Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-15 / 188. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. augusztus 15. Korea ünnepén /€ z évforduló nem kerek- számú, de vannak ünnepek, amelyek tanulsága mindig időszerű. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népe augusztus 15-én hazája felszabadulásának napjára emlékezik. Arra a napra, amikor az előnyomuló szovjet csapatok és a Kim ír Szén vezette partizánok végleg megtisztították a koreai félsziget északi felét a japán megszállóktól. E két augusztus, az 1945- ös és az 1969-es között sok víz folyt le a sebes sodrú Tedong folyón. A felszabadulás megnyitotta a népi Korea előtt azt az utat amelyen haladva oly jelentős sikereket ért el a szocialista társadalom építésében. E sikerek értékét csak növeli, hogy tudjuk: röviddel a fel- szabadulás után, 1950-ben újabb háború, három éves pusztítás szakadt a koreai népre. Az imperialista agresszió azonban nem érte el a célfát: a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, amely a nehéz napokban maga mellett tudhatta segítőkész barátait, a szocialista országokat, tiszteletet érdemlő erőfeszítésekkel begyógyította a háború ütötte sebeket és folytatta a megkezdett ország- és társadalomépítő munkát. A mai ünnepre azonban változatlanul nehéz külső körülmények közepette kerül sor, amelyek a koreai népet szüntelen készenlétre intik. Emlékezetes az amerikai kémhajó, a Pueblo provokációja, amelyet később még számos kisebb-nagyobb provokáció követett. A kettészakított Korea Északot és Délt elválasztó határán ugyancsak sorozatosak az imperialista sugalmazású kalandor akciók És a dél-koreai rezsim, amely elkötelezettségében odáig merészkedett, hogy még az Egyesült Államok vietnami háborújában is cselekvő részt vállalt, éppen ezekben a napokban készül arra, hogy egy alkotmányos komédia keretében konzerválja Pák Csöng Hi diktatúráját, s vele azt a rendszert, amely egyre újabb mesterkedésekkel igyekszik fenntartani Korea megosztottságát: 1WM i szolidárisak vagyunk a koreai nép jogos igényével, hogy szabad és egységes hazában, békében és biztonságban élhessen, s a felszabadulás évfordulóján újabb nagy sikereket kívánunk koreai barátainknak hétköznapjaik békés országépítő munkájában. (S.) Tengerikígyó a nádasban Az akták kilókat nyomnak. A bíróságon így ismerik az ügyet: Szabó János — kontra Kőolaj. A tíz éve húzódó pereskedés okait keresve a következőket sikerült megtudni. □ Több mint tíz éve, hogy az Alföldi Kőolajfúrási Üzem két kutat fúrt a Körösi úti telepén. Az egyik kút vize a vállalat fürdőjét látja el. A másik kút vizével a gépeket mossák. Az elhasznált szennyezett víz aztán — amely meleg és olajos — csatorna híján a Görbe érbe folydogál. Ez a terület valamikor szántóföld és kaszáló volt. Igaz, a mélyebb részein régebben is összegyűlt a talajvíz, a melegebb idő beköszöntővel azonban kiszáradt a tányér formájú mélyedés. Ma már állandó tavacskává duzzadt ez a lápos rész a belefolyó elhasznált víz hatására. Harminckét tulajdonos földdarabkájának kisebb nagyobb része vált így terméketlenné. A tulajdonosok beperelték a vállalatot. A bíróság helyt adva a keresetnek, minden évben kártérítésre kötelezte a vállalatot, amely fizetett is. Két-három év óta a mesterséges tavacskában takaros nádas serkent. A vállalat szerint tehát az elöntött föld már nem számít terméketlennek, hiszen a nád kévéjének ára 6—8 forint. Ha ezt a tulajdonosok kitermelnék, csinos jövedelemhez juthatnának — amit természetesen le lehetne vonni a kártérítés összegéből. Röviden ennyi a tényállás. Most pedig hallgassuk meg az érdekeltek véleményét: a A vállalat képviselője szerint a kocsimosóból a Görbe-ér területére folyó víz mennyisége jelentéktelen. Szerintük már 1953 ban — tehát a kút fúrása előtt — is vizes, terméketlen volt a terület egy része. A mocsaras terület egyik végében egy 60 centiméter vastagságú áteresz lenne hivatott a víz lecsapolására. Azonban az áteresz eldugult, talán ha 10 centiméteres átmérőjű lyukon tud folyni a víz és ez természetesen nem elég ahhoz, hogy az ott felgyülemlett csapadék elfollyon. A mocsaras területet borító nád kitermeléséhez a vállalat természetesen ragaszkodik. Szakértő vizsgálja a nádas minőségét és értékét. Mit szólnak ehhez a károsultak? a Kántor Mihály háza ott áll j, Görbe ér partján. Reggel a mocsár felől fúvó szél a szobába is behozza az olajszagot. Régóta lakik itt. így hát tudja, hogyan nézett ki ez a terület azelőtt, mielőtt még az olajosok elhasznált vize nem veszélyeztette a területet. — A mélyebb részeken mindig volt egy kis víz — mondotta — különösen a negyvenes években gyűlt össze a csapadék. Szemem előtt nőtt, növekedett azonban mocsárrá ez a rész a belefolyó meleg víz miatt. Mi a véleménye a nád kitermeléséről? — Nem hiszem, hogy vállalkoznának rá a tulajdonosok. Hiszen a bele folyó meleg víz hatására a mocsár egy része télen sem fagy be. Így jégről nem lehetne vágni a nádat. A csónakról való kitermelés pedig nagyon nehéz és költséges lenne. Nekem és testvéreimnek van itt a legnagyobb területünk. A kártérítés, amit a vállalattól kapunk, több mint négyezer forint. Ha a csatornázás megoldódna, rövidesen termővé tennénk a nádas helyét. El A városi tanács végrehajtó bizottsága egyik ülésén tárgyalta f, környék csatornázásának ügyét. Ügy találták, hogy szükséges a csatorna építése. Vízgazdálkodási Társulat alakult, melynek tagjai az érdekelt vállalatok és állami szervek. Amint Barna Gábor főmérnök, a Szolnok városi tanács vb építési és közlekedési osztályának vezetője elmondotta, a csatorna építése még az idén elkezdődik. A 17 millió forintos munkálatot 1971. tavaszára szeretnék befejezni. Ezzel úgy látszik pont kerül a több mint tíz éve tartó pereskedés végére. Hiszen az épülő csatorna biztosítani fogja a víz elvezetését. Így a Görbe-ér tengerikígyója „szárazra” kerül. — Pb — ELOLENYEK és a REPÜLÉS Áz élőlények, — madarak^ denevéreik, rovarok — repülése már akkor felkeltette az érdeiklődő ember figyelmét, amikor a repülés egyetlen eszköze még a léggömb volt. Az állatok repülésének törvényszerűségei jelentős szerepet játszottak a repülés elméleti alapjainak kidolgozásában. De ennél tovább nem léptek, _mert a repülés egyszerűbb úton haladt tovább. A repülőgép esetében a felhajtóerő a mozdulatlan, szárnyakra hat, a vonó. illetve tolóerőt a légcsavar vagy a hőlégsugaras hajtómű szolgáltatja. A felemelkedéshez szükséges aerondinami- kai erőt mozgatható szár-1 nyakkal a technika mindez- ideig nem tudta előállítani. A természetben viszont ez mindennapos. A bionika fejlődése azonban ismét felkeltette az élő szervezetek repülése iránti érdeklődést. A bionika feladata, hogy feltárja és a gyakorlatban alkalmazza azokat a konstrukciós megoldásokat, amelyekben az élő természet felülmúlja a jelenlegi technikai vívmányokat. Az élőlények repülésének „gazdaságossága” például fontos kérdés. Érdemes-e időt és anyagi eszközökéit áldozni a kutatásra? Előfordulhat ugyanis, hogy a vizsgálat kideríti, hogy a repüléshez szükséges energiaráfordítás nagyobb, mint a repülőgépek esetében. Elvileg a kérdés megválaszolása egyszerű; hasonlítsuk össze a repülő madár vagy rovar által, — egy óra alatt, egységnyi testsúlyra, — felhasznált kalóriát a repülőgép azonos körülmények között felhasznált üzemanyagának kalóriájával. Az egyszerű elv ellenére azonban ezt a számítást nem tudjuk elvégezni, mert nem sikerüli megmérni a madár repülésre felhasznált energiamennyiségét Nemzetközi brigádok dolgoznak a csillebérci (Jttörő- városban. A Szovjetunióból, NDK-ból Bulgáriából érkezett egyetemisták magyar gimnazistákkal együtt úttörőváros bővítésében segítenek. Most nagyrészt erdőt irtanak. A tervek szerint új pavilonok épülnek, a tábor az Üttörővasút mindkét oldalára terjeszkedik. Az így keletkezett két telepet felüljáróval kötik össze. Képünkön: erdőirtáson a Moszkva brigád tagjai, (MTI foto) A repülő madár energia szükséglete Az ember, a kutya, a ló stb. ilyen vizsgálata nem ütközik legyőzhetetlen akadályokba. Minden élettani tankönyvben látható olyan kép, amelyen rögzített kerékpárt hajt egy férfi, arcát maszk takarja, amelyből cső vezeti el az elhasznált levegőt. Az összegyűjtött gáz elemzése megmutatja az izmok által termelt energia mennyiségét. A repülő madarakat azonban ilyen berendezéssel nem vizsgálhatjuk. Így szinte természetes, hogy a madarak és rovarok energiafelhasználásáról teljesen ellentmondó feltételezések láttak napvilágot Egyesek azt állították, hogy hatalmas mennyiségű energia szükséges, mások pedig jelentéktelen energiafelhasználás mellett törtek lándzsát. A vita meglepetésszerűen dőlt el. A kísérleti élettan módszerei az utóbbi két-három évben rohamléptekkel fejlődték. Sikerült megmérni a madarak és rovarok anyagcseréjének mértékét szélcsatornában való léptetéssel. A szélcsatornát légmentesen lezárták. A kísérleti alannyal szemben, — repülése sebességének megfelelően, — áramoltatták a levegőt. Szárnyalás közben pedig állandóan elemezték a levegő összetételét, vagyis mérték az elhasznált oxigén mennyiségét. A vizsgálat eredményei azt jelentették, hogy megbízható módszerrel rendelkezünk a madár repülésére felhasznált energia mennyiségének a megállapítására, vagyis ösz- szehasonlíthatjuk az élőlények és a repülő szerkezetek repülési energiaigényét. A madarak és rovarok repülés közben egy gramm testsúlyukra, — egy óra alatt, — 60 kalóriát használnak fel. A légcsavaros repülőgép viszont átlag 245, a hőlégsugaras gépek 600,’ egyes helikopterek pedig több mint 1000 kalóriát használnak fel testsúlyuk minden grammjának levegőben tartására — egy óra alatt. Négyezer kilométer egy húzómban A madarak hatalmas távolságokra képesek repülni. Van olyan költözőmadár, amely Alaszkából egészen a Hawai szigetekig repül. A mintegy 15 dkg súlyú madár négyezer kilométert repül pihenés nélkül. Ekkora utat csak a legkorszerűbb repülőgépek képesek megtenni egyhuzamban. A madárka energia szükséglete erre az útra csupán 18 gramm zsír, A Rajna vize, amely 100 tonna halat mérgezett meg. és zavarokat okozott Hollandia vízellátásában, csak viszonylag ártalmas: nemcsak a Rajna szennyezett állandóan. hanem a Szajna és — szerencsére kisebb mértékben — a Temze is. De a folyók, a tavak és a tengerek szennyezettségébe nem szabad belenyugodni, és azok. akik ismerik a tényeket, már régóta aggódnak. Tizenkét évvel ezelőtt öt ország képviseletével létrehoztak egy bizottságot a Rajna vizének védelmére, de a bizottság alig végzett többet, minthogy egységes normákat állapított meg a szeny- nyeződés mérésére. Az Európai Gazdasági Bizottság 1955 óta foglalkozik ezzel a kérdéssel, s noha van már bizonyos fejlődés, eddig egyetlen testületnek sem sikerült megvalósítania egy hatásos riasztó rendszert. Az angol vizek tisztábbak, de korántsem kielégítően. Egy londoni egészségügyi tanácskozáson két évvel ezelőtt megállapították. hogy körülbelül 1200 folyami mérföldön a folyók annyira szennyezettek, hogy semmi nem tud megélni bennük. Az eddig elért eredmények azt mutatják, hogy a probléma megoldható. A múlt évben csukát fogtak a manchesteri dokkoknál, az elsőt, amióta 1894-ben a hajózási csatornát megnyitották. Két évvel ezelőtt a londoni kikötői hatóság a Temze vizének tisztulásával kapcsolatban fejlődésről számolt be. Az Egyesült Államokban még az Ohio is kevésbé piszkos ma már. mint régebben volt. Ez 400 millió fontba került, s a további tisztogatási munkálatokhoz még kétszer ennyi pénzre van. szükség. A mindennapos szennyeződés természetesen még nem halálos, de ami a Rajna halaival történt, arra figyelmeztet, hogy az ipari társadalmakban bekövetkezhetnek olyan katasztrófák, amelyek a régi dögvészekhez, árvizekhez és viharokhoz hasonlíthatók. Eddig még beválik a megelőzés, az ipari levegőt és a vizet itt-ott megtisztítják. amikor erre nagy szükség van. Az olajszennyeződések után már a tengerek vizének ellenőrzése is megkezdődött. A megelőzés energiát leleményességet és pénzt kíván, de ha nincs nagy baj. e feladatot nem tartják elég fontosnak. Európában még mindig nincs szennyezettség elhárítására vonatkozó nemzetközi megállapodás. Az Európai Gazdasági Bizottság szeny- nyezettséggel foglalkozó albizottsága 1965-ben némi cinizmussal állapította meg, hogy csak egy vagy két súlyos járvány kellene ahhoz, hogy az emberek ráébredjenek a veszélyre. A washingtoni dohányháború Washingtonban ismét fények lobbannak fel. füst és láng Ezt a háborút két minisztérium vívja, a mező- gazdasági és az egészségügyi minisztérium, mégpedig a dohány miatt. Az egészségügyi minisztérium nyilvánvalóan tudomást szerzett arról, hogy a mezőgazdasági minisztérium külföldön reklámozza az amerikai dohányt. Állítólag a világ összes cigarettagyárait arra buzdítják, hogy több amerikai dohányt használjanak. „Hogy tehettek ilyet?” — mondják az egészségügyiek. „Pillanatnyilag elkeseredetten harcolunk azért, hogy a világ hagyjon fel a dohányzással!” A mezőgazdasági minisztérium azt feleli, hogy propagandája dollárt és centeket hoz az amerikai zsákba és hogy sok amerikai farmer kenyerét és vaját a dohányexportnak köszönheti. Tavaly az Egyesült Államok 524 millió dollár értékű dohányt exportált, és ez jelentős összeg. Egyébként a mezőgazdasági minisztérium dohányszakértői csak vállukat vonogat- hatiák, amikor a televízióban a dohányzást támadják. „Hagyjatok fel ezzel az ostoba szokással” — mondja egy férfi. „A dohányzás nyolc évvel röviditi meg életeteket!” — figyelmeztetik éiiel-nannal a társadalmat a képernyőn. Ki fogja a washingtoni dohányháborút megnyerni? Valószínűleg nem az egészség- ügyi minisztérium. hanem inkább a gyakorlati érzékkel rendelkező mezőgazdaságiak. Humphrey nem éhesik! Nem kell aggódni Humphrey volt amerikai alelnök miatt, aki a legutóbbi elnökválasztásokon megbukott Nixonnal szemben. Van amiből „pénstf csináljon”. A nemzetközi jog és politika tanszékén működik St. Paul város egyetemén (Minnesota állam), ahol 25 éven át előadott. mielőtt alelnökké választották volna. Ezenkívül tanári állást vállalt a min- neapolisi egyetemen. Profesz- szori működésén kívül megbízták az Encyclopaedia Britanmca amerikai igazgatói posztjának ellátásával is. Továbbá szerződéseket írt alá, amelyek alapján könyvet ír a Johnson-kormány működéséről. A sokoldalú és jövedelmező elfoglaltság nem akadályozza meg abban, hogy előadói körútra induljon. a hatmillió dolláros választási adósság törlesztésére. Elvbarátai szerint 1970- ben szenátori állásra fog pályázni Minnesota államban, ahol jelenleg régi ellenfele. Eugen McCarty a szenátor. Családi vessehedések statisstikája Normann Smith Los Angeles-i amerikai féri 40 éven át naplót vezetett a feleségével folytatott veszekedésekről és a 40 éves házassági évfordulójukon vastag könyvet nyújtott át nejének. A könyvben pontosan szerepelt minden veszekedésük oka. Veszekedtek; 1897-szer. mert az ebéd nem készült el időben, vagy pedig rossz volt, 1457-szer. mert az asszony pénzt kért a férjtől, vagy nem jött ki a háztartási pénzből. 734-szer. mert nem készítette elő a borotválkozó vizet, 687-szer. mert az asszony túlságosan elkényeztette a gyerekeket, 617-szer. mert a férj túlságosan elkényeztette a gyerekeket. 517-szer, mert a férj kárörvendően kinevette az asszonyt, 497-szer, mert hideg volt a lakás. 387-szer. mert elromlottak az ételmaradékok. 307-szer, mert a férj túl későn jött haza. 241-szer, mert a fürdővíz túl forró volt. 85-ször, mert a férj elvesztette a zsebkendőiét. 68-szor. mert a féri túl sokat dohánvzott, 51-szer. mert az asszony elfelejtette felvarmi a gombot. 28-szor. mert a félti vagy feleség ok nélkül veszekedni kezdett. 17-szer, mert a férj túl hangosan kiabált, 13-szor. mert a férj nem akart sétálni menni a feleségével, 11-szer. mert eltörte a porcelánt, 8-szor. mert a féri bosszantotta a macskát. Ez bizonv több mint 7009 veszekedés. 40 évi házasság 14 600 nap. A Los Angeles-i Smith-ék otthonában tehát átlagosan minden második nap összeveszett a féri meg a feleség... Nem. a Rajna ax egyetlen piszkos folyó
