Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-16 / 189. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989.- augusztus 16. Hazánk fejlődése a 111. ötéves terv időszakában (1966-1970) |(f|ÍgA) Danulon selyemgyár J ____aWfe. Kip rolaktámggár tSSíl K*r6idü,am 1967 *s6T_3*. 7 11 El.fc 1 * IHnzpm »oroiauzam iítoí ii Elektroacélmú 1969 i |Koh^li?.<rS~"0'X' lH'|pPltÍ k°mbiniÍt ,9j9 rfems** Magyar Cuko r_, . Timfoldqiiár Gépgyár 1970 1968,1970 1 ZIM Gázkészülékgyér 197Ö |PCM 19701 ———------------------^LMUsfIzITO Ha ie pito kombinát 19691 ISLhiS'e7ó~ű]®T»TMÍ»YI Motorgyár ,970 ||-----llff »OROSZLiPIY Fut omugyár 1970 1 ■— ------------ -------------------P or gécsíapüzenr 1966 .^•IZEITÍOmUlí T*«(WMT«ai J UH* lAluminiuinkohó 196«! £*■ Nitro gél .Szénbányák XXII. akna Wnp^one Szénbányák Magyar Selyemipari V. 1968 n--------------—-----“—| X^PI^Magyar Cukoripar 1967] ________|Ercal5késrit& mi 1969[r|„,„„F||^--r---------- I Vöröa C». Traktorgyár 197p|^8EIUHH^y eYÖWíÖSe___J Karb* Fé lvezetftgyar 1970 fcYISORTA i Karbidüzem 1966 | Műtrágyagyár 1968 iPolietiléngyér 1970 Alkaloida Vegyészeti1 Gyár 1970 Gumigyár 1968 Alma tárolő~1970 — ir^ 'BUDAPESTCsepel Autógyár 1970 Gagarin Hóerómú 1968 Mátraaljai Sgénb. külfejtés 1969 |Gépkoc»l-karbantartó telep 1968 ] lurttsvíi» ! Dráva híd 1969 t 1 siízmoimm --------------Dunamanti Hőerőmű 1969. 1968 1 i'1 ■■ 4 Dunai Kőolajipari V. 1966, 1966, 1970J Y «a. (HűtóháiJ967| Magyar Posztógyár 1967 író-nyomó Papírgyár 1969 J=----====■) Ko nzervgyár 19701 H Magyar Selyerr ipari V. 1970 Zobák akna 19691 Ikohuí vtZi Hóerómú V. 1966 ^ Rostmúbórgyár 1967] Boripari V. 1968 •Koordinált raktér 1970 'iszom ok Vasút villamoaitaa 19*6,1947 ^Kiskörei-víztároló •IEMECEI [Földmunkák 19~7ÖI«HOItli7MII ^^jFöldgáiirTanij Papírgyár 1966 .Vasútállomás 1964 Epüietelamgyár 1969 Konzervgyár 1970 1 Forgácsoló- ét Szerszámgépgyár 1968 Knor Nyomda 1970 •BÉKÉSCSÁB* ,-----------------. . - -jwiair |K 6ola1:<„ö^,m.zök|Jä MMsHmr |Porcelángyár 1967, feltárása 1968 Hungária Műanyag feldolgozó V. 1968 Konzervgyár 1970 'Mái iTastilművak 19661 •SZÉKI, Házépítő kombinát 1970 Kismotor-és Gépgyár Hejtomu-es Felvonom# 1970 ^ Lágymányosi telefonközpont 1968 ~7 Csepel Vee-ás Fámmfivék 1968. 1969 . BUDAPEST Ferencvárosi házgyár I 1967 1 Papíripari V. .1967 50 km Új létesítmény Baja: Hűtőház. Békéscsaba: Forgácsoló- és Szerszám- gépgyár, Budapest: Házépítő Kombinát, Ferencvárosi Házgyár. Lágymányosi telefonközpont. Debrecen; Konzervgyár, Dunaújváros: Író-Nyomó Papírgyár. Gyöngyös: Félvezetőgyár. Győr: Házépítő kombinát. Autógyár, Futóműgyár, Kaposvár: Gépkocsi-karbantartó telep. Komló: Zobák akna. Miskolc; Elektroaeélmű, Házépítő kombinát Nagyatád: Konzervgyár. Nagykőrös: Konzervgyár. Nyergesújfalu: Danulon Selyemgyár. Nyíregyháza: Gumigyár. Almatároló. Oroszlány: Szénbányák XXIL Oroszlány: Szénbányák XXII. akna, Ózd: Kohó- gáztároló, Paks: Konzervgyár. Pécs: Postműbőrgyár. Koordinált raktár. Sajókeresztúr: Ércelőkészítő mű, Salgótarján: Az országgyűlés 1966 júniusában elfogadta és törvényerőre emelte a népgazdaság 111. ötéves tervét. Ezzel 1970-ig meghatározta a legfontosabb gazdaságfejlesztési célkitűzéseket. Mint ismeretes a III. ötéves terv átmeneti. hiszen tervezésének időszakában-még a régi gazdaságirányítás érvényesült, 1968-tól viszont már az új mechanizmus volt uralkodó. Térképünk és az alábbi felsorolás a III. ötéves terv folyamán üzembehelyezett, illetve még üzembe helyezendő fontosabb létesítményeket rögzíti. Gépgyár. Százhalombatta: Dunamenti Hőerőmű. Dunai Kőolajipari Vállalat Székes- fehérvár: Hűtőház, Sziget- ; vár: Konzervgyár. Szolnok: , Épületelemgyár. Szombat- , hely: Forgácslapüzem, Tisza- \ szederkény; Karbidüzem, Po- í lietiléngyár. Várpalota: Szén- í bányák. Vásárosnamény: ^ Forgácsládagyár. Visonta: . •* Gagarin hőerőmű. Bővítés Ajka: Alumíniumkohó, Almásfüzitő; Timföldgyár, Békéscsaba: Kner Nyomda: Budapest; Kismotor- és Gépgyár. Hajtómű- és Felvonógyár, Eger: Vörös Csillag Traktorgyár. Kecskemét: ZIM Kádgyár. Pécs: Hőerőmű. Bőripari Vállalat. Szeged: Textilművek. Szentgott- hárd: Magyar Selyemipari Vállalat Szigethalom: Csepel Autógyár, Szőny: Komáromi Kőolajipari Vállalat, Tatabánya: Bánhídai Erőmű. Tiszaszederkény: Műtrágya- gyár. Tiszavasvári; Alkaloida Vegyészeti Gyár. Tolna: Magyar Selyemipari Vállalat, Vác: Dunai Cement művek, Várpalota: Péti Nitrogén Művek. ! i Részleges üzembehelyezés Algyő: Kőolaj- és földgáz- mezők feltárása. Budapest: Papíripari Vállalat Debrecen: Hungária Műanyag Feldolgozó Vállalat Dunaújváros: Magyar Posztógyár, Hajdúszoboszló; Földgázüzem. Hódmezővásárhely: Porcelángyár. Kazincbarcika: Kap- rolaktámgyár. Karbidüzem, Visonta; Mátraaljai Szénbánya külfejtési Bővítés és rekonstrukció Budapest; Csepel Vas- és Fémművek. Rekonstrukció Szolnok: Papírgyár, Vasútállomás. Salgótarján: ZIM Gázkészülékgyár. Szerencs: Magyar Cukoripar. Szegény gazdagok Genfben, a Richemond szálloda vörös-bársonytermé- ben a világ minden tájáról érkezett üzletemberek és ékszerészek jelenlétében felbecsülhetetlen értékű gyöngyöket és drágaköveket bocsátottak árverésre. Az ékszerek valamikor Nina Dyer tulajdonában voltak. Többek között egy 32,07 karátos gyémánt a híre® fekete fűzött gyöngyökből nyakék, — amelynek három sara 49, 49 és 53 gyöngyből áll —■ volt ez alku tárgya. A 151 fekete gyöngyből álló Tiyakéknek. amely Nina Dyer tulajdona volt, szomorú története van. Nina Dyer 1949-ben 19 éves karában jött Angliából Franciaországba, hogy itt szerencsét próbáljon. A Maggy Rouff-féle divatházhoz szerződött mint maneken és nem is álmodott arról, hogy mi vár rá az életben. A gyönyörű nő Bt, Moritzban, egy divatbemutatón szerepelt, — s megtetszett Heinrich van Thyis- BOn bárónak, a nyugatnémet acélkirálynak. - . sorát. Nina Dyer álomélete azonban csak 18 hónapig tartott. Thyssen gyereket szeretett volna, Nina azonban kívánságának nem tudott eleget tenni. Következett a válás. Ezután három évig madarad, kutyái és cicái között élt, amíg Sadruddin khán, Ali khán mostoha testvére bede nem szeretett. Jóllehet a herceg valamivel fiatalabb is volt, mint Nina, összeházasodtak. A házasságuk idején Nina megvásárolta a gyöngynyakék második sorozatát, Sadruddin khán viszont nekiajándékozta a harmadik sor gyöngyöt, valamint egy 100 ezer dolláros gyémántot- Ügy látszott, hogy a sors ismét rámosolygott a szép ceyloni asszonyra. De nem így történt. A házasság ötödik évében ez a napkeleti herceg is elvált tőle, mert 6 is azt szerette volna, hogy gyereket szüljön, de ez a gyerek sehogysem akart napvilágra jönni, 35 éves korában öngyilkos lett Nagy mennyiségű altatót szedett be; Végrendeletében nem indokolja meg, miért ment a halálba, csak annyit mond. hogy vagyonát az állatok védelmére fordítsák. Így kerültek ezek az értékes ékszerek árverésre. A genfi vörösbársony teremben a 32,07 karátos gyémántot 1 millió 150 ezer svájci frankért vásárolták meg. Az egzotikus szépségű nő angolnak adta ki magát, jóllehet Ceylon szigetén született. Thyssen báró úgy belebolondult. hogy 1954-ben feleségül vette; Az asszony a ; gazdag férjétől csincsilla bundát, két sportautót és sok más drágaságot kapott, köz- 'tük is a legdrágábbat: a hites fekete gyöngynyakék első „Egérgyár“—Gödöllőn Gödöllőn épül a Laboratóriumi Törzsállattenyésztöi Intézet telepe. Az intézet egyes részlegeit — irodaházat, laboratóriumokat, könyvtárat és a takarmánykeverő üzemet —, már át is adták rendeltetésének, az állatház berendezéseit most szerelik. Az intézet építése még ez év első felében befejeződik. A beruházás összege 54 millió forint. • Az ország egyetlen ilyen rendeltetésű intézetében évente 125 ezer kísérleti állatot, — egeret, patkányt, hörcsögöt, tengeri malacot — tenyésztenek a különleges sterilitási! laboratóriumokban és állatházakban. Az „egérgyár” lesz hivatva arra, hogy ellássa kísérleti állatokkal azokat az intézményeket, ahol kísérleti biológiai, egészségügyi célokból sok kísérleti állatot használnak fel. Megjósolhatők-e a vulkáni kitörések Pjotr Tokarjev szovjet tudós a vulkáni kitörések előrejelzésének új módszerét javasolja, Véleménye szerint a mágneses mezőnek, a vulkáni gázok hőmérsékletének és vegyi összetételének változásaira vonatkozó adatok elemzése ígéri ezen a téren a legtöbb sikert. Az új módszer révén idejekorán értesülhetünk a vulkáni kitörésekről és figyelmeztethetünk a várható elemi csapásra. Wisky invázió A skót whisky újabb of- fenzívája tapasztalható Franciaország ellen: a glasgowi Teacher and Sons Ltd.. — amely az első helyen áll Londonban, a második helyen Nagy-Britanniában és a hatodik helyen az Egyesült Államokban. — központosított támadást intézett a szép reményekre jogosító francia piac ellen. A franciák 1969- ben 15 millió oalack whiskyt ittak meg. tehát körülbelül tízszer annyit, mint tíz évvel ezelőtt. Ezzel Franciaország a whisky második importőre lett világviszonylatban. az Egyesült Államok mögött A Teacher’s fő ütőkártyái: a maláta, a Skót Felföld pálinkája és főként a partner, a Hennessy Cognac kereskedelmi hálózata, A whisky francia barátainak kegyeiért (az összes szeszfogyasztók 18 százaléka) 250 márka verseng élükön a Distillers Cy Ltd-del (Johnny Walker, Black and White. Vat 69.). A verseny eredménye 90 millió frank 1969-ben. Ez a szent egyetértés nem egyirányú: Franciaország idén 284 millió frank értékű bort és szeszt adott el Nagy-Britanniának. 27 robbanékony oldal „El kell söpörni a parasztgazdaságokat“ „Mezőgazdaság 1980”. Ez volt a címe annak a huszonhét oldalas, sűrűn nyomtatott tervezetnek, amelyet a Közös Piac Brüsszelben székelő főbizottságának alelnö- ke, a holland Mansholt helyezett a gazdasági közösség asztalára, „Ez a 27 oldal olyan, mint 27 atombomba” — írta a tervezet nyilvánosságra hozatala után a nyugatnémet Süddeutsche Zeitung. S ha ezt a véleményt nem a szó élettani, hanem politikai értelmében mérlegeljük — akkor nincs benne semmi túlzás. A Mansholt terv ugyanis végrehajtása esetén a következő tizenegy esztendőben valósággal szétrobbantaná a nyugat-európai országok társadalmi struktúráját. hihetetlen élességű gazdasági harchoz, esetleg még vérontásokhoz is vezetne Az ügy tragikumához tartozik. hogy elvont gazdasági szempontból Mansholtnak voltaképpen igaza van. Mit mond a Közös Piac főbizottságának alelnöke? Azt, hogy ha Nyugat-Európa vissza akar ja verni az Egyesült Államok és Kanada mezőgazdasági exportjának rohamát és kifizetődővé akarja tenni a mezőgazdaságot —akkor el kell kergetnie földjéről ötmillió parasztot. 1960- ban a Közös Piac hat tagállamában még 15 millió parasztot tartottak nyilván. Számuk azóta majdnem ötmillióval csökkent. Jelenleg Olaszországban mintegy négy és fél millió. Franciaországban hárommillió. Nyugat- Németországban több mint két és fél millió paraszt él, a Benelux-államokban pedig alig félmillió. Ezeknek a parasztoknak elég tekintélyes része viszonylag kis területen gazdálkodik, a világszínvonalhoz képest elavult módszerekkel. Mansholt kiszámította: ha ezen nem változtatnak. akkor a mezőgazdaság ártámogatására jelenleg kiadott évi kétmilliárd dollár 1980-ra már tízmilliárdra emelkedik. Ebből Mansholt azt a következtetést vonja le. hogy el kell söpörni az útból a nem megfelelő gazdasági hatásfokon termelő parasztgazdaságokat. A „Mezőgazdaság 1980” szerzőjének adatai szerint a gabonatermelő gazdaságok minimális nagyságát 100—120 hektárban, a tejtermelő gazdaságokét 80 tehénnél, a sertéstenvésztő gazdaságokét 450—600 sertésnél kell megszabni. Gazdaságilag ez azt jelentené. hogy a Közös Piac országaiban, ahol a mezőgazda- sági önellátás már jelenleg is 70—90 százalékos, gyorsan elérnék (bizonyos speciális termékek kivételével) a teljes önellátást. Ez persze pusztán gazdasági szempontból is viharos következményekkel iáma. A Közös Piac országaiban már most is feleslegek vannak tejtermékekből, sertéshúsból, zöldségből és burgonyából. a Mansholt terv végrehajtása esetén a Közös Piac gyorsított ütemben exportőrként lépne fel a világpiacon. Ez nyugati irányba kiélezné a Nyugat- Európa és Észak-Amerika közötti mezőgazdasági exportháborút. Keleti viszonylatban pedig szétrombolva az európai szocialista országok és a Közös Piac külkereskedelmének jelenlegi helyzetét Ezek azonban még csak a számok. A robbanás igazi forrása — az emberek! A Közös Piac országaiban élő mintegy 11 millió parasztból Mansholt ötmilliót elkergetne a földjéről. Ebből az ötmillióból azonban — akik a dolog természeténél fogva valamennyien kisparasztok — csak mintegy kétmilliót tudna felszívni az ipar. Hárommillióval a Mansholt-terv „nem tud elszámolni”. Legfeljebb azt ajánlja, hogy ezeknek munkanélküli segélyt. illetve az idősebb korosztálynak nyugdíjat fizessenek. A mezőgazdaságban maradó öt-hat millió parasztból Mansholt elképzelései szerint is csak négymilliót tudnának bevonni az előbb említett nagygazdaságokba. Ebből a négymillióból hárommillió olyan kisparaszt lenne. aki elvesztette gazdaságát és mezőgazdasági bérmunkára kényszerül. Mansholt úgy véli, hogy egymillió kisparaszt gazda inkább vállalja a lassú haldoklást, de nem válik meg földjétől. Mindez azt jelenti, hogy a Mansholt-terv — saját szerzőjének számításai szerint is — egy hétmilliós, elégedetlen és meggyötört tömeget hozna létre: hárommillió, földiéről elkergetett és mun- kátlanságra ítélt parasztot, hárommillió gazdát, akiket a kapitalista nagygazdaságokban bérmunkára kényszerítenek és egymillió „fuldokló” kisparasztot. A felsorolás már önmagában Is jelzi, hogy ez valóban társadalmi és politikai ..atombomba” — vagy legalább is dinamit. A Mansholt-terv e pillanatban még nem egyéb 27 telenyomtatott papírnál. Miután azonban a nyugat-európai gazdasági élet tényleges és pillanatnyilag megoldhatatlannak tűnő problémáját tária fel — a viharok máris megkezdődtek, Nvugat-Né- met.országban például, ahol 1969-ben választások lesznek, a kormány már hivatalos nyilatkozatra kényszerült, amelv szerint elveti a tervet. Franciaországban és Olaszországban tavaszra nagyszabású Darasztmegmozdulások várhatók. S ez még csak a kezdet! Ha néhánv év múlva a gazdasági fejlődés kényszerítő hatására Mansholt terve kezd fizikai valósággá válni, Nyugat-Európában teljesen új, rendkívül robbanékony helyzettel kell számolni. amelv politikailag és társadalmilag erősen megrendítheti a kontinens vezető tőkés országait. ! m le m *
