Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-10 / 157. szám

1M». Július 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az eddigi csapadékos idő­járás a terméskilátásokat igen kedvezően befolyásolta. Ennek ellenére a szálasta­karmányok terméskilátásai a megelőző éveknél nem mu­tatkoznak sokkal jobbnak. Az első kaszálás szénatermése a tavaszi esőzések elmaradása miatt alacsonyak, míg a má­sodik kaszálás szénatermése — a csapadékos időjárás miatt — minőségileg kifogá­solható. A tömegtakarmány­növények vetésterülete cse­kély, s azok egyrészének rossz beállottsága miatt nagy termésre eleve nem számít­hatunk. Ezért ismételten felvetődik a tarlóvetésű növények ter­mesztésének fontossága, a té­li takarmányszükséglet biz­tosításának e megoldási le­hetősége. Annál is inkább, mert állatállományunk nö­vekvő takarmányigényét sem mennyiségben, sem minőség­ben kielégíteni nem tudjuk. Ugyanakkor az is bizonyított, hogy Szolnok megyében az eredményes kettőstermesztés csakis öntözéssel oldható meg. Az elővetemény megválasztása A másodnövények sikeres termesztését nagy mértékben befolyásolja a tenyészidő hossza (a vetés időpontja és a korai fagyok megjelenése). Minél hosszabb tenyészidő áll a másodnövények rendel­kezésére, annál hiztonságo- sahb azok termesztése, illet­ve nagyobb zöldtömeg taka­rítható be. A kalászos növények kö­zül az őszi árpa jóval kedve­zőbb elővetemény. mint az őszi búza, mivel utána a má­sodnövények számára mint­egy 85—90 napos tenyészidő áll rendelkezésre. Ugyanak­kor az őszi búza után 70—75 napos tenyészidővel számol­hatunk. Éppen ezért elsősor­ban az őszi árpa utáni tar­lóvetés feltételeit kell bizto­sítani. A kettőstermesztésre kije­lölt táblákon csak egymene- tes betakarítást alkalmaz­zunk, lehetőleg 10 centiméter alatti tarlómagassággal. A szalmát az aratást követően azonnal távolítsuk el a táb­láról, hogy annak művelését időveszteség nélkül megkezd­hessük. Talajelőkészítés — vetés A tarlóvetésű növények si­keres termesztésénél döntő a gyorsaság, a mielőbbi vetés és öntözés. Ezért a vetőágy előkészítését legcélszerűbb diszktillerrel, vagy tárcsával végezni, különösen most, amikor a felső talajréteg rendelkezik annyi nedves­séggel, amennyi a jó minő­ségű vetőágy előkészítéséhez szükséges. Az ekével történő tarlóhántásra csak kivételes esetekben kerüljön sor. mi­vel az ily módon történő ve­tőágyelőkészítés hosszabb időt vesz idénybe, továbbá a többszöri utómunka nemcsak jelentős többletkiadással, ha­nem fokozottabb nedvesség­veszteséggel is jár. Faj megválasztás Több éves kísérleti ered­ményeink alapján bebizonyo­sodott, hogy takarmány-nye­résre az aprómagvú, kistestű, lassú fejlődésű növények termesztése nem gazdaságos. Tarlóvetésként a gyors fej­lődésű, nagy zöldtömeg adó, a kisebb fagyokat károsodás nélkül elviselő növényfajok jöhetnek számításba. Őszi árpa után: napra­forgó, kukorica- és cirok, csalamádé, kukorica plusz borsó, napraforgó plusz borsó, csalamádé, valamint kukori­ca plusz napraforgó csala­mádé vetése javasolható. őszi búza után: naprafor­gó és kukorica-csalamádé, napraforgó plusz kukorica- csalamádé és takarmányká­poszta jöhet számításba. Csa- lamádénak szánt növényeket gabonasortávolságra vessük, mert legtöbb zöldtakarmány így nyerhető. A takarmány- káposztát 60 cm sortávolság­ra, jól előkészített magágyba vessük. A csalamádéféléket október hó első napjaiban, míg a takarmánykáposztát november hótól folyamato­san takarítsuk be. A termés alakulását a fel­használt vetőmag mennyisé­ge alapvetően befolyásolja, ezért a vetőmagmennyiséggel nem szabad spórolni. A tar­lóvetésű növények vetőmag­normája mintegy 15—20 szá­zalékkal magasabb, mint a fővetésű növényeké. Vetésre — saját — utánszaporltott vetőmagot használjunk, mert az jóval olcsóbb, mint a vá­sárolt vetőmag. A zöldtömegre termesztett másodnövények vegetatív fejlődésükhöz elsősorban a nitrogénműtrágyát hálálják meg. A műtrágyát a vetőágy előkészítése során kell a ta­lajba bedolgozni. Gazdasá­gosság és hasznosulás szem­pontjából legmegfelelőbb dó­zis a kút- holdankénti 40—50 kg N hatóanvag alkalmazása. A tarlóvetésű növényektől jó termés csak megfelelő táp­anyagellátás esetén várható. mielőbbi elvégzése. A kelesa* tő öntözéskor a művelt réteg átnedvesítésére kell töreked­ni, melyhez 30—50 mm csa­padék elegendő. A kelés utá­ni — vegetációs — öntözés időpontját leghelyesebb a 0— 30 cm-es talajréteg nedves­ségkészlete alapján meghatá­rozni. Mihelyt e réteg hasz­nos vízkészlete kimerülőben van — a talaj kézzel nem formálható — a hiányzó vi­zet pótolni kell. A tarlóvetésű növények sok vizet igényelnek, összes vízszükségletük kereken 300 mm-re tehető. Tájainkon a tarlóvetésű növények tenyész­Termesztett másodnövény ideje alatt lehulló természe­tes csapadék mennyisége 80 —200 mm között váltakozik, tehát az évenkénti pótolandó vízmennyiség 100—220 mm- re tehető. Az idei júniusi, júliusi bő­séges csapadékmennyiség ha­tásaként — Kisújszálláson kereken 100 mm hullott, de a megye egyes tájain megha­ladta a 150 mm-t — a tarló­vetésű növények termeszté­sét kedvezően ítélhetjük meg. Mind az őszi árpa, mind az őszi búza után jelenleg a ta­laj 0—30 cm-es szintje ele­gendő nedvességgel rendel­kezik ahhoz, hogy megfelelő magágyat készíthessünk, to­vábbá hogy a vetést köve­tően a kelesztő öntözést mel­lőzhessük. A mi tájunkon ez csak nagyon ritkán szokott előfordulni. Az említetteken kívül szá­mításba kell venni, hogy kultúrnövényeink többségé­nek vízigénye a talaj jelenle­gi nedvességével és a még várható csapadékkal elegen­dő lesz. Az így felszabaduló öntözési kapacitás mindenek előtt a másodnövények ön­tözésénél használható ki. Számolva a kalászosok után visszamaradó nedvesség­gel, valamint július, augusz­tus és szeptember átlagos csapadékmennyiségével ez évben a másodnövények egy­szeri öntözéssel beérik. Ép­pen ezért törekedni kell az őszi árpa utáni kettőster­mesztés kihasználására, va­lamint a korábban lekerülő búzatáblák újbóli bevetésére. Várható termések Az 1968. évi igen kedvező eredmények a kettőstermesz­tés jelentősége mellett szól­nak. Azok a termelőüzemek, melyek az őszi árpa utáni tarlóvetést kihasználták, egy­ségnyi területről lényegesen nagyobb termést takarítottak be, mint ugyanazon fővetésű növényekből. Az elmúlt év­ben mindössze egy kelesztő öntözés vált szükségessé, a július hó végével beköszöntő esőzések bőségesen fedezték a tarlóvetésű növények víz­igényét így az elmúlt év­ben a tarlóvetésű növények ráfordítása jelentősen mér­séklődött Az elmúlt évben üzemi méretű táblákon a kisújszál­lási telepen az alábbi ered­ményeket értük el: őszi árpa őszi búza elővetemény utáni . zöldtermés q/kh Öntözés Szolnok megyében a tarló­vetésű növények rendszerint vfzkiegészítésre szorulnak, il­letve öntözés nélküli ter­mesztésük gyakran ered­ménytelen. Legfontosabb a vetés utáni kelesztő öntözés A tiszaörsi Búzakalász Tsz 90 kh területről 124 q/kh má­sodvetésű kukorica-csalamá- dét takarított be. A mező­túri Űj Élet Tsz 50 kh teriT- leten — ugyancsak kukorica- csalamádéból — 118 q/kh zöldtömeget ért el. A Haj­dúszoboszlói Állami Gazda­ság — az elővetemények be­takarításának idejétől füg­gően kát. holdanként 120— 160 q zöldtömeget takarított be. A békésszentandrási Zal­ka Máté Tsz közel 100 kh területen 135 q/kh zöldter­mést ért el. A közölt eredmények, va­lamint a gyakorlati tapasz­talatok és az eddigi csapa­dékos időjárás egyaránt a másodnövények termesz­tésének időszerűségét tá­masztják alá. Az öntözési lehetőséggel rendelkező üze­mek a különböző berende­zések kihasználása, takar­mánygondjaink megszünteté­se érdekében minél nagyobb területen vessenek nagy tö­meget adó, gyorsan fejlődő másodnövényeket. Dr. Mihályfalvy István tudományos osztályvezető „Fel­szólamlás“ A hivatalos iratokat mindig szeretem olvasgatni. Hátul, mindegyiken ott a sok okos „tudnivaló”. A gázszámlán például ezt fedezem fel: „Fel­szólamlásokat, kifogásokat...” csak a telephelyen lehet „eszközölni”. Rendben van. De itt van még egy furcsa mondat „Pénzbeszedőink, szerelőink útján adott üzene­tekért felelősséget nem vál­lalunk.” Meglep. Ennyire megbíz­hatatlanok lennének a vál­lalat alkalmazottai? Bizonyá­ra nem. De altkor miért fel­tételezted róluk a cég? Bi­zonyos. ha én a helyükben lennék, „felszólamlanék” a nem éppen bizalomkeltő nyil­vános kitétel ellen. b. 1. Tizennyolcán kaplak hűségjutalmat A kunmadarasi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet igazgatósága jú­lius 3-i ülésén foglalkozott a nemzetközi szövetkezeti nap jelentőségével, egyetér­tésiben a szakszervezeti bi­zottsággal módosította a kol­lektív szerződést: minden év­ben a nemzetközi szövetke­zeti nap alkalmával hűség- jutalmat adnak azoknak a dolgozóknak, akik tizenöt, illetve húsz éve részesei a szövetkezeti mozgalomnak. Július 5-én — első alka­lommal — ünnepség kereté­ben tizennyolc dolgozónak adta át a hűségjutalmat a szövetkezet igazgatóságának elnöke. Közöttük Szőke Ró­zának, aki húsz éve dolgozik a szövetkezetben. Alapfizeté­sének 50 százalékát és három nap jutalomszabadságot ka­pott. Tizenhét dolgozó tizen­ötéves munkaviszonya jutal­maként részesült alapfizeté­sének 30 százalékát kitevő összegben és két nap szabad­ságban. Elballagott az ökrösszekér... I. A nagy változások tettenérése Csatassögön Nagy harapásokkal fo­gyasztja a négy kombájn az ősziárpa táblát. Reggel indultak a gépek. A kíváncsi­ság a vezérkart is kicsalta a tarlóra. Itt van az elnök, a főagronómus, a párttitkár. Megrakott pótkocsival Ze- tor szalad el mellettünk, aranysárga gabonát cipel. — Na, elvtárs, ha érdeke­set akar látni, kövessük ezt a kocsit. Most megtudhatja miért szólaltam én fel a kül­döttgyűlésen. Bódy József, a eáataszögi Szebb Élet Tsz elnöke azt mondta a szolnoki tsz szö­vetség küldöttgyűlésén: ma már eltűnőben a különbség az ipari ős a mezőgazdasági üzem között. A parasztembe­rek éppúgy gyárszerűen ter­melnek mint az ipari mun­kások. Éppúgy gépeken és gépekkel dolgoznak, mint azok. Munkájuk, felfogásuk, életmódjuk már nagyon kö­zelid az ipari munkásét. Ezért jöttem Csataszögre. Tettenémi a felszólalást; — Mennyire parasztember még a szövetkezeti tag, s meny­nyire munkás már? Izgató téma. Csakhogy amíg ezen gondolkodom az árpás vonta­tó eltűnt előlünk. A mérleg­háznál érjük utói, a főma­jorban. Rááll a földbesüly- lyesztett hídmérlegre. Belül, a mérlegházban a mázsáié asszony rápillant a mérleg­karra. Beírja mit nyom a rakomány, levonja belőle a gépek már előre tudott sú­lyét. -S kiszól. — Mehet a tisztítóba. Ahogy a mérlegház mögött feltűnik a traktor, Szintai István szérűmester bekiált a magtárba. — Szaktársnők, indulunk. A magtár mellett a vas­vázas ikerszérű végében van a fedettaknás tisztító gépe­zet. Szintai egy csőrlővel fel­A „lassú halál“ áldozatai A „Le Nouvel Observa- teur” című francia hetilap adataiból ismeretessé vált, hogy a világon évente 2000 tonna ópiumot termelnek, amelyből azonban csupán 800 tonnát használnak fel gyó­gyászati célokra. A fennma­radó 1200 tonna ópium ká- bítószercsempész „társaság­hoz” kerül, amelynek egysé­ges képviselete van az egész világon. A kábítószer fogyasztói kö­zül több mint 400 000 él az USA-ban, 300 000—350 000 a Közel-Keleten és Délkelet- Ázsiában, néhány 10 000 Ma­laysiában és Singapore-ban, 80 000—100 000 Hong Kong- ban. körülbelül 250 000 Irán­ban. A termelők, a laboránsok, a nagy- os a kiskereskedők, a bankárok és a csempészek óriási összegekkel dolgoznak. Egy kg morfium Libanonban 3000—3500 frankba kerül. 1 kg heroin Franciaországban már 25 000 frank. Az USA- ban a nagykereskedőnél 1 kg heroin ára 30 000 '-ank, és 400 000-től 1 millió fran­kig tei-jedően a kiskereske­dőnél. Egy kg heroinból 20 000 adag készíthető. Ilyen körülmények között érthető a kábítószer-csempé­szek buzgó tevékenysége. A csempészutakon beszivárgó kábítószerek csak kis része kerül a hatóságok kezére, mégis ez év eleje óta Fran­ciaországban 7 kg ópiumot, több tucat kg-nyi heroint ko­boztak el. míg az egész 1968 évben 10 kg ópiumot sikerült kézrekeríteni. nyitja az aknákat. A traktoros odakormányoz a nyitott sül­lyesztők mellé. Hidraulikus emeléssel megbillenti a pót­kocsit. Sistergő zúgással egy pillanat alatt leomlik a ga- bonazuhatag — 35 mázsa — az aknába. A traktoros in­dul is vissza a tarlóra, mire kiér már megtelt a kom­bájn tartálya. Itt pedig Szintaj bekapcsol­ja a két nagyteljesítményű villanymotort. Felhúzza a süllyesztők elzáróját, — su- bemek nevezik itt a szérűn — s gumira szerelt vaskana­lak rohannak a mélybe a még gazos árpáért De csak egy perc az egész, s fentről a tisztítógépek garatjaiból már külön csöveken zuhan le a tiszta gabona, s az ocsu. Lehetne zsákba eresz­teni. — A zsákot még a paraszt- emberek használták — vilá­gosít fel az elnök. A tiszta árpát vastag csővezetéken át, nagy nyomással a magtárba hívatják innen. Fent a tető alatt ömlik be a magtárba, lezuhan a beton alapzatra, s úgy telíti a silót. De nem is telíti. A betonfalú mag­tár alatt ugyanis újabb ak­nák vannak. Ide eresztik le, ugyancsak a padlózatba épí­tett nyílások szabaddá téte­lével a magot. Onnan pedig újabb szállítócsigák — most már az épület másik olda­lára — szállítószalagra hord­ják. A szalag túlsó vége alatt ott áll a vontató, előtte a traktor. — Három és fél tonnás a kocsi. Nyolc perc alatt tölti meg a szalag — mondják a vele dolgozók. A megtelt ko­csi, most már a tisztított rakománnyal ismét a mérleg­házhoz kanyarodik. Mázsá- lás, s kezébe nyomják a szállítólevelet, indulhat Szol­nokra, a terményforgalmi vállalat tárházához. — Miért adják el az ár­pát? — kérdezem. — Dehogy adjuk, — moso­lyognak. — Kicseréljük ta­karmánytápra. A szemester­ményt nehezebben emészti a jószág, nem hasznosítja olyan jól. A kevert tápszert igen. Ipari feldolgozás után vissza­kerül hozzánk a termés. Nagyobb gazdaságoknak már takarmánykeverőik van­nak. A csataszög! szövetke­zet azonban' csak négyezer holdas üzem. De most nem ez jár az eszemben, hanem az, lám ilyen egy mai ara­tás. Egy órahosszával ezelőtt, az imént Szolnokra indítóit árpa még kalászban ringott a földön. A táblán pedig to­vább dolgoznak a kombáj­nok. Most már elmentek a látogatók, csak a négy kom- bájnos maradt segédvezetőjé- vei, s q négy vontató érkezik felváltva. A szövetkezet más tábláin, más határrészeiben dolgozók azt hiszem még nem is tud­ják hogy megkezdődött az aratás Hatszázharminc tag­ja van a csataszögi tsz-nek; S kétezeregyszáz hold arat- nivalója. Huszonegyen csinál­ják. De ebben már benne vannak nemcsak az eddig el­soroltak, hanem már a szal- malehúzók, a kazlazók is. Mi­kor már nagy területen ku­pacba rakta a kombájn a szalmát, akkor lehúzószerke. Zettel jönnek a traktorosok, egy kazalnyit összehúznak egyszerre. A kazlazás megint gépesítve van, a szalmát is egy gép, a méhláder viszi a magasba. Sőt a szalma egy részét már a tarlón báláz­zák. Aratásra —, ha az eső köz­be nem szól — három he­tet szánnak a gépeknek. A szántás-vetést, a növényápo­lást ugyancsak gépekkel csi­nálták, a gyomirtást vegy­szerrel. Az emberek csak kezelik, irányítják okos gé­peiket. Meglepő adatokat hal­lok. A szövetkezetben het­venen vannak a nyugdíjasok, járadékosok. Tehát kétszáz­hatvanán a dolgozó tagok. Az irányító állományba — az elnöktől a brigádvezetőkig — huszonheten tartoznak. Har­minchármán gépjárműveket vezetnek. Üjabb harminchár­mán az építőbrigádban és a baromfitelepen dolgoznak. A szövetkezet nyolcvannyolc tagja a kisegítő üzemágban, ekegyártással keresi kenye­rét. Huszonkét tagjuk segéd­munkás, a szakmunkások ki­szolgálói. Egyszóval a szövetkezet kétszázhatvan dolgozó tagjá­nak már semmi köze a ha­gyományos kapáló-kaszáló paraszti munkához. Tagjaik több mint kétharmada gépe­ken, vagy gépberendezésekkel dolgozik. S mindössze hat- vanan vannak a gyalogmun­kások, ahogy ez az új foga­lom meghonosodott. De ez sem azt jelenti, hogy füg­getlenek a géptől, p techni­kától. Tulajdonképpen csak elő- vagy utómunkásai en­nek. Például: a napraforgót egyszer megkapálják. De már ennek a termését is kombájnnal takarítják be. S éppen ebben az évben kapál- tatták utoljára, mert nemré­giben egy vegyszer-bemuta­tón jártak. Ott határozták el, jövőre ninCs kapa, van vegyszeres gyomirtás. A ga­bona termesztése, betakarítá­sa teljesen gépesítve van. A lené. a repcéé, a vörösheréé, ä lucernáé szintén. Tulajdonképpen kézi mun­kára maradt még a kukorica és a cukorrépa. De az is egy­két évre. Az istállókba meg­vették a fejőgépeket. A ba­romfinevelés pedig félauto­matikus alapon történik. De erről legközelebb Borzák Lajos (Folytatjuk.) Kukorica-csalamádé 129,0 106,8 Napraforgó-csalamádé 143,5 126,0 Napraforgó + kukorica 140,0 116,6 Napraforgó + borsó 101,5 101,0 Használjuk ki a tarlóvetés kedvező lehetőségeit

Next

/
Oldalképek
Tartalom