógusok közül 570-en nem éltek. Így az alsó- és középfokú okta­tási intézményekben nem végleges adatok szerint az 1969—70-es tanévben előre­láthatólag 2200—2300 lesz a pályakezdő. Az idei beruhá­zási, felújítási tervek szerint egyébként az év végéig or­szágosan mintegy 4600-zal növekszik az óvodai helyek száma, az iskolai tantermeké pedig 675-tel. (Ebből 500 ál­talános, 175 pedig középis­kolai osztályterem lesz). Egy­idejűleg ötven új műhelyte­rem is épül, az általános is­kolai napközihálózat pedig 560 hellyel bővül. A még eb­ben az évben elkészülő új diákotthonokban csaknem öt­száz általános és több mint ötszáznyolcvan középiskolás tanulónak tudnak majd he­lyet biztosítani. A vörstölgy, amely a múlt század második felében je­lent meg a magyar parkok­ban, úgylátszik a következő évtizedekben éli majd igazi fénykorát, sőt az is lehet, hogy az erdők sztárja lesz; Az erdészek ugyanis a lehe­tő legjobb véleménnyel van­nak erről a fafajtáról. A ha­zánkban alig 70 éves múltra visszatekintő meghonosodott fafaj ma már több mint ezer hektáron növekszik és egyre nagyobb tért hódít az ország­ban; A pompás növénnyel erdő­sített terület évi átlaga 60—70 hektár között van. Várha­tóan azonban még többet te­lepítenek majd belőle éven­ként, hiszen a magtermés is egyre kedvezőbben alakul. Hazánkban jelenleg öt vö­röstölgy telepítési góc van: Vas-, Zala-, Somogy-, Bara­nya megyék és a Nyírség. A helyzet egyre kedvezőbben alakul, mert a baranyai és a vasi részeken már szaporí­tóanyag-felesleg is mutatko­zik, amiből elsősorban a barna erdőtalajokkal rendel­Zene csendült fej, a Rákó- czi-induló. — A hangforrást nem sikerült megtalálnom, alighanem rejtett hangszó­rókból, magnetofonszalagról - közvetítették a muzsikát. Nánássy, mint valami jól idomított katonaló, felkapta a fejét, és gondosan kiszá­mított léptekkel a terem kö­zepe felé tartott. Mögötte há­rom lépésnyire követte Csán- kó, két frakkos, kitünteté­sekkel teleaggatott úr kísére­tében. Mi a terem közepetáján tartózkodunk. Nánássy út­közben mindkettőnket meg­pillantott, s szeme tágra me­redt a csodálkozástól. Meg is állt, bevárta Csánkót, súgott neki valamit, minden bizony­nyal rólunk beszélt, s csak aztán folytatta útját. Én ész­revettem baljós tekintetét, s a terem sarka felé akartam húzódni, de Temer nem en­gedte. Észrevétlenül, de ha­tározottan megragadta a csuklómat. — Itt maradsz! — paran­csolta. Közben Nánássy a terem közepére ért, a zene elhall­gatott. — Vitéz Csánkó András vezérezredes úr Öméltósága, a Magyar Nemzetmentők Bajtársi Körének vezérelnö­A szolnoki papírgyár Ga­garin nevét viselő brigád­ja 1969 májusában felhívás­sal fordult az üzem vala­mennyi szocialista brigádjá­hoz. A felhívás lényege: min­den brigád tekintse szív­ügyének az „Olvasó népért” mozgalom célkitűzéseit, s a tagok lehetőségeikhez mér­ten igyekezzenek minél töb­bet olvasni. Lelalább két könyvet havonta. ☆ A hosszú, széles futószalag egészen a vagon ajtajáig ér. Szemben a raktár. Fehér szalmacellulóz tekercsek so­rakoznak katonás rendben. Most hirtelen megindul a szalag. Lent villámgyors ke­zek szinte másodpercenként szórják a mázsányi terheket A vagonból tompa puffaná­sok. szapora biztató szavak hallatszanak. Néha egy erő­sebb hang. A félmeztelen há­tak verejtéktől gyöngyöznek. kező középhegységi és domb­vidéki erdőgazdaságokat le­hetne ellátni. A szaporítás terén korlátlan lehetőségek vannak még Zalában, mert ezen a részen elég sok a megfelelő talajféle. A meszes talajú erdőgazdaságok, mint például a Duna-Tisza köze, valamint a kopár területek azonban már eleve kiesnek a telepítés lehetőségei közül. Az erdők jóminőségű fa­fajtájának elterjesztésére er­dőfelújítási és telepítési ter­veket készítettek. Eddig az 50 erdőgazdasági táj közül már 27-ben foglalkoznak a vöröstölgy meghonosításával intenzíven, összesen 50 táj- részben 370 különféle erdőtí­pusban vették már fel a vö­röstölgyet, ami a gyakorlat­ban azt jelenti, hogy a fajta területe hazánkban rövide­sen megkétszereződik. Az or­szág legszebb vöröstölgyei küUinben a Szombathely mel­letti Bogáti parkban találha­tók. A helyi vöröstölgy-kul- túrák szaporító anyagát is innen biztosították. ke, a nemzeti érzelmű ma­gyarság vezérlő csillaga és reménysége kíván szólni... Vezérezredes urunk nem tö­rődik az életét fenyegető vö­rös ügynökökkel, hanem ál­dozatos lélekkel eleget tesz e percben is nemzeti kö­telességének. — Nyilvánvaló azonban, hogy ellenségeink bérencei e percben is köz­tünk tartózkodnak. Figyel­meztetem őket — emelte fel a hangját Nánássy, és meredten rámnézett —, hogy minden óvórendszabályt fo­ganatosítottunk szeretett ve­zérünk biztonsága érdekében. Figyelmeztetem a gazembe­reket, hogy merényletük ku­darcba fog fulladni, és az árulókat itt a helyszínen fel­koncoljuk!... Túlzás lenne azt állítani, hogy e percben a derűs nyug­díjévekre gondoltam. Már bántam, hogy igent mond­tam Ternemek, és eljöttem erre a teára. Ismét elátkoz­tam azt a percet. amikor magyar szót akartam hallani, amikor eszembe jutott a bab­leves füstölt hússal és csi­petkével... De most már nem volt visszaút. Nánássy szavait gyér taps követte. Csak azok ünnepel­tek, akik néhány perccel előbb Csánkó társaságában A szalag mozgása lelassul, majd megálL Négy izmos kéz segít, s a tekercsek foly­tatják útjukat. i!r Brigádunk 1968. január 1-én alakult. Az összetétel azóta változatlan. Nyolcán vagyunk. Ismerjük, szeret­jük egymást Ha időnk van, munka után is összejárunk egy kis beszélgetésre. Hár­man boldog motorkerékpár tulajdonosok vagyunk, s ez segít az esetleges lakóhely távolságokon. Hogy miért a Gagarin ne­vet választottuk? Egyhangú­an döntöttünk így. A ma emberét szerettük volna pél­daképnek, s a világ első űr­hajósánál keresve sem ta­láltunk volna jobbat Mindezt a brigádvezető, Gál János meséli. Közben sapkáját igazítja, néha na­gyot szív cigarettájából. •fr „Dicséret illeti a brigádot az eddig végzett munkáért A mozgalomban kezdő létük­re biztató eredményeket ér­tek el. Az anyagtakarékos­sági versenyben való szerep­lésük elismerésre méltó. Felhívjuk figyelmüket az ok­tatásban és a kulturális munkában való hatékonyabb részvételre. További jó ered­ményeket kívánunk. A értékelő bizottság a bri­gádot a szocialista brigádcím odaítélésére javasolja.” ☆ Az ünnepi könyvhéten a papírgyárban — jóllehet az új könyvek nem érkeztek meg — csaknem 10 ezer fo­rint értékben vásároltak könyveket Ennél nagyobb forgalmat csupán a martfűi Tisza Cipőgyárban bonyolí­tottak le megyénkben. ■gr — Nekem Jókai a kedven­cem. Hiába, nagyon tud me­sélni. Mindig találok valami újat benne. — Rejtő felülmúlthatatlan; Minden könyvét olvastam idáig. — A történelmi regények. R ákócziról, Kossuthról, A 19-esekről... Azok az igaziak. — Én Vemét szeretem, ha ki is nevet érte. Szavamra, megálmodta a jövőt... Nevek és könyveiméit hangzanak el, a brigádtagok olvasmányaikról beszélget­nek. álldogáltak a sarokban. Csánkó udvarias meghaj­lással köszöntötte a megje­lenteket és beszélni kezdett: — Nemzettestvérek! Ide­genbe száműzött magyarok! Azért jöttem el közétek a vén Európából, hogy a ma­gyar szabadság, az ezeréves Magyarország feltámadásá­nak ígéretét hozzam. Az ál­talam vezetett mozgalom, a Magyar Nemzetmentők Baj­társi Köre mint az emigrá­cióban élő magyarság egyet­len igazi és önzetlen szerve­zete, van hivatva kivívni a magyar szabadságot és az otthon dúló tatárjárás után visszavezetni szülőhazánkat a régi útra. Most, midőn Ame­rika földjére léptem, sajná­lattal kell megállapítanom, hogy idekint élő honfitár­saim egy részében már tel­jesen kialudt, vagy alig pis­lákol az a láng, amely ha megszólal a hajnali kakas­szó, hitünk szerint lángra gyújtja majd a szárazföldet és a tengert... Idegen voltam, de nem állhattam meg nevetés nél­kül. A zsebkendőmmel akar­tam leplezni, hogy kineve­tem Csánkó urat. Ámde mi­előtt még a zsebembe nyúl­hattam volna, két fiatalem­ber fogott közre, és csak ak­kor engedett a szorításuk, Harminc, negyven, ötven­éves férfiak. Szolnokiak, vagy a környező községek va­lamelyikéből járnak be. Mindegyikük családos. A gyárban a legnehezebb mun­kát végzik. Emelnek. ra­kodnak, pakolnak, előkészí­tenek. Kulcsszerep az övék, nélkülük üresen járnának a gépek. Nincs vasárnapjuk és nincs igazi ünnepnapjuk sem. Dolgozni kell. Igazolat­lan mulasztásuk emberemlé­kezet óta nem volt szinte minden termelési értekezle­ten dicséretben részesülnek. Otthon család várja őket Munka a házban, munka a ház körüL Egyikük most építkezik, másikuk a kerítést varázsolja újjá. Esténként — ha már nincs több dolog — könyvet vesznek kezükbe. Jókait Rejtőt Vernét és ké­sőbb majd a többieket. Ez lehet a következő állomás... •ár Végtelenül örültünk ennek a kezdeményezésnek — mondta Klein Imre a papír­gyár szakszervezeti bizottsá­gának kulturális felelőse. Köztudott dolog. hogy az egész szocialista brigádmoz­galomban legnehezebben a kulturális vállalások teljesí­tése megy: Nálunk például az üzemnek ezerkétszáz dol­gozója van, s 1968-ban jó ha harminc tagja volt a könyvtárunknak. Most, a fel­hívás hatására, sorba irat­koztak az emberek a könyv­tárba. a Gagarin II-ből pél­dául mindenki. Sajnos, köz­ben megbetegedett a könyv­tárosunk. s így a kölcsönzés pillanatnyilag szünetel. Re­méljük, hogy már nem so­káig, s tudjuk folytatni a megkezdett munkát. Az üzem vezetősége egyébként most tervezi egy úi kulturális lé­tesítmény építését, mivel a régi teljesen tönkrement. Ha ez sikerül, akkor a könyvtár is végre méltó helyre ke­rülne. •fr Kifelé jövök az üzemből. A porta előtt két hatalmas asztal, tele könyvvel. Al­kalmi árusítás. Aki teheti mégáll. nézelődik. válogat. Többen félretetetnek köny­vet. majd elviszik a műszak végén. Gárdonyi, Galambos, Dobozy köteteit látom. •• Hérész Dezső amikor láttáik, hogy mit ve- szék elő. Csánkó közben folytatta: — ...Azért jöttem közétek, hogy felélesszem ezt a szent lángot, amely elhamvasztja majd ellenségeinket. Üzenem nektek, hogy a helyemen va­gyok. És büszkén számolha­tok be arról, hogy nemcsak az egész világ nemzeti érzel­mű magyarságának bizalmát bírom, hanem a szabad világ hivatalos köreinek bizalmát is. Az általam vezetett és a magyarság képviseletére egyedül hivatott mozgalom, a Magyar Nemzetmentők Bajtársi Köre élvezi a hiva­talos amerikai és más körök támogatását. Sajnos akadnak az idegenben élő magyarok között olyanok, akik azt ál­lítják. hogy köztem és a nyugati országok hivatalos körei között ellentétek tá­madtak, és hogy ezek az ál­talam igen tisztelt személyi­ségek másokat támogatnak. Ki kell jelentenem erről a helyről, hogy mindez nem egyéb alias rágalomnál! Csat- tanós választ adnak ezeknek a mai Czilleieknek azok az események. amelyek ép Den a legutóbbi napokban foglal­koztatják nemcsak a magyar­ságot, hanem a legszélesebb körű nemzetközi közvéle­ményt is. Mint tudvalevő merényletet készítettek elő ellenem. Kérdezem én, tisz­telt nemze+testvéreim. s fe­leljen ki-ki magyar lelküs- merete szerint: vajon miért éppen az én életemre, vitéz Csánkó András vezérezredes­nek, a Magyar Nemzetmen­tők Bajtársi Köre elnökének életére törnek ellenséseink? A válasz nem lehet kétséges! Egy az isten, egy a haza, egy a válasz... (Folytatjuk) Az erdők sztárja lesz-e a vöröstölgy? Pintér István s TEA 5 DOLLÁRÉRT Zsebbe nyúlni nem ajánlatos — Kínos kordon a tömeg — Áruló a Magyar Nemzetmentők Bajtársi Körének összejövetelén t

Next

/
Oldalképek
Tartalom