Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-29 / 199. szám

1909. augusztus 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szeptember első hetében lehet jelentkezni Szolnokon az óvodákba Eltemették a baksai tragédia áldozatait Nagy részvét mellett csü­törtökön temették el a baksai EzüstkaLász Tsz három dolgo­zóját. akik egy gázos kútban — a vízszivattyú javítása köziben életüket vesztették. Wäger Ede gépcsoportvezetőt és testvérét, Wog er István szerelőt a görcsönyi. társukat, Simon Miklós szerelőt pedig az ócsárdi temetőben helyez­ték örök nyugalomra. Az Ezüstkalász Tsz saját halott­jaiként temettette el a mun­ka közben életüket vesztett embereket. A közös gazdaság vezetősége 3000—3000 forint gyorssegélyt utalt ki a tra­gédia által sújtott családok számára. Simon Miklós a fe­leségén kívül hat gyermeket, Woger Ede két gyermeket hagyott hátra, míg Woger István az idő®, beteges szü­leit tartotta et A termelő- szövetkezet úgy határozott, hogy a jövőben segíteni fog­ja a nyolc kis árvát, a két özvegyet és a két idős szülőt. A szivattyújavításban részt vett negyedik ember, Léh- mann Sándor, aki ugyancsak gázmérgezést szenvedett és akit sikerült idejében ki­menteni a kútból, szerdán elhagyta a kórházat. Az idő­közben lezajlott vizsgálat megállapította, hogy a kút levegője gázszennyezett volt: 12,7 százalék széndioxidot, 0,2 százalék metánt, s mind­össze 2 százalék oxigént tar­talmazott A szerencsétlenül járt emberek megsértették a munkavédelmi előírásokat, elmulasztották a zárt kút előzetes szellőztetését és ivem használtak védőkötelet X egyik nagyon lantos tényezője a gyorsaság, mind a beruhá­zás. mind a termelés tekin­tetében. ,Elvileg 4—6 hónap alatt előregyártott elemekből felépíthető egy 5-—5,5 ezer hízó kibocsátására alkalmas szakosított sertéstelep. Saj­nos azonban ma még nagyon hosszadalmas egy telep léte­sítésének előkészülete, kis kapacitásúak a modem épü­letelemeket és technológiai berendezéseket gyártó vállal­kozások. Némileg előnyben vannak azok a mezőgazdasá­gi üzemek, melyek saját épí­tőbrigáddal rendelkeznek. Az országban elsősorban állami gazdaságok tervező és kivitelező részlegei vállalkoz­nak új, modem szakosított telepek létesítésére. A Bá­bolnai Állami Gazdaság a „Lohmann” rendszer, a Szek­szárdi Állami Gazdaság a ,,Clay” sertéstartás megho­nosítója hazánkban, viszont az „AGROKOMPLEX” közös — szintén állami gazdasági — vállalkozás saját tervei alapján vállalkozik, kíván­ságnak megfelelő nagyság­rendben kialakítható tömbö­sített sertéstelepek létesítésé­re. Persze ezeken túl az AGROTERV, mint a legna- gvobb mezőgazdasági tervező vállalat, az Állattenyésztési Kutató Intézet saját kutatá­sai alapián önálló terveiket — naev érdeklődés mellett — ajánlják megvalósításra. Több termelőszövetkezet külföldi és hazai tapasztala­tok felhasználásával sajátos egyedi tervek alapján kap­csolódott be a sertésprogram­ba, (ácsi Egyetértés Tsz. pin­cehelyi, tamási tsz-ek, stb.). Sajnos az Alföldön elég mér­sékelt az ilyen irányú vállal­kozói kedv. Az új telepeken alkalma­zott technológiák mindegyike az iparszerű sertéstartást kí­vánja megoldani, melynek fő jellemvonásai: a progra­mozott termelés, a leggszda- sáervsphítj helvkihasználás. a biológiai optimumok kielégí­E napokban gyakorta cseng szerkesztőségünkben a tele­fon, levélben is érdeklődnek a szülők, hol és hogyan írat­hatják be gyermekeiket óvo­dába Szolnokon, hogyan biz­tosíthatnák gyermeküknek a napköziotthonos óvodákba való felvételét? Felkerestük ezért Buday Pétert, a Szolnok városi ta­nács vb művelődésügyi osz­tályának vezetőiét, akitől az­után a következő tájékozta­tást kaptuk. — Gyermekeik felvételét az óvodába azok a szülők kérhetik, akiknek gyermeke 1969. szeptember 30-ig be­tölti harmadik életévéi to­vábbá akiknek bölcsödésko- rú gyermeke 1969. december 31-ig tölti be harmadik évét. Ezenkívül gyermekük felvé­telét kérhetik azok a szülők is. akiknek gyermekgondozá­si segélye 1970 első felében lejár. Nékik a felvétel kérel­mezésekor meg kell j elölülők az anya munkábaállásáriak pontos időpontját — Hogyan történhet a je­lentkezés? — Az óvodák vezetőinél kapható jelentkezési lapokon történik. De e laphoz mel­lékelni kell a szülők kere­seti igazolását a gyermek­nek orvosi és oltási bizonyít­ványait • igazolást arról is, hogy a gyermekgondozási se­gélyt igénybe vette-e? táse; a lehető leggazdaságo­sabb termelés érdekében. Az új intenzív tartási és tenyésztési technológiák al­kalmazása menet közben még sok praktikus megol­dást igényelnek. Például a korai elválasztással együtt­járó nagy stressz a malaco­kat súlyosan megviselheti, s a fellépő betegségek nagy el­hullást eredményezhetnek. — Ezért szabály, hogy a válasz­tást olyan simává, s fokoza­tossá kell tenni, amennyire csak leheti A szálánál kérdésektől tá­vol álló olvasót elsősorban az érdekli, lesz-e elég sertés­hús, s vajon olcsóbb lesz-e? A beruházási kedvből ítélve néhány éven belül sertés­húsból feltétlenül megnő a kínálat, viszont a hús előál­lítási költségében lényeges változás csak a felhasznált ipari termékek árának csök­kenése után várható. Igaz, hogy a tömegtermelés kap­csán ugrásszerűen javul a termelékenység, de az új el­járások bevezetésének igen nagy az eszközigénye, ami viszont — a magas ipari árak miatt — jelentősen mérsékli a termelékenység kapcsán vágató költségcsökkentést Míg a sertés ágazat ipari vonásai gyorsan rajzolódnak, sőt az sem túlzás, hogy meg­indult az önállósulási folya­mata, egész pontosan, az új szakosított sertéstelepek nem működhetnek az üzem abrak- termelésének függvényében, addig a szarvasmarha prog­ram gvakorlati megoldásai­nak fő irányairól aligha be­szélhetünk. Nem kétséges, hogy ez az állatfaj sajátságai miatt sokkal inkább kötve van az üzem organizmusá­hoz, mint a fő nbrakfogvasz- tó ágazatok. Bár a szarvas- marha az üzem egyébként értéktelen melléktermékeit jó hatásfokkal képes transz­formálni, viszont az ágazat fejlesztése nagyon eszközigé­nyes. emellett a beruházások megtérülése viszonylag lassú Kiforratlanok az új tartási — Kiket vesznek ezután fel óvodába? Milyen elvek szerint történik ennek az el­bírálása? — Sajnos, olyan helyhi­ánnyal küzdenek óvodáink a városban, hogy csak azokat a gyermekeket veszik fel, ahol a szülő egyedülálló, vagy ahol mind a két szülő dolgo­zik. és nincs olyan felnőtt a családban, aki a gyermek gondozását el tudná látni. Mérlegelik a szülők szociá­lis helyzetét is. Figyelembe veszik. hogy sokgyermekes családról van-e szó, és mi­lyenek a családnak otthon a lakáskörülményei. Általában előnyben részesítik a követ­kező tanévben, az 1970/71- ben iskolába lépő gyermeke­ket. A jelentkezési lapokat egyébként legkésőbb szep­tember 6-án déli 12-ig be kell nyújtani az óvodák ve­zetőihez. — Mikor és hogyan tud­hatják meg a szülők, hogy gyermekük felvételt nyert-e? — Szeptember 11-én az óvodák kapujára kifüggesz­tik a felvételt nyert gyerme­keknek a névsorát Az óvo­dai foglalkozások pedig min­denütt szeptember 15-én kezdődnek. — fejezte be Bu­day Péter a lapunk szolnoki olvasóinak nyújtott tájékoz­tatóját technológiák, a legkülönbö­zőbbek a fajták iránti érdek­lődések, következésképpen, úgy látszik, hogy ebben az ágazatpan hosszabb távon remélhető a kibontakozás. Talán még azt is érdemes megjegyezni, hogy a tömeg- takarmányok termelésének és tárolásának teljes gépesítése feltétlenül csökkenteni fogja a szarvasmarha ágazat takar­mányozási költségeit A szarvasmarha vonatkozá­sában az az üzemi előny sem elhanyagolható, hogy a ter­melés iránya azonos időben is többféle lehet. Az igen értékes fehér borjúhús elő­állításán kívül folyhat a kü­lönböző igényeket kielégítő marhahizlalás és ezzel együtt természetesen a tejtermelés. Igaz. hogy esetenként a tej- gyűjtőkben már nálunk is keletkeztek tejfeleslegek, de ez véletlenül sem jelenti a piac telítettségét. Átlagos tej- fogyasztásunk a fejlett euró­pai országokhoz képest még ma is alacsony, ami viszont nem a fogyasztók kis tejigé­nyével függ össze, hanem — műszóval élve — a rossz „áru terítéssel”. Nem hiszem, hogy meg le­hetne elfogadhatóan magya­rázni a vidék rossz tejellátá­sát. sőt a kisebb városok igen szegényes tej- és tej­termék választékát. Vajon tej. vagy csomagolóeszköz nincs, a palackos, vagy éppen zacskós tejek forgalmazásá­hoz? Elnézést a rossz össze­függésekért, de úgy gondo­lom ha a népélelmezés szem­pontjából értéktelen literen­ként 10 forintért forgalma­zott bambi, két deciliteren­ként megéri és megérdemli a. nalackot. akkor a gyerme­kei- legfontosabb tápláléka féllitereoként már csak .használati ériékét” tekintve is megérdemelne vidéken Is eev-egv palackot, vagy mű- an va cflakont. történetesen éppen a bambinak nz átlagos hacT-o-ikulcson felüli jövedel­méből. Dr Borsos János (Vége) Az olaszországi Dante-ösztöndíj szolnoki tulajdonosa A Képzőművészeti Szövet­ség Középmagyarországi Te­rületi Szervezetének fiatal szobrászművészét. Oláh Évát még az év eleién az a ki­tüntetés érte, hogy megkapta a Nemzetközi Dante Társa­ság szobrászati ösztöndíját. E díjat a világháború óta ma­gyar pályázó számára nem adták ki. Az ösztöndíj elnye­résének körülményeiről és olaszországi tanulmányútjá- nak élményeiről érdeklőd­tünk most Oláh Évától. — Ez év januárjától máju­sig voltam Olaszországban. A Római Magyar Akadémia javaslatára pályáztam meg a Dante-ösztöndíjat, amelyet a nagy olasz mesterrel fog­lalkozó művészek, irodalmá­rok, tudományos kutatók számára alapítottak. Az ösz­töndíjat kivitt rajzaim, pla­kettjeim és szoborfotóim alapján sikerült elnyernem. A díj elnyerésének feltétele az volt. hogy megadott mé­ret szerint készítenem kel­lett a Dante Társaság szá­mára egy Dantét ábrázoló plakettet. — Milyen impulzusok ha­tására készítette el a napú olasz költő olajággal kere­tezett portréját? — Olaszországban igen erős a Dante-kultusz. Évszá­zadok óta minden jelentő­sebb művészegyéniség emlé­ket állított valami módon Daniénak. Nemrégiben ké­szült el például 4 kötetben az a csodálatos kiállítású Divi- na Comedia, amelvet a leg­nagyobb olasz művészek il­lusztráltak. De talán, amikor a plakettet mintáztam, a leg­nagyobb hatással reám a múzeumokban látott régi ró­mai pénzek voltak. — Az Olaszorszáaban töl­tött idő alatt melyek voltak azok a legerősebb impresszi­ók. amelyek tovább segítik művészi munkáját? — Elsősorban az olasz múzeumok, s ez természetes is. A műkincsek szemtől szemben tett leírhatatlan él­ményét kell megemlítenem. Mindez összehasonlíthatat­lan a tanulmányaim során megismert reprodukciók ha­tásával. A régi művészeti emlékek között Is a legna­gyobb élményt talán Villa Giulia etruszk gyűjteménye jelentette számomra. — A modem szobrászat nesterei közül kik voltak, il­letve kik azok, akiknek meg­ismert anyaga mint fiatal szobrászra hatott? — Leginkább Man zu az, akinek munkássága megra­gadott. A San Pietro csodá­latos bronzkapuja, a római Modem Múzeumban kiállí­tott munkái... Azután Gia­cometti. — Mik a további szándé­kai. tervei? — Szeretnék sokat rajzol­ni. kisplasztikákat, portrékat készíteni az itthon tanultak és a kint látottak alapján... — Ügy értesültünk, hogy jelenleg csak megszakította olaszországi tanulmányút jót, és rövidesen visszatér Ró­mába. — Igen. Előreláthatólag egy évet fogok még Olaszor­szágban tölteni. Ezt az időt most már nemcsak Róma múzeumaira, hanem egész Olaszország művészeti emlé­keinek megismerésére, vala­mint vázlatok, tanulmányok készítésére szeretnénk for­dítani. Szeretnék minél töb­bet látni és tanulni... — Egri — „A béke megőrzése szempontjából a leg­halaszthatatlanabb fel­adat, hogy... hatályba léptessék az atomfegy­verek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződést... Ugyanakkor törekedni keli arra, hogy törvé­nyen kívül helyezzék a nukleáris fegyvert, eltiltsák gyártását és mindennemű nukleáris fegyverkísérletet... Fokozni kell a harcot a bakteriológia és ve­gyi fegyver hatékony eltiltásáért”. (A kommunista és munkáspártok moszk­vai tanácskozásán el­fogadott fő dokumen­tumból.) Más országokkal együtt immár Magyarországot is felkérték: vegyen részt a genfi leszerelési értekezlet munkájában. Így ezentúl a kiszélesített értekezlet vitatja majd meg az emberiség előtt álló legbonyolultabb probléma, a leszerelés to­vábbi lehetséges lépéseit Genfben, a nemzetközi dip­lomácia egyik fővárosában. A leszerelési bizottság jú­liusban megkezdődött nyári ülésszakán három rendkívü­li fontosságú kérdés szerepel napirenden. Az első az 1963- as moszkvai atomcsend- egyezmény hatályának kiter­jesztése. Emlékezetes, hogy akkoriban az egyezmény ha­tálya alól — pillanatnyilag megoldhatatlannak tűnő el­lentétek miatt — kivonták a föld alatti atomrobbantáso­kat. A legközvetlenebb fel­adat: elérni, hogy a föld alatt Is „atomcsend” ural­kodjék. Ha ezt sikerül meg­valósítani, az hatással lehet nemcsak az általános nem­zetközi - légkörre, hanem azokra, a stratégiai jellegű leszerelési megbeszélésekre is, amelyek nem a leszere­lési bizottság, hanem — a hatalmi valóságnak megfele­lően — a két szuperhatalom között bontakozhatnak ki. A Genfben napirenden le­vő második súlyos probléma a vegyianyagok és baktériu­mok katonai felhasználásá­nak betiltása. A tilalmat le­szögező 1925-ös genfi egyez­ményhez több mint hatvan ország csatlakozott. A na­gyobb hatalmak közü] csak az Egyesült Államok és Ja­pán nem ratifikálta eddig az egyezményt. A legutóbbi néhány hét eseményei, (mint az okinawai mérgesgáz-szi- várgás, vagy az amerikai hadsereg tulajdonában levő mérgesgáz készletek nyugat- németországi raktározásáról szóló bonni jelentés) égetően aktuálissá tették a problé­mát. Világossá vált ugyanis, hogy az amerikai ratifikálás hiánya súlyos nemzetközi veszélyekkel jár. Genfben el kell tehát érni egy olyan szerződéstervezet elfogadását, amely — felújítva és meg­erősítve az 1925-ös egyez­ményt — megtiltja a vegyi és bakteriológiai fegyverek fejlesztését, gyártását és fel­halmozását is. Az egyezmény aláírói és ratifikálói között természetesen feltétlenül ott keli lennie az Egyesült Ál­lamoknak is. A leszerelési bizottság előtt szereplő harmadik té­ma a tengerfenék demilitari- zálása. Ebben az ügyben egy szovjet és egy amerikai ter­vezet fekszik a bizottság előtt. Lényeges eltérés kö­zöttük az. hogy a Szovjet­unió nemcsak a parti sáv, hanem a teljes tengerfenék demilitarizálására törekszik; Az amerikaiak viszont csak a nukleáris fegyverek tenger- alatti telepítését akarnák megtiltani, szabadon tartva az utat a különböző elektro­nikus lehallgató apparátu­sok, víz alatti tengeralatt­járó támaszpontok és más katonai létesítmények előtt. Az eddigiekből is kitűnik, hogy a genfi napirend az emberiséget érintő legfonto­sabb kérdések egész sorával foglalkozik, s hogy ezek — tekintve a leszerelés rend­kívül sokoldalú és szerteága­zó voltát — maguk is sok­félék. A nemzetközi élet realitá­sai közé tartozik azonban, hogy vannak a leszerelésnek olyan területei, amelyek a két szuper-atomhatalom, az Egyesült Államok és a Szov­jetunió legközvetlenebb ér­dekeit érintik. Ezek csak ak­kor kerülhetnek a leszerelési bizottság szélesebb plénuma elé, ha előzőleg az említett két nagyhatalomnak már si­került közös álláspontot ki­alakítania. Ilyen terület a stratégiai rakétarendszerek, illetve a rakéíaelhárító rend­szerek problémái. Emlékeze­tes, hogy még Nixon hivatal- balépése előtt felvetődött: a két világhataiomnak meg kellene tárgyalnia a straté­giai rakéták kérdését. A Szovjetunió már akkor kö­zölte, hogy hajlandó ilyen tárgyalásokra. Közben azon­ban — részben nemzetközi­taktikai okokból, részben bizonyos belső gazdasági ér­dekeltségek nyomására — Nixon elnök jóváhagyta az úgynevezett Safeguard-prog- ramot. Ez nukleáris rakéták és ellenrakéták bonyolult rendszerét helyezné el a leg­fontosabb amerikai nagyvá­rosok közelében. A Nixon által jóváhagyott Safeguard- program csak árnyalatokban tér el a Johnson-adminiszt- ráció korábbi hasonló tervé­től. Nem különbözik viszont abban a lényeges következ­ményben. hogy szükségsze­rűen megindítaná a fegyver­kezési verseny új fázisát. Ebben a helyzetben Gro- miko szovjet külügyminisz­ter július végi beszédében ismételten leszögezte, hogy s Szovjetunió kész eszmecseré­re az Egyesült Államokkal, az úgynevezett stratégiai ra­kéták ügyében. Az események azt mutat­ják, hogy bármilyen lassú é* fokozatos is az előrehaladás, a leszerelés ügye továbbra is „ nemzetközi diplomáciai élet egyik első számú kér­dése. Ami Genfet illeti, az ott tárgyalt kérdésekben van remény a fokozatos előreha­ladásra. Aligha lehet azon­ban kétséges, hogy a genfi megbeszélések is merőben új. az eddiginél sokkal kedve­zőbb légkörben folyhatnának, ha az Egyesült Államok vi­lágosan körvonalazná a ma­gatartását o stratéelai raké­tarendszerek ügyében és nem halogatná tovább 3 tár­gyalásokat. — le — ÉRTESÍTÉS A Budapesti Kőolajipari Gépgyár Szolnoki Javító Üzemének lemezházas transz­formátor állomása — mely Szolnok. Körösi út és a Kő­olaj Termelő Üzem új be­kötő úti torkolatától mint­egy 70 m-re helyezkedik el. hrsz.: 6812 — 1969. szeptem­ber 1-től folyamatosan fe­szültség alatt álló létesít­ménynek tekintendő. Heti 40—44 órás munkaidőben, 5 napos munkahéttel férfi segédmunkásokat vegyésztechnikusokat felvesz a a Tiszamenti Vegyiművek, Szolnok Tömeges árutermelés az állattenyésztésben Gondolatok a moszkvai tanácskozásról r r Ok ketten

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom