Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-02 / 177. szám
1969. augusztus % I SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Vincze bácsi hazatért — Maijának hány hold földje van? — Nekem? Tizenöt Tolt— — Eladta? — Dehogy, beléptem a tsz-be, — Igen, Igen, erről hallottam. És mondja, igaz. hogy ott már csak napi 8 órát dolgoznak? — Hát Ilyenkor többet, de télidőben igencsak; — Akkor maguk már nem is parasztok. Az én időmben.^ nyászra van már ott szükség. sok a gép. — Amióta kiment, nem is járt Magyarországon? — Nem. Sokba kerül az útiköltség. Most repülővel jöttem Bécsig. onnét ismerősök hoztak autóval. — Ezek szerint a gyerekeit nem is látta 41 év óta? — Ki akartam vitetni őket, de a fiam. aki akkor már 17 esztendős volt. azt írta: „Apám jöjjön haza. ha látni akar”. — Ezt még nekem meg kell tanulni — A rokonok szívesen fogadták? — A nővéremmel alig ismertük meg egymást Nagykamaráson a falumban is első nap senki nem ismert meg. Másnap aztán már rámkiabáltak az utcán: meg- gyüttél Vincze? Azt mesélték egymásnak a régi cimborák. hogy megjött a Nagy Vincze fehér kalapban. Mert. hogy ilyen szalmakalapot hoztam magammal. hiszen nyár van. De a másik kalap a téli. az is ott lapul egy fehér papírzacskóban. Hazahozta Nagy Vincze minden motyó- ját. Már bejelentette: itthon akar maradni. Végre megtérhetett övéihez. Nem jött üres kézzel: tisztességes nyugdíja van. 78 dollár havonta. Abból eléldegél. A fontos, hogy a családdal legyen. — A világon a legrosszabb az egyedüllét. Hiába éltem kint 41 évig. én ott mindvégig idegen voltam; Az igazsághoz tartozik, hogy azután Jászberényből, a vasútállomásról már autóval vittük ki az öreget Jászfel- sőszentgyörgyre; Amikor megálltunk a falu főterén, egy százast akart adni gépkocsivezetőnknek fuvardíjként. Sehogyan sem akarta megérteni, miért nem fogadjuk el a pénzt? Végül is így szólt: „Ja, a magyaros vendégszeretet, úgy látszik az nem múlt el 41 év alatt sem.« De ha találkozunk legközelebb berúgatom magukat”. A fia házába már nem kísértük be az öreget, hogy a váratlan viszontlátás köny- nyes pillanatait ne zavarják meg idegenek. Azóta Vincze bácsi már bizonyára unokáival játszik, s végre igazán érzi: hazaérkezett T. V. A két idős férfi annyira elmerült a beszélgetésben, hogy észre sem vették, milyen régóta figyelem őket A kérdezősködőn látszott, bár idős ember, erős lehetett valamikor. Szemüvege mögül kíváncsi tekintettél fürkészte a tájat Ki nem fogyott a számunkra szokatlan kérdésekből. így csakhamar a vasúti kocsi minden utasa őket figyelte. Nem bírtam tovább szó nélkül: — A bácsi honnál jött. hogy ennyire ismeretlen nálunk? — kérdeztem. — KanadábőL Most érkeztem Kanadából, megyek a fiamhoz J ászfelsős zentgyörgyre. Későbbre várnak; de én meglepem őket— így ismerkedtem meg Nagy Vinczével. a 72 esztendős. messzire szakadt hazánkfiával. — Negyvenegy évvel ezelőtt mentem ki Kanadába. A feleségem akkor halt meg itthon, én munka nélkül voltam. A három gyerekünket, a legkisebb akkor volt hároméves, rábíztam az anyámra. aztán nekiindultam a világnak; — 8s szerencsével járt? — A szerencse nagy dolog. Tíz évig nagyon rossz idők jártak rám. Tudja mennyiből éltem én abban az időben egy hőnapban? Tíz-tiaenöt dollárból. Később dolgoztam erdőmunkán. bányában, mint szénbányász mentem nyugdíjba nemrég. Jókor. Kevés báÉs ha későn is, de Nagy Vincze útrákelt Hatalmas csomagokkal felszerelve jött Minden rokonnak hozott ajándékot és természetesen sok-sok mindent az unokáinak. • —; A nagyobbik unokám papírszalvétát meg bélyeget kért azt hozzak. A kicsi meg azt üzente, ne hozzak semmit. csak én jöjjek, majd megpuszilgat. Azért hoztam nekik kis ruhákat, játékokat de úgy látom, itt is csak lehet kapni mindent-.. Hát remélem. mégis örülnek maid a holmiknak. Mit gondot megismernek, ha belépek a kapun? Igaz. csak fényképről láttak. Bólintottam: ha először talán idegenül is néznek majd rá. ha az első órában nehezen is megy a beszélgetés; később biztos nagy örömben lesz része. Hiszen várják. Szemmelláthatóan jólesett az öregnek a szó és már mesélt úgy ömlött belőle a mondanivaló. mint a megáradt folyam sodra. — Elnézem ám itthon néhány nagy épület igen elhanyagolt Igaz, hogy nincs elég munkás idehaza? Milyen i érdekes, Kanadában meg a munkanélküli sok... De szívesen dolgoznának azok. csak lenne hoL — Azért csak megélnek azok is. hallottam kapnak munkanélküli segélyt. — Az igaz, de tudja miért fizetnek nekik? Félnek ám a gazdagok, hogy ott is bejön maid ez a keleti rendszer. ami itt van. — A szocializmus ugye, ezt akarta mondani? Ellesett pillanatok a törökszentmiklósi piacon Törökszentmiklós mindig híres volt arról, hogy ott minden szerdán és szombaton nagy piacot tartanak. Van is áru bőven, de ami az árakat illeti, azzal ott sem dicsekedhenek. A paprika még mindig nagyon drága: 5—6 forintért adják kilóját. A paradicsom ára ugyan csökkent, de a paprika miatt még mindig sokba kerül egy háziasszonynak, ha lecsót akar főzni a családnak. Van a piacon gyümölcs is bőven. Az őszibarack kilóját legutóbb 5—6 forintért kínálták. Panaszkodnak is a törökszentmiklósi háziasszonyok: a „bőszoknyások” — a más vidékről, főleg Ceglédbercel- ről idejárok — úgyszólván mindent felvásárolnak a piacon, így azután nehezen csökkennek az árak. Ez a nagybajusza öreg, csigatészta-csináló „szerszámot” árul a piacon. Érdemes? „Csak csurran-cseppen valami — mondja. — A csigatésztát szereti a magyar ember, Ládahegyekben kínálja magát az ízletes őszibarack Csánkó András vezérezre* Csáníkó András vezérezredes, aki az általa alapított Magyar Nemzetmentők Bajtársi Körének vezérelnöki pozícióját tölti be, és osztatlan megbecsülésnek örvend a szabad Nyugaton élő magyarok körében, s akit egyébként az antikommunis- ta emigráció fejének tekintenek. egyik hűséges és feltétlenül megbízható emberének értesülései alapján bejelentette, hogy a budapesti kormány parancsot adott a meggyilkolására. A gyilkosságot eyv különlegesen kiképzett ügynöknek kell végrehajtania, akit már egy esztendővel ezelőtt sikerült becsempészni az Egyesült Államokba. Ez az egyén mindeddig elkerülte a leleplezést. A megmásíthatatlan budapesti parancs szerint a gyilkosságnak szombaton délután. a Ritivmus Hallban megtartandó baráti találkozón keli bekövetkeznie. Ezt a találkozót, amelyre nemcsak New Yorkból gyűlnek össze magyarok, hanem más városokból is. Csánkó András vezérezredes amerikai látogatásának tiszteletére rendezik meg. Csánkó vezérezredes elmondotta. hogy a gyilkossá ai terv ellenére megjelenik az összejövetelen, sőt, ereded , szándékától eltérően, beszé- ' det is mond. Vázolni fogja azokat a hatalmas eredményeket. amelyeket a vezetése alatt álló Nemzetmentők Bajtársi Köre aZ emigrációba szorult magyarság összekovácsolásában elért. Az antd- kammunista Magyarország első kormányának tekintendő vezérelnökség nevébeh pedig vázolni fogja azokat a feladatokat, amelyeket Mr. Csánkónak és munkatársainak hazatérésük után meg kell* oldaniuk. Újságírók kérdésére Csánkó kijelentette, hogy az FBI-t. az Egyesült Államok titkosrendőrségét, a rendelkezésére álló. egyelőre bizalmasan kezelendő adatokkal együtt, tájékoztatták a készülő merényletről. Az FBI megfelelő apparátust mozgósított. hogy a merényletet megakadályozza, de Csánkó hűséges emberei is készenlétben állnak, hogv a világszerte ' nagy tekintélynek örvendő vezetőjüket megvédelmezzék. Megható jelenete volt a sajtóértekezletnek egy idős, magát megnevezni nem akaró katona keresetlen szavakkal elmondott beszéde, amelyben a Magyarországról elmenekültek nevében hűségéről biztosította a vezérelnök urat. Az idős katona könyeket csalt a jelenlevők szemébe, amikor arról beszélt. hogy inkább feláldozza életet, de nem engedi, hogy az elnyomott magyar milliók egyetlen reménységének és támaszának, Csánkó vezér- ezredesnek a legkisebb baja is essék. Az idős katona kijelentette, hogy a két világháborúban a halállal ezerszer szembenézett bajtársaival együtt a testével védi meg vezérelnöküket,’’ Némán adtam vissza az újságot Ruthnak. — Mit szólsz hozzá, Severn — kérdezte. * — Szép stílusa van az újságírónak _ válaszoltam. — Az t hiszem, igazad van. inkább veled teázom szombat délután. Ruth a cikk közepén díszelgő fényképre mutatott. Fejtse meg! Ott állt a vezérezredes, igaz, civil, de kifogástalan öltözékben. — Ti, magyarok, mind ilyen szép emberek lesztek, ha megöregedtek? Eddig nem szenteltem különösebb figyelmet a fény; képnek- De most nem mulaszthattam el megmondani Ruthnak. hogy Csánkót én is szép embernek tartom. Csak kissé öregnek. Még retusálva is van, vagy hetvenéves. Aztán felhívtam a figyelmét a fénykép hátterében álldogáló férfiak közül Nánássyra. — Az ki? — kérdezte Ruth. — Egy ezredes. — Ég honnan ismered? — Egy bukméker irodából. — Mit keres egy ezredes egy bukméker irodában? — PénztRuth nem értette a dolgot Meg kellett neki magyaráznom. hogy mostanság kétféle magyar ezredes létezik. Az egyiknek van ezrede. de nem tartja magát úrnak. A másik úrnak tartja magát, de nem minden tekintetben megalapozott hitén kívül vajmi kevés dologgal rendelkezik. Legkevésbé ezreddel; — Hogyan lehet valaki ezredes, ezred nélkül? — csodálkozott Ruth, aki — érthetően — alig foglalkozott még a közelmúlt magyar történetével. Mj több: tudása rendkívül felületes volt! Az egy hónap alatt azonban, amelyet együtt töltöttünk, sikerült elérnem, hogy nemcsak rólam, hanem odahagyott hazámról is valami fogalmat alkosson. Az ezred nélküli ezredes azonban még így is felülmúlta fantáziáját. — Hát lehet, hogy elvesztette az ezredét, vagy az ezrede őt. Sőt, női ruhába is öltözhetett, nehogy valakinek eszébe jusson, hogy bármi köze is lehet ezredéhez... Ruth nehezen fogta fel a dolgot, de láthatólag lehűlt Csánkó iránti rajongása, amikor elmagyaráztam neki, hogy ezek a vezérezredesek és ezredesek miként futottak a háborúban. néha — mint ez az eset is mutatja — egészen Amerikáig. Magam is csodálkoztam ékesszólásomon, hiszen amikor ezek az események történtek, ón még Küldje be! kisgyerek voltam, s a háborúban legfeljebb úgy vettem részt, hogy amíg anyám sorban lit a 1 óh ússzék előtt, én a péknél vártam, hogy beváltsák a kenyérjegyeinket. Átfutott az agyamon, hogy mindezeket katonáskodásom alatt tudtam még. a kötelező politikai foglalkozásokon, amelyek azonban, úgy látszik, nem használtak nekem túlságosan, hiszen mégiscsak átkeltem a határon. Ez a beszélgetés valahogy kiverte a fejemből. hogy eredetileg más terveim voltak Ruthtal, s eszembe sem volt. hogy a legújabbkori magyar tárén elem néhánv kellemetilen eoizódjával traktáljam. És a lány kék szemében is kialudt lassan az érdeklődés. Neki ennyi bőségesen elég. Végtére is S pincérlány. nem történész. Alighanem el sem olvassa a Csánkóékról szóló tudósítást, ha történetesen nem egy magyarral hozza össze a sors; Az egész ügyben őt csak az érdekelte, nehogy nekem valami bajom essen. Ezért aztán még vagy háromszor megígérhette velem, hogy szombat délután varietébe megyünk, a nem 9 Rithmuí Hallba. Csánkóékkal teázni. Készséggel bele is egyeztem, hiszen bármennyire szomjas voltam is a magyar szóra, fegyverszára igazán nem vágytam. Ezek után nem volt más hátra: ismét emlékeztettem Ruthot az ígéretére. hogy nem hagy tovább gyötrődni. Barátnőm ismét megnyugtatott, és nem kételkedtem szándéka őszinteségében. — A fene egye meg őket! — bökött a két szomszéd asztalnál ülő alakok felé. — Ha már ezt a szakmát választották, inkább azt a merénylőt hajszolnák... Én a magam részéről hozzátettem, hogy a jelen pillanatban szívből utálom Cucke urat, de tüstént megváltozna róla a véleményem, ha puszta jótékenykodásból felajánlaná magándetektív- jeit Csánkó védelmére. Végtére is az a szegény öregember sokkal inkább rászorul, hogy megóvják tőlem. A behemótok azonban semmi jelét nem adták, hogy a gazdájuk más munkát adott volna nekik, s emiatt kénytelen voltam megint elkísérni Ruthot a buszmegállóig. Ezúttal megvártam, amíg felszáll, s megbizonyosodtam róla, hogy ketten követik. Aztán én is felszálltam a metróra, szintén változat'a- nul dupla díszkísérettel. Nagyon tetszett a gondolat, hogy ha én lennék Csánkó, most nem kellene az életemet féltenem, hiszen éjjel- napal vigyáznak rám. Ez egészen megnyugtatott. Odahaza az ablakon át ismét megbizonyosodhatfarn róla, hogy ezen az éjszakán sem hagynak ebek harmincadjára. (Folytatjuk.) PINTÉR ISTVÁNt TEA 5 DOLLÁRÉRT Ruthnak meg kell magyarázni, hogyan lehet valaki ezred nélkül ezredes — Legszívesebben mást csinálnánk, de csupán csicsergésre van lehetőség
