Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-29 / 199. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. augusztus 29. 1959 szeptember 1: támadás Lengyelország ellen 111. A páncéloshajó udvariassági látogatása — Az ismeretlen rendeltetésű szerelvény kisiklik — A levélkézbesítők visszalőnek Besztercebánya hősei A Szlovák Nemzeti Felkelés 25. évfordulójára Sose láttam eddig tűző nap­fényben a tengert. Haragos­zöld, évszázados fák alatt állva pillantottam meg az azúrkék éggel ölelkező vizet Az öbölben motoroshajó szeli a habvirágos hullámokat, s a sziporkázva fröccsenő víz­gyöngyök napsugarakból sző­nek sokszínű fátyolt... A töltésen állunk. Mögöt­tünk némán hallgatnak az évszázados fák. Dús, zöld lombjuk között madarak zen­gik dalukat. A színek , har­móniáját — a fák üde zöld­jének és az ég azúrkékjének találkozását. — valami mégis megzavarja. A hatalmas fák lombsá tarából az ég felé szá­raz csonkok mered ezneK, mint sok-sok felkiáltójel... — A fák csonkjait nézi? — kérdi halkan kísérőm. — Igen — bólintok. — Ezek a csonkok — mu­tat a fák tetejére —, amelyek a zöld lombsátor felett me­rednek az ég felé. eddig mén egyetlen tavaszon sem hoztak rügiiet és nem bontottak le­velet. Rügyet hoz. s virágot érlel a fa. de a fák tetején a csonkok mindig csupaszok maradnak. Kérdőn nézek rá. — 1939-ben ilyenkor még zöldelltek a fák koronái. Szeptember első hajnalán azonban ágyúk lövedékei szaggatták, tépdesték meg a faóriásokat... — Ez a hely, ahol most állunk, gyászos csata színhe­lye... Itt adták a hősi helyt­állás soha el nem felejthető példáját a lengyel katonák, akik utolsó lehelletükig helyt­álltak. szívük utolsó dobba­násáig küzdöttek Westerplat- te partjainál... az éjszaka homályában pán­célvonat rohan azzal a fel­adattal, hogy áthaladjon Gdansk déli részén, és egy partra szálló rohamosztag segítségével elfoglalja a ná­cik számára rendkívül fon­tosságú tczewi hidat. Értesí­tik a vasutasok Tczewet a veszélyről. A váltóőrök az utolsó pillanatban mellék- vágányra irányítják a szerel­vényt. A vagonok kisiklanak. A dühöngő nácik a lengyel vasutasokra vetik magukat. Nem sokkal később kivégző­osztag lövései dördülnek Szymankówban. Még utolsót sem dördülnek a kivégző­osztag fegyverei, amikor Tczew felől robbanás tompa moraja hallatszik. A lengye­lek felrobbantják a straté­giailag fontos hidat, a nácik előnycmulási terve ezzel meghiúsult... ...Hajnali négy óra 45 perc­kor a Schleswig-Holstein csa­tahajó ágyúi is megszólalnak a Westerplatte partjainál. A városban fellángol a harc. Náci roh amoszta gok támadják a kikötőt. A parti őrség katonái azonban a he­lyükön vannak és géppus­káikkal véres barázdát szán­tanak a támadók soraiban. A német pámcélosfhajő ágyúi szünet nélkül lövik a Wester- plattét és a gdanski kikötő többi részeit is. A kora reggeli órákban a náci rohamcsztagoknak sike­rült birtokukba venni a vá­rost és a fasiszta hóhérok rávetik magukat a lengyel közhivatalokra és a lengyel lakosságra. A Victoria-schuléb a hur­colják őket ahol szadista kínzásokkal gyötrik az ártat­lan embereket. A gdanski lengyel postán azonban el­lenállásba ütköznek. A ma­roknyi levélkézbesítő és pos­tatisztviselő tűzzel tagadja a náci rohamosztagot. Az első támadást a hős postások el­hárítják. Délelőtt tíz órákor tankok és páncélautók támo­gatásával a náci hóhérok új­ra támadást intéznek a pos­ta védői ellen. A védők zá- rótűzzel visszavetik a náci roh amosztagot. A délutáni órákban a ná­cik harmadszor is támadást indítanak és nagy kaliberű ágyúkból tüzelve, közvetlen irányzással, alig 50 méter tá­volságból lövik a posta épü­letét, maid lángszórókkal felszerelt rohamcsoportok kö­zelítik meg a védőket. A rommá lőtt épületben a rob­banó gránátok és a lángszó­rók perzselő tüze közepette is kitartóan védekeznek a hős lengyel postások. Órákig tart a küzdelem. Már csak alig néhányan ma­radnak életben, azok Is sú­lyos sebektől véreznek. Ég az egész épület. A súlyos se­bektől és a füsttől öntudatu­kat vesztett védők a nácik kezére kerülnek. A Victoria- schulébe. hurcolják, majd bivégzik őket.., (Folytatjuk) Kovács Jenő Ezekben a napokban Cseh­szlovákia népe az antifasisz­ta. felszabadító harc kibon­takozása, a Szlovák Nemzeti Felkelés 25. évfordulóját ün­nepli. Negyed századdal ez­előtt. 1944 augusztus 29-én a hegyekből lehúzódó partizán egysegek egybehangolt ak­cióval elfoglalták Beszterce­bányát. és az addig szétta- goltan tevékenykedő hitler- ellenes erők harca széles kö­rű nemzeti felkeléssé ala­kult át. A hitlerfasiszta német hadsereg ebben az időben sorozatosan súlyos csapáso­kat szenvedett el a keleti fronton a szovjet hadsereg­től. s — hosszú késedelem után — létrejött a partra- szállt angolszász erők nyu­gati frontja is. A német tá­bornokok a fasiszta szlovák államnak fontos szerepet szántak stratégiai terveik­ben. Ügy vélték, hogy a Kárpátok hatalmas hegy­rendszerét viszonylag kis erővel áttörhetetlen védőfal­lá alakítják át és ilymódon szélességében kettészakíthat­ják a szovjet hadsereg elő­nyomuló frontját. Nem szá­moltak azonban Szlovákia népeivel. A szlovákiai hazafias erők ellenállási mozgalma a há­ború második felében egyre inkább a fegyveres felkelés irányában fejlődött, és 1944 nyarán már 8 ezer partizán volt a hegyekben- A munka oroszlánrészét a kommunis­ták vállalták és végezték. A Szlovák Kommunista Párt — amelynek vezetője a fel­kelés idején Gustáv Husák volt — az antifasiszta nem­zeti összefogás politikáját hir­dette és valósította meg a gyakorlatban. A kommunis­ták kezdeményezték a Szlo­vák Nemzeti Tanács létre­hozását. a nemzeti ellenál­lás szervezetét Tíso fasiszta rendszerével és a hitleri megszállókkal szemben, A felkelés bázisát a kom­munisták és más hazafiak — munkások, parasztok, értel­miségiek — jelentették. Kö­zülük ebben az időben so­kan a tisoista hadsereg tiszt­jei és katonái voltak, akik a felkelés hírére tömegestől álltak a partizánok mellé, és fordították fegyverüket a hitleristák ellen. Beszterce­bánya elfoglalása után bir­tokba vették a közeli repü­lőteret. amelyen át folyama­tos utánpótlást kaptak em­berben és hadianyagban a szovjet hadseregtől. Már ad­dig is igsen sok tapasztalt szovjet tiszt harcolt a szlo­vákiai partizánok között Különösen legendás hírnévre tett szert A. Sz. Jegorov osz­taga. Százával, ezrével küz­döttek a szlovákiai partizán­harcokban magyarok is. Kö­zülük a Petőfi és a Nógrádi brigád a legismertebb. Ott vol­tak Európa szinte minden országának szabadságszerető fiai, akik többnyire német hadifogságból vagy koncent­földjére léptek. A növekvő német nyomás ugyan időle­gesen visszavonulásra kész­tette a partizánegységeket, azok azonban a hegyek közt újjászerveződtek. Az utó­védharcokban vesztette éle­tét Csehszlovákia nemzeti hőse. Jan Sverma. A kom­munista párt és a nemzeti bizottságok a hitleristák ke­gyetlen megtorló akciói el­lenére illegálisan tovább működtek. A szlovákiai partizánhar­cok katonai következménye az volt, hogy hónapokon át nagy létszámú hitlerista ka­tonaságot kötött le, és ezzel számottevően megkönnyítet­te a szovjet hadsereg és a soraiban harcoló I. csehszlo­vák hadtest előnyomulását a győztes duklai csata után. Hasonlóképpen nagy volt a politikai hatása is. A Lon­donba települt, polgári poli­tikusokat tömörítő emigráns kormány kénytelen volt el­ismerni, hogy Csehszlovákia felszabadítása és állami lé­Utcai harc a felkelés központi városában, Besztercebányán (Egykorú felvétel — Foto: CTK—MTI—KS) Westerplatte kicsiny fél­sziget a gdanski öbölben, a kikötő bejáratánál. A mint­egy 30 holdas félszigetet ke­letről és északról tenger ha­tárolja, nyugat felől a száz méter szélességű kikötő-csa­torna. délről pedig 200 mé­ter széles földnyelv'köti ösz- sze a várossal, Gdanskkal. 1939., augusztus 25-én „ud­variassági látogatásra” érke­zett a gdanski kikötőbe a Schleswig-Holstein nevű né­met páncéloshajó, Lengyel- ország gdanski képviselőjét, Chodacki minisztert is meg­hívták udvariassági látoga­tásra a hajóra; A miniszter biztosította a hajó parancs­nokát va kormány rofaonszen­véröl. A Sc files wig-Holstcsin pán­céloshajó ágyúi farkasszemet néztek We&terplattéval. A hajó parancsnoka mosolygott, barátságosan parolázott; Cho- dadóval. A hajó fedélzetén pedig a náci tengerész-ro­hamszázad már készülődött... 1939. augusztus 31-ról, szep­tember 1-re virradó éjszaka, éjjel 2 óra 30 perckor Szy­mankówban a lengyel vas­utasok egy csoportját azzal riasztják' hogy Malkorkbcl Tczew felé egy ismeretlen rendeltetésű szerelvény szá­guld a vasúti síneken. Ha­marosan rádöbbennek, hogyj Iskolatelevízió Kubában A havannai tv külön csa­tornán sugároz 170 000 egye­temi hallgató és főiskolát előkészítő tanfolyamra be­iratkozott személy számára műsort. Több mint 6000 fő­iskolai előadóteremben és iskolai osztályteremben van tv-monitor, s a diákok fi­gyelemmel kísérhetik az is­kola-televízió heti 48 órás műsorát Egy tv-előadás 25 percig tart, amelyet azután még tudományos filmekkel vagy a stúdió szakemberei­nek magyarázatával szemlél­tetnek. A tananyagot úgy állították össze, hogy min­denféle főiskolán felhasznál­ható legyen. BRONZ- ÉS VASKOR A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán Eleven művészet rejlik a Nemzeti Múzeum napokban megnyílt bronz- és vaskori emlékeket bemutató kiállí­tásán. A tárgyak alkotóinak nevét nem ismerjük, legfel­jebb annyit tudunk róluk, hogy melyik században él­tek, és milyen néphez tar­toztak Magyarország terüle­tén az időszámításunk előtti évezredekben. A bronzkor ezen a környé­ken kb. 4000 évvel ezelőtt kezdődött, és i. e. 750 körül ért véget — akkor jelentek meg elszórtan a vasból ké­szült eszközök a sírokban és a lakóhelymaradványok közt. A bronzkori ember vallásá­ban nagy szerepe lehetett valamilyen női istenségnek, amelynek emlékére úgyneve­zett idolokat, hegedűre emlékeztető, arcnélküli bál­ványokat faragtak. Ezek az idolok világszerte megtalál­hatók, Japánban éppúgy, mint a Földközi-tenger szi­getén, de mindenütt azonnal fölismerhető módon magu­kon viselik a helyi stílus jellegzetességeit. Nálunk az egyszerű hegedűforma ter­jedt el, néha bekaircolt dí­szítéssel. Pedig a bronzkor szobrásza számára nem je­lentett nehézséget az arcvo­nások megmintázása: erről tanúskodik egy edénytöre­dék, amelyen emberi arc arányos formáit dolgozta ki a fazekas. Az idolok a ter­méken ységisten nő bálványai lehettek, és a lényeg nem az arc volt, hanem a széles csí­pő és mellkas. A bronzkori művész másik fő témája az állatábrázolás volt. Érdemes összehasonlí­tani a Kiskőrösről származó vadlófejet egy lószoborral, amely az egészen korai, ar­chaikus görög művészet egyik ismert lófigurájára emlékeztet csőszerűén el­nyúlt testével, vékony lábai­val, csupán jelzett, az abszt­rakció felé hajló formáival. A kiskőrösi lófej formázója azonban részletezően, a jel­legzetességeket szinte túlsá­gosan is hangsúlyozva mu­tatta be a zömök testű, nagy fejű, rövid sörényű vadlo­vat, hasonlót ahhoz, ame­lyet őseink tenyésztettek. Bizonyára a temetési szer­tartásoknál volt szerepük a madáralakú csörgőknek és edényeknek, hiszen nagyon sok primitív nép madár for­májában képzeli el az „el­röppenő lelket”. Némelyik madár alakú edény formája rendkívül kecses és ízléses; a disznóformára készült edényt pedig még humornak is nevezhetnénk. A korai vaskor (i. e. 759— 380) emberei szintén kedvel­ték az egyszerű állatfigurá­kat. Bronzkacsák, kacsafej­jel díszített kocsitengelyvé­gek, apró bika- és lószob­rocskák tanúskodnak arról, hogy az öntés mestersége milyen magas fejlettségi fo­kot ért el. A legnagyobb mestereket azonban két mű­velt nép hozta magával az i. e. I. évezred második fe­lében. 550 és 350 között él­tek Magyarországon a keleti, Fekete-tenger melléki szkí­ták, utánuk pedig a kelták népesítették be négy évszá­zadon át a Dunántúlt. A szkítáktól származik a cso­dálatosan nemes formájú, sztyeppéi stílusú arany- szarvas, amely valószínűleg bőrrel bevont pajzsot díszí­tett, talán nemcsak díszként, hanem hogy mint totemállat, védje gazdáját az ellenség fegyverétől... A kelta fémművesek tudá­sát a bátai vadkan szobrocs­ka bizonyítja, az andráshidai tőr szerint pedig az ember­alak ábrázolása sem volt ritka. A bronz- és vasöntés emlékeit a keramikusok mű­vészetének bemutatása egé­szíti ki. A népi kerámia ki­állításának gondos tanulmá­nyozói bizonyára hamar fel­fedezik. hogy „ paraszti fa­zekasság az őskori edények emlékét őrzi színekben és formákban egyaránt. Budapesti és vidéki mú­zeumok összefogásából szü­letett ez a szép kiállítás. (—é —a) Kelta vadkan-szobrocska rációs táborokból megszök­ve, csatlakoztak a felkelés­hez. A besztercebányai győze­lem után, szeptember else­jén a Szlovák Nemzeti Ta­nács proklamálta, hogy a Csehszlovák Köztársaság ne­vében átveszi és gyakorolja az államhatalmat a felsza­badított területeken. Közép- Szlovákia teljes egészében és más területek is hamarosan a hazafiak ellenőrzése alá kerültek. A hitleri hadveze­tés azonban hamar felismer­te. milyen veszélyeket tar­togat a felkelés továbbter­jedése, ezért néhány hét alatt nyolc korszerűen fel­szerelt hadosztályt vetett be a partizánok ellen. Időköz­ben a szovjet hadsereg elő­nyomuló egységei Szlovákia temek helyreállítása a szov­jet hadsereg győzelmei és a kommunisták hőseies harcai nyomán következik be. ezért — taktikai meggondolások­ból — feloszlatta önmagát, s a londoni csehszlovák bur- zsoá emigráció vezetői áttele­pültek Moszkvába. A Szlovák Nemzeti Felke­lés. amelynek évfordulóján kegyelettel emlékezünk meg valamennyi elesettjéről, köz­tük a magyar hősi halottak­ról is, további bátorítást adott valamennyi nép anti­fasiszta harcához. A felkelők helytállása pedig kifejezte Csehszlovákia népeinek, mun­kásosztályának azt a jogát, hogy a kommunista párt ve­zetésével a szocializmus épí­tésének útjára lépjen. — éta — A II. világháború kitörésének 30. évfordulójáról egész Lengyelországban nagyszabású rendezvényeken emlékeznek meg. Az évforduló előestéjén háborúellenes menetek vo­nulnak fel a városok utcáin, koszorúkat helyeznek el és díszőrséget állítanak a ki­végzések helyén. A hitleri támadás napján, szeptember 1-én Varsó vala­mennyi üzemének szirénája megszólal, s a város egyik negyedében 3 perces csend­del, a közlekedés teljes le­állásával emlékeznek meg az évfordulóról, Valameny- nyi iskolában osztályfőnöki órán tartanak megemléke­zést. A párt és a kormány ve­zetőinek részvételével nagy­gyűlést tartanak Varsóban, az Öváros főterén, az opo­lei vajdaságban a Szent An­na hegyen, Lódzban és Gdanskban. Az auschwitzi ■ haláltábor színhelyén ifjúsági nagy­gyűlést rendeznek a szocia­lista országok küldötteinek részvételével. Ugyancsak nagygyűlésen emlékeznek meg a mártírokról a majda- neki haláltáborban, ahol le­leplezik a tábor egykori ál­dozatainak emlékművét. Bydgoszczban is emlékmű leleplezésével emlékeznek meg a hitlerizmus áldozatai­ról. Szeptember 4. és 7. között nemzetközi újságíró konfe­rencia színhelye lesz Jab- lonna, ahová valamennyi szocialista országból, ugyan­csak a nyugati országokból is érkeznek küldöttek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom