Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-09 / 183. szám
1969. augusztus 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 CSONTLEVES DARAGALUSKÄVAL RÉSZEGES PECSENYE GÖRÖGDINNYE Részeges pecsenye: A sertéscomb-szeleteket késsel vékonyra kinyitjuk, és mindegyikre 1—1 evőkanálnyi tölteléket rakunk. (A töltelékhez két deci fehérborban megáztatunk két zsemlyét, kifacsarjuk, és adunk hozzá egy csomó megpárolt leves- zöldséget, amelyhez egy darab, apróra vágott gombát is tettünk. Az egészet átdaráljuk, egy nyers tojással összegyúrjuk, megsózzuk, kevés töröltborssal és vágott petrezselyemzőlddcl fűszerezzük.) A töltelékre rátekerjük a húst, s mindegyiket fog- piszkálóval megtűzzük, hogy szét ne essenek. Evőkanálnyi zsiradékot forrósítunk, megforgatjuk rajta a hústekercseket; késhegynyi pirospaprikával színezzük, és kevés vízzel jó puhára megpároljuk. A levéhez adhatunk még kiskanálnyi paradicsompürét is, jó ízt, szép színt kap tőle. Rövid lére sütve, rizzsel körítjük. Befőzési kaleidoszkóp Jókai írta egyik regényében: „A régi magyar asszonyokra ősszel akár rá is szögezhették a kaput, tavaszig ki se kellett jönniük a házból. Ott a hordóban az egész évre való besavanyított káposzta, a vendelyben a zsír, polcon a sajt, pincében a zöldség. Egész nyáron főzték a gyümölcsöt, aszalták a zöldséget, szárították a tésztát, savanyították a káposztát.” A gyümölcs tartósításának módját Appert francia szakács 1810-ben fedezte fel. Forró vízgőzzel, dunsztolás- sal javasolta a gyümölcsök romlását okozó baktériumok, apró szervezetek elpusztítását. Később Pasteur francia kutató jött rá, hogy ez a gőzölés ártalmára van a gyümölcsnek. A káros csírák már 70 °C hőmérsékleten elpusztulnak, tehát nincs szükség gőzölésre. Félig, vagy teljesen nyersen is el lehet tenni. Így jött divatba a háziasszonyok munkáját megkönnyítő újbefőzési módszer, amikor „főzés” nélkül, cukorral vegyítve tették el a gyümölcsöt. Volt, aki elfogadta, de sok háziasszonynak volt ezek- után is legkeservesebb napja a szilva befőzés Reggeltől estig, többnyire nyűt tűzön, kint a szabadban óriási kon- dérokban főzték össze a gyümölcsöt, miközben egy hatalmas, középen kilyuggatott fakanállal megállás nélkül keverték. Amikor elkészült, tízkilóe, hasas cserépedényekben | töltötték. Magyar gyümölcsről aligha mondtak dicsérőbb szavakat, mint Musztafa Ali török hadvezér. Miután ebédjét elköltötte, a sárgabarack megízlelése után így kiáltott fáradt harcosaihoz: „Semmi- rekelő, hitvány ember, aki az ily gyümölcsöt termő föld birtoklásáért nem kockáztatja életét”; '( A gondos háziasszony kamrájából nem hiányozhatott a varázsszernek tartott vadrózsa gyümölcse. Lekvárt, szörpöt főztek belőle. Magas C vitamintartalma sok betegségre ír volt. Egy Matthiolus nevű orvos már 1563-ban foghúsvérzés ellen is ajánlotta és azt javallta, ha a csipkebogyó porával bedörzsölik a fogakat, a foghúst, megszilárdulnak a laza fogak. A legnépszerűbb gyümölcs az alma. Változatos ízeivel, színeivel nyártól késő őszig kedvenc. Az 1674-ben megjelent Lőcsei Kalendáriumban ismeretlen szerző a magyar almatermesztés tekintélyes múltjával foglalkozott és azt tanácsolta: „ki azt akarja, hogy veres színű almája legyen, áztassa meg elsőbben az oltani való ágat csuka vérében, aztán olcsa be és ennek gyümölcse veres >éezen.’i A Székesfehérvári Videoton Rádió- és Televíziógyárban sorozatban gyártják az első hazai sztereo rádiókat. Képünkön: Klemencsics Antal műszerész csomagolás előtt az új gyártmányok bizonylatait ellenőrzi. (MTI foto Szilágyi Pál felvétele) Kórusmozgalom r ww I ww B r es művelődés Énekkari kultúránk magas színvonaláról tanúskodik hogy amatőr-együtteseink mintegy tíz esztendeje sorra aratnak szép sikereket nemzetközi kórusversenyeken és fesztiválokon. A színvonalas vetélkedésben elnyert sok értékes díj és oklevél joggal tölti el örömmel mindazokat. akik kórusaink fejlődését figyelemmel követik, ám ezek a jelentős eredmények sem fedhetik el énekkari mozgalmunk megoldásra váró gondjait, problémáit. A felszabadulás előtt mintegy 800 felnőtt kórus működött Magyarországon, számuk 1950—53 között 3000-re ugrott, majd erősen visszaesett s ma ismét 800 körül jár. Aligha tagadható, hogy az ötvenes évek hatalmas számszerű fejlődése nem volt megalapozott az iskolai kórusokra, mert hiába kötelező a jóhangú fiataloknak a kórus munkájában való részvétel, ha a pedagógus-karnagy nem tud Kedvet teremteni a közös énekléshez. Felnőtt kórusaink zenei felkészültségében, színvonalában az utóbbi évtizedben jelentékeny differenciálódás következett be. Az együttesek mintegy negyede nagy mértékben növelte szakmai tudását, részt vett — és vesz — az országos minősítéseken. Természetesen kisebb azoknak a kórusoknak a száma. amelyek betörtek a nemzetközi élmezőnybe s amelyeket Európa-szerte számon tartanak. örvendetes, hogy ezeknek a valóban kiemelkedő felkészültségű gáti versenyeken s fesztiválokon és a díjakban is mérhető siker elérése érdekében nemegyszer feláldozzák hagyományos, tartalmas, széles dinamikai skálájú kórushangzásunkat. s átveszik a külföldi iskolák stílusait; A nálunk újabban elszaporodott. magas művészi színvonalat képviselő kamarakórusok többsége is külföldi hangzás-eszményekhez igazodik. s így bármilyen értékes zenei teljesítményt nyújt, elősegíti a minőségi differenciálódást. Természetesen nem lehetünk ellenzői a minőségi munkának, a magas zeneiszakmai színvonalat elérő kórusművészetnek, de arra van szükség, hogy az élmezőny minél hathatósabban befőGyakorolják a 05-öt Tűxrendésxeti ellenőrzések eredményei „Az ellenőrzést végző tűzrendészek mindenütt megállapították a hiányosságokat és rövidesen intézkednek is azok megszüntetése érdekében/’ Így végződött 1969. jú- nius^Zö-i cikkünk a tűzrendészet; szervek éjszakai ellenőrzéséről. Mátrai Albert főhadnagyot, a BM Szolnok megyei és járási tüzrendészeti parancsnokság egyik vezetőhelyettesét kérdeztük a fenti ígéret megvalósulásáról. — Valóban így történt. Előzőleg azonban tartottunk egy alapos nappali ellenőrzést is. Űjabb hiányosságokat fedeztünk feL Az élelmi- szervegyiáru nagykereskedelmi vállalat Rékasi úti telepén tűzveszélyes helyen gyúlékony anyagot tároltak. A villanyt helytelenül, házilag javították. A telepvezető és a két raktáros ellen feljelentést is tettünk. A második vizsgálatot kővetően levél érkezett a parancsnokságra az élelmiszer és vegyianyagáru nagykereskedelmi vállalattól. A levél felsorolva a hiányosságokat jelentést tett a kijavított hibákról; Az éjjeliőrök alkalmassági vizsgát tettek, alkalmatlanság esetén személycserét határoztak eL Soronkívüli oktatásban is részesítették az éjjeliőröket; Megvizsgálták a tárgyi feltételeket is: kijavították az őrhelyek világítását A szükséges kulcsokat a szabályok, nak megfelelően a közelben helyezték el. A közérdekű telefonszámokat feltüntették a falon. A telefon helyes használatára is tanítják az éjjeliőröket Ami igen fontos: pontos helyszínrajzot helyez- tek a falra a tűzriadó terv mellé. Szabályszerűen folyik az éjjeliőrök ellenőrzése is. — A hibák egy részét a levő tanulsága szerint kijavították. Tanulni kellene a példából. követni az életmiszer- és vegyiárunagykereskedelmi vállalt példáját — mondta Mátrai Albert főhadnagy. — kgy — Kórusnak számított kis üzemek 10—15 tagú, csak egy szólamban éneklő „mini”- együttese is. hogy javítsa a statisztikát Azzal azonban semmiképp nem lehetünk elégedettek, hogy a kórusok száma napjainkban is azonos a harminc évvel korábbival; A jelek szerint fejlett iskolai zenetanításunk kis mértékben nevei utánpótlást a felnőtt énekkaroknak, holott az iskolákban körülbelül 1200 ifjúsági kórus tevékenykedik. Minden énekkar eredményes munkájának legfontosabb előfeltétele a karnagy személye, hiszen vonzóvá kell tennie a próbákat Különösen érvényes ez Savaria nyári egyelem A Savaria Nyári Egyetemet az idén augusztus 10. és 24; között rendezik meg Szombathelyen. Eddig mintegy 80 résztvevője jelezte érkezését. A harminckét magyar jelentkezőn kívül 8 országból, »z NDK-ból az NSZK-ból, Ausztriából, az USA-ból, Jugoszláviából, Lengyelországból Csehszlovákiából és Svédországból érkeznek vendégek, hogy megismerkedjenek a vasi föld nevezetességeivel Az idei tematika Savaria ősi, zömmel római kori kultúrájának népszerű tudományos ismertetésére épül, de a középkori Savaria művészete, a település fejlődése, mai élete is helyet kap a programban. NDK fúvószenekar Az NDK úttörő szövetségének központi fúvószenekara — testvérzenekarának: a Pécs gyárvárosi úttörőzene- kamak a meghívására pénteken Magyarországra érkezett Az ötven tagú gyermekzenekar Pécs város tanácsának vendégeként két hetet tölt hazánkban és ez idő alatt több hangversenyt ad városainkban, falvainkban. A két úttörőzenekar 1965- ben találkozott először egymással, s azóta szoros baráti, szakmaj kapcsolatot tart fenn. A magyar és NDK- beli gyermekek a mostani közös hangversenyprogramjukat a két baráti ország történelmi évfordulójának szentelik. A két úttörőzenekar Pécsett, Harkányban, Szászváron és Szegeden ad majd koncertet. A balaton- parti Zánkán részt vesznek az úttörőtábor alapkőletételének ünnepségén és a Békés megyei Tótkomlóson a helybeli Viharsarok Tsz megalakulásának jubileumi ünnepélyén. együtteseiknek a nagyobbik része vidéken működik Kevésbé örvendetes azonban, hogy az élmezőny színvonala alig van hatással kórusaink zömére, a „derékhadra”, hiszen az lenne a kívánatos, ha a legjobbak példája kisugározna a kevésbé teljesítőképes együttesekre. A kórusok többsége ugyanis igen jelentős művelődési tényező. Kodály Zoltán és tanítványi köre már a harmincas években felismerte, milyen fontos eleme a zenei művelődésnek egy-egy jól működő falusi vagy kisvárosi vegyeskar. Igaz. akkoriban a vidéki hangversenyélet olyan fejletlen volt még hogy a kórus adhatta az egyedüli, élő zenei produkciót. Ma már nemcsak városon, de mind gyakrabban falun is tartanak hangversenyt. Mindez azonban nem pótolja az aktív muzsikálás élményét, a kórus közösségi életre nevelő pozitív hatását. A kórusok mezőnyének minőségi széthúzódásához jelentősen hozzájárult a nemzetközi kapcsolatok megélénkülése is. A legjobbak mind gyakrabban vesznek részt nyulyásolia kóruséletünket. s hogy az együttes éneklés társadalmi, mozgalmi hatása is megerősödjék Ehhez jelenleg sajnálatosan hiányoznak a szervezeti keretek Vannak szén számmal ki-» emelkedő énekkaraink s még több a közepes teljesítményre képes együttes, mégsem beszélhetünk magyar kórusmozgalomról. Csaknem húsz esztendeje megszűnt az öntevékeny dalosok szövetsége, s ez a hiány a továbbfejlődésnek ma már igen komoly akadálya. Szétforgácsolt a kórusok szakmai-politikai munkájának irányítása, szervezetlen a tapasztalatcsere. pedig csaknem 100 ezerre tehető azoknak a felnőtteknek a száma, akik énekléssel, fhu- zsikálással töltik szabad idejük egy részét; Az öntevékeny muzsikálás valamennyi formái át összefogó szövetség szárnyakat adhatna a kórus-mozgalomnak, szilárd keretet biztosítana közös zenei-népművelési munkához. Ki kellene aknázni végre szervezett formában mindazokat a lehetőségeket, amelyeket a magyarországi kórusmunka nyújt, hogy énekkaraink méginkább betölthessék művészi és társadalmi funkcióikat s hogy a minőség követelménye általánossá válhassék. Breuer János Kétszeri ismerkedés A huszadik század új ismerkedési színhelyei a strand, a házi buli és o közlekedési eszközök. Az előző kettőről én is azt tudtam, de az utóbbiról fővárosi barátom világosított fel, aki foglalkozására nézve nöcsábász. — Nézd öregem. A strand és a házi buli nem jó, oda rendszerint párosán járnak a fiók. De a villamos, meg a troli! Az igen. Főleg csúcsforgalomban. Ugyan ki ellenőrizhetné őket? r. Csodálkozó arcomra pillantva folytatta: — Lehetőleg olyan vonalat válassz, ahol sok a kanyar. Hol jobbra, hol balra dől az ember. Így könnyebb a lábára lépni, neki dőlni, vagy miegymás. A többi már a te dolgod! Négyből kettő biztos! — fejezte be matematikusán oktatásom. A hallottakkal felvértezve útnak indultam. Ami a hurkokat illeti a Keleti környéke most verhetetlen. Már a felszállás után éreztem, rosszul választottam. Két testes kofa között nehéz ismerkedni. Ráadásul a hátukon lévő puttonyban nagyszemű őszibarack lapult. Az első kanyar után a soványabb (80—90 kg) nekem lódult. Meg sem álltam a kövérebbig. Ez így ment két• három kanyarig. Később a helyzet változott, ugyanis a kövér a lábamra lépve nem engedett ingázni. Szörnyű képet vághattam, mert megjegyezte: <-* Nem érzi jól magát fiatalember? — Én igen. csak a lábqjn! — mutaltam a ránehezedő tömegre. — Ne haragudjon — mentegetőzött, s a másiic lábamra állt. A Körútig bírtam, ott letámolyogtam. Még szerencse, hogy három szem őszibarack szürke zakóm zsebébe vándorolt. Ez is ér vagy 89 fillért — vigasztaltam magam. Később derült ki, rossz üzletet kötöttem, mert a tisztítás nem 80-ba került, hanem 90-be. Nem fillérbe, forintba. Két napi hidegborogatás, s újra folytattam az okulást. Most a Körút volt ténykedésem színhelye. Két csinos szőke hölgyet pillantottam meg. Pár öregasszony állta csak utam. — Mi az fiam, lökdös... — förmedt rám egy strucctollas. — Ne haragudjon, de semmi ravasz szándékom nincs! — ami az évkülönbséget számolva igaznak hangzott. — Huligán! — sivította. — Ilyen emberek teszik tönkre a fővárost. Függőlegesen fog kimúlni a világból, stb. stb. Még félig sem ért, * a két szöszi eltűnt. Barátom átkozta született tehetetlenségem, s megígérte bemutatót tart. Sajnos késve és sántítva érkezett. — Mi van veled? De lerongyolódtál! — Ne is említsd! A minap a trolin ismerkedtem meg vele. Sajnos, a féri két órával korábban jött haza, s leadásul birkózó is! — tapogatta derekát. Na majd én megtartom a bemutatót. Te meg figyelj! Ki is néztem egy kis szimpatikus bronzvörös t. Az első kanyar után már a lábán álltam. Csodalatos. de rám mosolygott. Vérszemet kaptam. Kanyar sehol, s én puff... nekidőltem. Hebegtem valamit, de niég kedvesebben ragyogott búzavirág szeme. — Bocsánat, de... — kezdtem volna. — Ejnye, ejnye nem ismersz meg? Együtt jártunk suliba. — No hiszen, az nem sokat ér! Amennyit én jártam! Meg ahány helyen... összeszámoltam a bronzvörösöket, de sehová nem tudtam tenni. — Na találd ki ki vagyok?! A Lehel már tudja! — mutatott kuncogó barátomra. = Ilus, Ildi — nevettek mindketten, én pedig ismét úgy éreztem magam, mint az őszibarackos kofánál. Nagynehezen sikerül megismerkedni, s kiderül, nincs rá szükség. Már ötödik osztályban megtörtént... D, Szabó Miklós