Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-16 / 189. szám
1969. augusztus 18, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Gyár a Duna medrében Ahány ház, annyi szokás Nők véleménye a mindennapi íőzésiől Tudományos világszenzáció az Ostromoson Ä család ellátása, a gyermeknevelés elsősorban a nőre, az asszonyra hárul, A második műszak terhei között jelentős tétel a mindennapi főzés. Napról napra valami újat kitalálni, azt anyagilag kikalkulálni, megvásárolni a hozzávalót, s elkészíteni. A dolgozó asszonyok véleménye megoszlik, sokan előnyben részesítik a házikosztot, a vendéglői ebédeknél, vacsoráknak, már kevés híve van. Miért? — mondják el az illetékesek. SZABÓ KÁROLYNÉ TISZTVISELŐNŐ Kell főzni. Legalább is vacsorát. Igaz, az üzemi koszt olcsóbb, de nem lehet vele jóllakni. Estére éhes a család, s valami tartalmasat ennének. Négy embernek huszonöt—harminc forintból ki lehet hozni egy egyszerűbb meleg vacsorát. Hideget már nem. Nyáron, természetesen könnyebb összeállítani a menüt, de a főznivalók beszerzése most sem egyszerű. Délután négy, fél öt tájban a piacon és az üzletekben is már csak a kiválogatott, gyengébb minőségű áruból vehetünk. DRAGONY ÁKOSNÉ BETANÍTOTT MUNKÁS A férjem is, én is a papírgyárban ebédelünk, heti 50 forintból. A gyerek a napköziben eszik, nyáron a nagymama főz neki. Az üzemi koszt jó, olcsóbb, mintha én főznék, s mi jól is lakunk vele. A háztartásban is előfordul, hogy egyszer jobban, máskor rosszabbul sikerül egy étel, s a primőrárut mi sem vesszük meg előbb, mint ahogy az az üzem konyhán megj élénk. Vasárnap természetesen főzök, olyankor jót eszünk és abból hétfőre is marad, A vendéglői kosztot nem szeretjük, mert kevés és négytagú családnak nagyon sokba is kerül. DR. GYŐRY FERENCNÉ TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ Mindennap főzök, reggel vagy este. Délben hazaszaladok megebédeltetni a családot. Három jó étvágyú, sportoló gyerekem van, nekik nem elég, amit a napköziben kapnak. S ha már nekik főzök, a férjem is, én is otthon étkezünk. Nem számolva a munkadíjat és a fáradságot, szerintem a házikoszt gazdaságosabb és táplálóbb az üzeminél, illetve a vendéglőinél. Nálunk hideg vacsoráról legfeljebb a meleg étel után lehet szó, mert ha csak felvágott van, megkérB oldogult anyám második unokatestvére, Fü- löp bácsi felhívott telefonon, és tudtomra adta, hogy vasárnap lesz Ilonka esküvője Danival, feltétlenül jelenjek meg az anyakönyvvezetőnél, vagy ha ott nem, hát gratulálni Elviráéknál, jónéven fogják venni. — Béluskám, — mondta Fülöp bácsi —, feltétlenül ott kell lenned, amúgy is olyan ritkán jársz a család körébe, hogy abszurdum. Megígértem, hogy ott leszek, és megkérdeztem: — Ki az az Ilonka? — Szegény édesanyád unokatestvérének a mostohalánya. — Aha. És ki az a Dani? — Nagyon rendes gyerek, műszerész egyébként. — No, de ki az az Elvira, Fülöp bátyám? — Ilonka mamája... — Ja úgy!? Köszönöm az értesítést — mondtam. — Hol laknak? — Mézga utca 6. A szóban forgó vasárnapon vásároltam egy csokor szegfűt, és megjelentem a szóban forgó Mézga-utca 6- ban. Minthogy Elvira néni vezetéknevét nem tudtam, dezik tőlem a gyerekek, és a vacsora? Természetesen sokat költünk így az étkezésre. RAGÓ ISTVÁNNÉ FŐKÖNYVELŐ Amióta dolgozom, tizenkilenc éve, a cukorgyár üzemi étkezdéjében ebédelek, s a fiam is onnan hordja az ebédet. Nekem négy forint egy adag, az övé tíz. Ennyiből meleg ételt kiállítani nem lehet. Mi elégedettek is vagyunk, mer tartalmas, változatos az étrend, s délre bőségesen elég. Hét közben nagyon ritkán főzök. A vacsora általában felvágott. Vasárnap azonban mindig otthon eszünk, mert a vendéglői kosztot sem mennyiségileg, sem minőségileg nem tartom kielégítőnek. TARJÁNYI JÓZSEFNÉ TSZ-TAG Egész nap szárazkoszton vagyunk. Estére, mire a gyárból hazajön a család, vagy lebbencset, vagy paprikáskrumplit, vagy valami főzeléket készítek. Itt, Beseny- szögön, ha az üzletben hús van, sorba kell érte állni, így vasárnap inkább a saját baromfiból vágok. A vendéglőben előfizethetnénk ebédre, de az drága. Hat forint egy adag, s a félfogunkra sem elég. Otthon meg a saját krumplimból, zsíromból, lisz. temből majdnem ingyen megfőzöm az egytál ételeket DR. HERCEG GIZELLA ORVOSNŐ A gyerek az óvodában, a férjem az üzemi konyhán étkezik. Ide a rendelőbe, a Béke étterem szállítja az ebédet. Esténként két nagy szatyorral cipelem haza a vacsorának valót, s a másnapi reggelit. Aztán gyorsan valamilyen egytál ételt készítek. A Nők Lapjából szoktam ötleteket meríteni, hogy minél változatosabb legyen az étrendünk. Vacsorára eddig általában 30 forintot költöttem, de amikor magasak voltak a zöldség- és gyümölcsárak akkor, ezt emelnem kellett. Én azt hiányolom, hogy a húsfélékből, elsősorban a belsőségekből nagyon kicsj a választék, májat, velőt, tüdőt csak a vendéglőben ehetünk. Ahány ház, annyi szokás. Egy biztos, a főzés gond. Mégis sokan vállalják, mert úgy vélik, hogy a házikoszt tartalmasabb és többnyire olcsóbb az étkezdeinéi. Nem is a főzésről akarjuk lebeszélni tehát az asszonyokat, bekopogtam a házmesterhez. — Kérem... Melyik lakásban van itt ma lagzi? — Első emelet nyolc. -Megigazítottam a nyakkendőmet, torkomat köszörültem. Idős hölgy szaladt elém, lelkendezve: — Látja, ez kedves magától Jenő... — modta és átölelt. Nem vagyok ugyan Jenő — gondoltam —, de 20 éve nem láttam Ilonkáékat, s nem kívánhatom, hogy a nevemre is melékezzenek. Elvira néni belém karolt, és bevezetett a belső szobába, ahol vagy harmincán nyüzsögtek már. Egy bajú- szos úrhoz vezetett és így szólt: — Nézze, Zsiga bácsi, Jenő is eljött... Zsiga bácsinak csak a nevére emlékeztem. Tudom, hogy gyermekkoromban egyszer nyaraltam náluk Bodaj- kon vagy hol. Zsiga bácsi magas és sovány ember volt, most alacsony és kövérkés... Hogy múlik az idő... — Szervusz, Jenőkém — nyújt' tta a kezét Zsiga —, no \e ugyan megnőttél Amikor legutóbb láttalak, ilyen kicsi voltál... inkább problémáikra szeretnénk felhívni a figyelmet. Az esténként vacsorát készítő asszonyok szinte mindannyian kifogásolták a délutáni áruválasztékot. Gyakran nem kapnak tejet, vagy ha igen, nem egyszer enyhén savanykás az íze. Friss hús, hentesáru pedig este már alig van az üzletekben, nem beszélve a friss kenyérről, illetve péksüteményről. Sokat segítene rajtuk, ha a délutáni csúcsforgalomra a nagy forgalmú üzleteket még egyszer feltöltenék friss áruval, többek között zöldségfélékkel és gyümölccsel is. Kevesen ismerik, és még kevesebben veszik igénybe az üzleteknek azt a szolgáltatását, hogy a háziasszony reggel beadja a kosarát, felírja mit kér és munkából jövet már csak ki kell fizetnie az árut. Ez a módszer meggyorsítja a bevásárlást, s megkíméli a nőket a sorbanállás- tól. Nem terjedt még el az üzletek házhoz szállítást akciója sem, arnikor a vásárlónak csak a megrendelést kell leadni és az üzletből lakására szállítják az árut. Igaz, ez csak néhány nagy üzletben lehetséges, de még ezt sem reklámozza eléggé a kereskedelem. Fantázia kell ahhoz, hogy mindennapra más étrendet találjon ki a háziasszony, mert a család nem szívesen eszi meg a másnapos ételt. Ezért szükség lenne több olyan olcsó szakácskönyvre is, amelyek gyorsan elkészíthető, egyszerű és olcsó vacsora ételek receptjét teszik közzé. Horváth Mária Sikeresen próbálták ki a Metró Népstadion-állomáson a Híradástechnikai Ktsz kísérleti ipari televízióját. Megállapították, hogy a tranzisztoros, fényautomatikáva' működő kamerák jól alkalmazhatók a forgalom irányításában. Állomásonként 4— 4 kamerát szerelnek majd fel, ezek két-két megfigyelő monitorhoz továbbítják a képet. A Híradásteohnikai Ktsz külföldre — főleg a Szovjetunióba —: szállít ipari teleÉs mutatta a kezével, hogy milyen kicsi voltam legutóbb. Csakugyan, alaposan megnőttem. — Hogy vannak Friciék? — kérdezte. TAItl LÁSZLÓ t Zavarba jöttem. Friciékről évtizedek óta nem hallottam. Disznóság, hogy nem ismerem a családot... — Hát csak megvannak, Zsiga bátyám... Élnek, éldegélnek, hehe... — Az a fő! Mert úgy hallottam, hogy Frici, szegény halálán van... — No, az túlzás... Meg van hülve egy kicsit... Sötét ruhás, piros arcú fiatalember közelített hozzám tárt karokkal. Akárcsak Hollandiában Nyergesújfelun is a víztől hódítják vissza az értékes szárazföldet. A helyszűkével bajlódó etemitgyár 62 ezer négyzetméternyi területet „rabol el” a Dunától. Nyergesújfalunál a Duna ugyanis rendkívül széles, nagy ívben kanyarodik és a mostani munkával tulajdonképpen a pangó vizű, hordalékkal fel- töltött, hajózásra is alkalmatlan kanyarból „vágnak le”, hódítanak vissza egy ívet. Először óriási mennyiségű, nagyméretű kővel, majd apróbb zúzalékkal töltik fel a medret. Így víznívó fölé emelkedik a töltés és amint szerkezetileg is megállapodik. az új partszakaszra már építhet az eternitgyár. A területrablással a Dunának ezen a szakszán javítanak a folyam áramlási viszonyain. a kanyarban kisebb lesz a feltöltődés és gyorsul az öntisztulási folyamat. A munka több évig is eltart és a költségek mégha ■ ladják a húsz millió forintot. A vízszakasz leválasztását most kezdték meg. Dunabog- dányiból uszályokon szállítják Nyersgesűjfalura a terméskövet, s ezzel töltik fel az átlag négy és fél méteres vízmagasségú folyamrészt. A népművelés tudományos kutatói s egyetemeink és főiskoláink népművelés-oktatói az idén Nyíregyházán gyűltek össze nyári tanácskozásukra. E XV. szakmai találkozót a víziót. A moszkvai KGST- palotában az előadótermekből 32 magyar gyártmányú kamerával közvetítik az előadásokat az épület többi helyiségeibe. a Lenin születésének 100. évfordulójára készülő Lenin Múzeumnak a szövetkezet 8 kamerát szállít. Ezeikkel egyszerre sok látogatónak tudják majd bemutatni a közszemlére még nem tett Lenin relikviákat A ktsz termékeiből egyébként a Szovjetunió az idén összesen 3 millió rubel értékűt rendelt. — Szervusz, Miska! Már te is itt vagy? Rögtön láttam, hogy a vőlegény. Mondtam is neki: — Szervusz Danikám, hogy- smint? — Családot alapítok... — Jó az ilyenkor, hehe... Dani méltatlankodott: — Ha Aurél bácsi nem ír neked, talán felénk sem szagolsz... — Ó, mindenképpen felétek szagoltam volna... — szabadkoztam meggyőződés nélkül, s azon töpregtem. hogy ki lehet az az Aurél bácsi, akinek a levelét nem kaptam meg. De nem volt időm töprengeni. Dani bemutatott ismerőseinek: — Ez az én kedves Miska Tudományos világszenzációt jelentő eredményt hozott az a feltárás, amelyet dr. Já- nossy Dénes, a Természettudományi Múzeum osztályvezetőhelyettese. az ásvány- és földtani tudományok doktora vezetett Bódvaszilas közelében, az Ostramos-hegy nagy kőfejtőjében. A lelőhely egy évmilliókkal ezelőtt keletkezett hasiadék. amelyet később a vízmosások valóságos barlanggá tágítottak. Ebben a barlangban az idők folyamán körülbelül négy méter széle® és tizenkét méter magas üledék halmozódott fel. benne az ősi állatvilág csontmaradványadnak tömegével. A lelőhelyen az őslénytani és földtani kutatók, valamint az irányításuk alatt dolgozó egyetemi hallgatók és középiskolás diákok fáradozása nyomán 700—800 ezer éve élt szarvasok, medvék és más nagyemlősök töredékes csontjain kívül igen sok kisemlős — denevérek, cickányok, pockok, ürgék, mókusok, hörcsögök, erdei egerek, földi tanárképző főiskola nagy előadótermében Ács Miklós- né. a Népművelési Intézet igazgatója nyitotta meg. Csütörtök délelőtt Sárái Lajos, a Művelődésügyi Minisztérium közművelődési főosztályának vezetőhelvettese tartott „A nemzetközi és nemzeti történelmi évfordulók megünneplésének népművelési feladatai’’ címmel előadást. Ünnepeinkre felkészülve — fejtegette — sokat tehet a népművelés is a tömegek szocialista tudatának formálásáért a társadalmilag értékes szokások, magatartási formák kialakításáért. Felszabadulásunk negyedévszázados ünnepére éppen ezért úgy kell felkészülni, hogy a tömegkulturális tevékenység is segítse ez ünnep nemzeti, nemzetközi és szocialista jellegének széles körű tudatosítását. A népművelési munkának ebben az időszakban majd biztosítania kell, hogy a lakosság „újra találkozzon” az elmúlt huszonöt esztendő alatt született kulturális értékekkel. minél többen ismerjék meg az elmúlt neunokaöcsém Mátészalkáról... Rövidesen kiderült, hogy valami Ferkó bácsi együtt szolgált apámmal az idegenlégióban. Szidónia néni pedig ismerte az anyámat Palics- ról, ahol én születtem. — (Anyám, anyám, miért mondtad, nekem, hogy Esztergomban jöttem a világra?) Egyszerre csak felkiáltott Dani: — Miskának remek jó hangja van! Énekelni fog! — Éljen, éljen! — tapsoltak a többiek. Nekem remek hangom? — Még olyan szörnyű hangot nem hallott a világ, mint amilyen az enyém. Micsoda otromba vicc ez? — Halljuk Halljuk! — kiáltották többen. Egyedül álltam a szoba közepén, pirosán, mint egy vérbélű narancs. Kétségbeesve tekingettem széjjel. — De kérem... — Ne kéresd magad. Miska! — Ne gyégyellje a tehetségét! — Nótázzon egyet és passz! Mit affektál? Mit tegyek? Nemhogy hangom nincs, de még egy négysoros nótát sem tudnék végigénekelni; Pedig megérkutyáfk. füttyentő nyulak, pelék stb. — maradványai kerültek napvilágra- a nagy esemény azonban egy lemming és csaknem száz mio- cénegór csontjainak előbukkanása volt. Még pedig kél okiból is. Ez először is azért jelentős, ment az a lemming, amelynek maradványai most előkerültek, körülbelül 700—800 ezer évvel ezelőtt élhetett, és így az egész világon legalábbis „holtversenyben”, de valószínűleg abszolút értelemben is a legrégibb letrn- miing-leiet. Másodszor — és ez még ennél is nagyobb jelentőségű — a két leletanya« együtt olyan rejtélyt hozott felszínre, amely hatmillió évet hidalt át. A miocén egerek ugyanis, amelyeknek csontjait most ezek között a nem egészen egymillió éves maradványok között találták meg. a tudomány mindeddig általánosan elfogadott állási- pontja szerint körülbelül hét millió éve éltek. A lelet szerint tehát ez a faj több mint hatmillió évvel élte túl saját feltételezett kipusztulását. gyedszázad alatt született maradandó értékű nagy irodalmi és művészeti alkotásokat. Találkozhasson e művekkel az az ifjú nemzedék is, amely e művek megszületésének idején még gyermekkorát élte, vágy éppen e mararténdó értékeket hordozó alkotásokat követő időkben látta már meg a napvilágot. Pénteken, a tanácskozás második napján dr. Karsai Károly, a Népművelési Értesítő főszerkesztője, a neveléstudományok kandidátusa tartotta meg „A nevelésügyi kongresszus tézisei a népművelő szemével” című előadását. Az előadó rámutatott: felszabadulásunknak jubileumi évében ül össze a nevelésügyi kongresszus. E kongresszusnak tézisei hangsúlyozzák. hogy az iskolai nevelés mellett új és erős ható tényezők jelentkeznek ma már társadalmunkban. Ezek közül „egyesek esetleg nagyobbak is lesznek, mint az iskola”. demlenék, hogy énekeljek... Legalább Fülöp bácsi itt lenne, aki idecsődített. Elöntötte fejemet a vér, felkiáltottam: — Hol van Fülöp? Harsány nevetés rózkódtatta meg a falakat. — Nagyszerű! — zengte egy férfihang. — Ez valami kupié lesz' „Hol van Fülöp?” Nagyon jó! Halljuk! — Semmiféle kupié! — jelentettem ki erélyesen. — Hanem én igenis Fülöp bácsit keresem! A házigazda elém állt: — Az egész családomban nincs Fülöp! — Dehogy nincs! Ö hivott meg az Ilonka esküvőjére. A kövér hölgy, aki jöttöm- kor fogadott, ijedten csapta össze a kezét. — Te jó isten! Az úr a Grepák Ilonka esküvőjére jött! — Igen! Grepák! Most már emlékszem! — helyeseltem. — Hát kérem, Grepákék az első emeleten laknak. Itt Mihók Annus eljegyzését tartjuk. Ki támolyogtam, és megátkoztam minden házat, ahol félemelet van. Magyar ipari tv a moszkvai Lenin-múzeumban HOL VAN FÜLÖP ? Nyíregyházán megnyílt a népművelők XV. nyári tanácskozása Kiküldött munkatársunk jelenti:
