Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-26 / 196. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969; augusztus 26. Katowice — a legjelentősebb lengyel iparvidék. Szilézia központja — az épít­kezés és fejlődés virágkorát éli. A régi szűk és füstös város széles utcákkal és mo­dern architektúrával rendelkező nagyvárossá vált. Hasonló fejlődés korszakát éli át valamennyi lengyel város. Az elmúlt 25 ev alatt a lengyel városokban öt és félmilliónál több lakószobát, továbbá közszolgáltatási berendezéseket, iskolákat és középületeket építettek. A lakosság na­gyobb fele városokban él. Délelőtt gimnáziumba - délután egyetemre 13 éves csodafizikns ...hogy mik vannak?1 Biztos, az ős-szolnokiak sem tudják, hogy hol van Verseghy Dániel szobra ? Nem szégyen ez. Nekem meg arról nincs fogalmam, hogy Berzsenyi Ferenc mell­szobrát hol találjuk? De elég ezekből a lényeg­látás nélküli kérdésekből. Verseghy Dániel mellszobra a szolnoki Tisza Szállóról ké­szült szép, színes füzetecskén van... Az egyszeri stréber diák jut erről eszembe, aki nagy zavarában imigyen felelt az érettségi bizottság előtt: — „Verseghy Dániel nem azo­nos Berzsenyi Ferenccel, mert az, aki nem azonos, 1757-ben született Szolnokon és lefordította a Marséi 1- laise-t, akiről gimnázium és könyvtár is elneveztetett a Tisza-parti városban, de nem is Dániel, hanem Ferenc, aki nem azonos Berzsenyi Fe­renccel. aki Egyházashetyén született, 1776-ban, s megírta a Magyarokhoz című patinás költeményét is, de nem for­dította le a Marseillaise-t, és nem is Ferenc volt, hanem Dániel. A stréber diák rendhagyó felelete stimmelt: Verseghy Ferencnek Szolnokon van a mellszobra, Berzsenyi Dániel­nek pedig Budapesten. Ezt bizony illett volna tud­niuk a szép, színes prospek­tus elkészítőinek, vagy isme­retlen kiadójának. V Az új lakótelepen történt; Két. nemrégen összeismerke­dett mama be akarja egy­másnak mutatni a csemeté­ket. — Gyere Pistike, ismerkedj meg Pirikével. Most már itt laknak ők is a házban... A srác fölényesen húzott egyet a száján: — Mi már vagy ötéves ko­runk óta jóba vagyunk... Ejha! ☆ Piac, vasárnap. Számol a „bódés” eladó: egy kiló pap­rika 4 forint, paradicsom 2 forint. 2 kiló burgonya 6,80, négy tojás 6,40... összesen... Nézem a szatyromat. Mi az, hogy négy tojás? Egy fia tojást se vettem! . Elleniben van egy „életki- rály” főúr ismerősöm, ő szo­kott így számolni. Pacalpör­költ, 10,20. egy sör, 2,60, ke­nyér 30. savanyúság nem volt, 1,80... összesen 14,90.« S* fi: m __ A 13 éves osztrák Elmar Eder a bajorországi Max Plánok Intézetben tudós bi­zottság előtt illusztrálta Einstein relativitás-elméletét és felírta annak képleteit. A kisfiú egy 1958-ban Né­metországba költözött osztrák matematika-professzor fia. Apja, Otmar Eder a Max Planck Intézetben dolgozik, Bajorország legnagyobb kí­sérleti reaktoránál. ■ A kis Elmar rendkívüli képességei már 4 éves korá­ban megmutatkoztak: már ekkor matematikai művele­teket tudott elvégezni. 7 éves korában járatos volt a dif­ferenciál- és integrál számí­tásiban. 9 éves korában tar­totta első előadását az erlan­gen! egyetemen Einstein re­lativitás-elméletéről, tökéle­tesen ismerte a Fourier soro­zatokat és a vektorszámítás elemeit. A tudósok szerint a kisfiú a tudomány nagy ígérete, olyan ritka csodagyerek, mint az amerikai Harway M. Friedman, aki 19 éves ko­rában a matematika profesz- szora lett, vagy az angol Maybel Thompson, aki két éveg karában már tudott ol­vasni és 6 éves korában há­Ha rátűzött a nap, szinte világítottak a falak. A tor­nácon ott sütkérezett a pör- gebajuszú kandúr, testét odanyújtva a simogató me­legnek. Hatalmas fa vetette árnyékát a kicsi házra. Bent almaszaggal kevert hűvösség és csend, csak az ódon szek­rény, stelázsi nyikkant egyet néha. Néhány kép a falon, avittsága miatt füstösnek lát­szik. A faragott ágyon szinte harsog a keménységtől a csíkos huzat. Az egész szo- bácska három lépés az abla­kig — kettő az ágyig. Apó reggel ezt az utat sétálja vé­gig, közben aprókat köhög és fejét csóválja. Néni (a kör­nyékbeli gyerekek így ne­vezik) ezalatt tejeskávét csi­nál. Mérgesen fúj a tűzhely pislogó parázsszemébe, foly­vást dohog, hol a kéménybe kacsintó napot, hol a redves fát szidja. Ha már minden harmat- csepp felszáradt a kis udvar szederbokrain, Apó és Néni kiültek a tornácra a két vá­sárhelyi cserépkályha alá. Az alacsony kerítésen át fi' nyelték az utca forgalmát. rom idegen nyelven beszélt tökéletesen. Elmar Eder jelenleg az egyetlen gyerek a világon, aki egyszerre tanul a gim­náziumban és az egyetemen. Délelőtt gimnáziumba, dél­után az egyetemre jár. De amikor este hazatér, jóked­vű kisfiú módján viselkedik. Tíz éves kihuga rajong érte. — Elmar mindig játszik velem és segít homokvárat építeni — mondja. Földrajz Nem véletlenül ismerteti reggelenként a rádió az or­szág különböző részeinek idő­járási helyzetét. A klimati­kus viszonyok tekintetében ugyanis hazánk területe nem egységes. Az ország déli-délke­leti részét a száraz­földi időjárás jellemzi. A tél általában nem túl hi­deg, a nyár viszont meleg és kevés a csapadék. A há­Időnként, ha ismerős haladt el a ház előtt, mosolyogva kibólintottak. A napok oly békésen, szépen olvadlak egymásba, mint amikor ősz­szel egymásra peregnek a levelek. Csend és nyugalom honolt a levegőben. Tegnap óta csak a mezte­len telek, a feltúrt föld hök­kenti meg a szemet a kicsiny ház helyén. Néhány tégla, kődarab árválkodik a házi­kó és az udvar területén. Dózerek dörögnek végig az úton, harsány vezényszavak­tól hangos a környék. Az arra járók ösztönösen vet­nek egy pillantást az egyko­ri ház felé, csodálkoznak, az­tán eszükbe jut: szanálásra kijelölt hely volt. Talán egy pillanatig az is átvillant fe­jükön, hol lehet a két öreg? Azzal tovább mennek. Fiatal anya sétál pöttöm gyerekével végig az úton. Megállnak a telek előtt. Az anyuka szemében mosoly bujkál. — Nézd, Szöszi, itt fogunk lakni valahol a harmadik emeleten. — k. gy. — Képritkaság Hieronymus Bosch a festészet történetének egyik talányos, egyedülálló mestere. Bizarr és fantasztikus témák festője, alko­tásaiban fölényes gúnnyal és szatirikus éllel ostorozza a világ balgaságát és romlottságát, Főműve a Pradoban őrzött úgynevezett Gyönyörök kertje triptichon hatalmas fára festett, oltárhoz hasonló mű, amely 1510 körül keletkezett. Már a XVI. század végén a II. Fülöp lakosz­tályában volt az Escorialban. Külső tábláján becsukott álla­potban a világ teremtése látható, nyitott állapotban három kép tárul fel: baloldalt a paradicso­mi kertben ÉVA, azaz a bűn teremtése, középképen a máig is megmagyarázhatatlan gyönyörök kertje, számtalan ruhátlan férfi és nő furcsa együttese, majd a jobb oldali táblán a bűnösök és a bűnök méltó büntetése a pokol látható. A gyönyörök kertje tábla igen rossz állapotban fennmaradt vá­szon-példányát őrzi a Szépmű­vészeti Múzeum. Nyilvánosság elé ritkán kerül. A képnek ed­dig csak kis részletét restaurál­ták, időnként bemutajták a kö­zönségnek és ismét folytatják rajta a hosszú időt igénylő szak­értői restaurátori munkát. Az északnémet-alföldi festészet egyik legnagyobb mesterének, a Szép­művészeti Múzeumban őrzött al­kotása iránt nagy nemzetközi érdeklődés nyilvánul meg. Töre­dékes állapotban is a múzeum egyik legértékesebb képe. Áz asszonyok rosszul alszanak Az asszonyok rosszabbul al­szanak, mint a férfiak. Amint egy reklám-lélektan és piacku­tató intézet megállapította, az asszonyok 13 százaléka — a fér­fiak alig 6 százalékával szem­ben — álmatlanságban szenved. Az asszonyok 23 százaléka és a férfiak 13 százaléka alkalomsze­rűen nem tud elaludni. Álmat­lanságban leginkább az 50 éven túli emberek szenvednek. A je­lenség leggyakoribb okai a be­tegségek és gondok. A gyerekek alvásának időtar­tamát és mélységét erősen be­folyásolja a mindenkori időjá­rás, különösképpen azonban a hirtelen időjárásváltozás. Esős, hűvös időben — ez általános je­lenség — a gyerekek hosszab­ban és mélyebben alszanak, mint nagyobb melegben. Minden hőmérsékletváltozás azonban az­zal jelentkezik, hogy a gyerek­nek kevesebb alvásra van szük­sége és az időjárásváltozás előtti éjszakán kevésbé mélyen alszik. Megfigyelték azt is, hogy a fiúk hosszabb ideig és mélyebben al­szanak, mint az azonos korú lá^ nyok. és klíma rom nyári hónapban a hő­mérséklet csaknem minden nap eléri a 25 fokot, sőt hol 20, hol 30 olyan nap is szo­kott lenni, amikor 30 fok alatt meg sem áll a higany­szál. A nyugati-északnyugati or­szágrészeken viszont hide­gebb a tél még melegebb a nyár, a csapadék pedig — a kánikulai időszaktól elte­kintve — áltáljában elegendő. Különbség van abban is, hogy hol, mennyi napsütést kap a föld. Ebből a szem­pontból legrosszabbul Zala megye nyugati szegélyének északi fele áll, ahol az esz­tendő 8760 órájából 1800 óránál kevesebbet süt a nap, ezzel szemben a Bácsalmás, Szabadszállás. Szarvas és Makó által határolt négy­szögben a napsütés évi tar­tama meghaladja a 2100 órát is. A nappalok teljes időtar­tamát durván 4380 órának számítva, ezen a területen a derült és a borult idő küz­delme nagyjából döntetlenre áll. A napi középhőmérséklet színvonalát illetőleg az Ásotthalom—Szeged—Csa- r.ádpalota vonaltól délre eső kis területen több mint 200, a Rába-vidéken, a Balaton­nál, a Dunántúl keleti sze­gélyén és az Alföld déli terü­letein 190—200, a nyugati ha­tárvidéken, a Pilisben és az északi hegyvidéken viszont csak 170—160, vagy még ke­vesebb napon haladja meg a 10 fokot; Kicsi fehér ház / Búcsú az indigótól A hírek szerint a másola­tok készítéséhez, átírásához használt karbon- és indigó­papír rövidesen befejezi pá­lyafutását. Bármilyen hasz­nos is volt mindeddig, szá­mos panasz merül fel el­lene: sok időt vesz igénybe a papírlapok közé való be és kirakása, az átírt szöveg csak kevéssé tartós, a hasz­nálata nem eléggé tiszta; Különös, de egyes esetekben az is hátrányos szempont, hogy az egyszer már hasz­nált karbonpapír megőrzi a leírt szöveget, így nem elég­gé „diszkrét”. A másolatok készítését új utakat keresve oldják mega szakemberek. Az átíráshoz használt papírlapot különle­ges vegyszerekkel vonják be egyik vagy mindkét oldalon.- Kemény tárgy — ceruza, go­lyóstoll — nyomásának vagy pedig az írógép leütéseinek hatására az így előkészített papírívek között kémiai reak­ció megy végbe, ami kék vagy kékeslila átírásként jelentkezik a másolati íven. A vegyszerekkel, bármi­lyen minőségű papír imp­regnálható, így az alkalma­zási lehetőségek jóformán korlátlanok. Könyvelési pa­pírok, átírótömbök, számoló­gépbe való papírtekercsek készítésére éppúgy alkal­mas. mint a változatos nyom­datechnikai célokra. Egyiptomiak — Ausztráliában, 3000 éve Ausztráliába már régóta nemcsak az üzletemberek és a szerencsét próbálók jut­nak el. hanem a tudomány­nyal foglalkozó kutatók is. Sok meglepő leletet, szikla­feliratot, megkövesedett csontvázakat, múmiákat ta­lálnak ott, mélyek nyilván­valóan nem a mostani benn­szülöttek őseitől származnaik. 1937-ben a Gascoyne folyó partja közelében embereket ábrázoló, sziklába vésett ké­peket talált egy földrajztu­dós. Az arcok egyáltalán nem hasonlítanak az ausztráliai őslakókhoz. Homlokuk dom­ború, sasorruk van, ruháza­tuk pedig a mostani, keleti népek ruhájára emlékeztet. A Mo Key-tó mellett 10 méter mélységben régi, ásott kutakat fedeztek fel. me­lyeikben i. e. 900 évekből származó múmiákat találtak. Kiderítették, hogy a mumi- fikáláshoz ugyanazt az euka­liptuszmagból készült olajat használták, mint az ősi Egyiptomban. Európában csak 1870 óta ismerik az eukaliptuszfát. Ausztrália földjében a ré­gészek a fáraók idejében vert pénzeket és egyiptomi szobrocskákat is találtak. Mindez azt bizonyítja, hogy Ausztráliát az ókorban már igen jól ismerték az egyip­tomiak és élénk kapcsolat volt Afrika és Ausztrália között Plasztikus tv? A feltételezések szerint 20 év múlva valósul meg a háromdimenziós televízió. Kb. 2 év múlva várható, hogy sor kerül ak első kí­sérleti próbaadásra, de, hogy mikor jelennek meg a keres­kedelemben az első plasz­tikus tv-készülékek, azt ma még nem lehet tudni. Az első kísérleteket 15 éve végezték el. Szovjet kutatók­nak sikerült olyan képcsöve­ket előállítani, amelyek plasztikus képet hoznak lét­re, de magánkészülékek szá­mára ezek — magas költsé­gük miatt — még szóba sem jöhetnek. A sikeres előmunkálatok ellenére a háromdimenziós televízió egyelőre a jövő ze­néje. A fejlesztés elsősorban pénzkérdés, és ez nemcsak a nézőt érinti, hanem az adó­állomásokat is, amelyeket már úgyis terhel a színes adások költségtöbblete. Bambusznád a Szovjetunióban Az utóbbi években a Kau­kázus Fekete-tengeri partvi­dékén egyre több bambusz­nád ültetvényt telepítenek. Az értékes ipari növény ter­mesztésével nemcsak az er­dőgazdaságok, hanem a fafel­dolgozó ipari üzemek is fog­lalkoznak, Így például a szo- csi fafeldolgozó kombinát az idén tavasszal 12 hektáron telepít bambusznádat. A szakemberek rendkívül hasznos kezdeményezésnek tartják a bambusznád ter­mesztését, mert ez a növény igen gyorsan nő és szaporo­dik. Másfél hónapos korára már a 15—20 méter magas­ságot is eléri, s az ültetvé­nyek 3—4 év leforgása alatt valóságos áthatolhatatlan er­dővé sűrűsödnek. A bam­buszból kerti bútort, sport­eszközöket, fúvós hangszer­alkatrészeket és különféle emléktárgyakat készítenek. Az építőiparban díszítő­anyagnak használják. A szocsi szubtrópusi er­dőgazdasági tudományos kí­sérleti állomáson kutatáso­kat végeznek annak érdeké­ben. hogy kiválasszák az ipari célokra leginkább al­kalmas és a helyi viszonyok között legeredményesebben termeszthető bambuszfajtát. E célból nagy kiterjedésű kí­sérleti ültetvényt létesítenek a már eddig rendelkezésük­re álló 20 bambuszfajta fel- használásával. A sárga szín jobbl Egy Landshutban lefolyta­tott kísérlet eredményei alapján arra a megállapítás­ra jutott az Általános Né­met Automobilklub (ADAC) mérnök gárdája, hogy a sár­ga zebracsíkok jobban meg­felelnek rendeltetésüknek mint a fehérek. A sárga szín ugyanis mind sötétben, mind pedig esős, havas időben és kopott út­testen előnyösebb mint a fe­hér. Egyetlen hátránya, hogy 15 százalékkal drágább. A szakértők szerint a fe­hér jelzéseket nem szüksé­ges teljesen kicserélni sár­gára, de kiváltképp veszé­lyes útszakaszokon ajánla­tosnak látszik a sárga szín alkalmazása. A zebracsíkok­nak viszont mindenütt sár­gának kell lenniök. További javaslatok: sárgára kell fes­teni a járda peremköveit, ahol parkolási vagy megál­lási tilalom van: a nehezen felismerhető úttest-szakaszo­kat és szigeteket; az elka­nyarodó sávot; sárga keret­be kell foglalni az elsőbb­séggel rendelkező út lefutá­sát jelző táblákat is. A landshuti kísérletekből az is kiviláglott, hogy az autóvezetők többsége is he­lyesli az ADAC kezdetné-' nyezését, mivel abban nem holmi rendszabályozást, hat- nem valódi segítséget lát. ,j

Next

/
Oldalképek
Tartalom