Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-09 / 183. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. augusztus 9. KÖNYVEK NYOMÁBAN Idén az ünnepi könyvhéten 73 könyvújdonság jelent meg. Nem egy kiadvány nagy sikert aratott. Volt olyan, melyet csak órákig lehetett kapni. Több könyvre már hetekkel a megjelenése előtt előjegyzéseket fogadtak el. Mindezt a szellemi centrumokban, Budapesten és néhány nagyobb vidéki városban tapasztaltuk. A könyveknek azonban ennél jóval messzebbre kell eljutniuk. Feladatuk, a kisvárosoknak, a községeknek, sőt a tanyáknak is a meghódítása. Hogyan fogadják itt a könyveket, mi lett a sikerek sorsa? Van-e dönő ízlésbeni különbség? Milyen a kritika hatóereje? Ezek a kérdések vezettek bennünket megyei kőrútunkra. Az „útikalauzok' Válasszunk ki néhány könyvet, melyeknek megkíséreljük követni az útját. Az év legnagyobb sikerei közé tartozott Marx György „Jövőnk, az univerzum” és a Nobel-díjas japán író Ka- vabata Jaszunári, „Hóország’* című műve. Immár hatodik éve jelenik meg rendszeresen a legújabb szovjet elbeszéléseket tartalmazó antológia. A 69-es gyűjtemény címe: „Szülj nekem három fiút”. Szabó Magda legismertebb nőírónk. Külföldön is szép sikereket arat. Könyvheti alkotása a „Katalin utca”. Az újkori történelem egyik legizgalmasabb fejezetével foglalkozik a „Teherán, Jalta, Potsdam” című könyv. Kövessük ennek is az útját az olvasókig. Végül két verseskötet, Lator László „Sárangyal”-a és Bényei József „Sugárverésben” című kötete. Lapunk hasábjain ugyanis mindkettőről figyelemfelkeltő értékelést közöltünk. Adva tehát a hét útikalauz”, s irány a megye... A körút Törökszentmiklós, könyvesbolt. A „Hóor&zág”-ból, a „Teherán, Jalta, Potsdam” című könyvből, valamint a két verseskötetből egyetlen példányt sem kaptak. Marx György munkájából mindössze kettőt. Az antológiából 15, a „Katalin utcá”-ból pedig 50 darab fogyott el. Nagy volt a könyvheti forgalom, de sajnos sokszor üres kézzel távozott a vevő. Nem találta a keresett könyvet... Karcag, könyvesbolt. Itt sokkal jobb a helyzet, bár a két Marx György kötet szintén kevésnek bizonyult. Húsz darab „Hóország” fogyott el, s ami külön öröm, elkelt a három-három példányban érkezett két verseskötet is. Minden könyvheti könyv időben megérkezett. Karcag, városi könyvtár Mind a hét „útikalauz’* könyvünket megvásárolták, s az „expressz” szállítás révén a könyvesbolti árusítással egyidejűleg már kölcsönözhetők is voltak. Az érdeklődés roppant nagy. Pillanatnyilag egyiket sem lehet bent találni, sőt több előjegyzés is van. A könyvhét után észrevehetően emelkedett az olvasók száma Kunmadaras, községi könyvtár. A két ;,ajánlott’* költőnk kivételével minden keresett könyvünk megtalálható az állományban, azaz csak a nyoma, mivel mind olvasónál van. A könyvtáros viszont panaszkodik. „Másfél, kéthónapos késéssel jöttek az ünnepi könyvek; Heteken át hiába kérték az olvasók a könyvhét kiadványait, akkor még én sem láttam.” Tiszafüred, könyvesbolt; Csak költőink hiányzanak, a többi mű aránylag nagy példányszámban szinte azonnal elkelt. Egyetlen kivétel az antológia, mindössze három darab talált gazdára. (Összehasonlításképpen; Karcagon 20.) _ Tiszafüred, járási könyvtár. A törökszentmiklósi könyvesbolthoz hasonlóan kevés az általunk keresett könyv. Hiányzik Marx György, Szabó Magda kötete, és itt már nem is csodálkozunk a két költő „távolA bálna is megkapja az influenzái A hongkongi A2 influenza, amely Arperikában és Európában hónapokig garázdálkodott, — átterjedt az állatokra is. Orvosi körökben nagy feltűnést keltett a legújabb eset: három bálna a kaliforniai San Diego akváriumában megbetegedett, elvesztette az étvágyát és szemmel láthatólag az életkedvét is. Vérvizsgálattal megállapították, hogy mindhárom óriás emlős hongkongi influenzában betegedett meg. Hat napi kezelés után meggyógyultak. Élelemmel keverve 25 000 pirulát adtak be nekik. maradásán”. Népszerű az antológia és a „Teherán, Jalta, Potsdam”. A körútnak vége. A benyomások vegyesek, összességében talán elégedettek lehetnénk, ám némely részlet mellett nem mehetünk el szó nélkül. Köztudott, hogy az egyes könyvek kiválasztása, megrendelése csaknem kizárólag az üzletvezetőn illetve a könyvtároson múlik. Megfelelő előzetes tájékoztatás hiányában ők csak tapogatózni tudnak. Megsaccol- ják a keresletet, a várható érdeklődést. Ezt bizonyítja például az elsőkötetes Lator László és Bényei József műveinek szinte teljes hiánya. Hiányosságok tapasztalhatók a folyamatos ellátásban is, elsősorban a kisebb könyvtárak esetében. Valószínű, hogy némileg gondosabb szervezés kiküszöbölhetné a hónapos késéseket, legalább egy évben egyszer, a könyvnapon. Ami öröm; mindenütt növekvő forgalom, egyre erősödő könyvszeretet. A könyvheti könyvek kevés kivétellel elfogytak, sőt itt-ott még kevésnek is bizonyultak: A sikerkönyvek vidéki sorsát vizsgálva pedig megállapíthatjuk: nincs nagy ízlésbeni különbség a vizsgált területek között. A könyvellátásban viszont — olykor — annál nagyobb. Hérész Dezső Táncoló, daloló Zágráb Nemzetközi folklórfesztivál — 1969 „Petka. Mirarci, Dőli, Rugovo, Breko, Krk, Turo- polju” — felszalagozott zászlón piroskeretű, fehér mezőben a kék felirat. A község neve, amelyet az együttes képvisel, évszám és egy stilizált violinkulcs — a fesztivál jelképe. Zágrábban immár negyedik éve minden nyáron színes népviseletbe öltözött férfiakkal, nőkkel telnek meg az utcák, a terek. Csak ügy csillognak a napfényben a gyöngyös párták, a görbenyelű tőrök, perdülnek a szoknyák, dobbantanak a csizmák, koppannak a fapapucsok. Az idén is két és fél ezren jöttek el a horvát fővárosba, csupa amatőr együttes. hogy bemutassák tánc-i ének- és zeneszámaikat, földművesek, bolti eladók, falusi orvosok, tanácselnökök, szövetkezeti könyvelők, tanítók, mesteremberek, háziasszonyok öltöttek népviseletet. hozták különleges hangszereiket. Estéről estére megtelt a Dinamo-stadion; énekszótól zengtek a zágrábi terek. Jugoszlávia valamennyi nemzetisége képviselve volt a fesztiválon. 21 országból 50 csoport, Európából. sőt még Tuniszból és Kanadából is. Találkoztunk belga, francia, osztrák, cseh, lengyel. bolgár, román együttesekkel és a Magyar- országot képviselő kalocsai táncosokkal. A sok hímzett virág, rátétes minta, csipke, csillogó flitter, gyöngy, aranypénz, fémdísz tarkította ruhák, a pántlikás botok, lobogók tarka forgatagában úszik a város. A bosnyákok. Fekete-bordó a ruhájuk, drámai a táncuk. A macedón férfiak fehér posztóruháját fekete rátét díszíti. fejüket turbán fedi. A nők is fehérben — tarka kendővel, köténnyel. Vad, szenvedélyes tánc az övék. Verik a magasba tartott dobot a piros-fehér öltözetű kelet-macedónok. Dalukban} táncukban élő-eleven a bolgár hatás. Aztán szenvedélyes kóló következik. — egyre gyorsabban, gyorsabban. És mintha a hazai tájak levegőjét éreznénk — a varasdini magyarok ropják fergeteges ritmusban, temperamentumosán. A dél-szlavóniaiak fekete-fehéren hímzett viseleté jól illik elegáns mozdulataikhoz. A zadariak sötét szoknyáját, nadrágját csak a lányok pártája, színes köténye élénkíti. Táncuk is lassú, méltóságteljes. — Honnan, kitől tanulták? — Falubeli öregektől, tanároktól, egymástól. — Honnan a ruhák? — Magunk csináltuk. — Még a nagyanyámé volt. Egy Krk szigeti asszony büszkén mutatja fekete-sárga díszítésű szoknyáját: — Több mint száz esztendős! — Mikor gyakorolnak? — Munka után, késő este. Fellépések előtt hetente háromszor is. Egyébként egy- szer-kétszer. Minden ruha külön műremek. Minden táncuk tájakat, indulatokat idéz; hol kecsesen lebegő, hol szilaj dübörgő. Találkoztam g doroszlói magyar táncosok két fiataljával, Garay Valériával és Gellér Árpáddal. Vali sokcsipkés, sokfodrú alsószoknyáját, kecses járását még itt. a szakértők körében is elismerő tekintetek dicsérik. Árpád a társaság legfiata- labbja: nyolcadik osztályos. Édesapja. Gellér Zoltán pedagógus tanítja a táncosokat és családtag a koreográfus is, Gellér Veronika. A 18 tagú vajdasági tánccsoport Zágráb után magyarországi vendégszereplésre készül: Dánodba, a testvérfaluba és Kalocsára. — Bár sokszor felléptünk már rangos közönség előtt, a magyarországi út azért izgalommal tölt el — mégis más az, magyarok előtt táncolni... — mondják. Zágráb egy hétig olyan volt, mint valami tarka, virágos rét. Színes, vidám és jókedvtől hangos. A lányok hajában virág, és szalagok, a fiúk kezében bot, vagy díszes markolatú tör. Tájak, nemzetek találkoztak, s találtak egymásra a zene, a tánc igézetében. Kádár Márta r _ Uj tagállamok a leszerelési bizottságban 1961-ben az ENSZ-közgyű- lés 16. ülésszaka határozatot hozott a Leszerelési Bizottság megalakítására. A határozat értelmében a bizottság munkájában 18 ország vett részt, öt szocialista ország! Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió; öt NATO-or- szág: USA, Franciaország; Kanada, Nagy-Britannia és Olaszország. A semleges óra szágokat Brazília, Burma, Egyesült Arab Köztársaság, Etiópia, India, Mexikó, Nigéria és Svédország képviselte. A bizottság célja, hogy munkája eredményeként — megvalósuljon az általános és teljes leszerelés, csökkenjen a nemzetközi politikai feszültség, erősödjön a bizalom a nemzetek között. A bizottság munkájának eredményessége érdekében újabb nyolc országot hívtak meg: Japánt. Mongóliát, Argentínát, Hollandiát, Jugoszláviát, Magyarországot, Marokkót és Pakisztánt. A Magyar Népköztársaság kormánya értesítette a bizottság két társelnökét — a Szovjetunió és az USA képviselőjét —, hogy a meghívást elfogadta. TERRA Ti» év alatt 62 százalékkal nőtt a világ ipari és mezőgaxdasási termelése Az ENSZ 1968. évi statisztikai évkönyve azt tanúsítja, hogy a világ gazdasági tevékenysége újabb rekordokat döntött meg 1958 és 1967 között. Ebben az időszakban tovább mélyült a szakadék a fejlődésben lévő és az erősen fejlett, iparosított országok között. A világ ipari és mezőgazdasági termelése 62 százalékkal nőtt az említett időszakban, ami, — tekintettel a lakosság 18 százalékos növekedésére, — azt jelenti, hogy az egy főre eső termelés 36 százalékkal nőtt. A tervgazdálkodást folytató országokban az ipari és mezőgazdasági termelés 83 százalékkal (fejenként 65 százalékkal s a „piacgazdálkodást” folytató országokban 55 (fejenként 39) százalékkal nőtt. Végül a ,.fejlődésben lévő országokban” 52 (fejenként 21) százalékos volt a növekedés. Ugyanebben az időszakban az egy főre eső élelmiszer- termelés csak egy százalékkal növekedett Afrikában és 3.1 százalékkal Közép-Keleten, míg Észak-Amerikában 6.1, a Szovjetunióban és Kelet-Európábán 15.5 és Nyu- gat-Európában 18.9 százalékkal emelkedett. A világ exportja 238 milliárd dolláros rekordot értei 1968-ban, ami 11 százalékos emelkedés 1967-hez képest. A piacgazdálkodást folytató országok része az exportban az 1960. évi 67 százalékról 1967-ig 70 százalékra nőtt. A fejlődőben lévő országokban viszont ugyanebben az időszakban 21-ről 18 százalékra csökkent. A tervgazdálkodást folytató országokban változatlanul 12 százalék maradt. Az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának titkársága egyébként azt jelentette, — hogy 1968-ban a világ termelése 6 százalékkal nőtt. — Észak-Amerika és Nyugat- Európa ipari termelésének fejlődési arányszáma 1966 és 1967 között 1 százalék körül mozgott, viszont 1967 és 1968 között 5 százalékra emelkedett Észak-Amerikában és 2 százalékra Nyugat-Európá- ban. A Szovjetunióban és Kelet-Európábán 9.5-ről 8 százalékra esett vissza, de ez az arányszám még mindig meghaladja a világ 7 százalékos átlagát. A fentidézett statisztikai jelentés a tervgazdálkodást folytató országokban bekövetkezett visszaesést részben a gazdasági reformoknak tulajdonítja, amelyek a hangsúlyt többé nem a mennyiségi növekedésre, hanem a termelékenység fokozására és a termékek minőségére helyezik. Növekvő szovjet gépimport A szovjet „Tyehnopromim- port” összszövetségi egyesülés új textil- és nyomdaipari gépeket, kábelgyári berendezéseket, élelmiszer-, hús-, tejipari gépeket, stb, vásárol külföldön. — Tavaly — közölte V. T. Daskevics, az egyesülés elnöke — 216 importált komplett gyár, üzemrész és futószalag érkezett a Szovjetunióba. Ezek között volt 19 konzervgyár Magyarországról. 7 sörgyár Csehszlovákiából, élesztőgyárak Lengyel- országból, 6 női cipő-gyártó futószalag Franciaországból, stb; A „Tyehnopromimport’* üzleti kapcsolatai az idén tovább bővülnek a külföldi partnerekkel. Az egyesülés két szerződést írt alá egy angol céggel, amely 1970— 1971-ben hat, teljesen automatizált autólámpa és világító berendezés gyártó futószalagot szállít a Szovjetuniónak. Az olasz „Snia-Vis- cosa” cég kozmetikai készítmények és háztartási vegyszerek tárolásához aerosolos flakonokat gyártó, töltő és csomagoló berendezést szállít. Néhány előre megkötött szerződés alapján Magyarország 1969—1970-ben tíz sajtgyárat, Franciaország pedig két illatszer- és kozmetikai cikk gyárat szállít a Szovjetuniónak. A Vatikán üzletei Június végén a római „Általános Ingatlan Társaság” igazgatója New-Yorkba utazott. Ez a tény elég volt ahhoz, hogy az olasz főváros üzleti köreiben elterjedjen az a hír, hogy Vatikán olasz cégek részvényeit az Óceánon túl áruba bocsátja. Az Általános Ingatlan Társaság valóban azok közé a cégek közé tartozik, amelyeknek a részvényei a Vatikán tulajdanában vannak; Mi több, annak is híre járt, hogy az olasz kormány ezekre a részvéneykre- amelyek adómentesek voltak, most adót fog kivetni. A Vatikán beruházásait olasz vállalatoknál 160 millió dollárra becsülik. Ez olasz pénzügyi körök becslése, minthogy a Vatikán nem teszi közzé költségvetését, sem pénzügyi mérlegét. Mindezekkel a hírekkel kapcsolatosan a Vatikán szóvivője a következőket jelentette ki: — „A Vatikán nem csinált mást, minthogy az Általános Ingatlan Társaség részvényeit, amelyek a birtokában voltak, eladta. Ennélfogva teljesen normális pénzügyi műveletről van szói Az első kubai gyártmányú vasbeton hajó Kubai mérnökök tervezték és belföldön építették az első kubai vasbeton hajót, amelyet rákhalászatra használnak majd. Sebessége óránként 9 csomó, befogadókéMindent a Eddig 21 országban, főleg a Közel-Keleten, Afrikában és Ázsiában (Dahomeyben, Gabonban, Kongóban) (Kinshasa), Maliban. Rhodesiában, Szenegálban, Dél-Afrikában, Izraelben, Jordániában, Libanonban, Máltában, Marokkóban, Törökországban, Inpessége 36 tonna. Vasbetonból olcsóbban lehet hajót építeni, mint fémből, fenntartása és javítása is kevesebbe kerül. Amellett festeni sem kell. turistákért diában. Indonéziában, Kambodzsában, Laoszban, Üj-Zé- landban, Olaszországban, Spanyolországban és San- Marinóban) létesítettek idegenforgalmi minisztériumokat, közli az Utazási Irodák Nemzetközi Szövetségének bulletinje. Boromfi helyett törpeharcsa A törpeharcsa húsa igen kedvelt az Egyesült Államok déli vidékein; ezért Arkansas államban néhány év óta mintegy négyszáz gazdálkodó átállt a haltenyésztésre. A törpeharcsa drágábban adi ható el, mint a baromfi, vagy a sertés. Igen gyorsan szaporodik és rendkívül jó étvágyú; tenyésztése kevesebb fáradtsággal jár, mint a rizs vagy a gyapot termesztése ^—Juéw&te-
