Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-10 / 184. szám

SZOMBAT A jó öreg Jozsó, a szer- számműhely legkivá­lóbb esztergályosa bennün­ket, az inasait így oktatott: „Kölykök, jegyezzétek meg jól, valamirevaló drehus szombatra nem hagy magá­nak melót. Hétfőn is csak azért jön be, nehogy mace- rálják”. Becsületes nevén Reif Jó­zsef, úgy istenigazából he­tenként négy napot dolgozott De azt percnyi megállás nél­kül. Nem tudtak neki any- ny} munkát adni, amennyi­vel kedd és péntek között ne végzett voilna. Tőle vakon átvettek mindent, fejet hajt­va nagy szaktudása előtt. Tavaly, amikor Kispesten jártam, összefutottam vele az utcán. Beszélgettünk ki­csit a műszergyárról, ahol 1957-ben együtt dolgoztunk. Jozsó — bácsizni soha nem engedte magát, de szakizni sem — egyszercsak megkér­dezte: „Na*, öregem, hogy hangzott az én szentbeszé­dem?” Elfújtam egy szuszra: valamirevaló drehus...” Ki­nek lett igaza? Nekem. Hi­vatalból szabad lett a szom­bat a gyárban” — mondta nevetve. Szó, ami szó, fél életen át megkurtította a hetet. De amikor „felvette a munkát”, nem ismert cigarettaszünetet, tízóraizást. Hat órakor ő már gépe mellett volt. Való igaz, ha még nem is értük utol a Jozsó féle negy­ven órás munkahetet, de ugyancsak a közelébe kerül­tünk. Tegnap mondhatni Szolnok valamennyi, gyárá­ban szabad szombat volt. A véletlen kapcsolta össze ben­nem ezt a tényt Jozsó em­lékévei. (Az idén halt meg szegény.) Meg azzal is, vajon az öt napon mindenki olyan ke­mény önfegyelemmel, olyan precízen dolgozott, mint ő keddtől péntekig? Vajon a műszak első percétől az utolsóig pörögtek a gépek? Vajon mennyien késtek el ezen a héten? Hányán fe­lejtettek el bemenni? Ki­használták-e úgy az öt napot, mint Jozsó a magaszabta negyven óráját? A kérdés még nem vád. De jogos-e ilyesmiket kér­dezni? Azt hiszem kell. A papírgyárban például az első félévben 352 napot mulasz­tottak igazolatlanul. Kell ilyesmiket kérdezni, mert más gyárakban, műhelyek­ben nem egyszer látni ráérő embereket, csellengőket, álló gépeket, itt-ott tessék-lássék munkát. Kell kérdezni, mert a gyárakban mindig akadnak olyanok, akik „betegszabad­ságon vannak és akik való­ban betegek. Kell kérdezni, mert tavaly már az első hónapokban eléggé magas volt a nyereség ahhoz, hogy a munkafegye­lem kevésbé számottevő gaz­dasági tényezővé váljon a vezetők gondjai között. Tegnap sok helyen szabad szombat volt, és azok is él­vezték ezt a kedvezményt, akik az öt munkásnapon nem szolgáltak rá. Azok is, akik hétfőn majd elkésnek és a műszakot a totóügyek­kel, kávéfőzéssel, beszélge­téssel kezdik. J ozsó nem példakép. Egy kiváló képességű, ma­kacs, megzabolázhatatlan, sajátos módon fegyelmezet­len munkás volt Mégis min­denki szerette, becsülte. A főnökei is. Jól ismertem őt. Ha tíz­egynéhány évvel ezelőtt úgy törvényesen neki adják a' szombatot, mint most kap­ják az emberek: Jozsó öt na­pot dolgozott volna úgy, mint ahogyan már elmond­tam róla. Fábián Péter Második évébe lépett a két és féimilliárd forintos beru­házással épülő Beremendi Cementmű építése. Tavaly 150 millió forintot „építettek” be, az idén pedig 300 millió fo­rintos munkát végeznek el a hatalmas méretű építkezé­sen. őszre felépül a tíz darab nagyméretű tároló siló, amelyen az első pár csúszózsaluzásának munkálatai júli­us első napjaiban elkezdődtek. 'Képünkön: Az épülő be­tonsilók. (MTI foto — Bajkor József felvétele) Százötvenhattal több lakás Együttműködés KISZ lakások építésére Czinege Lajos cikke A Krasznaja Zvezda, a szovjet hadsereg lapj„ szom­bati számában Czinege Lajos, vezérezredes, a magyar hon­védelmi miniszter cikkét, közli. A cikk. a proletárhata­lom megvédésére vonatkozó lenini tételeket fejtegeti és többek főzött áz 1956-os ma­gyarországi események ta­nulságai alapján megállapít­ja, hogy „egy pillanatra sem szabad csökkenteni az éber­séget, a szocialista forradal­mi vívmányok megvédésére irányuló készenlétet”. A KISZ lakásépítkezések megkönnyítésére, meggyorsí­tására együttműködési prog­ramot írtak ala tegnap a megyei KISZ bizottságának, a Szolnok megyei tanács vég­rehajtó bizottságának, az OTP megyei igazgatóságá­nak, a Szolnok megyei Ál­lami Építőipari Vállalatnak és a Kisipari Szövetkezetek Szolnok megyei Szövetségé­nek képviselői. Az együtt­működő szervek elhatározták, hogy az előirányzott 250 he­lyett 406 lakást építenek 1971-ig az akció keretében. A nagyszabású program megvalósulását minden me­gyei szerv támogatja. Az OTP Szolnok megyei Igazgatósága vállalja, hogy a KISZ lakásokat telepszerű társasház építkezésként ke­zeli és kedvezményes hitelt ad áz építtetőknek. A fiata­loknak. — ha igénylik — a saját erőből hiányzó pénz­összeghez maximum 15 ezer forintot, az építkezés befeje­zéséig kölcsön ad. Az OTP a fiatalok építkezéséhez szük­séges telkeket csak a tanács által megállapított áron ér­tékesíti. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága a lakásépítési akció sikeres végrehajtása érdekében felkéri a járási és városi tanácsok végrehaj­tó bizottságait, hogy hasonló összetételű együttműködési munkaprogramot készítse­nek. Tekintsék ezt a munka- programot kiemelt feladat­nak. Tegyék lehetővé olyan területek kiválasztását, ame­lyek közművesítettek > és tömbszerű építkezésre alkal­masak. Támogassák lehető­ség szerint az építési akciót. A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat ígéretet tett arra, hogy a KISZ lakás- építkezéseket fontos munka­ként kezelj és minden szük­séges intézkedést megtesz, hogy az épületek a tervezett ütemben készüljenek. A Kisipari Szövetkezetek Szolnok megyei Szövetsége felhívja a fennhatósága alá tartozó ktsz-eket, hogy a KISZ lakásépítési akciót ki­emelt feladatnak tekintsék. Megfelelő kooperációval se­gítsék az építőipari vállala­tok szak- és szerelési mun­káit. A KISZ megyei bizottsága most a megyében felméri az igényeket és összehangolja azokat az építkezési lehető­ségekkel. Országos fajtakísérletek A magyar mezőgazdaság hosszú ideje vár a hazai új intenzív búzafajtákra. Az igény irántuk a kombájnara­tás bevezetésével gyakorlati­lag már az ötvenes évek kö­zepén jelentkezett, de egy­| HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK -| Egészségügyi ellenőrzés nagyüzemekben Az Egészségügyi Miniszté­rium a közelmúltban több nagyüzem egészségügyi hely­zetét ellenőrizte. Megállapí­totta, hogy az új üzemi be­rendezések és technológiák általában a korábbinál ked­vezőbb munkaegészségügyi feltételeket teremtenek, de új feladatokat is felvetnek egészségvédelmi szempont­ból. A Tiszamenti Vegyimű­vekben például az üzemi or­vos felfigyelt a kompresszor­házban keletkező nagymérvű zajártalomra. Megállapításait a minisztériumi bizottság is megerősítette. Most tetemes költséggel, mintegy 20 millió forintos munkával átépítik a kompresszorházat. Valószínű, hogy ha az egészségügyi szakemberek véleményét elő­zetesen kikérik, megtakarít­hatták volna ezt a költséget. A minisztérium megbízottai az algyői olajkutaknál is megvizsgálták az üzemegész­ségügyi helyzetet. Itt azt ki­fogásolták, hogy öt éven át 12, illetőleg 26 kilométerről szállították az ételeket. Ez lényegesen rontotta az élel­mezés minőségét, nehezítette az egészségügyi követelmé­nyek megtartását. Üzemi or­vost sem alkalmaztak, mond­ván, hogy Szeged a közelben van. körzeti orvosokat pedig Algyőn is találnak. Akadt az ellenőrzésnek olyan állomása is, ahol csak pozitívumokat „fedtek fel” a szakemberek. A beremendi Bemen tművekben ugyanis megfelelőek a munkásvédel­mi, egészségügyi viszonyok s a vizsgálatok során sem az üzemben, sem a munkásszál­lásokon, sem az étkeztetés­ben nem találtak kifogásol­ni valót. Barátságtábor Magyar—szovjet barátság­tábor nyílik augusztus I8-án Felső tárkány ban. Az Eger környéki népszerű üdülőhe­lyen száz magyar és száz szovjet ifjúkommunistát lát vendégül egy hétre a KISZ Központi Bizottsága. A fiata­lok azokból a magyar, illet­ve szovjet városokból érkez­nek, amelyek között már ko­rábban kapcsolat alakult ki s hagyománya van a testvér­megye, testvérváros mozga­lomnak. Magyar szerviz Szlovákiában Az Építőgépgyártó Vállalat évente 7—8 millió forint ér­tékben szállít Csehszlovákiá­nak különféle építőipari gé­peket, főleg építési felvpnó- kat, habarcsszivattyúkat és gőzfejlesztő berendezéseket. A kiszállított gépek alkat­részellátásának, garanciális és egyéb javításainak meg­gyorsítására most szervizál­lomást létesít Szlovákiában. A galántai körzeti építőválla­lat — az ÉPGÉP megbízásá­ból — vállalkozott arra, hogy telephelyén berendez­kedik a magyar gépszervizre, s egyúttal ellátja a vevőszol­gálati állomás feladatait is. Galánta lesz tehát a Szlová­kiába szállított magyar épí­tőgépek elosztási központja. Jugoszláv vendégművészek Egyhetes vendégszereplés­re hazánkba érkeznek a belg­rádi rádió és televízió művé­szei, valamint a Djordje Nc- govanovic népi zenekar. A vendégek augusztus 19—25 között délszláv népilaleste- ken lépnek fel. Bács-Kis- kun és Baranya megye dél­szláv lakta községeiben — egyebek közt Mohácson, Sza- lántán, Felsőszentmártonban, Garán, Hercegszántón. Pé­csett és Baján — adnak majd műsort. A turné vé­gén Budapesten, a Néphadse­reg Központi Klubjának nyá­ri helyiségében is bemutat­koznak. Pantheon Tokajban Tokajban a községet pár­toló művészek segítségével a helytörténeti múzeumban kis pantheont létesítenek, ahol Tokaj nagyjairól készült pla­ketteket és szobrokat he­lyeznek el. A múzeumbarát kör felkérésére Szendrői Ár­pád miskolci szobrászművész már megformázta a tokaji születésű Paulay Edének, a Nemzeti Színház egykori fő­igazgatójának és az Ember tragédiája első rendezőjé­nek terakotta plakettjét. Ma- koldi Sándor képzőművész átadta a múzeumnak Nico­laus Lénau német költőt áb­rázoló domborművét. a költő édesapja tokaji orvos és a gyermek Lénau hosszú időt töltött a községben. A két művész még ebben az évben elkészíti dr. Münnich Fe­rencnek, az egykori tokaji ügyvédbojtárnak, valamint Szepsi Laczkó Máté prédiká­tornak a világhírű asszubor feltalálójának mellszobrát. A plaketteket és szobrokat ta­vasszal helyezik el a múzeum pantheonjában. Nemzetközi régészeti vállalkozás Az angliai University of Sheffield meghívására ma­gyar tudós utazik az észak­kelet-görögországi Pholíbosz- ba, ahol an<roI, amerikai, hol­land és görög szakemberek őskori települést tárnak fel. A nemzetközi régészeti vál­lalkozásban Bökönyi Sándor, a Magyar Nemzeti Múzeum főmunkatársa vesz részt, aki a háziállatok eredetét és el­terjedését kutatja. Műemlékek restaurálása Zala megye legszebb mű­emlékei közé tartoznak a többszáz évvel ezelőtt épült templomok. A megye más műemlékeivel együtt ezeket az építményeket sorra res­taurálják. A helyreállítás költségeit a megyei tanács, az országos műemléki fel­ügyelőség, valamint az egy­házmegye közösen fedezi. Egerváron már dolgoznak a XV. században emelt gótikus templom felújításán. Zala- szentmihályon ugyancsak megkezdték a XV. századbeli templom restaurálását s dol­goznak a XII. században épí­tett salomvári templom res­taurálásán is. Ezután Zala­egerszeg csácsbozsoki város­részén álló műemléktemplo­mot, majd az 1230-ban épí­tett türjei templomot tata­rozzák. Törik a Burley dohányt Alig néhány éve kísérlet­képpen kezdték termeszteni megyénkben a Balkán félszi­geten őshonos dohányfajtát, a Burley-t. A dohányipar és a termelő üzemek szakem­berei csakhamar rájöttek, kifizetődő ennek a dohányfaj­tának nagyüzemi termeszté­se. A gazdaságok azért sze­retik, mert jó termőképessé­gű, nagyhozamú, tehát jöve­delmező. A dohányipar első­sorban kiváló aromáját, il­latát kedveli. Ebben a sze­zonban már csaknem száz hold Burley dohány érlelő­dik n szolnoki dohányfer­mentáló üzem körzetében. Főleg a Jászságban Rákóczi- falva, Mezőhék, Tiszaföld- vár. Szászberek környékén és kisebb arányban Bács- Kiskun megyében foglalkoz­nak vele. Az idei dohányültetvénye­ken megkezdődött a hatal­mas alj-levelek törése. egy új fajta előállítására szerencsés esetben is 12—15 évre van szükség. A Magyar Tudományos Akadémia mar- tonvásári mezőgazdasági ku­tató intézete 13 évvel ezelőtt megkezdte a nemesítő mun­kát új intenzív búzafajták előállítására és ennek a mun­kának eredményei most je­lentkeztek. Az intézet először jelentett be olyan típusú in­tenzív fajtajelölteket, ame­lyek minden tekintetben fel­veszik a versenyt az eddig termesztett búzákkal. Dr. Bállá Lászlónak, a ku­tatóintézet búzanemesítési csoportja vezetőjének tájé­koztatása szerint az új faj­tajelöltek termőképessége az elmúlt három évben felül­múlva a standard fajtáét, a Bezosztája 12-ét, más gazda­sági tulajdonságai pedig — minőség, koraiság, gépi arat- hatóság, télállóság betegség- ellenállóság, alkalmazkodó képesség — ugyanolyan jók vagy jobbak, mint az emlí­tett fajtáé. Az új fajta je­löltek kiváló fajták kereszte­zéséből származnak. Szülőik között szerepel a hazánkban is jól bevált Bezosztája 1, a Fertődi 293. a Mironovszkája 808 és a MV 65—07. Gon­doltak arra is, hogy az or­szág egész búzavetés terüle­tén 3 gyengébb talajminőség miatt kizárólag intenzív bú­zafajták nem termeszthetők sikerrel. Ezért előállítottak úgynevezett félintenzív típu­sokat is, amelyek eredmé­nyesen termeszthetők majd hazánk lejtős, erodált és ho­mokos talajain. Ezek a fél­intenzív fajtajelöltek az átla­gosnál gyengébb talaj- és ég­hajlati viszonyok között 15 —20 százalékkal kénesek fe­lülmúlni a Bezosztája 1 ho­zamát. Az új martonvásári inten­zív búzafajták alkalmasak arra is, hogy kielégítsék azo­kat az igényeket,amelyeket a magyar fogyasztók támaszta­nak 4 minőséggel szemben. Az intézet hat új intenzív és két félintenzív fajtajelöltet jelentett be az országos fajt takísérletekbe. ^ ^ WUG PR0LCTAR,Af EGYESÜUETEKI 4 J ^ Aro; 1 ,Qrinl XX. évf. 184. sz. 1969. augusztus 10., vasárnap. ■*■■■■ áaÉHv. 9 •*■ aSati/ : tJfa,' &táwwm

Next

/
Oldalképek
Tartalom