Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-26 / 196. szám

1969. augusztus 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 r FÓRUM vagy presszó? Természetbeni juttatások A mezőgazdasági és élel- lezésügyi miniszter utasí- ást adott ki az állami gaz- laságok dolgozóinak adható ermészetbeni juttatásokról s ezek pénzbeni elszámolá- ának rendszeréről. Az uta- ítás egyebek között ki" nondja. hogy a? illetmény­eidet a gazdaság átlagos ermőképességű tábláiból negszántva és boronáivá kell ;iadni. A termést a gazda­ság köteles térítésmentesen i dolgozó lakására szállíta- íi. Az utasítás szerint az il- etményföld takarmánygabo­nával is megváltható. Az il- etményföld, vagy az annak megváltása címén adott bár- nilyen térítés után járó mindenféle adó ugyanakkor i dolgozót terheli. Az utasí­tás kimondja azt is. hogy az állami gazdaság kenyérgabo­na fejadagot juttathat dolgo­zóinak és azok eltartott csa­ládtagjainak. Á rádiósok mostanában egyre gyakrabban szolgálnak meglepetéssel. Tavasszal új műsorszerkezetre tértek át, amely azóta is alakulva ma már beváltnak mondható. A közvetlenebb hangnem, a kötetlenebb, riportszerű vagy nemegyszer improvizatív mű­sorok jó visszhangra találtak a hallgatónál. Augusztus 20-án is az új műsorszerkesz­tési elvek szellemében, egy minden eddiginél érdekesebb kísérletbe kezdett a rádió. Huszonnégy órán keresz­tül, reggeltől reggelig — le­számítva az aktuális politi­kai műsorokat és a híreket — egyetlen műsort sugárzott a Kossuth rádió. Élő, aktuá­lis műsort Pestről és vidék­ről. az országútról, a vízpart­ról. a levegőből — és min­denhonnan. A műsor ripor­terei beszámoltak az alkot­mánynapi nagygyűlésekről megkeresték szerte az or­szágban az ünnep esemé­nyeit és az ünneplőket. Már hajnalban frissen és meglepően indult a műsor. A rádió URH-s kocsija el­indult összeszedni a műsor résztvevőit, riportereit. Már hajnalban frissen és meglepően indult a műsor. A rádió URH-s kocsija el­indult összeszedni a műsor résztvevőit, riportereit. A természetesség, a kedves fesztelenség, amit külön ki kell emelni; Nyolc óra körül külön ki­adással jelentkezett a Jó reggelt vasárnap ! Sedlánszky János is gon­dosan előkészítette műsorát, talán kevesebb spontaneitás­sal, de sok színnel és jó ze­nével. Rajkin és a légikis­asszonyok, Fikár László Amszterdamból és a sztár dömping Chaplintől Bing Crosby-ig, egyszóval mindent beleadtak — ami belefért. Kilenc órakor kezdődött minden idők leghosszabb Au­tomata közönségszolgálata, természetesen Szepesi György vezérletével. A műsort elvi­leg a közönség szerkesztette telefonkéréseivel, mégis a szerkesztő munkáját kell di­csérni. A kért műsorszámok okos csoportosításával válto­zatos. szórakoztató műsort kaptunk, jó zenei anyaggal, érthetően sok beattel, de nem maradtak el a versek, rövid jelenetek, kabaré tréfák és Gugyerák sem. Az adást — e műsor jel­legének megfelelően — bár­melyik külső riporternek joga volt megszakítani, így hal­lottunk néhány érdekes, Néhány éve már, hogy az ifjúsági szeszmentes szóra­kozási lehetőségének biztosí­tása napirendre került. Az ifjúsági presszók megszerve­zése ma is folyamatosan ha­lad előre. Több-kevesebb si­kerről is számot adhatunk. Szolnokon, ahol e „mozga­lomnak” már hagyományai vannak, felkerestünk az ér­dekeltek közül néhányat; Tóth Jenőt, a Szolnok és Vi­déke Vendéglátóipari Válla­latnak, Kálló Sándort, a Ságvári Endre Megyei Mű­velődési Központnak igaz­gatóját és Borhy Tibort, a Szolnok városi tanács nép­művelési felügyelőjét, aki egyben a népszerű Pódium, a Ritmusklub és a Premier Színpad rendezvénysoroza­toknak művészeti vezetője is. hogy megtudjuk, milyen aka­dályai lehetnek annak, hogy az ifjúság szeszmentes szó­rakozási lehetőségének biz­tosítása megveszerte na­gyobb teret nyerjen. ban tárgyalunk majd ebben az ügyben. Mi arra gondol­tunk, hogy heti egy alkalom­mal nagytermünket a fia­talok rendelkezésére bo­csátjuk. Borhy Tibor: Jó lett vol­na. ha találunk egy alkal­mas pincehelyiséget, amit „birtokba vehetnek” a fia­talok, hiszen rendezvé­nyeinknek állandó törzskö­zönsége alakult ki. Elégedet­lenek azonban nem lehe­tünk, a KISZ védnökséget vállalat a „mozgalom” fe­lett. és jó a kapcsolatunk a vendéglátóipari vállalattal is. Sőt! Már vidéken is kérik a segítségünket. Ősszel foly­tatjuk a Pódiumot, a Premi­er Színpadot és a Ritmus­klubot. Megfelelőek-e a jelenlegi feltételek ? Tóth Jenő; A most épülő új vendéglátó kombinátba szeretnénk átköltöztetni a Ritmusklubot. Ez több szem­pontból is előnyösebb lenne. Nagyobb lesz a befogadóké­pessége, arról nem is beszél­ve, hogy lakott területen nem szeretik a beatet. Kálló Sándor; Ha sikerül a nagytermet paravánokkal átalakítani, még kiállításo­kat is rendezhetnénk ott. Borhy Tibor: Az elmúlt félévben 60 ezer forintot ál­doztunk a fiatalok szórako­zási lehetőségének biztosítá­sára. Még 30 ezer forintunk van-« & Szándékosan az ellent­mondásokat válogattuk ösz- sze. Így mint kiderült, még az elnevezés sem egységes. A lényeg azonban nem az elnevezésben rejlik. A „hol” és a „hogyan” is vitatott le­het szakemberek körében. A fontos azonban az, hogy van a , fiataloknak szánt rendez­vénysorozat városunkban. Igaz, anyagi áldozatot köve­tel, hiszen az üdítőital és kávéfogyasztás, az alacsony belépődíjak nem teszik ren­tábilissá sem a Ritmusklu­bot, sem a Pódium fiatalok számára rendezett délutáni előadásait. A „vesztes” a vendéglátóipari vállalat és a városi tanács. A nyertes azonban? Ügy véljük, nemcsak a fiatalok— *— ob —• Mi a jó ifjúsági presszó „receptje"? Tóth Jenő: A Múzeum Ét­terembe, ahová a Ritmus­klubot meghirdettük, csak klubtagsági igazolvánnyal le­hetett belépni. Talán ennek tulajdonítható, szándékos rongálás nem történt. Az ál­lóeszköz készletünket azon­ban így is fokozottan igény­be veszi, hogy heti egy alka­Reggeltől reggelig spontán riportot. Este fél nyolckor kezdő­dött Kapossy Miklós és Mar­ton Frigyes műsora, a Rejtvény kabaré A napközben elhangzott rejtvényjáték győzteseiből toborzott hallgatóság kapott érdekes kérdéseket. Nem volt hiány nevettető válaszokban sem és Rátanyj Róbertnek is lehetősége volt rögtönző ké­pességét bizonyítani. A kabaré után éjjel két óráig isimét az Automata kö­zönségszolgálat jelentkezett, majd fél ötig non stop szólt a zene. A Reggeltől reggelig sike­res kezdeményezés. Ez az új szellemes és aktuális szóra­koztatás hatalmas miunka volt, de Bodnár János adás­vezető, Gyenes György fő­szerkesztő és Horváth Ádám rendező fáradságos munkája meghozta gyümölcsét. Üj müsorformia született; — trömbőczky — lommal csak fiatalok a ven­dégeink. A Ritmusklubnak ugyanis óriási sikere volt. Kétszáznyolcvan férőhelyes a Múzeum, és előfordult, hogy háromszáznyolcvanan volt- tak jelen... Azt hiszem a legfontosabb, hogy jó híre legyen a klubnak. Az önma­gában vonzerő, hogy kultu­rált környezetet biztosí­tunk.. . Kálló Sándor: Az ifjúsági presszó legyen otthona a kezdő zenekaroknak, filme­seknek. önképzőkör-szerű vitafórum. Minden esetben tiszteletben kell tartanunk a fiatalok véleményét. Borhy Tibor: Rendezvé­nyeink sikerének titkát ab­ban látom, hogy nem szín­padon lépnek fel vendége­ink. Közvetlen kapcsolatban vannak a hallgatósággal, kö­zöttük foglalnak helyet a szünetben. Nem is volt „ex- tázis”... Fegyelmezetten hall­gatták a zenét. megismer­kedtek beat- és jazz-irány- zatokkal, vitatkoztak azok­ról. Az együtteseknek is tet­szett ez a forma. A legneve­sebbek is szívesen fogadják meghívásunkat. Nem is presszó ez, inkább „ízlésne­velő műhely”, fórum. Mit várhatunk a jövőben Tóth Jenő: Nekünk nem gazdaságos, hogy átadtuk a Múzeumot a fiataloknak. De új egységünk a városi ta­nács segítségével épül a Ti- sza-ligetben... Ez kötelez bennünket... Sajnos, a mű­velődési központ konkurren- ciát lát kezdeményezésünk­ben Kálló Sándor: Jobban egy­be kell hangolnunk a ren­dezvényeket, mert gyakran előfordul, hogy a programok „üitik” egymást. A napok­Pintér Istvánt TEA 5 DOLLÁRÉRT Idegcsillapítás a szállodában — Mr. Kásának éjfél után nem használnak Ruth álmosító kísérletei Ä nagy kavarodásban nem is tudtam megállapítani, mi történt. Mindenki Csánkó és Temer köré gyűlt. Én is kö­zelebb furakod tarn. Terner a földön hevert, véres, átlőtt fejjel. Ketten is guggoltak mellette, nézték a pulzusát, a szívműködését, s intettek, hogy meghalt. A két FBI-os, aki ide is elkísért, már _ ki­csavarta Csánkó kezéből a fegyvert. Vasmarokkal tar­tották a gyilkost. úgyhogy moccanni sem tudott. Aztán bilincset kattintottak a csuk. lóira. Nem vártam tovább. Le­rohantam a lépcsőkön, ki a szabadba. Most nem jöttek utánam a kísérőim: mással voltak elfoglalva- Több mint egy hét után teljesen szaba­don, őrizet nélkül marad­tam. Abba a vendéglőbe ro­hantam, ahol Ruthtal volt randevúm. A lány még nem volt ott. Leroskadtam egy asztal mellé. — Múló rosszullét — felel­tem a pincérnek, aki hogy- létem felől érdeklődött. — Hozzon egy dupla whiskyt... az talán jót tesz! Mohón ittam. És újra ren­deltem. Idegeim kissé meg­nyugodtak, de becsíptem. Egyébként sem szoktam az iváshoz, és most rajtam is beigazolódott, hogy a felzak­latott embernek könnyebben megárt a szesz­Végre megérkezett Ruth; Akadozva meséltem el neki a történteket. — Majd velem megnyug szol, drágám — mondta olyan odaadóan. hogy muszáj volt megcsókolnom. És ami ezután történt, még ma is álomnak tűnik fel szá­momra. Szép álomnak. És bo­csássa meg az olvasó, hogy nem beszélek róla. mert diszkréció is van a világon. Csak azt mondom el, ami szorosan az ügyhöz tartozik. Szóval... Hajnali háromkor, amikor éPP hogy elszunnyad­tam Ruth oldalán, zörögtek az ajtón. Ezúttal azonban nem a rendőrség volt. — Lewis vagyok! — hang­zott a válasz Ruth félénk kérdésére. — Ki? — Lewis, az Evening News munkatársa. Ruth nyakig betakarócTzott, én pedig kinyitottam az aj­tót, majd ismét visszabújtam az ágyba. Valóban Lewis lé­pett a szobába. — Mi az, Mr. Lewis, hát maga nincs a Fülöp-szigete- ken? A riporter nevetett: — Ugyan... Miért lennék? Helyi riporter vagyok én. Nemigen szoktam utazni. A főnök utasította a telefon- központot. hogy ezt mondja magának, ha keres. Ugyanis nem foglalkozhatok tovább a maga ügyével... — Miért? — A főnök azt mondta, hogy az egyik nagyon fontos kormányhivatal utasítása ez. — A CIÁ-é? — Maga mondta, nem én... Es hogy most miért keres­tem fel? Azért, mert egy hiteles szemtanúra van szük­ségem. Csánkó András le­lőtte Terner Gusztávot, az emigráns magyarok egyik összejövetelén... És magé szemtanúja volt az esetnek... Mondja el nekem, lehetőleg minél részletesebben, hogy mi történt, és már itt sem vagyok... — Jó, elmondom — felel­tem, — de hogy talált rám? — Egyszerű. Maga sem volt otthon, a barátnője sem. Hol lehetnek akkor a fiatalok? A szokott szállodájukban... Kikötöttem, hogy csak ak­kor szolgálok részletes fel­világosítással, ha 6 is segít nekem, legalább tanácsokkal, miként szabadulhatnék je­lenlegi helyzetemből. Igaz, az a veszély nem fenyeget többé, hogy nem tudom ma­Megjelent a Béke és Szocializmus új száma jA folyóirat augusztusi szá­ma közű heonyid Brezsnyev­nek, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottsága főtitkárának „A kommunista mozgalom az újabb fellendülés szakaszába lépett” című írását. A kom­munista és munkáspártok moszkvai tanácskozása rá­mutatott a forradalmi folya­mat fő áramlatainak egyesí­téséért vívandó harc fontos­ságára. Megjelölte a tanács­kozás ez erők akcióinak út­ját. „Az. ami a kommunis­tákat egyesíti sokkal erő­sebb annál, mint ami meg­osztja őket”, — hangsúlyoz­za Leonyid Brezsnyev cikké­ben. A lap szerkesztősége in­terjút közül tíz testvérpárt­nak vezetőjével, A pártve­zetők a moszkvai tanácsko­zás tanulságait és eredmé­nyeit elemzik. A folyóiratnak e számá­ban olvasható Tóth Mátyás­mik, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága osztályvezetőjének az MSZMP pártépítésének tapasztalatait elemző cikke. A magyar proletariátus for­radalmi pártjának taglét­száma, — mutat rá a cikk írója — 1969. elején meg­haladta a 627 ezret Ez a kommunista és munkásmoz­galom mintegy 50 milliós taglétszámának 1,2 százalé­kát teszi ki. Magyarorszá­gon a keresőképes lakosság 12,8 százaléka párttag. A taglétszám növekedése egyenletes. Megszűnt a párt­tagság származás szerinti kategorizálása, s a párttago­kat két, illetve három alap- kategóriába sorolták. A párt­tagságnak 42,7 százaléka fi­zikai, 38,1 százaléka szel­lemi dolgozó, 19,2 százaléka pedig „egyéb” (Fegyveres erőknek tagja, nyugdíjas, háztartásbeli, tanuló). A leg­nagyobb üzemekben a párt­tagság aránya jóval felette van az országos átlagnak, így például a Salgótarjáni Szénbányászati Trösztnél 27,3, a Diósgyőri Gépgyár­ban 25.9, az Özdi Kohászati Műveknél 22,1, a Lenin Ko­hászati Műveknél 2Q,9, a Csepel Vas- és Fémművek­nél 18,8 a párttagság szám­aránya. A párt taglalnak át­lagos életkora 43—44 év. A korosodási tendencia tovább tart, az új párttagok zöme azonban fiatal. A párttagság­nak 29 százaléka érettségi­vel. illetve egyetemi, főisko­lai végzettséggel rendelkezik; Figyelemre méltó a folyó­irat új számában Robert Stei­gerwald, nyugatnémet filo­zófusnak Marcuse elméletét elemző és bíráló tanulmánya; Előadások a pártiskolán A pedagógus pártszervezetek titkárainak tanfolyamán Tegnap délelőtt Zagyi Já­nos. az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának titká­ra nyitotta meg a Megyei Pártoktatási Igazgatóságon a pedagógus párszervezetek tit­kárainak hatnapos tanfolya­mát A megnyitó után Bárdi Imre, a megyei tanács vb el­nökhelyettese „A közoktatás 1969/70, évi fő feladatai* cí­mű előadását hallgatták meg a jelenlevők. A program szerint ma dr. Ungor Tibor, a megyei pártbizottság oktatási igaz­gatóságának vezetője a nem­zetközi helyzetről tart tájé­koztatót. A továbbiakban még há­rom előadás lesz; 27-én Za­gyi János: „A pártélet leni­ni normái s azok szerepe a pártszervezetek vezető, irá­nyító tevékenységében” 28- án Váczi Sándor, az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságá­nak titkáfa; „A párt- szervezetek titkárainak fel­adatai a pártcsoportok és az ifjúsági szervezetek mű­ködésének irányításában”, 29-én Sári Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezető­je „Gazdaságpolitikánk idő­szerű kérdései” címmel tart­ja meg a tanfolyam elő­adását A tanfolyam utolsó naoján Váczi Sándor konzultációs kérdésekre válaszol. gam tisztázni a Budapestről küldött ügynök vácijával szemben, ámde volt más fél­nivalóm helyette. Sóik min­dent megtudtam, amit jobb nem tudni. Ég a Cl A nem ereszti ki egykönnyen az em­bereket a markából, ha már egyszer ajánlatot tett. — Ezt bizony meglepően hamar megtanulta, fiatalem­ber — mondta az újságíró, aki alapjában véve jóindu­latú fickó volt. — De azt még nem vette számításba, hogy hétfőn vissza kell tér­nie az Emigration Service fogdájába... — Vissza? Miért? — Azért, mert visszavon­ták a tartózkodási engedé­lyét. — Az igaz, de olyan in­dokolással. amelyről bebizo­nyosodott, hogy koholmány... — Nem tesz semmit — magyarázta Lewis. — A hi­vatal nem tartozik indokolni, hogy kinek ad tartózkodási engedélyt, és kinek nem. Ha egyszer visszavonták, újra kell kérelmezni, és kérdés, hogy megkapja-e vagy sem. Az is lehet, hogy visszatolon- colják oda, ahonnan Ameri­kába jött. Sőt, ha nem folyna eljárás maga ellen, már el is toloncolták volna. — Értem. De hát az óva­dék ellenében továbbra is szabadlábon maradhatok... — Az óvadék ellenében igen. De a pénzt a lap köl­csönözte. Egy nagyobb riport­hoz szükség volt rá, hogy maga a rendelkezésünkre álljon. Ez az ok viszont most megszűnt. s így megszűnt az okozat is. Forster ügyvéd az Evening News megbízásából hétfőn eljár a bíróságon: in­dítványozza az óvadék visz- szafizetését és a maga letar­tóztatását. Nem kétséges, hogy ennék az indítványnak helyt is fognak adni. — Ejha! — füttyén tettem. — Megint azok az átkozott poloskák! Lewis e tekintetben opti­mistább volt. mint én. Igaz, néki még soha nem kellett a saját vérével táplálnia őket. — Ugyan, néhány éjszakát ki lehet bírni! — bíztatott — Néhány éjszakát? És aztán mi lesz? — Vagy új tartózkodási engedélyt kér és kap — és kénytelen igent mondani Banless úrnak, vagy pedig belenyugszik, hogy kiteszik a szűrét és viszik Bécsbe, ahonnan jött- Én az utóbbit választanám a maga helyé­ben... — Én is azt választom — feleltem. — Becstől már csak egy ugrás Magyarország... — Igen, ha az ember közel van a hazájához, könnyebben viseli el az életet idegen­ben... •— Téved. Mr. Lewis! Én haza akarok menni. Bécsből már könnyebben hazajutok. Innen soha nem lenne pén­zem útiköltségre. Az ameri­kai állam megszabadít en­gem ettől a gondtól. Köszö­nöm, előre is... Lewis jóindulatúan neve­tett. — Furcsa, de igaza van. Tudja, nálunk a törvények és a szabályok nem mindig logikusak. Legtöbbször gon­dot okoznak az embernek, de akadnak esetek, amikor ki­fejezetten szerencsét jelente­nek. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom