Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-09 / 183. szám

1W9. augusztus 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Bemutatjuk Népköztársaságunk intézményeit ül. Az országgyűlés szervezete# működése Az országgyűlés üléseinek összehívása — mint azt a hi­vatalos sajtóközleményekből minden alkalommal láthatjuk — a Népköztársaság Elnöki Tanácsának feladata. Az al­kotmány rendelkezése értel­mében az újonnan megvá­lasztott országgyűlést az El­nöki Tanács a választást kö­vető egy hónapon belül kö­teles összehívni. A megvá­lasztott képviselők megbízó- levelüket az országgyűlés alakuló ülése előtt a NET elnökénél nyújtják be. Az országgyűlés alakuló ülését a NET elnöke nyitja meg, s az alakuló ülést — a tisztségviselők megválasztá­sáig — a legidősebb képvi­selő mint korelnök vezeti, a jegyzői teendőket pedig a két legfiatalabb képviselő, mint körjegyző látja el. Az alakuló ülés feladata a kép­viselők mandátumának (megbízó levelének) megvizs­gálása, s ennek biztosítására mandátumvizsgáló bizottság választása; az országgyűlés tisztségviselőinek, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának és az országgyűlés állandó bizottságainak, továbbá a menetelmi és az összeférhe­tetlenségi bizottságnak a megválaszása. A megalakult országgyűlés megbízatásának időtartama alatt (a képviselőket a vá­lasztó polgárok négy évre választják; ezt a működési időt nevezik a parlamentáris szóhasználatban országgyűlé­si ciklusnak) nem folyama­tosan tartja üléseit, hanem az adódó feladatok szerint. Egy-egy ilyen alkalommal annyi ideig tart az ország- gyűlés tanácskozása, ameny- nyit az elintézésre váró ügyek megkívánnak. Egy tárgyalási időszakot neve­zünk ülésszaknak; a legutób­bi ülésszak például kétnapos volt. Az alkotmány előírja, hogy az országgyűlést évenként legalább két ízben kell ren­des ülésszakra összehívni; az Elnöki Tanács felelős azért, hogy az országgyűlés összehí­vása legalább az alkotmány­nak megfelelő időközökben rendszeresen megtörténjék. A NEt köteles az ország- gyűlést összehívni akkor is, ha ezt a képviselők egyhar- mada írásban kéri; az Elnö­ki Tanácsnak ilyen esetben 15 nap alatt intézkednie kell. Az országgyűlés ülésén természetesen minden kép­viselő teljesen egyenlő jo­gokkal és kötelességekkel vesz részt. Az üléseken raj­tuk kívül megjelenhetnek, s a határozatok kialakításában tanácskozási joggal részt ve­hetnek, felszólalhatnak a Minisztertanácsnak azok a tagjai is, akik nem képvi­selők; egy 1968. évi rendel­kezés értelmében például a KNEB, a Központi Statiszti­kai Hivatal, a Magyar Nem­zeti Bank, az Országos Víz­ügyi Hivatal, az Állami Egyházügyi Hivatal, az Or­szágos Anyag- és Árhivatal vezetői is, akik valamennyien államtitkári rangot kaptak. Az alkotmány rendelkezése értelmében az országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselőknek legalább fele jelen van; ez természetesen nemcsak az érvényes hatá­rozat feltétele, azt is jelen­ti, hogy legalább ilyen lét­szám jelenléte szükséges az ülés bármely döntésének jogi érvényességéhez. Az or­szággyűlés eredményes mun­kájának fontos tényezője an­nak meghatározása, hogy az egyes ülésszakokon és azo­kon belül, az egyes üléseken milyen kérdéseket tárgyalja­nak. Ezt biztosítja a tárgy- sorozat (az ülésszak elé ke­rülő javaslatok) és a napi­rend (az egyes ülésszakok tárgyalási pontjainak) átgon- doit összeállítására. — Az országgyűlés jogi hely­zetéből következik —, hogy ezekben a kérdésekben csak saját maga dönthet. Ezért Szerepel mindig az Ülésszakokat megelőző saj­tóközleményekben olyan óva­tos fogalmazásban az ülés­szak várható témája; hiszen mind a tárgysorozatot, mind a napirendet csak az ülés­szak megkezdése után, az el­nök javaslatára, maga az or­szággyűlés állapítja meg. Az országgyűlésen napi­rendre tűzött ügyekben a ja­vaslatok feletti határozatho­zatalt (az ügyrend értelmé­ben a javaslatokat mindig írásban kell benyújtani az országgyűlés elnökéhez) vi­ta előzi meg A szónokoknak az elnök adja meg a szót; ő jelöli ki a felszólalók sor­rendjét is. A Minisztertanács tagjai, továbbá az előkészí­tésben részt vett bizottságok elnökei és az előadók a vita során bármikor felszólalhat­nak, természetesen abban az időpontban, amikor az elnök szót ad neki. Az alkotmány rendelkezé­se értelmében az országgyű­lés szótöbbséggel hozza meg határozatait, azzal a kivétel­lel, hogy magának az alkot­mánynak a megváltoztatásá­hoz az összes képviselők két­harmadának szavazata szük­séges. A képviselők nyiltan adják le szavazataikat; ez rendszerint kézfelemeléssel történik. Ha „ szavazás ered­ményében kétség merül fel, vagy bármely képviselő ké­ri: az elnök köteles a sza­vazatokat megszámláltatni. Az országgyűlés ülései ál­talában nyilvánosak és csak rendkívüli esetben határoz­hatja el az országgyűlés zárt ülés tartását. Újlaki László dr. Körösvidéki mezőgazdasági napok Kiállítások, méhészeti, szövetkezeti rendezvények Orosházán Nevezeteg eseménysorozat színhelye lesz az újjáalapí- tásának 225. évfordulóját ünneplő békési város, Oros­háza. Augusztus 10-én dél­előtt tájjellegű mezőgazdasá­gi kiállítás nyílik a Táncsics Mihály gimnáziumban. A ki­állítás, amelyet a két megye — Békés és Csongrád — ren­dez, bemutatja a táj mező- gazdasági termelésének és élelmiszergazdaságának fej­lődését. A 83 kiállító közül 52 termelőszövetkezet és ál­lami gazdaság. Tanulságos tapasztalatcse­rének szánják ezt a kiállí­tást az orosháziak. Szervezé­sében ilyen céllal vesznek részt a termelőszövetkezetek területi szövetségei; A láto­gatók megszemlélhetik a délalföldi táj hagyományos mezőgazdasági kultúrájának termékeit, a cirok-, a kuko­rica-, a cukorrépa-, a gabo­natermesztés eredményeit. De erőteljesen hangsúlyozza a kiállítás az új, meghono­sodó és egyre erősebben fej­lődő mezőgazdasági termesz­tési kultúrákat is* A legutóbbi két évtized alatt terjedt el ezen a vi­déken a nagyüzemi zöldség és gyümölcstermesztés. Ennek szemléltetésére mu­tatja be például az orosházi Petőfj Termelőszövetkezet szőlő, őszibarack, paradicsom és paprikatermesztését. Az ugyancsak orosházi Üj Élet Tsz a nagyüzemi libate­nyésztésben és az újra fellen­dülő lótenyésztésben elért eredményeit teszi közszem­lére. Tapasztalatokat szerez­hetnek a látogatók a gyulai közös gazdaságok almater­mesztéséről, az országos hírű pusztamérgesj bortermelés módszereiről, és több terme­lőszövetkezet célszerű és jö­védelmező kiegészítő tevé­kenységéről. Ugyancsak figyelemremél­tónak ígérkezik a délalföldi táj több közös gazdaságának élelmiszerfeldolgozását be­mutató kiállítási sészleg is. Az újkígyósi Aranykalász Termelőszövetkezet például különféle tartósított hús­árukkal és zöldségkonzervek­kel szerepel a bemutatón. A kiállítás erdészeti részlege arról tanúskodik, hogy ezen a fában szegény vi­déken milyen jelentősége van a mezővédő erdősá­voknak a folyók és csatornák kör­nyékén az ésszerű erdőkul­túrának. A kiállítás egyik érdekes része a Békés megyei Mező- gazdasági Gépjavító Vállalat saját konstrukciójú gépeinek bemutatója. Ezek közül is a legnagyobb sikerre számíthat az Orosházán gyártott mező- gazdasági jellegű házi robot­gép, amellyel egyaránt lehet morzsolni, darálni, szecskázni, szőlőt zúzni, szeletelni, fűrészelni és megfelelő szerszámok felszerelésével gyalulásra. köszörülésre is használ­ható. Bemutatnak helyi gyártmá­nyú napraforgó betakarító­gépet, kukorica-adaptert, va­lamint az állatorvosok által használható hordozhotó mű­tőasztalt. Az orosházi kiállítók a tíz napos programot még azzal gazdagítják, hogy ez idő alatt rendezik meg a körös­vidéki mezőgazdasági napo­kat: augusztus 10-től kezdő­dően naponta a városi ta­nács dísztermében országos hírű szakemberek tartanak előadásokat időszerű mező- gazdasági kérdésekről. 17-én országos méhészeti nap lesz Orosházán, ahol á 10 napos eseménysorozat augusztus 20-án megyei szövetkezeti nappal zárul. R. L. 171_______r ___ __1 ^ _ r jm | r fe lszámolás a védnökségről Ülést tartott a KISZ megyei vb — Negyven vállalattal együttműködve — Elismerés az operatív bizottságnak Mint az olvasóink előtt bizo­nyára ismeretes a KISZ me­gyei végrehajtó bizottsága — 1966 decemberében — véd­nökséget vállalt a szolnoki épületelemgyár 450 millió forintos beruházása felett. Az üzemkolosszus felépült, a hivatalos átadás időpontja közeledik. — A védnökségi munka befejeződött. A testület és a védnökség­gel járó feladatokkal meg­bízott operatív bizottság eb­ből az alkalomból tegnap együttes ülést tartott az épü­letelemgyár tanácstermében. A meghívott vendégek között ott láttuk Szacski Jánost, az ÉVM Beruházási Vállalat igazgatóját is. A KISZ megyei végrehaj­tó bizottsága írásbeli jelen­tés alapján összegezte a be­ruházás megvalósításáért végzett munka tapasztalatait. Az operatív bizottság csak­nem negyven vállalat ifjúsá­gi szervezetével, gazdasági vezetőivel együttműködve számos szocialista szerződés megkötését kíszítette elő. És legalább húsz nagyobbará- nyú kooperáció megszervezé­sében működött közre. A védnökség a munkaerő­problémákra is kiterjedt. A KISZ szervezetek ezzel is támogatták ezt a beruházást. Szervező, propaganda mun­kájuk révén több mint két­száz szolnoki és százharminc vidéki fiatal lépett be az új gyárba. A testület elismeréssel adózott az operatív bizott­ságnak eredményes tevékeny­ségéért, és egyben működé­sét beszüntette. Megállapí­totta, hogy a vállalt kötele­zettségeket teljesítették, így a védnökségi munka lezárult. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a KISZ meg­vonja támogatását a fiatal üzemtől. Sőt, a jövőben is minden segítséget megad a próbaüzem sikeres befejezé­séhez, a hétköznapi termelő- munkához. A vb és az ope­ratív bizottság tagjai az ülés után gyárlátogatáson vettek részt. A gyermekek előkészítése az iskolára Első osztályba kerül a kis­gyermek. Még tart a nyár, de nap mint nap szó esik a családban az iskoláról. Hol örömteli várakozással, hol meg aggodalmakkal, kétség­gel telve: ..Vajon milyen lesz a gyermekem az iskolában? Megfogja-e állni a helyét? Lám a szomszédban már ta­nítják írni, olvasni a leendő kis elsőst Nekünk is tenni kellene valamit!... Igen, fel­tétlen tenni kell valamit, de semmiképpen sem azt, amit a „szomszédék” tesznek. A 6 éves gyermekek egy része óvodába járt. Ezek sze­rencsésebb helyzetben van­nak, mert az óvoda elvégez­te feladatát: „Éretté tenni a gyermeket az iskolára.” — Ugyanezt a munkát kell szol­gálnia a családi nevelésnek is, főleg ott, ahol nem volt óvodás a gyermek. Ehhez szeretnék néhány tanácsot adni. gyón sok jót is nyújt az együttes játék. Ha kérdez a gyermek A leendő első osztályos gyermeknek rendelkezni kell bizonyos ismeretekkel. Eze­ket az ismereteket könnyű a gyermeknek megszerezni, hiszen élénken érdeklődik minden iránt, amit a kör­nyezetében lát, hall, tapasz­tal. Ismereteik gyarapításá­hoz fontos, hogy feleletet kapjon kérdéseire; Ha-kér­dez gyermekünk, — értelmi szintjéhez mérve- de igazsá­got közöljünk vele. Kellő fokra kell fejleszteni a gyermek értelmi működé­sét. Mit értünk ezen? Tudja a gyermek figyelmét tudato­san is irányítani. Eddigi éle­tében ugyanis nem volt erre túl nagy szüksége. Arra fi­gyelt, ami önkéntelenül fel­keltette érdeklődését. Az is­kolai élet megkívánja a gyermektől fokozatosan a tudatos figyelmet. Tehát jó ha erre is előkészítjük. Nem kíván ez a szülőktől külön foglalkozást, a mindennapi munka menetébe kell bele­iktatni. Pl. Figyeld meg mit látsz az udvaron! Hogyan gyújt be édesapja? Mondd is el sorjában, úgy ahogy tör­tént stb. Ezzel, hogy elmon­datjuk, mar nemcsak a gyer­mek figyelmét, megfigyelő­képességét fejlesztjük, ha­nem az emlékezetét is. Ha pedig arra is ügyelünk, hogy a gondolatait értelmes bátor beszéddel mondja el, akkor már a beszédkészség, a gon­dolkodás fejlesztésének is eleget tettünk. Mindezekre az iskolában nagy szüksége lesz. A játékosság nem hiba Nem egyszer hallottam már a szülőktől panaszkodva, szinte restelkedve: „Nem csi­nál ez a gyermek semmit, csak mindig játszik. Nem tu­dom, hogyan fog tanulni, olyan játékos.” Az ilyenféle aggodalmakat is szeretném eloszlatni. A játéknak nagy szerepe van a gyermek éle­tében. Játék közben ismere­teket szerez, aktívan tevé­kenykedik és önállósági tö­rekvései is érvényesülnek. Nagy mértékben ügyesedik, s olyan jártasságokat és A tavalyinál 26 000 vagonnal több kenyérgabona raktáron Pénteken a Gabona Tröszt Dorottya utcai székházában Rékai Gábor vezérigazgató sajtótájékoztatón ismertette a gabonafelvásárlás helyze­tét, eredményeit. A rendkívül nehéznek ígérkezett betakarítási sze­zon. s az ezzel járó gabona­átvétel — hála a megjavult időnek a vártnál simábban bonyolódik le. Annak elle­nére. hogy az aratás az idén jó két—két és fél héttel ké­sőbben kezdődött, eddig ke­reken 200 000 vagon kenyér- gabona került raktárba, szemben a tavalyi azonos időszak 174 000 vagonjával. Ezenkívül mintegy 20 000— 22 000 vagon takarmányga­bonát is átvettek a tröszt vállalatai. Az ellenőrzések szerint a gabona felvásárlás nehéz munkáját a tröszt dol­gozói eddig zavartalanul bo­nyolították le. Nagy segít­séget jelentett ebben a ter­melőkkel kialakított kitűnő kooperáció. Ugyancsak eny­hítette a csúcsforgalmi roha­mot, hogy a tavalyi 25 000 vagonnal szemben az idén 50 000 vagon gabona bértá­rolására kötöttek szerződést termelőszövetkezetekkel, ál­lami gazdaságokkal, amelyek a biztonságos tárolás legkü­lönfélébb módjait valósítit- ták meg. Még a szükségtáro­ló helyeken is olyan gondo­san felkészültek az új ter­més raktározására. hogy nemcsak 1—2 hónapig, ha­nem egész télen meg tudják őrizni a gabonát. készségeket szerezi aminek nagy hasznát veszi iskolás korában. Sajnálnivaló az a kisgyermek — s ilyen akad minden évben — aki pl. nem tudja magát a hintán hajta­ni, vagy nem tud homokból várat építeni. Csupán azért, mert nem volt módjában ilyet játszani, gyakorolni. Megfigyeltem, hogy ugyan­ezeknél a gyermekeknél ne­hezen ment az írás, testne­velés és a gyakorlati foglal­kozás ÍS; Hagyjuk tehát a gyerme­ket tevékenykedni, mert ez­zel mozgásuk, idegrendsze­rük, s az egész személyisé­gük fejlődik. A játékkal kapcsolatban fontos a szülők számára, hogy a gyermekeknek szük­ségük van hasonló korúak társaságára. Az első osztá­lyosok közül igen sok az egyedüli gyermek. Szüleik­nek gyakran helytelen néze­tük van: „Nem engedem gyermekem sehová, se máso­kat ide, mert eltanulja tőlük a rosszat.” Ha játékukban, viselkedésükben van is rossz­nak tűnő mozzanat, a „sok rossz” mellett azonban na­Játékon túli foglalkoztatás Az iskolába kerülő gyer­mek előkészítéséhez hozzá­tartozik a játékain túli fog­lalkoztatási a családban hasz­nos tevékenységgel való meg­bízatás. Ilyenek lehetnek pl. a saját játékeszközeinek, vagy egyszerű használati tárgyai­nak (fogkefe, ruhafogas, ivó­pohár) kezelése, elrakása, egy cserép virág ápolása, vagy egy kis szőnyeg kirázá­sa. Ha ezeket a mindennap visszatérő apró munkákat a gyermek sikerrel elvégzi, te­gyünk egy-két elismerő ész­revételt, dicsérjük meg érte, pénzt azonban ne adjunk munkájáért. A mindennapos rendszeres munkavégzésben kifejlődik a gyermekben a kötelesség- érzet.- Esetleges elmulasztás esetén láthatja a gyermek a munka szükségességét, ha nem öntözi a virágot az el­hervad, elszárad, tehát fel­ébred a felelősségtudata is. Mind a két tulajdonság na­gyon jól kamatozik az isko­laév folyamán. Nem lesz baj a házi feladatok megjegyzé­sével, elkészítésével, tudásá­val. Jó szoktísok kialakítása Sok jó szokást kialakítha­tunk gyermekeinkben. Pl. ön- kiszolgálás, önálló mosako­dás, fogmosás, stb. S ha ed­dig még a nagyok fűzték be a cipőjét, a nyár jó alkalom arra- hogy megtanulja az önálló cipőfűzést a leendő kis elsős. Hiszen a testneve­lési órákon erre mindjárt az év kezdetén szükség lesz. A családi nevelés nagysze­rű előkészítője lehet az első osztályos iskolai nevelő­oktató munkának. A legfontosabbat azonban ne feledjük: a gyermek nagymértékben utánozza kör­nyezetét Olyan jó, vagy rossz szokásokat szed magá­ra, amilyeneket tapasztal. A családi nevelés a szülőktől is szigorú önnevelést igényel. Gledura Lajosné tanítónő Jászberény, Tanítóképző Intézet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom