Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-09 / 183. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. augusztus 9. KÖNYVEK NYOMÁBAN Idén az ünnepi könyvhéten 73 könyvújdonság jelent meg. Nem egy kiadvány nagy sikert aratott. Volt olyan, melyet csak órákig lehetett kapni. Több könyv­re már hetekkel a megjele­nése előtt előjegyzéseket fo­gadtak el. Mindezt a szellemi cent­rumokban, Budapesten és néhány nagyobb vidéki vá­rosban tapasztaltuk. A könyveknek azonban ennél jóval messzebbre kell eljut­niuk. Feladatuk, a kisváro­soknak, a községeknek, sőt a tanyáknak is a meghódí­tása. Hogyan fogadják itt a könyveket, mi lett a sikerek sorsa? Van-e dönő ízlésbeni különbség? Milyen a kriti­ka hatóereje? Ezek a kér­dések vezettek bennünket megyei kőrútunkra. Az „útikalauzok' Válasszunk ki néhány könyvet, melyeknek megkí­séreljük követni az útját. Az év legnagyobb sikerei közé tartozott Marx György „Jövőnk, az univerzum” és a Nobel-díjas japán író Ka- vabata Jaszunári, „Hóország’* című műve. Immár hatodik éve jelenik meg rendszere­sen a legújabb szovjet el­beszéléseket tartalmazó an­tológia. A 69-es gyűjtemény címe: „Szülj nekem három fiút”. Szabó Magda legis­mertebb nőírónk. Külföldön is szép sikereket arat. Könyvheti alkotása a „Kata­lin utca”. Az újkori törté­nelem egyik legizgalmasabb fejezetével foglalkozik a „Te­herán, Jalta, Potsdam” című könyv. Kövessük ennek is az útját az olvasókig. Végül két verseskötet, Lator László „Sárangyal”-a és Bényei Jó­zsef „Sugárverésben” című kötete. Lapunk hasábjain ugyanis mindkettőről figye­lemfelkeltő értékelést közöl­tünk. Adva tehát a hét úti­kalauz”, s irány a megye... A körút Törökszentmiklós, köny­vesbolt. A „Hóor&zág”-ból, a „Teherán, Jalta, Potsdam” című könyvből, valamint a két verseskötetből egyetlen példányt sem kaptak. Marx György munkájából mind­össze kettőt. Az antológiából 15, a „Katalin utcá”-ból pe­dig 50 darab fogyott el. Nagy volt a könyvheti for­galom, de sajnos sokszor üres kézzel távozott a vevő. Nem találta a keresett köny­vet... Karcag, könyvesbolt. Itt sok­kal jobb a helyzet, bár a két Marx György kötet szintén kevésnek bizonyult. Húsz darab „Hóország” fogyott el, s ami külön öröm, elkelt a három-három példányban ér­kezett két verseskötet is. Minden könyvheti könyv időben megérkezett. Karcag, városi könyvtár Mind a hét „útikalauz’* könyvünket megvásárolták, s az „expressz” szállítás révén a könyvesbolti árusítással egyidejűleg már kölcsönöz­hetők is voltak. Az érdeklő­dés roppant nagy. Pillanat­nyilag egyiket sem lehet bent találni, sőt több előjegyzés is van. A könyvhét után észrevehetően emelkedett az olvasók száma Kunmadaras, községi könyvtár. A két ;,ajánlott’* költőnk kivételével minden keresett könyvünk megta­lálható az állományban, azaz csak a nyoma, mivel mind olvasónál van. A könyvtáros viszont panaszkodik. „Más­fél, kéthónapos késéssel jöt­tek az ünnepi könyvek; He­teken át hiába kérték az ol­vasók a könyvhét kiadvá­nyait, akkor még én sem láttam.” Tiszafüred, könyvesbolt; Csak költőink hiányzanak, a többi mű aránylag nagy példányszámban szinte azon­nal elkelt. Egyetlen kivétel az antológia, mindössze há­rom darab talált gazdára. (Összehasonlításképpen; Kar­cagon 20.) _ Tiszafüred, járási könyv­tár. A törökszentmiklósi könyvesbolthoz hasonlóan kevés az általunk keresett könyv. Hiányzik Marx György, Szabó Magda köte­te, és itt már nem is csodál­kozunk a két költő „távol­A bálna is megkapja az influenzái A hongkongi A2 influenza, amely Arperikában és Euró­pában hónapokig garázdál­kodott, — átterjedt az álla­tokra is. Orvosi körökben nagy feltűnést keltett a leg­újabb eset: három bálna a kaliforniai San Diego akvá­riumában megbetegedett, el­vesztette az étvágyát és szemmel láthatólag az élet­kedvét is. Vérvizsgálattal megállapították, hogy mind­három óriás emlős hongkongi influenzában betegedett meg. Hat napi kezelés után meg­gyógyultak. Élelemmel ke­verve 25 000 pirulát adtak be nekik. maradásán”. Népszerű az antológia és a „Teherán, Jalta, Potsdam”. A körútnak vége. A benyo­mások vegyesek, összességé­ben talán elégedettek lehet­nénk, ám némely részlet mellett nem mehetünk el szó nélkül. Köztudott, hogy az egyes könyvek kiválasz­tása, megrendelése csaknem kizárólag az üzletvezetőn il­letve a könyvtároson múlik. Megfelelő előzetes tájékoz­tatás hiányában ők csak ta­pogatózni tudnak. Megsaccol- ják a keresletet, a várható érdeklődést. Ezt bizonyítja például az elsőkötetes Lator László és Bényei József mű­veinek szinte teljes hiánya. Hiányosságok tapasztalhatók a folyamatos ellátásban is, elsősorban a kisebb könyv­tárak esetében. Valószínű, hogy némileg gondosabb szervezés kiküszöbölhetné a hónapos késéseket, legalább egy évben egyszer, a könyv­napon. Ami öröm; mindenütt nö­vekvő forgalom, egyre erő­södő könyvszeretet. A könyv­heti könyvek kevés kivétel­lel elfogytak, sőt itt-ott még kevésnek is bizonyultak: A sikerkönyvek vidéki sorsát vizsgálva pedig megállapít­hatjuk: nincs nagy ízlésbeni különbség a vizsgált terüle­tek között. A könyvellátás­ban viszont — olykor — annál nagyobb. Hérész Dezső Táncoló, daloló Zágráb Nemzetközi folklórfesztivál — 1969 „Petka. Mirarci, Dőli, Rugovo, Breko, Krk, Turo- polju” — felszalagozott zászlón piroskeretű, fehér me­zőben a kék felirat. A község neve, amelyet az együt­tes képvisel, évszám és egy stilizált violinkulcs — a fesztivál jelképe. Zágrábban immár negyedik éve minden nyáron szí­nes népviseletbe öltözött férfiakkal, nőkkel telnek meg az utcák, a terek. Csak ügy csillognak a napfényben a gyöngyös párták, a görbenyelű tőrök, perdülnek a szoknyák, dobbantanak a csizmák, koppannak a fapa­pucsok. Az idén is két és fél ez­ren jöttek el a horvát fővá­rosba, csupa amatőr együt­tes. hogy bemutassák tánc-i ének- és zeneszámaikat, földművesek, bolti eladók, falusi orvosok, tanácselnö­kök, szövetkezeti könyvelők, tanítók, mesteremberek, há­ziasszonyok öltöttek népvise­letet. hozták különleges hangszereiket. Estéről estére megtelt a Dinamo-stadion; énekszótól zengtek a zágrá­bi terek. Jugoszlávia vala­mennyi nemzetisége képvi­selve volt a fesztiválon. 21 országból 50 csoport, Euró­pából. sőt még Tuniszból és Kanadából is. Találkoztunk belga, francia, osztrák, cseh, lengyel. bolgár, román együttesekkel és a Magyar- országot képviselő kalocsai táncosokkal. A sok hímzett virág, rátétes minta, csipke, csillogó flitter, gyöngy, aranypénz, fémdísz tarkítot­ta ruhák, a pántlikás botok, lobogók tarka forgatagában úszik a város. A bosnyákok. Fekete-bordó a ruhájuk, drámai a táncuk. A macedón férfiak fehér posztóruháját fekete rátét dí­szíti. fejüket turbán fedi. A nők is fehérben — tarka kendővel, köténnyel. Vad, szenvedélyes tánc az övék. Verik a magasba tartott do­bot a piros-fehér öltözetű kelet-macedónok. Dalukban} táncukban élő-eleven a bol­gár hatás. Aztán szen­vedélyes kóló követke­zik. — egyre gyorsabban, gyorsabban. És mintha a ha­zai tájak levegőjét érez­nénk — a varasdini magya­rok ropják fergeteges rit­musban, temperamentumo­sán. A dél-szlavóniaiak fe­kete-fehéren hímzett visele­té jól illik elegáns mozdula­taikhoz. A zadariak sötét szoknyáját, nadrágját csak a lányok pártája, színes köté­nye élénkíti. Táncuk is las­sú, méltóságteljes. — Honnan, kitől tanul­ták? — Falubeli öregektől, ta­nároktól, egymástól. — Honnan a ruhák? — Magunk csináltuk. — Még a nagyanyámé volt. Egy Krk szigeti asszony büszkén mutatja fekete-sár­ga díszítésű szoknyáját: — Több mint száz esztendős! — Mikor gyakorolnak? — Munka után, késő este. Fellépések előtt hetente há­romszor is. Egyébként egy- szer-kétszer. Minden ruha külön műre­mek. Minden táncuk tájakat, indulatokat idéz; hol kecse­sen lebegő, hol szilaj dü­börgő. Találkoztam g doroszlói magyar táncosok két fiatal­jával, Garay Valériával és Gellér Árpáddal. Vali sok­csipkés, sokfodrú alsószok­nyáját, kecses járását még itt. a szakértők körében is elismerő tekintetek dicsérik. Árpád a társaság legfiata- labbja: nyolcadik osztályos. Édesapja. Gellér Zoltán pe­dagógus tanítja a táncosokat és családtag a koreográfus is, Gellér Veronika. A 18 tagú vajdasági tánccsoport Zágráb után magyarországi vendégszereplésre készül: Dánodba, a testvérfaluba és Kalocsára. — Bár sokszor felléptünk már rangos közönség előtt, a magyarországi út azért iz­galommal tölt el — mégis más az, magyarok előtt tán­colni... — mondják. Zágráb egy hétig olyan volt, mint valami tarka, vi­rágos rét. Színes, vidám és jókedvtől hangos. A lányok hajában virág, és szalagok, a fiúk kezében bot, vagy dí­szes markolatú tör. Tájak, nemzetek találkoztak, s ta­láltak egymásra a zene, a tánc igézetében. Kádár Márta r _ Uj tagállamok a leszerelési bizottságban 1961-ben az ENSZ-közgyű- lés 16. ülésszaka határozatot hozott a Leszerelési Bizott­ság megalakítására. A hatá­rozat értelmében a bizottság munkájában 18 ország vett részt, öt szocialista ország! Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Románia és a Szovjetunió; öt NATO-or- szág: USA, Franciaország; Kanada, Nagy-Britannia és Olaszország. A semleges óra szágokat Brazília, Burma, Egyesült Arab Köztársaság, Etiópia, India, Mexikó, Nigé­ria és Svédország képviselte. A bizottság célja, hogy munkája eredményeként — megvalósuljon az általános és teljes leszerelés, csökken­jen a nemzetközi politikai feszültség, erősödjön a biza­lom a nemzetek között. A bizottság munkájának eredményessége érdekében újabb nyolc országot hívtak meg: Japánt. Mongóliát, Ar­gentínát, Hollandiát, Jugosz­láviát, Magyarországot, Ma­rokkót és Pakisztánt. A Magyar Népköztársaság kormánya értesítette a bi­zottság két társelnökét — a Szovjetunió és az USA kép­viselőjét —, hogy a meghí­vást elfogadta. TERRA Ti» év alatt 62 százalékkal nőtt a világ ipari és mezőgaxdasási termelése Az ENSZ 1968. évi sta­tisztikai évkönyve azt tanúsítja, hogy a világ gazdasági tevékenysé­ge újabb rekordokat döntött meg 1958 és 1967 között. Ebben az időszakban tovább mé­lyült a szakadék a fej­lődésben lévő és az erősen fejlett, iparosí­tott országok között. A világ ipari és mezőgaz­dasági termelése 62 százalék­kal nőtt az említett időszak­ban, ami, — tekintettel a la­kosság 18 százalékos növeke­désére, — azt jelenti, hogy az egy főre eső termelés 36 százalékkal nőtt. A tervgazdálkodást folyta­tó országokban az ipari és mezőgazdasági termelés 83 százalékkal (fejenként 65 százalékkal s a „piacgazdál­kodást” folytató országokban 55 (fejenként 39) százalékkal nőtt. Végül a ,.fejlődésben lévő országokban” 52 (fejen­ként 21) százalékos volt a növekedés. Ugyanebben az időszakban az egy főre eső élelmiszer- termelés csak egy százalék­kal növekedett Afrikában és 3.1 százalékkal Közép-Kele­ten, míg Észak-Amerikában 6.1, a Szovjetunióban és Ke­let-Európábán 15.5 és Nyu- gat-Európában 18.9 százalék­kal emelkedett. A világ exportja 238 mil­liárd dolláros rekordot értei 1968-ban, ami 11 százalékos emelkedés 1967-hez képest. A piacgazdálkodást folytató országok része az exportban az 1960. évi 67 százalékról 1967-ig 70 százalékra nőtt. A fejlődőben lévő országokban viszont ugyanebben az idő­szakban 21-ről 18 százalékra csökkent. A tervgazdálkodást folytató országokban válto­zatlanul 12 százalék maradt. Az ENSZ gazdasági és szo­ciális tanácsának titkársága egyébként azt jelentette, — hogy 1968-ban a világ terme­lése 6 százalékkal nőtt. — Észak-Amerika és Nyugat- Európa ipari termelésének fejlődési arányszáma 1966 és 1967 között 1 százalék körül mozgott, viszont 1967 és 1968 között 5 százalékra emelke­dett Észak-Amerikában és 2 százalékra Nyugat-Európá- ban. A Szovjetunióban és Kelet-Európábán 9.5-ről 8 százalékra esett vissza, de ez az arányszám még mindig meghaladja a világ 7 száza­lékos átlagát. A fentidézett statisztikai jelentés a tervgazdálkodást folytató országokban bekö­vetkezett visszaesést részben a gazdasági reformoknak tu­lajdonítja, amelyek a hang­súlyt többé nem a mennyi­ségi növekedésre, hanem a termelékenység fokozására és a termékek minőségére helyezik. Növekvő szovjet gépimport A szovjet „Tyehnopromim- port” összszövetségi egyesü­lés új textil- és nyomdaipari gépeket, kábelgyári berende­zéseket, élelmiszer-, hús-, tej­ipari gépeket, stb, vásárol külföldön. — Tavaly — közölte V. T. Daskevics, az egyesülés el­nöke — 216 importált komp­lett gyár, üzemrész és futó­szalag érkezett a Szovjet­unióba. Ezek között volt 19 konzervgyár Magyarország­ról. 7 sörgyár Csehszlovákiá­ból, élesztőgyárak Lengyel- országból, 6 női cipő-gyártó futószalag Franciaországból, stb; A „Tyehnopromimport’* üzleti kapcsolatai az idén to­vább bővülnek a külföldi partnerekkel. Az egyesülés két szerződést írt alá egy an­gol céggel, amely 1970— 1971-ben hat, teljesen auto­matizált autólámpa és vilá­gító berendezés gyártó futó­szalagot szállít a Szovjet­uniónak. Az olasz „Snia-Vis- cosa” cég kozmetikai készít­mények és háztartási vegy­szerek tárolásához aerosolos flakonokat gyártó, töltő és csomagoló berendezést szál­lít. Néhány előre megkötött szerződés alapján Magyaror­szág 1969—1970-ben tíz sajt­gyárat, Franciaország pedig két illatszer- és kozmetikai cikk gyárat szállít a Szovjet­uniónak. A Vatikán üzletei Június végén a római „Ál­talános Ingatlan Társaság” igazgatója New-Yorkba uta­zott. Ez a tény elég volt ah­hoz, hogy az olasz főváros üzleti köreiben elterjedjen az a hír, hogy Vatikán olasz cégek részvényeit az Óceá­non túl áruba bocsátja. Az Általános Ingatlan Társaság valóban azok közé a cégek közé tartozik, amelyeknek a részvényei a Vatikán tulaj­danában vannak; Mi több, annak is híre járt, hogy az olasz kormány ezekre a részvéneykre- amelyek adó­mentesek voltak, most adót fog kivetni. A Vatikán be­ruházásait olasz vállalatok­nál 160 millió dollárra be­csülik. Ez olasz pénzügyi kö­rök becslése, minthogy a Va­tikán nem teszi közzé költ­ségvetését, sem pénzügyi mérlegét. Mindezekkel a hí­rekkel kapcsolatosan a Vati­kán szóvivője a következőket jelentette ki: — „A Vatikán nem csinált mást, minthogy az Általános Ingatlan Társa­ség részvényeit, amelyek a birtokában voltak, eladta. Ennélfogva teljesen normá­lis pénzügyi műveletről van szói Az első kubai gyártmányú vasbeton hajó Kubai mérnökök tervezték és belföldön építették az el­ső kubai vasbeton hajót, ame­lyet rákhalászatra használ­nak majd. Sebessége órán­ként 9 csomó, befogadóké­Mindent a Eddig 21 országban, főleg a Közel-Keleten, Afrikában és Ázsiában (Dahomeyben, Gabonban, Kongóban) (Kins­hasa), Maliban. Rhodesiában, Szenegálban, Dél-Afrikában, Izraelben, Jordániában, Li­banonban, Máltában, Marok­kóban, Törökországban, In­pessége 36 tonna. Vasbeton­ból olcsóbban lehet hajót építeni, mint fémből, fenn­tartása és javítása is keve­sebbe kerül. Amellett festeni sem kell. turistákért diában. Indonéziában, Kam­bodzsában, Laoszban, Üj-Zé- landban, Olaszországban, Spanyolországban és San- Marinóban) létesítettek ide­genforgalmi minisztériumo­kat, közli az Utazási Irodák Nemzetközi Szövetségének bulletinje. Boromfi helyett törpeharcsa A törpeharcsa húsa igen kedvelt az Egyesült Államok déli vidékein; ezért Arkansas államban néhány év óta mintegy négyszáz gazdálko­dó átállt a haltenyésztésre. A törpeharcsa drágábban adi ható el, mint a baromfi, vagy a sertés. Igen gyorsan sza­porodik és rendkívül jó ét­vágyú; tenyésztése kevesebb fáradtsággal jár, mint a rizs vagy a gyapot termesztése ^—Juéw&te-

Next

/
Oldalképek
Tartalom