Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-15 / 188. szám
1969. augusztus 15j SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Vigyázat! Életveszélyes! Még emlékezünk rá. milyen tragikus szerencsétlenség történt Tihany egyik legforgalmasabb útkereszteződésénél. Egy autóbusz fordulásközben aknára futott és felrobbant. A robbanás emberéleteket is követelt. Az eset nem volt egyedi. Azóta is érkeznek jelentések, különösen vidékről, hogy gyermekeik robbanóanyagot találtak. s azzal játszadoztak, amely tragikus következményekkel járt. A második világháború idestova 25 esztendeje fejeződött be. de még ma is találnak elásott, eldugott, elhagyott gránátokat, aknákat és egyéb robbanóanyagokat. Megtörténik lakott területeken, sőt a fővárosban is, hogy házak padlásain tatarozás közben bukkannak egy-egy fel nem robbant gránátra, bombára, ami 25 esztendeje veszélyezteti a lakókat és csak a véletlenen múlt, hogy eddig nem okozott súlyos szerencsétlenséget. A Balatonban, a Velencei tóban és folyóinkban is találtak évtizedek óta rejtőzködő robbanóanyagokat Minden ilyen véletlen robbanás sajnálatos, de a leg- szömyűbb. amikor gyermekbaleseteket is okoz. A gyerekek sok esetben találnak lövedékeket, leggyakrabban puskagolyókat. Ezeket rendszerint szét akarják bontani és eközben történik a szerencsétlenség. A sebesülések általában súlyosak vagy halálosak. Néphadseregünk tűzszerészeit kérdeztük meg: — Hogyan lehet védekezni a minduntalan előforduló robbanóanyagok ellen? Dolánszky Ottó tűzszerészszázados így válaszolt: — Az országot a második világháború befejezése után körzetekre osztották és az elhagyott lőszereket hatástalanították. Sokszáz tűzszerész végzett hasznos munkát az elhagyott hadianyagok, a feltárt és bejelentett lőszerek semlegesítésénél. Mégis még mindig rejtőzködik egészen különböző helyeken olyan robbanóanyag, ami változatlanul veszélyt jelent az avatatlan számára. Gyakran első világháborús, sőt már 60—70 évvel ezelőtti ágyúgolyókat is találtunk — folytatta a tűzszerész-százados — amelyek még mindig robbanásképesek voltak. Sokan nem hiszik el. hogy az ilyen elhagyott háborús lövedéknek nem árt a víz. a rozsda, évtizedekig megtartja robbanásfokát. Ezért azt ajánljuk a lakosságnak, hogy a föld mélyéből kiszántott, vagy máshol talált különös alakú vashasábokhoz, vagy lövedékformájú acéldarabokhoz ne nyúljanak. A feltárt gyanús anyagot kerítsék körül, táblával jelöljék meg, hogy robbanásveszélyes és azonnal jelentsék a tanácsnak, vagy a legközelebbi rendőrségi szervnek. Mi igyekszünk gyorsan a helyszínre menni, s ha valóban hadianyagnak minősül a gyanús tárgy, elszállítjuk és megsemmisítjük. Sajnos, a szülők és nevelők felelősségét nem lehet elégszer hangsúlyozni. A gyerekeket. a fiatalokat figyelmeztetni kell. hogy a különös alakú vasdarabhoz, amit nem ismernek, ne nyúljanak. Ne játszanak vele és ne próbálják feldarabolni, vagy szétszedni. A nevelők és tanárok is sokat tehetnek ennek tudatosításában. Osztály- főnöki órákon szükséges ezzel is foglalkozni, mert főleg a kamaszkorban levő fiatalokkal fordul elő, hogy talált régi hadianyagokkal játszanak, meggondolatlan vírtuskodásból. — Különös a mi munkánk — fejezte be Dolánszky Ottó százados. Noha különleges kiképzésben részesülünk, mégis előfordul, hogy bennünket is ér szerencsétlenség. Kevesen tudják, hogy a felszabadulás óta négyszáz tűzszerészünk vesztette életét a talált és feltárt hadianyagok semlegesítésénél. Tehát munkánk veszélyes, mégis szívesen csináljuk, mert ezreket védünk meg vele. Zs. L. B emutatjuk Népköztársaságunk intézményeit VIII. A bíróságok Szocialista bírósági rendszerünk első átfogó törvénye az alkotmány, amely VI. fejezetében lerakta a mai bírói szervezet alapjait. Az alkotmányra épül a bírósági szervezetről szóló alapvető törvényünk, az 1954. évi II. törvény is. Hazánkban az igazságszolgáltatást a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága, a megyei bíróságok és a járásbíróságok, gyakorolják. — Már az alkotmány utal arra, hogy a törvény az ügyek meghatározott csoportjára külön bíróságok létesítését is elrendelheti; ilyen külön bíróságok a katonai bíróságok. A bíróságok között vannak olyanok, amelyeknél a per megindul, amelyek tehát az első ítéletet hozzák; ezek az első fokon eljáró bíróságok. Vannak viszont olyanok, amelyekhez csak akkor kerül az ügy, hogyha az elsőfokú ítélettel szemben jogorvoslatot terjesztenek elő. Ezek a fellebbviteli bíróságok, amelyeknek ítélkező tevékenysége arra irányul, hogy felülvizsgálják az elsőfokú bíróságok döntéseit; Bírói szervezetünk alapegysége a járásbíróság. Egyes városokban, illetve Budapest kerületeiben a járásbíróságokkal egyenlő jogállású és hatáskörű városi, illetve városi kerületi bíróságok működnek. A járásbíróságok (városi, városi kerületi bíróságok) mindig első fokon eljáró bíróságok. Általános hatáskörű bíróságoknak is nevezik őket; ez azt jelenti, hogy mindazokban az ügyekben ítélkeznek, amelyeket valamelyik törvény kifejezetten nem utal más bírósági szerv hatáskörébe. A megyei bíróság (Budapesten a vele egyenlő jogállású és hatáskörű fővárosi bíróság) első fokon azokban az ügyekben jár el. amelyeket a törvény kifejezetten a hatáskörébe utal, másodfokon pedig a járásbíróságok (városi, városi kerületi bíróságok ítéletei^ határozatai ellen beadott fellebbezések, óvások tartoznak a hatáskörébe. A Legfelsőbb Bíróság a Magyar Népköztársaság legfőbb bírói szerve. Hatásköre négyirányú. Első fokon ítélkezik a törvény által hatáskörébe utalt, illetve a legfőbb ügyész által előtte kezdeményezett kiemelkedő fontosságú ügyekben. Dönt a megyei (fővárosi) bíróság és a külön bíróságok ítéletei, határozatai ellen benyújtott fellebbezések (fellebbezési óvások) ügyében. Dönt a Legfelsőbb Bíróság elnökének ég a legfőbb ügyésznek a bíróságok jogerőre emelkedett ítéletei, határozatai ellen emelt törvényességi óvása felett, s végül elvi döntéseket hoz, és ezekben a bíróságokra kötelező irányelveket állapíthat meg. A bíróságok tanácsokban ítélkeznek. Az első fokon eljáró rendes bíróságok egy hivatásos bíróból és két népi ülnökből álló tanácsokban, a másodfokon eljárók pedig három hivatásos bíróból álló tanácsban hozzák ítéleteiket; Mint ismeretes, a közelmúltban zajlottak le országszerte a népi ülnök-választások. A népi ülnökök (számuk országosan mintegy 18 000) megválasztásuk alapján nem kerülnek munkaviszonyba, lényegében társadalmi tevékenység formájában látják el bírói megbízásukat A bíróság elnöke által megállapított sorrendben vesznek részt az ítélkező munkában, egy évben azonban — fontos és kivételes ok nélkül — legfeljebb egy hónapra vehetők igénybe. Az illetékes igazságügyi szakembereket most az az elgondolás foglalkoztatja. hogy az egyszerű, kisebb jelentőségű ügyekben a jövőben nem kellene igénybe venni a népi ülnököket, az ilyenfaja ügyekben elegendő lenne egy hivatásos bírót foglalkoztatni. Természetesen ez az ügyek viszonylag kisebb részét érintené, zömükben megmaradna az ülnök-bíráskodás Sőt. azt tervezik, hogy a komolyabb pereket a jövőben úgynevezett „nagy tanácsban” két szakbíró és három népi ülnök közreműködésével lenne helyes tárgyalni. A jelenlegi büntető eljárásban az úgynevezett előkészítő szákiban a bíróság döntő többségében jogi kérdéseket vizsgál. Ezért ésszerű az az elgondolás is, hogy a bírósági ügyeknek ebben a szakaszában felesleges a népi ülnököket igénybe venni: helyesebb, ha ők az érdemi döntésnél vannak ott, magára a tárgyalásra koncentrálják a figyelmüket. Alkotmányunknak és a Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről szóló 1954. évi II. törvénynek a hivatásos bírák és népi ülnökök választására vonatkozó rendelkezésed még nem léptek teljes egészükben hatályba. Ez idő szerint a népi ülnököket. továbbá a Legfelsőbb Bíróság elnökét választják, a többi hivatásos bírói állásokat pedig kinevezés útján töltik be. (A Legfelsőbb Bíróság tagjait az Elnöki Tanács, a többi hivatásos bírót az igazságügyminiszter, a megyei és a járási bíróságok elnökeit a Minisztertanács nevezi ki.) Ha a bírósági tevékenységről szólunk, említsük meg azt is, hogy hazánkban jelenleg több szerv végez igazságszolgáltatási jellegű tevékenységet; különböző jogvitás ügyekben gyakran párhuzamos hatáskörre] rendelkezik a bíróság, a szabálysértési hatóság, a társadalmi bíróság, a munkaügyi döntő bizottság, a gazdasági döntő bizottság stb. Tevéken ysézüket több szerv — lényegében egymástól függetlenül — irányítja. Az illetékes szervek most foglalkoznak azzal, hogy a felesleges széttagoltságot, párhuzamosságokat miként lehetne megszüntetni. Újlaki László dr. Ma: az első termék Szerdán, a késő esti órákban megkezdődött Szolnokon az épületelemgyárban a mo- zaiklapgyártás komplex próbája. A próbaműszak termékeit tegnap értékelték, csiszolták, s az első késztermékeket ma vehetik kézbe a szakemberek. A próbaműszak előreláthatólag másfél hónapig tart, amíg az automatikus géprendszereket pontosan beszabályozzák. Ezután megkezdődhet a teljes üzemelés. Évente 800 ezer négyzetméter, azaz húszmillió darab mozaiklap hagyja majd el Szolnok egyik legújabb, legkorszerűbb gyárát. Szeged az első A vasútigazgatóságok munkaversenyében — az első félévi eredmények alapján — a Szegedi MÁV Igazgatóság lett az első és ezzel elnyerte a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium és a Vasutasok Szakszervezete Központi Vezetőségének Vörös Vándorzászlaját. A Szegedj Igazgatóság dolgozói az új gazdasági mechanizmus követelményeihez alkalmazkodva 25 millió Ft költségmegtakarítás mellett az áruszállítási tervüket 102 százalékra teljesítették. A vándorzászló eddigi őrzője a Miskolci Igazgatóság volt. Szinte egyidős az emberiséggel. Megénekelte már Catullus is. Írtak róla operában, táncdalszövegben. — Napjainkban kedveskedő alaki formát vett fel: pletyó, pletyi lett. De ezzel a bizalmaskodó, új ízzel más szerepkört is kapott, fegyverré vált. Spádé lett, melyei ügyesen forgatnak nemcsak a magánélet, hanem a hivatali, munkahelyi élet lézengő ritterei is. Nem maga a harceszköz halálos, csak a hatása, ha megfelelő helyre döfik. Védekezni ellene szinte lehetetlenség. Ha már valaki „tud” valamit, akkor az nem titok többé, közkinccsé lesz. Bonyolult láncolaton eljut a címzetthez és tusi, találatot kiálthatnak a kívülállók. Amíg csak ösztönösen, a mindent tudni akarás vágyával mondják, addig kevésbé hatásos. De ha irányítva, erejével számolva használják nagyon káros. Persze nem mindenki stratégiai szándékkal pletykázik. Esetleg csak él benr.e a titkolt cél, „bemártani” a másikat. Mi kell a pletykához. Először egy pici alaptéma. Ismeretségi kör — táptalajnak. Az sem árt. ha az alany lehetőleg ismert ember. A pletykával tudományosan foglalkozó pszichológusok az előidéző okoknál legtöbbször az unalmat, a rosszakarást, a feltűnni, érvényesülni vágyást jelölik meg. Eredményéről szinte kár szót ejteni. Mindenki saját bőrén tapasztalhatja. Nemrégiben beszélgető partnerem közelebb hajolt hozzám és a már bevált klasszikus mondás után — csak magának mondom! — megkérdezte szeretnék-e hallani valamit X- röl. Majd felcsillanó szemmel kezdte taglalni az illető magánéletének intim titkait. Kénytelen voltam informátoromat felvilágosítani, hogy ez az ,,ügy” nem tartozik sem, a Néplapra, sem a Népi Ellenőrzési Bizottságra1, de még a rendőrségre sem. Azt is közöltem, hogy engem, mini magánembert sem érdekel. Tudattam riportalanyommal, hogy lapunk ezidáig még nem nyitotta meg pletykarovatát. Szomorú tény, az embereket. ha már kíváncsi természetűek, nem az érdekli pél- dáud, hogy valakinek honnan van pénze, hanem k i- r e költi. Egy cinkos vigyorgással elintézik — van neki a Balatonon villája, de tudja uram. hogy kit visz oda? Csalódott hírhozóm máshol bizonyára értő és figyelő fülekre talál. Meghallgatják és továbbadják, talán X főnöke fogja a végső szentenciát kimondani. — önnel van tele a város mindenki magáról beszél. Meg tudná magyarázni? Nagyon sajnálom már előre X-t. Hogyan fog magyarázatot adni? Talán kiselőadást tart rosszakaróiról, vagy elmondja, hogy valakinek nem teljesítette elvtelen kérését és most az illető így próbál visszaütni. Nehéz helyzetben lesz. Én mindenesetre szeretném azt a kort megérni, amikor az emberek annyira önállóak lesznek, hogy saját véleményükre támaszkodnak. —< A pletykát kiirtani nem lehet, de elég ha táptalaját, a meghallgatást, a továbbadást megvonjuk tőle — akkor csak vegetálni fog. K. Gy. Pletyka „MUNKAFEGYELEM: AZ A FEGYELEM, AMELY A MUNKA Jö ELVÉGZÉSÉN, A MUNKAIDŐ PONTOS MEGTARTÁSÁN ÉS HELYES FELHASZNÁLÁSÁN ALAP- SZIK” (MNY. ÉRTELMEZŐ SZÓTÁRA) MUNKAFEGYELEM 1969 Bíró Sándor, a törökszentmiklósi mezőgazdasági gépgyár műszaki főnöke; — A kutatástól a sorozat- gyártásig mindent magunk csinálunk. Ezért nálunk nem lehet áthárítani a felelősséget. Csabai Béla, az üzemi pártvezetőség titkára: — A munkafegyelem általában véve jó. □ Az üzemgazdasági osztály nyilvántartása szerint tavaly harminckilenc esetben történt fegyelemsértés. Ennek csaknem kétharmada önkényes hiányzás volt. Az idén (első félévi adat) húsz dolgozót kellett megbüntetni. Ok: ittasság (négy), igazolatlan távoliét (nyolc), egyéb mulasztás (nyolc). A fegyelmezetlenkedők többsége segéd- vagy betanított munkás, azaz órabéres. A statisztikai adatok tanúsítják, hogy a gépgyárban kötelességtudó törzsgárda dolgozik. 0 A gyár évi 150 ezer óra kooperációs munkát helyez ki, ami az össz normaóra- szükséglet 25 százaléka. Ez egyben azt jelenti, hogy a termelés ütemessége erőien függ a partnerektől. A ké- sededelmes szállítások (külföldi és hazai gyártású alkatrészekről van szó), a készáru kibocsátási programot felborítják. A gazdasági eredményeket lehetetlen nem összefüggésbe hozni a munkafegyelemmel. Erre egy példát. Az öntöde hétmillió forinttal több árbevételhez juttatta a gyárat az eredetileg számítottnál. Ebben jelentős szerepet játszott, hogy a selejtszázalék a tavalyi 16.7-ről 1969- ben 9—10-re csökkent. A minőség számottevő javulása a munkafegyelem szilárdulásá- ra utal. El Az új gazdasági mechanizmusban a termékek színvonala, jó minősége alapvető követelmény. Ezért az üzemben a minőség stabilizálására és javítására nagy gondot fordítanak. Ennek egyik jele az úgynevezett tálcás kiszolgálás bevezetése. A munkás csak olyan gyártó eszközöket, szerszámokat kap, amiket a műveleti utasításban előírnak. Még az esztergakést sem maga köszörüli. A „tálcás” rendszer több előnnyel jár. A mellékidök minimálisak (termelékenység) és az adott műveletet csak a technológiai utasítás szerint lehet elvégezni (minőségvédelem). A kiszolgáló személyzet kivételével mindenkit egyenes darabbérben foglalkoztatnak. A normák feszesek, de teljesíthetők. Tehát a bérforma is fegyelmez. Aki rosz- szul használja ki a munkaidőt, kevesebb jövedelemhez jut. Magától értetődő, hogy kisebb nyereségrészesedéshez is. Ugyanakkor az irányító apparátust is arra szorítja rá, hogy a folyamatos munkaellátottságot biztosítsa. 0 Nem lényegtelen momentum, amire Bíró Sándor utal. Tudniillik, hogy minden hiba forrása a gyáron belül keresendő. A felelősség alól senki sem bújhat ki. Ennek tudatában dolgoznak a konstruktőrök, a művezetők, a munkások, a tisztviselők... Az előkészítés és termelés folyamatában az egyéni felelősségérzet kollektív erővé válik. Csabai Béla párttitkár erre a következő példát említette meg. Tavasszal óriási volt az igény a rotációs fűkaszára. — A megrendelők azért ostromolták a gyárat, hogy a szállítási határidőket rövidítse le, mert nagyon kellene ez a gép a „szezonra”. Más szerződéses kötelezettségek mellett ilyen feladatot a munkások támogatása nélkül felelőtlenség lett volna elvállalni. Pártcsoport értekezleteken, s egyéb munkásfórumokon igyekeztek a vezetők szótérteni a kollektívával. Az eredmény: a nehéz körülmények ellenére a második negyedévben teljesítették az 1969-re szóló fűkasza megrendeléseket. Értelmező Szótárunk pontosan körülhatárolja a munkafegyelem fogalmát. Ám gépgyári tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a munka jó elvégzését, a munkaidő pontos megtartását és fel- használását nemcsak meg kell követelni, hanem meg is kell szervezni. Fábián Péter
