Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-09 / 183. szám

1969. augusztus 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Boglyas hajú zarándokok Egy frizuráért tíz kilométert —■ Kovácsinvázió — Három szabó legények ... A vízvezeték, a villany, az épületek, a ruhanemű, a láb­beli, a háztartási és híradás- technikai gépek javíttatása még mindig gondot okoz az embereknek, de már koránt­sem akkorát, mint néhány évvel ezelőtt, amikor a ja­vítás, szolgáltatás a speciális állami vállalatok, ktsz-ek és kevésszámú magánkisiparos feladata lett volna. Azért csak így feltételes módban, mert még nagy jóindulattal sem mondhatjuk, hogy fel­adatuknak akár alapfokon is eleget tettek volna. Talán nem is akad olyan háztartás, amelyben ne oko­zott volna bosszúságot a rossz mosógép, a televízió, a rádió, és miegyéb, amikor hónapo­kig feküdt valamelyik javító vállalat, vagy ktsz műhelyé­ben, vagy hetekig várták a szerelőt az árvízzel fenyegető vízcsaphoz, — hiába. Nem mondhatjuk, hogy mindez már a múlté, de az 1968-ban megjelent 2008 és a 2009-es rendelet után, — amelyek az iparengedélyek kiadását könnyítik meg, és lehetővé teszik az üzemek­ben dolgozó mesteremberek­nek. hogy működési enge­déllyel munkaidő után a la­kosság rendelkezésére állja­nak. — lényeges javulásról számolhatunk be. ra vagy Szolnokra, vagy pe­dig Túrkevére kell vinni jár­műveiket. Ezenkívül csupán Kenderesen működik egy autószerelő kisiparos, a ja­víttatok nagy megelégedésé­re. Kunhegyesen is elkelne egy szerelőműhely. A tiszafüredi járásban je­lenleg 2 kisipari termelőszö­vetkezet. egy háziipari szö­vetkezet és 286 magánkisipá­ros áll a lakosság szolgála­tára. A székhelyen, Tiszafü­reden, a szakmák megoszlása és az ellátás színvonala jó, csak a helyiségeik állapota kriminális. Egyetlen cipész Két járás tapasztalatai Szolnok megye két járásá­ban, a törökszentmiklósi és a tiszafüredi járásban, vala­mint Törökszentmiklós váro­sában szerzett tapasztalatok­ról számolunk be, elégedett-e a lakosság az ottani javító­szolgáltató tevékenységgel. Törökszentmiklóson a leg­nagyobb gondot még mindig a rendkívül szűkös építőipari kapacitás okozza. A helyi építőipari ktsz még a tavalyi kötelezettségeinek sem tett mindenben eleget. Sorrend­ben ezután a GÉLKA ellen merül fel a legtöbb panasz. Előfordul. hogy hónapokig ott rostokol egy-egy rádió, vagy televízió és az ügyfelek a munka minőségét is kifo­gásolják. Nem is az fmsz- hez tartozó műszerész-rész­legnél, ahol gyorsan, ponto­san, megelégedésre javítják a háztartási és híradástech­nikai gépeket. Csak az a baj, hogy garanciális javítást nem végezhetnek. Apróbb panaszoktól eltekintve a vá­rosban és a járásban rend­ben mennek a dolgok. Törökszentmiklóson a vá­rosi tanács ipari-kereskedel­mi csoportja például felmér­te. hogy 1980-ig milyen szol­gáltató- és javítóipari fej­lesztésre lenne szükség. E szerint a jövőben kádár, bognár, esztergályos, cserép­kályha készítő, pék, vulkani­záló és körülbelül tíz-tizen- négy kőműves magánkisi pá­rosra lenne szükség. Érdekes módon a közelmúltban már három kovács kért iparenge­délyt, és ebben a szakmában a tízéves terv máris teljesült* A járás több községében állandó szakemberhiány ne­hezíti a szolgáltatást. To- majmonostorán és Űjszent- györgyön nincsen fodrász, Tiszaderzsen viszont férfi­szabóra lenne szükség. Ebben a községben egyetlen öreg cipész van, s ha ő leteszi a kalapácsot, ki javítja majd a cipőket? Kócs községbe a Hajdu-Bihar megyei Egyéb­ről jár át a fodrász. Érdekes azonban, hogy a kis Tisza- burán autó- és motorszerelő kisiparos dolgozik, jóval na­gyobb helységek pedig nél­külözik ezt az egyre kere­settebb szakembert* Végül is megállapíthatjuk, a vidéki lakosságot szolgáló javító- és szolgáltató tevé­kenység megyénkben — két A kisközségek gondjairól A törökszentmiklósi járás­ban is a lakossági szolgálta­tás fejlődéséről szólhatunk* ugyanakkor néhány kis köz­ség gondja továbbra is fog­lalkoztatja a tanács szakigaz­gatási csoportját. A járás­ban tavalv kétszázötvenhat kisiparos volt, s számuk eb­ben az évben már elérte a kétszáznyolcvanegyet, úgy hogy közben több iparenge­délyt vissza is vettek. Kü­lönösen a munkaviszony mellett ipart űzők száma emelkedett figyelemre mél­tóan. több mint félszázzal. Ezzel szemben továbbra is kérdés, hogy mikor lesz Kuncsorbának női fodrásza* Aki a frizuráját rendbe akarja hozatni, annak a kö­rülbelül tíz kilométerre fek­vő járási székhelyre kell zár rándokolnia* A gépkocsi tulajdonosok is joggal bosszankodnak. A járásból szervizre és javítás­A JEGYGYŰRŰ — Hol a jegygyűrűd? — Ezen a héten a felesé­gem viseli. A FIGYELMES HÄZIGÄZDA Egy skót házaspárhoz ven­dégek érkeztek. Leültek, beszélgettek..* — Kínálj a vendégeknek valami frissítőt! — figyel­meztette a háziasszony a férjét. — ö, persze! — kiáltott a férj és... kitárta az ablakot ŰJ ÄR A festőművész eladásra kí­nálta egyik képét egy keres­járáson lemérve — nem mondható rossznak és egyre tovább javul; — bognár — ködőnek, aki 5 shillinget ajánlott érte. — öt shilling! — kiáltotta felháborodottan a művész. — De hiszen én csupán a vász­nat 10 shillingért vettem öntől. — Hát igen, de akkor még tiszta volt, — válaszolta ren- díthetelen nyugalommal a kereskedő, A LÄMPAERNYÖ Két skót találkozik* — Hová? — kérdezi az egyik. — Lámpaemyőt akarok venni. ' — Miért nem veszel in­kább gyengébb villanykörtét? Skói ANEKDOTÁK Az öntözés jelene és távlatai Kisújszálláson Július elejéig sok eső hullt le a kisújszállási határban. Ez a gazdaságok vezetőit is megnyugtatta. — Becsapott bennünket az időjárás, azt hittük az idén már nem is kell öntözni — mondja Rácz András, a Bú­zakalász Tsz elnökhelyette­se. — De amint bejött a ká­nikula. teljes erővel fogtunk hozzá az öntözéshez. A gazdaságban évek óta nagy területre juttatják el a mesterséges csapadékot. Az idén 1600 hold öntözését ter­vezték, ám ezt 100—150 hold­dal növelni fogiák. A rizsen kívül kukoricát, cukorrépát, legelőt. másodvetést és egyéb takarmánynövényeket öntöznek* att hátrányos helyzetbe ke­rültünk. A vízgazdálkodási társulat most vizsgálja az ügyet. A Búzakalász Tsz-ben szé­pen díszük, fejlődik a sza­kaszosan vetett másodnö­vény. — Évekkel ezelőtt 320 hold silókukoricát termeltünk. Emiatt mindig kevés föl­dünk maradt az abraknak termelt közös kukoricának. Ezért csökkentettük a siló- kukorica területét, helyette több másodnövényt és kuko­ricát vetünk. A gondunk így megoldódott. A napraforgós csalamádé jó silótakarmány. Épül az új nyomás-központ A szövetkezetben már várják a Tisza kettő vizét és készülnek a fogadására. 1971—72-től újabb 2400 kát. hold terület válik öntözhető- vé. 'Ezt a területet a föld alá süllyesztett. AC-nvomó- csöves, rendszerrel öntözik. A beruházás költsége 40 millió forint, melyet a tsz 40 év alatt fog letörleszteni. Az előkészítésre a gazdaság saját erőből az idén 640 ezer, jövőre 1,2 millió forintot for­dít. A jelenleginél nagyobb. 90—100 holdas táblákat ala­kítanak ki a gazdaságosság érdekében. Kiépül a belvíz levezetés rendszere is; Már hozzáfogtak az új nyo­más-központ építéséhez a VÍZIG szakemberei. A tsz a szarvasi ÖRKI-vel kötött oatronálási szerződést. A ku­tatóintézettel közösen készí­tették el a távlati öntözéses gazdálkodás tervét. E sze­rint több kapás növényt, az őszi árpa rovására takar­mány búzát és burgonyát termelnek. Az utóbbi új nö­vény. mert nagyüzemi mó­don a környéken eddig nem termelték. A csapadék éltető eleme a gazdálkodásnak. De csak ak­kor, ha tervszerűen, hozzá­értéssel használják fel. s megteremtik az öntözés fel­tételeit. A kisújszállásiak e téren jó úton járnak. — m. I. — Esőztető a „kukorica erdőben' Az elnökhelyettessel rö­vid határjárásra mentünk. — Nézze meg az öntözött jugoszláv kukoricánkat. Ér­demes. Valóságos „kukorica er­dő” fogadott bennünket. A növény magassága megha­ladja a 2,5 métert. Rend­kívül sűrű, a tőállománya 22 ezer holdanként. Talaja ned­ves. előző nap öntözték meg. A töveken hatalmas csö­vek nőttek. — Holdanként 40 mázsás átlagtermést várunk róla, májusi morzsoltban. Új mó­don, esőztetővel öntöztük. Ahol a gép állt, a csövig le­vágtuk a kukorica szárát, hogy ne akadályozza a víz­sugár útját. A heterózis ku­korica címerezéséből vettük az ötletet. A növény jól meghálálja a gondos művelést, a műtrá­gyát és az öntözést. A szö­vetkezetben az idén 600 hol­don termelnek kukoricát. Csak egyszeres keresztezésű hibrideket vetettek. A szá­raz művelésű martonvásári fajta is jó termést ígér. A szövetkezeden egyébként 25 mázsás (viszonylag magas) átlagtermést terveztek. — Ezt legalább 3 mázsá­val meghaladjuk; Háromszázötven mázsa cukorrépa Néztük az öntözött cukor­répát is. Hatalmasra nőtt. Erről 350 mázsás holdankén- ti hozamot várnak. A szövetkezet 3 esőztető gépe állandóan üzemel. Nagy területen öntöznek csörgedezted és árasztásos módszerrel is. Amikor lehet. — Napokban vízhiányunk volt — panaszkodik az el­nökhelyettes. — A szomszé­dos gazdaság átvágta a gá­tat és szabálytalanul elve­zette a mi vizünket is. Emi­Űj lakások Jászberényben Jászberényben az úgynevezett Pelyhes parton 320 OTP lakás épül. Ebben az évben 20 lakást adnak át. TEA 5 DOLLÁRÉRT t Újabb lószakértő a láthatáron — Az ügy egyre rejtélyesebb, de puszta időhúzásból az ügyvéd tovább kúszálja PUSTER ISTVÁN i Nagyon jól éreztem mar gam sízabadlábon* de már kezdett az idegeimre menni a Lewis—Forster kettős. — Megengedtem magamnak egy epés megjegyzést: — A bostoni derbin eun- cimókust százhármán cegy az egyhez adták, mégis ő nyerte meg a versenyt..*, Ruth nevetett... — Ugyan szívem, te nem vagy ló. — Ti magyarok — folytatta a lány —, na­gyon szerethetitek a lovakat. Itt volt az az úr, ha jól em­lékszem. valami ezredes, aki­vel egy bukméker irodában összetalálkoztál; ma pedig egy másik magyarral ismer­kedtem meg. — Magyarral? — csodál­koztam. — Igen. És az is lószak­ember. —■ ö is bukméker irodá­ban dolgozik? — Nem. Saját bukméker irodája van. Ruth elmondta, hogy ami­kor a fogházból hazaért, egy idősebb úr várt rá. Bemutat­kozott, mint a Temer buk­méker iroda tulajdonosa, és kérte Ruthot, hogy szentel­jen néki egy kis időt. A lány igent mondott, de megjegyez, te, hogy nem tudja, mi be- ezélnivalójuk lehetne. Temer erre elmondta, hogy tudo­mása szerint Ruth szeret en­gem, s ügy hiszi, hogy én bajba kerültem, és igyekszik rajtam segíteni, ö, Temer azért látogatott el Ruthhoz, hogy részben felvilágosítsa: méltatlanra pazarolja a bi­zalmát. mert én nem szoru­lok segítségre; részben pe­dig" valóban a segítségemre legyen. — És utána megfogta a kezedet, mélyen a szemedbe nézett, hogy lássad: számít­hatsz rá! — mondtam. — Ugyan! — tiltakozott Ruth. Őszintén szólva* jólesett a tiltakozása, mégis tovább zsörtölődtem: — Ismerem én az ilyen jó- lelkű urakat. A lelkűknél csak az érzelmeik nemeseb­bek... — Ezt hogy érted? — kér­dezte a lány. — Hát úgy, ahogy te. Elő­ször biztosan megfogja a ke­zedet. aztán... — Ökör vagy, darling — intett le Ruth a rá jellemző közvetlenséggel. — Mr. Ter- ner máp régen túl van azon a koron... Az ügyvéd és az újságíró szótlanul hallgatta az idillt. Forster azonban most már megelégelte a dolgot; — Megbízásom nem csa­ládjogi természetű — mond­ta. — Szeretném, ha a hölgy folytatná. — Én is szeretném, ha megtudnék minden részletet — közöltem. — A dolog egy­re rejtélyesebb lesz. Nem értem, ha egyszer Terner Csánkó cinkosának tart, miért akar a segítségemre lenni. — Én sem értettem — mondta Ruth; — És most már érti? — kérdezte Lewis, aki közben elővette a jegyzetfüzetét. — Talán. Terner megma­gyarázta. hogy az a bizonyos Csánkó közönséges szélhámos. — Ruth, szívem, ennyit nélküled is tudok — fakad­tam ki epésen. — Már hogy­ne lenne az. amikor rám­fogja, hogy meg akarom gyilkolni, és éjnek idején ki­rángatott a karjaidból; Ruth elpirult. Határozot­tan jót állt neki ez is. Leg­szívesebben átöleltem és megcsókoltam volna, de ezt mégsem illett megtennem a sajtó és a jogásztársadalom képviselője előtt. — De Mr. Temer ennél Jóval többet tud Csánkóról — folytatta Ruth. — És azt üzente neked, hogy ha to­vábbra is Csánkó cinkosa maradsz és összejátszol vele, alaposan megütheted a bo­kádat; — Nagyszerű! — mondtam; — Ez aztán segítség! Hogy állhattál szóba ilyen alakkal? — Ö is éppúgy magyar, mint te vagy... gondoltam, összetartotok... Az egyik ma­gyar meghallotta* hogy a másik bajba került, s el­ment, hogy segítsen rajta. — Köszönöm szépen az ilyen összetartást — mérge­lődtem. — Most már te is láthatod, szivem.. hogy az idekinti miagyar milyen ösz- szetartó fajta. Ha az egyik meghallja, hogy a másik bajba került, azonnal oda­siet. — Ez szép tulajdonság — jegyezte meg Lewis. _ Va­la mi olyasmi, mint amikor a parton álló mentőövet dob a vízben fuldoklónak, pe­dig nem is ismeri, csak azt tudja róla, hogy éppúgy em­ber* mint ő. — Hogyne. A jelenet pom-^ pás, a hasonlat telitalálat; Csak kicsit módosítani kell. Olyan ez, jó uram, mint amikor mentőövként követ dobnak a vízbefúlónak: ka­paszkodjék bele, biztosabban elmerül. — A tárgyra, a tárgyra! — kopogtatott a jogász az asz­talon. — Az idő pénz, uram, az idő pénz... — Azt csak megengedi, hogy tisztázzam, mit mondott rólam ez a Terner? — ripa- kodtarn rá az ügyvédre. — Szóval, Ruth, mit mondott? — Azt, hogy te és Csánkó összejátszotok, s az egész meggvilkolási történet nem egyéb ügyes mesénél. — És miért találtuk volna ki ezt a hülyeséget? — Azért, mert mindketten a Magyar Nemzetmentők Bajtársi Körének tagjai vagy­tok. — Inkább az elmebetegek központi klubjának vagyok én a tagja, de nem ennek — mérgelődtem ismét. — És ha mindketten ilyen nemzet­mentők lennénk is. akkor is, mi értelme lenne ilyesmivel próbálkozni ? — Én sem értem, drágám — mondta. — Mr. Temer csak annyit mondott, az a célotok, hogy a Magyar Nem­zetmentők Bajtársi Köre ne­vű jelentéktelen és senkit sem érdeklő asztaltársaságot fontossá tegyétek. Nem ér­tettem, hogy miért, de hát én olyan buta vagyok; Meghatott Ruth szerény­sége. Igyekeztem neki bebizonyí­tani, hogy méltó vagyok hozzá. — Ehhez én sem érek fel ésszel. —• Jaj, de cuki vagy — simogatta meg a kezemet a lány. — Már azt hittem, hogy bennem van a hiba: Tudod, én egyszerű lány va­gyok. — Egyszerű, de nagyszerű — bókoltam. Lewis, úgy látszik, irigy ember volt. nem szerette, ha mások enyelegnek a jelenlé­tében. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom