Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-06 / 154. szám

1969. Július OL SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Közigazgatási változások Szásharminehárom meg egy... Egyedül álló árulás a történelemben Hadsereg új parancsnoka a következőképpen magyarázta a tiszai offenzíva tervét: „Sok komoly érv szólt ellene. De az offenzíva megindítá­sának elhatározása a követ­kező súlyos meggondoláson alapult. 1. A parasztezrede- ket a románok olyan terü­letekről verték ki, amelyeket a clemencaui jegyzék alap­ján ki kellett üríteni és a katonák nyugtalankodtak, mert becsapták őket; 2. Fon­tos információk jöttek, hogy a románok július 23-án meg akarják kezdeni a Budapest elleni támadást.” ☆ Szolnokon a teherpályaud­vartól a Tisza-hídig síneket fektettek le a vörös utászok. A munkával három nap alatt kellett elkészülni, a katonai szerelvények egymást érték Pest és Szolnok között. Az ágyúk százait álcázták a Zagyva mellett, a város észa­ki területein. A felvonulást mindig éjszaka végezték — az intervenciósok repülői nappal állandóan a vasút­vonal fölött keringtek. Szolnok reménykedett. Het­ven napja tartó szakadatlan ágyúzás után végre megsza­badul talán a román tüzér­ség rombolásától... & A Tisza másik oldalán pontosan tudtak mindent. — Franchet d’Esperey francia tábornak július 12-én a kö­vetkező táviratot küldte mar- ealljához: „Meg vagyunk győ­ződve, hogy a magyar offen­zíva már kezdetben össze fog omlani. Már tegnap jelen­tettem. hogy az összes elkép­zelhető ellenintézkedéseket megtettem. Különben a Vö­rös Hadsereg hadrendjének másolatát már Komlós ügy­nök elhozta nekünk. Ezzel teljesen tájékozva vagyunk a Magyarországon történő eseményekről." A szegedi ellenforradalmi hadügyminisztérium irattárá­ban történészeink meg is ta­lálták a hadrend másolatát. Böhm Vilmos, aki július 23-án Anglia bécsi megbí­zottjával tárgyalt, leírja, hogy az antant diplomata íróasz­talán látta a hadrendet, a hadosztály parancsnokok ne­vével együtt. Bizonyíték arra. hogy a ve­zérkar néhány tisztje elárul­ta a Vörös Hadsereg felvo­nulási tervét, egy július ve­gén elfogott román parancs is: „Az ellenség ma, f. h. 20- án hajnalban megtámadta az egész frontot, és sikerült ne­ki Szolnoknál, Szentesnél és Tokajtól északra a Tiszán átkelni. Ebből a támadásból megerősítést nyer az az in­formáció, hogy az ellenség fő erejével Szolnok irányából támad..,9 A támadás haditervén Ju­liéi- dolgozott. A III. had­test vezérkari főnökié figyel­meztette, hogy a szolnoki éktől jobbra és balra táma­dó szárnyak hadereje nem elegendő, így a főcsoportot könnyen a bekerítés veszélye fenyegetheti. Julier úgy tetti mintha meg sem hallatta volna a megjegyzést. E. A. Barlett „Közép-Eu-^ rópa tragédiája” című köny­vében a hadi tervről megálla­pította, hogy Julier szándé­kosan vitte katasztrófába a Vörös Hadsereget. „Bizonyos, hogy fővezér terve, saját csapatainak oldalbatámadá- sára. egyedül áll a történe-, lemben," Tiszai Lajos nyelvművelés) ,Mi tetszik? — Mivel szolgálhatok?" (A kereskedelemben kialakult beszéd­helyzetekről) Az általános közigazgatási reform keretén belül az El­nöki Tanács 1969. július l-től elrendelte egyes közsé­gek egyesítését, összevonását és közös tanácsok alá való rendelését Az érintett köz­ségek a változásoknak meg­felelő csoportosításban a kö­vetkezők: Egyesítés f BARANYA MEGYE í 1. (Gödrej Cödreker esztúr, 1 Gödreszentmárton egyesité­-sébőt). BÉKES MEGYE 2. MezSkovácsháza fMezőko­ácsháza, Reformátuskováca­%áza egyesítéséből). FEJÉK MEGYE 3. Sárbogárd (Sárbogárdi ISárszentmiklós egyesítéséből). GYÖR-SOPRON MEGYE i Győrújbarát (Kisbaráti «Ííagybarát egyesítéséből). ' SZABOLCS-SZATMÄR 6 MEGYE 5. Vásárosnamény (Vásáros- vrramérry, Gergelyiugomya, Vitka egyesítéséből). VAS MEGYE 8. Uraiújfaln (Szentivánfa, •Uraló j falu egyesítéséből, amelyek eddig Répcelakkal voltak közös tanácsi igazga­tásban). ZALA MEGYE 7: Zalakomár (Kisfcomárom; Komárváros egyesítéséből). összevonás. VAS MEGYE 8. Szombathely (Szombat­hely, Zanat összevonása). ZALA MEGYE 9. Zalaegerszeg (Zalaeger­szeg, Bazita, Ebergény, Sá­god, Andráshida, Szenterasé- bethegy összevonása). Közös tanácsok alakítása, ifA közös tanács székhelyét aláhúzással jelöljük.) BARANYA MEGYE ÍO.Majs, Udvar. 11. Kétúj- falu, Bürüs, Gyöngyösmel­lék, Várad, 12. T eklafalu, Endrőc. BORSOD-AB AÜJ­ZEMPLÉN MEGYE 13. Edelény, Abod, Balajt, Damak, Ládbesenyő, Szend- rőlád, 14. Lak, Hegymeg, Iro- ta. Szakácsi, Tömör, 15. Mu- csony, Szukakálló, 16. Sza­lonna, Martonyi, Meszes, 17. Szendrő, Galvács, Szuhogy, 18. Hejökeresztúr, Hejősza- lonta, Szakáid, 19 Sajószö- ged, Muhi. Nagycsécs. Sajó- örös, 20. Tiszapalkonya, Ósz­láv, 21. Tiszatarján, Hejő- kürt. 22. Négyes, Tiszavalk, 23. Tárd, Cserépváralja, 24. Arnót, Sajópálfalva, 25. Bocs, Berzék, 26. Parasznya, Radostván, Varbó, 27. Sa- jókápolna, Kondó, Sajólász- lófalva, 28. Sa joker esztúr, Sa- jóecseg, 29. Bodrogolaszi, Sárazsadány, 30. Cigánd, Ti- szacsermely, 31. Karosa, Ka­ros, 32. Tiszakarád, Gvörgy- tarló, 33. Zemplénagárd. Dá- móc, Révleányvár. 34. Bod- rogszegi, Szegilong. 35. Sze­rencs, Ond, 36. Tiszaladány, Tisza tárd os, 37. Üjcsalános, Sóstófalva. FEJÉR MEGYE fc8. Szabadbattyán, ürhida. GYÖR-SOPRON MEGYE is. Kisbajcs. Nagybajcs, Vé­nek, 40. Ménfőcsanak, Gyir- mót, 41. Pázmándfalu, Nyal­ka, 42. Táp, Tápszentmiklós, Győrasszonyfa, 43. Hédervár, Lipót KOMAROM MEGYE #4. Gyermely, Szom or. NOGRAD MEGYE 45. Csitár, Iliny, 46. Kéfbo- dony, Kisecset, Szén te. 47. Rétság, Bánk; Tolmács, 48. Zabar, Sziiaspogony. PEST MEGYE 49. Sóskút, Pusztazámar, 56-, Galgamácsa, Vácegres, Vác- kisújfalu, 51. Valkó, Vác- szentlászló 52. Gomba, Bé- nye, Káva, 53. Vasad, Csév- haraszt, 54; Ráckevei Szi­getbecse, 55. Rád, Penc. SOMOGY MEGYE 56. Babócsa, Rinyaújnép, So- mogyaracs, 57. Barcs, So- mogytamóca, 58. Daráng, Drávagárdony, Drávatamási, Kastélyosdombó, 59. Kom- lósd, Drávaszentes, Péterhi- da, 60. Lad, Patosfa, 61. Por- rog, Porrogszentkirály, Por- rogszentpál, Somogybükkösd, 62. Somogyvár, Pamuk, So- mogyvámos, 63; Szőlősgyö- rök, Gyurgy, Szőlőskislak, 64. Attala, Kapospula, 65. Nagybajom, Jákó, 66. Ősz- topán, Bodrog, 67. Somogy- sárd, Üjvárfalva, 68. Szenna, Kaposszerdahely, Pa tea, Szil- vásszentmárton, Zselickisfa- lud, 69. Szentbalázs, Cserén- fa, Gálosfa, Hajmás, Kapós- gyarmat, Sántos, 70. Marcali, Boronka, Bize, Csömend, Horvátkút, Kelevíz, 71. Mesz- tegnyő, Gadány, Hosszúvíz, 72. Nemesvid, Somogysimo- nyi, 73. Sávoly, Főnyed, Szegerdő, Szőkedencs, 74. Kutas, Beleg, Kisbajom, Sza­bás, 75. Lobod, Nagykopárd, Rinyabesenyő, 76. Balaton- szabadi, Siójut, 77. Kapoly, Somogymeggyes, Zics. 78. Kisbárapáti, Bonnya, Fiad, 79. Kőröshegy, Bálványos, Kereki, Pusztaszemes, 80. Kötcse, Teleki, Nagycsepely, 81. Nagyberény, Som, 82. Tab, Bábonymegyer, Lulla, Sérsekszőlős, Torvaj, Zala. SZABOLCS-SZATMÄR MEGYE 83. Baktalórántháza, Nyírjá- kó, Nyírkércs, 84. Csenger, Szamosangyaloc, Szamosbecs, Szamostatárfalva, 85. Csen- gersima, Komiódtótfalu, Nagygéc, 86. Csengerújfálu, Ura, 87. Gacsály, Császló, 88. Nagyhódos, Kishódos, Méhte­lek, Garbóié, 89. Porcsalma, Pátyod, 90. Rozsály, Tiszta­berek. Zajta, 91. Botpalád, Kispalád. 92. Kölese, Sonkád, Fülesd, 93. Jánkmajtis, Kis- namény, Darnó, 94. Ópályi, Nyírparasznya, 95. Györtelek, Géberjén. Fülpösdaróc, 9G. Tímár, Szabolcs. 97. Barabás, Gelénes, 98. Beregsurány, Mároknapl. Beregdaróc, 99. Csaroda, Tákos, Hete, Fejér- cse, 100. llk, Gemzse, 101. Olcsvaapáti. 102. Tiszaszalka, Tiszavid. 103. Vásárosna- mény, Kisvarsány. TOLNA MEGYE 104. Aparhant, Nagyvejke, 105. Győré, Izmény, 106. H6- gyész, Kalaznó, 107. Kéty, Murga, 108. Kisvejke, Mucs- fa, Závod, 109. Mőcsény, Bá- taapáti, Grábóc, 110. Nagy- dorog, Bikács, 111. Decs, Sár­pilis, 112. Tolna, Fácánkert, Mőzs, 113. Értény, Koppány- szántó. 114. Belecska, Kesző- hidegkút, 115. Gyönk, Diós- berény, Szakadat, Szárazd, Varsád. VESZPRÉM MEGYE 116. Kerta, Iszkáz, Kamond, Karakószörcsök, 117. Tüske­vár, Apácatorna, Kisber­zseny, 118. Alsópáhok, Felső- páhok, 119. Kéttornyúlak, Nóráp, 120. Marcaltö, Várke- sző, 121. Nemesszalók, Mar- ealgergelyi, Vinár, 122. Ne- mesgörzsöny, Nagyacsád, 123. Pápakovácsi, Döbrönte, Gan­na, Kúp, 124, Pápateszér, Ba­konyság, Bakonyszentiván, 125. Balatonederics, Nemesvi­ta, 126. Lesencetomaj, Le- sencefalu, 127. Sümeg, Sü- megprága, Zalagyömörő, 128. XJkk, Megyer. Rigács, Zala- meggyes, 129. Alsóörs, Felső­őrs, Lovas, 130. Balatonud- vari, Aszófő, örvényes, 131. Csopak, Palóznak, 132. Gyu- lafirátót, Kádárta, 133. He- rend, Bánd, Hárskút, Márkó, 134. Nagyvázsony, Bamag, Mencshely, Pula, Vöröstó. 135. Nemesvámos, Hidegkút, Tótvázsony, Veszprémfajsz, 136. öskü, Sóly, 137. Pécsely, Dörgicse, Kisdörgicse, Vá­szoly, 138. Bakonyszentki- rály, Bakonyoezlop, Csesznek, 139. Veszprémvarsány, Lázi, Sikátor. ZALA MEGYE 140. Páka, Dömeföldei Ká­nyavár, Ortaháza, Pördeföl- de, 141. Szentgyörgyvölgy, Magyarföld, Márokföld, Ne­mesnép, 142. Zalabaksa, Ker- kabarabás, Pórszombat, Szil­vágy, 143. Becsehely, Petri- vente, Valkonya, 144. Mura- szemenye, Csömyeföld, Ker- kaszentkirály, Murarátka, Szentmargitfalva, 145. Pusz­ta-magyarod, Bucsuta, Szent- liszló, 146. Fűzvölgy, Homok- komárom, Hosszúvölgy, 147. Galambok, Zalaszentjakab, 148. Gelse, Kilimán, 149. Ma- gyarszerdahely, Bocska, 150. Miklósfa, Liszó, 151. Alsó- nemesapáti, Nemesapáti, 152. Bagodvitenyéd, Boncofölde, Hagyárosbörönd, Felsőbagod, Zalaboldogfa. 153. Bak, Sár- hida, 154. Bocfölde, Botfa, Csatár, 155. Egervár, Gősfa, Vasboldogasszony, 156. Gel- lénháza, Iborfia, Lickóvada- mos. 157. Nagylengyel, Gom­bosszeg, Ormándlak, Petrike- resztúr, 158. Pókaszepetk, Gyűrűs, Kemendollár, Vöc- könd, Zalaistvánd, 159. Söj- tör, Pusztaszentlászló 160. Tófej, Baktüttős, Pusztaede- rics, 161. Vaspör, Ozmánbük, Zalaháshágy. 162. Zalacséb, Kávás, Zalaszentgyörgy, 163. Zalalövő, Budafa, Csődé, 164. Zalaszentiván, Alibánfa, Pe- tőhenye. Zalaszentlőrinc, 165. Dióskál, Egeraracsa. Za- laszentmárton. 166. Kehida, Kallósd, Kustány, 167. Zala- bér, Batyk, Dötk, Pakod. Za- lavég, 168. Zalacsány, Almás­háza, Ligetfalva, Tilaj. — TERRA — 1919 jűliUs első hete. Drá­mai napok, a Vörös Hadse­reg csapatai már visszavo­nultak az északi hadjáratban diadalmasan elfoglalt terü­letekről. Egy svájci hírügynökség közölte a román királyi kor­mány nyilatkozatát, amely­ben bejelentették, hogy nem vonják vissza csapataikat a Tisza vonalától... Bekövetkezett az előrelát­ható tragédia. Kun Béla ké­sőbb erről így ír: „Igaza volt... Tibornak (Szamuely) velem szemben abban, hogy garanciákat kellett volna kö­vetelni az antanttól, és hogy helytelen volt rögtöni tárgya­lások megkezdése nélkül, nemcsak a hadműveleteket megszüntetni, hanem még vissza is vonni csapatainkat.” A belső helyzet is súlyos volt Böhm július 5-re össze­hívatta a Púit és a kormány vezető szociáldemokrata funkcionáriusait. Nyíltan megmondta, katonai erővel akarja felszámoltatni a pro­letárdiktatúrát. A tanácskormány elleni szervezkedés másik központ­ja éppen a Vörös Hadsereg vezérkarában volt. A későb­bi emlékiratokból tudunk hazaáruló tevékenységük­ről. Csejkovits Károly, a vezérkar magas beosztású tisztje 1927-ben a Magyarság című lapban írta: „Magyar- ország mentette meg Európát a bolsevizmustól.” Julier Ferenc vezérkari fő­nök is elismerte később, hogy beosztását a proletárdiktatú­ra megdöntésére használta fel. Gömbös Gyula, a szegedi ellenforradalmi kormány hadügyi államtitkára utasí­tást küldött a II. hadtest el­lenforradalmi tisztjeihez: „o vöröselemek a hadseregből távolíttassanak el... Az eként megtisztított hadsereg ne támadjon... A Szolnok—Bu­dapest vasúti vonaltól délre elhelyezett hadosztályok fel­tétlen nemzeti érzelmű csa­patokból álljanak, ezek ellen- forradalmat csinálnak... A politikai biztosok és a meg­bízhatatlan parancsnokok le- tartóztatandók... Július 11-én a nagyha­talmak ismét napirendre tűz­ték a Magyar Tanácsköztár­saság elleni intervenció kér­dését. Foch marsall ismer­tette a célkitűzéseket: 1. A magyar hadsereg leverése, 2. Budapest elfoglalása. A bé­kekonferencia megbízta Foch marsallt, hogy vegye fel az érintkezést a román és a csehszlovák kormánnyal, s tájékozódjon, hogy ők milyen erőkkel segítik majd a tá­madást. Masaryk válasza: „Had ■ erőnk az ön rendelkezésére áll”. Presan királyi tábornok válasza: „Románia, a legszé­lesebb lehetőségeket nyújtja. A szükség esetén a Dnyesz- ter mellől is elvonunk egy­két hadosztályt ■ár A Szolnoki Munkás írta a kritikus napokban: „Ez n kis körülfogott ország messze világító fáklya az emberiség előtt. Egy kis sziget, ez. a Duna-mentén nyújtózkodó darab föld. ahol a munkás és tföldmíveászegények bir­tokba vették a föld és a gyá­rak. minden kincsét." Július 5-én jelent meg a hadseregparancs a Tiszántúli hadműveletektől. Stromfeld Aurél méltatlan utóda. Julier Ferenc intézkedett a tiszai támadás előkészü1 étéiről.” — ,.A hadser ear,ar ancsnok ság szándéka, tekintet nélkoi ar­ra hogy a románok a Tiszán­túli területeket kiürítik vagu sem a hadserea zömével a Tiszán átkelni és egyelőre a reánk erőszakolt demarkációs vonalig előrenyomulni.’’ A parancs közön-e azt is. hogv a hadműveletek megkezdé­sére július közepén kerül sor. A támadás végrehajtá­sára a hadsereffparancsnok- ság több támadó csoport ki­alakítását vélte szükségesnek „A támadás fő ereje Szol­noktól indul.” Landler Jenő, a Vörös Az emberi érintkezésnek, a beszédhelyzeteknek sajá­tos formája alakult ki a ke­reskedelemben az eladók és a vevők között. A beszéd­helyzet sajátosságai tükrö­ződnek a felhasznált nyelvi formákban is. Első követelmény, hogy az udvarias eladó, kereskedő mindig maga kezdeményez­ze a beszédszituációt: tehát köszöntse a vevőt, és udva­riasan, előzékenyen fogal­mazza meg a beszélgetést kezdő mondatokat. Nagyon változatosak ezek a nyelvi formák: Mi tetszik? Mivel szolgálhatok? — Tetszik? — Tessék kérni! stb. Vannak azonban olyan megszólítások, amelyekkel nem tanácsos ma már be­szélgetést kezdeni a vevők­kel. Ezek a lassan kiavuló formák a következők: Mivel tisztelhetem? — Mit szíves­kedik parancsolni? — Mit parancsol, kis kegyed? stb. Ugyanakkor, amikor ezeket a formákat feleslegesen ud- variaskodóknak kell tekin­tenünk, nem eshetünk az ellenkező végletbe, s nem kezdeményezhetünk beszél­getést túlságosan hivatalo­san, ridegen és hidegen. Ma már ilyenekkel ritkán ta­lálkozunk; Mi kell? — Mi kellene? — Mit keres? — Mit venne, ha volna? stb. Különösen hibáztatnunk kell azokat a nyelvi formá­kat, amelyekben szerepet cserélnek az igealakok. Ér­tetlenül állunk az eladó, a kereskedő előtt akkor, ami­kor a következő kérdőmon- dattal szólít fel bennün­ket vásárlásra: Mit kérek? — Az egyes szám első sze­mélyben elhangzott igealak megsérti azt a nyelvi vi­szonyt, amely megvalósul á beszélő társak között. A he­lyes igealak ugyanis így hangzik: Mit kér? — Mit óhajt? Vannak, akik hibáztatják: ezt a nyelvi formát; Mivel szolgálhatok? Sokan — mai társadalmi viszonyaink kö­zött — azt sem tartják he-; lyesnek, hogy az eladót ki­szolgálónak is titulálják egyesek. Nyelvünkben a kiszolgálói a kiszolgál szavak többféle jelentést hordozhatnak: A feleség kiszolgálja az urát; Az eladó kiszolgálja a kért árut, italt, ételt. Ezekben a nyelvi képletekben a kérdé­ses! szavaknak a jelentés- tartalma már messze esik a szolga, a szolgál, tehát va­lakit függő viszonyban ki­szolgál jelentéstől. Használ­hatjuk tehát bátran a mivel szolgálhatok megszólítást, hi­szen ennek a megszólításnak csak udvariassági értéke van. Vannak, akik mai vi­szonyaink között elítélik a „tetszikezés” nyelvi kép1 étéit. A tetszik igének igen vál­tozatos a jelentése nyelvünk­ben: Tetszik neki az új ru­ha. — El tetszett késni. — Nem tetszik megvenni? Űjabban az udvarias meg­szólításban is gyakran je­lentkezik; Hogy tetszik len­ni? Mi tetszik? Mit tetszik parancsolni? stb. Amint lát­hatjuk, ezek a nyelvi for­mák is az udvariasságot tük­rözik. Tehát nem szolgai meghunyászkodásból, hanem a kedves vevő iránti meg­becsülésből nyugodtan meg­kérdezhetjük tőle: Mit tét• szik? Dr. Bakos József a nyelvészeti tudományok kandidátusa \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom