Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-17 / 190. szám

laSSi augusztus 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Hét hír hét megyéből Kulturális mozaik A Dunántúli Napló írja Nyár és könyv című ve­zércikkében: „A bazárok­ban, ahol az úszógumitól a képeslapokig annyi minden kapható, miért nem lehet az Olcsó Könyvtár három—négy —hat forintos köteteit meg­venni? Képzőművészeti albu­mot vagy Tolsztoj összes mű­veit természetesen senki sem fogja nyaralóhelyén vásárol­ni, de hat forintért egy jó olvasmányt..? A Napló hírül adja; H. Krífflze ve­gyészmérnök eddig 600 isme­retterjesztő előadást tartott a Német Demokratikus Köz­társaságban Magyarországról, a Balatonról és Budapestről. Mos felkereste Veszprém megyét, a Bakonyban diafil­meket készített, hogy szem­léletessé tegye további elő­adásait hazánkról, A Csongrád megyei Hírlap-ban olvasható; Tornyai János ha­lálának századik évforduló­jára bibliográfia készül, amely a művész írásait, a Tornyai alkotásairól szóló műbírálatokat és tanulmá­nyok adatait közli. A biblio­gráfia kiadója a Csongrád megyei Könyvtár. Vas Népe „Augusztus 33. Akadémiai ünnepi ülés Szombathelyen” címmel ad hírt: A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudomá­nyi Osztálya és Vas megye tanácsának végrehajtó bizott­sága augusztus 23-án ünnepi ülést rendez. Ezen dr. Had- rovics László, akadémiai le­velező tag „Történelem a Va­si nevekben” valamint dr. Barabás Jenő kandidátus „A néprajz és a földrajzi nevek’1 címmel tart előadást. A Békés megyei Népújság „A könyvtárak őszre ké­szülnek” című tudósításában közli; hét helyen adnak át rövidesen felújított, illetve újonnan épített könyvtárat. Ezen kívül a megyei tanács soronkívüli anyagi támoga­tásával történik az egyes könyvtárak állománygyara­pítása; A Somogyi Néplap híre: a Siófoki Kőolajipari Vállalat másfél millió forint­tal segíti a város új óvodá­jának építését. Népújság: Pihenni is tudni kell A szabad szombatot egy­re több üzemben vezetik be. Nagyobb városokban nyáron sem gond kellemesen tölteni a szabad időt. Kisebb ipari településeken azonban észre­vehetően megszaporodott az unatkozó emberek száma. Ok­talanság lenne nyáron is a téli időszakban jó látogatot- ságnak örvendő klub-foglal­kozásokat, vagy TIT' előadá­sokat szorgalmazni. Egy egri üzem, a Finom- szerelvénygyár munkásai gyűjteni kezdtek, Hogy Lenin szobrot állítsanak a városban. Felkeresték Makrisz Aga- memnont, akinek számos alkotása díszíti már Eger vá­rosát. A művész a terv hal­latán — szerződés nélkül — nekilátott a munkának, ta­nulmányokat készített... Ez­után terelték hivatalos me­derbe a szoborrendelést, az egri tanács majd a képző- és iparművészeti lektorátus...? Fél évszázada vitat­ják a burzsoá világban í Szovjetunió szerepét, s ez a vita be-betör a nemzet­közi munkásmozgalomba és a felszabadító mozgalmak­ba is. Változik a vitatko­zók alapállása, színezete, változnak nézeteik, le-le- tűwnek a politikai porond­ról. hogy azután néhány elhasznált régi doktrínából egy újat összehozva új zász­lóval jelentkezzenek. De ez a körforgás egy szilárd pont körül kavarog, ami nem más, mint a Szovjetunió tényleges történelmi szere­pe, vagy ha úgy tetszik, kül­detése. Ez az, ami — vitas­sák bárhogy — nem válto­zik mindaddig, amíg nem következik be alapvető tör­ténelmi fordulat a szocia­lizmus és a kapitalizmus küzdelmében. A kérdés időszerűségét bizonyítja, hogy a kommu­nista és munkáspártok moszkvai világértekezlete résztvevőinek szinte mind­egyike szükségesnek tartotta megerősíteni a Szovjetunió történelmi szerepéről val­lott egyértelmű nézetét. Ilyenformáin — úgyszólván „napirenden kívül” — ez lett a tanácskozás egyik igen fontos témája, s a vi­lágértekezlet nyugati vissz­hangjában ha lehet, még többet szerepel. Kétségtelen, hogy a te­kintély (amely nem ugyan­az. mint a szerep, amelyet a Szovjetunió objektíve be­tölt a nemzetközi életben és a munkásmozgalomban), függhet különböző megíté­lésektől. De ezek mitsem változtatnak a Szovjetunió objektív szerepén: azon hogy megtestesíti a szocia­lizmus legnagyobb gazdasá­gi, politikai, diplomáciai és katonai erejét, hogy nem­csak a munkásmozgalom, de általában a forradalmi és haladó mozgalmak lag' nagyobb támasza­Kádár elvtárs a kommun ista világértekez­leten egy szokatlanabb né­zőpontból kiindulva is fel­vetette a Szovjetunió sze­repének kérdését. „...Egyen­jogúak vagyunk ugyan, de nem egyforma a helyzetünk a felelősségben és a teher­viselésben. Ha mindent ni­A zászlóvivő szonylagosan számítunk is, ha őszinték akarunk lenni, akkor meg kell mondanunk, hogy a Szovjetunió Kom­munista Pártja és a szovjet nép. amely a jogokból csak az egyenlő törvényes részt igényli magának, mérhetet­lenül több felelősséget hor­doz bármelyikünknél. In­ternacionalista és önzetlen módon mindenki másnál többet áldozott és áldoz a kommunizmus ügyéért, a nemzetek szabadságáért, a világháború megakadályo­zásáért, az emberiség szebb jövőjéért”. Túl azon, hogy ez a sze­rep. tiszteletet kelt — túl a téma minden érzelmi vo­natkozásán, — a helyzet egy bizonyos történelmi funkció betöltésére készteti az SZKP-f. a Szovjetuniót, immár fél évszázada. Rajta kívül nincs olyan párt, olyan szocialista ország, amely ezt a funkciót át tud­ná vállalni és ténylegesen be is tudná tölteni. Ez a szüntelenül bővülő, fejlődő funkció kezdetben abból állt, hogy ez az ország volt a kommunista világmozga­lom egyetlen bázisa és tá­masza. Később azzal bő­vült, hogy a Szovjetunió katonai győzelme a fasiz­mus felett, léte, helyzete, nemzetköd tekintélye lehe­tővé tette a szocialista vi­lágrendszer létrejöttét. Eb­ből az is következik, hogy a szocialista országok. s minden valóban kommu­nista törekvés viszonya az SZKP-hoz, a Szovjetunió­hoz csakis ezen az objektív helvezeten alapulhat, tehát csakis szövetségi, testvéri viszony lehet, az ügy létér­dekeinek megfelelően. S következik az is, hogy a testvéri, szövetségi viszony a Szovjetunióval végérvé­nyessé és megdönthetetlen- ne teszi országainkban a győztes szocialista forradal­mat. A moszkvai tanácsko­záson kellő hangsúlyt ka­pott a Szovjetunió történel­mi funkciójának úttörő jel­lege is. Ez alatt azt értjük, hogy a szocialista építés öt­venéves szovjet tapasztala­tait, valamint az SZKP-nak a nemzetközi harci poron­don szerzett félévszázados ismereteit egyetlen párt sem hagyhatja figyelmen kívül- Elmondhatjuk, hogy a felszólalók csaknem mind­egyike. köztük még olyanok is. akik néhány kérdésben nem vallották a többség álláspontját, például az olasz vagy az ausztrál párt képviselői, a tanácskozáson kinyilvánították meggyőző­désüket, hogy a Szovjet­unióra, annak internaciona­lista politikájára, mint a forradalmi világmiozgalom legfontosabb meghatározó tényezőjére kell tekinteni. Amíg a világtanáicskozá- son szinte kivétel nélkül minden delegáció pozitív előjellel, a Szovjetunió nem­zetközi szerepének igenlé­sével foglalkozott a kérdés­sel, addig a tanácskozás kö­rül folyó polémiában egye­sek megkérdőjelezték ezt a szerepet. Mégpedig hogyan? A munkásmozgalom egyes szféráiban újra meg újra felüti fejét az a szubjektív idealista szemlélet, amely önkényesen szelektálja a Szovjetunió fejlődésének korszakait, elszakítva az eseményeket az objektív történelmi tényezőktől és folyamatoktól. A Szovjet­unió szerepét pozitív és ne­gatív szakaszok váltakozá­sának tekintik, személyek­hez, intézményekhez kötik, s ennek megfelelően jogot formálnak arra, hogy a mun­kásmozgalomnak ehhez a meghatározó bázisához fű­ződő viszonyukat is perio­dikusan, vagy ha úgy tet­szik, konjunkturálisán ala­kítsák. Nincs itt helyünk e kér­dés teljes történeti-elméleti ( analízisére, csupán eléged-1 jünk meg annak leszögezé- sévél, hogy akárcsak egy- egy történelmi mozzanat komoly megítéléséhez is bizonyos történelmi távla­tok kellenek. Nemcsak az olyan nagy fordulópontok, mint az októberi forrada­lom vi lág történelmi jelen­tőségének. vagy a Szovjet­unió második világháborús teljesítményének a szocia­lista világrendszer létrejöt­tében betöltött szerepe meg­ítéléséhez kellenek eszten­dők. Gondoljunk arra: ma már nincs vita a nemzet­közi kommunista mozga­lomban arról, hogy milyen szerepe volt a Szovjetunió­nak a magyarországi szo­cialista rendszer megmen­tésében. Pedig ez tizenhá­rom évvel ezelőtt — átme­netileg — nem egy pártban éles belső polémiát vál­tott ki. Kádár János hívta fel Moszkvából hazatérve a fi­gyelmet arra, hogy „a ta­nácskozás előkészítő idő­szakában és a tanácskozá­son egyaránt szemtanúi le­hettünk annak és éreztük, hogy új, tisztultabb, benső­ségesebb formában erösö-, dött és növekedett a Szőré- jetunió iránti tisztelet, me.y becsülés, bizalom és annak a különleges szerepnek a megértése, amit a Szovjet­unió betölt a világ összes haladó mozgalmának és progresszív törekvésének segítésében**. Minden hadseregnek volt i®, lesz is zászló­vivője És meg kell mon­dani. hogy ez a szerep a jövőben is a Szovjetunióra vár. A kommunista világ­forradalom zászlóvivője, élen haladó csapata a Szov­jetunió, és nyilván az lesz a jövőben is. „Ez az elis­merés, ennek a szerepnek a méltatása a tanácskozá­son — mondotta Kádár elvtárs — minden presszió. kincstári illendőség nélkül jutott kifejezésre. s ez rend­kívül fontos. Azt hiszem, hogy ez nagy erőnyeresége mozgalmunknak. Azon kell munkálkodnunk, hogy ez a jövőben is így legyen. Be­bizonyosodott, hogy lehetsé­ges a pártok, a szocialista országok önállóságát, füg­getlenségét tiszteletben tar­tani és egyidejűleg fenn­tartani, ápolni a bizalmat a Szovjetunió iránt. Ez nél­külözhetetlen előfeltétele a kommunista világmozgalom eredményes működésének, ugyanakkor jól összefér a kapcsolatainkban megerősö­dő demokratikus módsze­rekkel”. Szabó L. István Tanuló pedagógusok Segítenek a felsőoktatási intézetek em ELVMÜVELES) A kötőszavak is fontosak! Kellemeset a hasznossal Újabban megkedvelték az országjárást. Világot látni, élményeket gyűjteni olyan helyeken, amelyeket addig csak hallomásból ismertünk — nagyszerű dolog. A közös kirándulások kényelmesek, hiszen a szervezés nem „ ki­rándulók gondja. Emellett élhetnek azzal a lehetőség­gel, hogy útjukon elkíséri őket egy idegenvezető, így az utazás nemcsak kellemes, de hasznos időtöltés is. Üj ismeretek jutnak birtokunk­ba, messzi tájak, régi korok szokásairól, embereiről. Nem anyagi kérdés Szolnok megyében az el­múlt évben 36 országjárást vezettek az idegenvezetők. Az idén ezt a számot máris túl­haladtuk, pedig a szezon vé­ge még messze van. (A ki­rándulások száma természe­tesen ennél jóval magasabb volt az elmúlt évben is, hi­szen — sajnos — még sok csoport nem kér fel kalau­zul idegenvezetőt.) Egyre több termelőszövetkezet, szo­cialista brigád ismeri fel, hogy a rendelkezésükre álló összegből érdemes — mara­dandó élményt nyújtó — ha­za; kirándulásokat szervezni, szakszerű vezetéssel. Mezőtúron és a kunszent­mártoni járásban a kirándu­lásnak már hagyományai is vannak. *- ob — — Konkrét tervünk még nincs, elgondolásaink viszont vannak — mondotta Makó Menyhért, a megyei tanács művelődésügyi osztálya is­kolai csoportjának vezetője. A pedagógusok továbbkép­zésében újszerű formákat akarunk bevezetni, amelyek- 'kel az eddigieknél jobb ered­ményt szeretnénk elérni, szakmai és ideológiai téren A pedagógusok továbbkép­zését az idén kiadott minisz­teri utasítás szabályozza. Az utasítás egyik fő jellegzetes­sége. hogy a megyei taná­csok művelődésügyi osztályai nagyobb önállóságot kapnak a továbbképzés megtervezé­sében. Az Országos Pedagó­giai Intézet csupán keret­tervet dolgozott ki az ideoló­giai. tantárgypedagógiai, pszi­chológiai, metodikai és veze­téselméleti ismeretek megfe­lelő szintű elsajátítására. A keretterv egyes témákat kö­telezően ír elő. másokat csak javasol. Az alapforma a szervezett és ellenőrzött egyem tovaDP- képzés. A megyei kabinet és a felsőfokú intézetek okta­tói ebben is segítséget nyúj­tanak. A tanárok szakdolgo­zatok írásával és egyéni be­számolókban adnak számot a végzett munkáról. egyaránt. Eddig például folyt olyan továbbképzés, amely­ben az egyes szaktárgyakat, mint matematikát, biológiát, kémiát és világnézeti kérdé­seket együtt tárgyalták. Ez azért nem vált be. mert túl­ságosan magasszintű szak­mai és ideológiai előképzett­séget kívánt, és a résztvevők közül kevesen feleltek meg egyszerre mindkét követel­ménynek. egyetemeken biztosítják. Min­dig volt annyi jelentkező ed­dig is, ahány helyet biztosí­tottak a pedagógusoknak, sőt időnként még túljelentkezés is volt. Az egyes felsőoktatási tan­intézetek oktatói sok segít­séget tudnak adni a tovább­képzéshez. A Szolnok megyei pedagógusok elsősorban a szarvasi Óvónőképző Intézet­tel, a jászberényi Tanítókép­ző Intézettel alakítottak ki jó kapcsolatokat, de a szege­di Tanárképző Főiskola is egyre többet segít, a megyei kabinet munkájában. A továbbképzés részletes tervei csak szeptemberben készülnek el. Az elképzelé­sek szerint az idén is igen nagy erőfeszítéseket tesznek a szocialista hazafiságra és proletár inter­nacionalizmusra nevelés területén. A nevelés- elméleti témák közül ezzel foglalkoznak legtöbbet a to­vábbképzésben. A pedagógusok számára hi­vatásbeli kötelesség a rend­szeres továbbképzés. A mi­nisztérium, az Országos Pe­dagógiai Intézet és a megyei oktatásügyi szervek minden segítséget megadnak, hogy a pedagógusok mindig a leg­újabb, legkorszerűbb isme­retekre oktathassák az ifjú­ságot. B. A. Sokan azt hiszik, hogy a beszédben s az írásban a közlés szempontjából közöm­bösek kötőszavaink. Ez a cikkünk azit akarja bizonyí­tani, hogy a kötőszavak is igen fontos nyelvi szerepet töltenek be: nemcsak egy­szerűen mondatrészeket és mondatokat kapcsolnak ösz- sze, hanem sokszor éppen a kötőszó utal arra, mi volt a beszélő valódi szándéka, s milyen mondatviszonyokat olvashatunk ki a felsorakoz­tatott mondatformákból. A kötőszókon is múlik, hogy közlésünk értelmes-e, vagy esetleg értelmetlen. Mi a javítás szándékával első­sorban arról szólunk, milyen hibák tapasztalhatók a min­dennapi élet nyelvhasznála­tában szerepet vállaló kötő­szókkal kapcsolatban. Újabban néhány kötőszónk nagyon fürge, s igen gyak­ran tolakodik ajkunkra és toliunk hegyére. A nyelvsta­tisztikai vizsgálatok szerint a legfürgébb a hogy kötőszó. Nem véletlenül! Mindenféle mondatviszonyt kifejezhe­tünk vele. Éppen ebből szár-' mazik az a hiba, ;bogy soro­zatban is jelentkezik, s köz­lésük egyhangúvá válik: „Az előttem felszólaló azt állítot­ta, hogy (1) ő nem tudta, hogy (2) senki sem vette ész­re, hogy (3), az áruterítéssel (?) baj van...” Sokan a mi­szerint kötőszóval váltogat­ják. nem éppen szerencsé­sen. A hivatalos nyelv na­gyon elkoptatta ezt a kötő­szót, nem érdemes újra élet­re kelteni. Nagyon fürge az s. az és kötőszó is. A változa­tosabb, az élénkebb közlés érdekében váltogassuk őket, úgy, ahogyan például Garai Gábor teszi Bizalom című versében. Az s. az és nagy fürgeségében a meg kötő­szavunk helyét is bitorolja. Helytelen ez a nyelvi forma: „Újra és újra szóvá kell tennem...” Helyesen Újra meg újra. Még furcsább a következő közlés: „Az irá­nyítás úgy alakul át, hogy egyrészt dec ént rali zálódik. és (?!) közvetlenül kapcsolódik a termeléshez.” Az és helyett a másrészt kellett volna használni. Még helytelenebb az és térfoglalása az ilyen formákban: „Úgy politikai és gazdasági téren...” Helyesen: Mind politikai, mind gazda­sági téren. Az úgy... mint, sokszor megrótt kötőszó még ma is élősködik: „Ügy a ve­zetőség, mint a tagság...” idegenes forma helyett él­jünk a magyar megfelelővel: Mind a vezetőség, mind ® tagság..., vagy: A vezetőség is. a tagság is... És még egy kérdést! Amint a példa is bizonyítja, csak nyelvhelyességi babona, hogy mondatot nem kezdünk kö­tőszóval. Ha a közlési szán­dék azt kívánja, kezdjünk csak bátran mondatot is kö­tőszóval. mint ahogyan ml tettük éppen e mondat meg­szerkesztésében is. Dr. Bakos József Nagyobb önállóság a megyében Alapiorma az egyéni tanulás A megyékben a kabinetek tervezik és szervezik meg a továbbképzést. A megyei ka­binetek a továbbképzési fel­ügyelők irányításával mű- ködneik, a. munkában elsősor­ban a szakfelügyelői beosz­tásban levő munkatársak vesznek részt. A_ legkorszerűbb ismeretek folyamatos elsajátítása és gyakorlati alkalmazásának elősegítése a legfontosabb cél. Ennek erdekéhen o to­vábbképzés több formáját tervezik a megyében is. A felsoroltakon kívül kon­zultációkkal, egyes tévé-mű­sorok meghallgatásával, szak­mai értekezletekkel is segítik az úi ismeretek elsajátításá­ban a tanárokat. Az ideológiai továbbkép­zést az elkövetkező időkben elsősorban a marxista esti

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom