Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-06 / 154. szám

1969. Július 6.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

9

„Túlélni" az öregkort

Az emberek régóta ábrándoznak arról, milyen jó lenne örökké élni, de legalább is száz évig. Teljesen érthető tehát az a szenzáció hajhászás, amely időről időre megújul, valamilyen „életelikszir” körül, amely meghosszabbítja az életet vagy megfiatalítja az embert. Néhány évtizeddel ezelőtt sokat írtak és beszéltek a majomhere kivonatról, a közelmúltban pedig a növekedést szabályozó hormonról, valamint a novokain használatáról. A valóság végül is megfosztotta nimbuszuktól ezeket az „elikszíreket”. Nem valószínű, hogy az életszerető öregek valaha is olyan orvossághoz jutnának, amely az életet meghosszabbítja. A tudomány azonban ma már elég erős ahhoz, hogy sok olyasmit nyújtson számukra, ami segít abban, hogy életük ne rövidüljön meg.

Századunk harmincas—

negyvenes éveiben Alek- szandr Bogomolec és Nyiko- laj Sztrazseszku akadémikusok, kievi tudósok nagyon sokat tettek az öregedésről szóló tudomány, a gerontológia fejlesztéséért. Ügy vélték, hogy az idő előtti öregedés elleni harc egyik módja szükségképpen a szervezet szöveteinek serkentése különböző sejtkivonatokkal, vérátömlesztéssel, szövetpreparátumokkal, stb. Nagyon sokat köszönhet a gerontológia Alekszandr Nagomüj harkovi tudósnak is, aki felvetette azt az elképzelést, hogy az öregedéssel párhu-.

zamosan fokozatosan csökken a sejtek protoplazmájának önmegújulási folyamata. Amikor eldöntötték, hogy hol hozzák létre a Szovjetunióban e tudományág országos központját, Kievre esett a választás. 1958-ban megalapították a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiája Kievi Gerontológiai Intézetét.

Ä Szovjetunió Gerontológiai Intézetének a munkáját három részre oszthatjuk: klinikai, kísérleti és higiéniai területre.

Az első a teljesen egészséges középkorú és idős ön- berek öregedésének biológiai lényegét kutatja. A kutatás

sokat negyven—ötven éves korban kezdik, amikor az öregedés első jelei mutatkoznak. A kísérleti részleg állatokon végez megfigyeléseket A harmadik klinikai részleg pedig konrét tanácsokat ad az idős emberek észszerű életmódjával kapcsolatban.

Az Intézet munkájával

kapcsolatban csupán néhány kérdést ismertetünk. Sikerült például megállapítani, hogy mi a szerepe a vasatomoknak az élet szempontjából oly fontos dezoxiribo- nuklein-sav (DNS) molekulák életkorával kapcsolatos változásában. Az életkor növekedésével a szervezet szöveteiben szaporodik a teljesen lekötött vas mennyisége és ez fokozza a dezoxi- ribonuklein-sav molekulák törékenységét, aminek valószínűleg nagy jelentősége van a sejtek öregedési folyamatában. — Feltételezik, hogy ezzel összefüggésben a sejtek öregedésekor a de- zoxiribonuklein-sav molekulák egy része a továbbiakban nem vesz részt a sejt- osztódási folyamatban, és a dezoxiribonuklein-sav más biológiai funkciójában.

Az élettani laboratórium munkatársai feltárták a szervezet öregedési folyamatának funkcióját és az idegi- hormonálás szabályozását végző mechanizmus változását Az életkor előrehaladtával a szövetekre gyakorolt idegi hatás jelentősen gyengül, ugyanakkor fokozódik a szövetek érzékenysége több egyéb tényező (hormonok, mediátorok stb.) iránt öregedéskor fokozódik az idegközpontok érzékenysége a vegyi anyagokkal szemben. Ebből következik, hogy az öregedő szervezetben jóval kisebb mennyiségű vegyi anyaggal lehet befolyásolni az egyes életfolyamatokat. Ez arra készteti a kutatókat, hogy felülvizsgálják az időskorú betegek gyógyszeradagolásának kérdését.

Az Intézetben több űj gyógyszert kísérleteztek ki, amelyek csökkentik az öregkori panaszokat Külön értéke van a középkorú és idős emberek számára tudományoson megalapozott étkezési-napirendi, és pihenési tanácsoknak.

Az Intézet laboratóriumait a legkorszerűbb berendezésekkel látták el.

EMBEREK ÉS MILLIÁRD OK

A Beremendí Cementmű

Évenként egymillió tonna cement

Beremend neve, mely tavaly még Baranyában sem jelentett túl sokat, egyre többször jelenik meg a lapokban, s az sem ritkaság, hogy 15—2o személygépkocsi érkezik ide egyetlen napon — a fővárosból. A több mint 2 milliárd forintos költséggel épülő gyáróriás egymillió tonna cementet ad majd a népgazdaságnak évente — s ez a tény egyszeriben országos jeletőséget adott a községnek.

Nem túlzás a megállapítás: a BCM-et össznépi együttműködéssel az egész ország építi. Technikai színvonalunk mérőfoka az a beruházás, mely — a kormány határozata értelmében — nemcsak méreteivel, de korszerűségével is méltán társa lesz az európai cementipar nagy objektumainak. Ami az előkészítést illeti: a kormány és a Gazdasági Bizottság többszőr is tárgyalta e beruházás kérdését, s miután a jelenleg üzemelő hazai cementgyárak — Váctól, Lábatlanig, illetve Hejőcsa- báig —, mind az ország északi fe’éhen található, egyöntetű volt az állásfoglalás: az új cementmű délen legyen. A pontos helykijelölést természetesen sok vita és még több számítás, elemzés előzte meg. A tervezők valamennyi déli lehetőséget Kríwa»- ba vették. Kutatások folytak Villány, Nagyharsány, sőt Bükfkösd térségében is, s az „utolsó” szót csak az érintett bányák kővagyonának ismeretében mondták ki. A bere- mendi kőbánya tetszés szerint bővíthető, s a rendelkezésre álló kiváló minőségű

mészkő minimálisan 50 esztendőre elegendő.

A gyár üzemépületei Beremend és Kistapolca között az egykori borsóföldek helyén épülnek meg. A mészkövet rendkívüli teherbírású közúton szállítják majd az őrlőhöz, illetve a forgókemencéikhez. A magas fokon automatizált üzem nyugatnémet, illetve NDK-beli gépeket kap. A vezérjőteremben minden információ gépi úton érkezik — az ipari tv kamerái valamennyi jelentősebb gépegységet „szemmel tartanak” —, az ügyeletes diszpécsereknek csak ellenőrizniük kell az „elektronikus igazgató” döntéseinek végrehajtását .-..

Egy tonna cement: 391 forintért

Hogy milyen előnyökkel jár a legkorszerűbb technológiák alkalmazása, csak néhány számot Az új gyár felépülte után Beremend jelenlegi termelési érték szintjének nyolcszorosát adja, amely meghaladja a 638 millió forintot. (Az egy munkásra eső termelési érték a mostani évi 253 ezer forintról évi 800 ezer forintra nő.) Ma egy tonna cement előállítása 3,43 munkaórát igényel — az új gyárban csak 1,4-et. A klinkerégetéshez felhasznált kalóriamennyiség 70 százalékkal csökken — s ami talán a legjobban szemlélteti a változást: a mostani 663 forintos önköltség helyett az új mamutüzem a számítások szerint mindösz- sze 39i forintos tonnánkénti árral dolgozik.

Beremenden szinte minden mozgásban van. (Az emberek is: a korábban elvándoroltak tucatjával jönnek vissza, hogy az építkezésen, s később a gyárban keressék meg kenyerüket.) A község általános rendezési terve alig félévtizede készült, de máris módosítani kellett: az épülő gyár jóvoltából a község építészeti arculata is megváltozik. A falu-centrumban már az első ütemben 196 gyári lakás épüL

A „mini-város” házai már állnak —, a vidék központja egyelőre mégsem ez a néhány panelház: a felvonulási területen valóságos várost emeltek maguknak az építők. Egyelőre 1500 körül van a munkások száma, de szinte minden héten új csoportok érkeznek. Elhelyezésük a pionírok emlékét idézi: barnára lakkozott fabarakkok sora épült a széljárta mezőségen. Március közepén üzembehelyezték a modem 2000 személyes konyhát és éttermet is — s ezzel az építők városának eddigi legégetőbb gondja is megoldódott.

A múlt év augusztusában egyébként már a cementsl- iók alapozását is megkezdték: a 10 emelet magas raktártornyok 2,8 méteres vasbeton-talpon állnak majd. A magasépítés az igazi jóidő beállta után kezdődik, s miután a határidők meglehetősen szorosak — 1972-ben már teljes üzemmel kell működnie a gyárnak —, a beruházás irányítói ismét a fiatalok segítségét kérték, A KISZ Központ} Bizottságának egyetértésével a Baranya megyei KISZ bizottság védnökséget vállalt a BCM felett.

Békés Sándor

intllWlinVlllltBIMIIIlltllWtVtlltlülllllltmiHIHBIIIIIIIllinillltltllHIIItlllltlniltllllMllllllltlllllllllllUllIRlIRIIKtlllitlüNlllllfKllllllltltlHVirtlllltlllllltttlilltlllllllllllillllllllllllllltllllllllillA

Fiam, üljünk le és beszéljünk, mint férfi a férfivel. Ügy érzem, valami nincs rendben nálad. Nem takargatom, egy csöppet sem tetszik nekem, hogy én igazgató vagyok, te pedig segédmunkás. Tehát életed elején már bukott egzisztencia. Tudom, mit akarsz mondani. Én vettelek ki, érettségi előtt a gimnáziumból. Igaz. De tegyük hozzá azt is, miért? Minden évben pótvizsgánál, és az utolsó évben szeptembertől decemberig 16 egyest szedtél össze.

(Apám prédikál. Lehet, hogy őszintén sajnál és igazat akar mondani, de lényegében én sajnálom őt, mert ez nem sikerűd neki. Segédmunkás vagyok. Ez nem szégyen, csak kellemetlen, és nehéz a meló. Szakmát nem tanulhatok, csak a katonaság után. Az öreg lusta volt nyomkodni az ügyet. Persze, most úgy adja elő, hogy ő nem vesz igénybe protekciót. Én nem szégyellem a munkát. ö szégyelli. A munkásigazgató. Ha bemegyek az irodájába a melós szerelésemben, látom, kiutál onnét. De ki előtt szégyell? A kis fekete titkárnője előtt. Egész jó kis csaj. Sokkal reálisabb, mint az öreg. talán még táncolni is eljönne velem. Tegez engem, a segédmunkást.)

—■ Tizennyolc éves vagy, és nekem fájdítod a szívemet. Rossz úton jársz, hidd el. De sajnos, mindig ilyen voltál. Megszokhattam volna már. Segíteni szeretnék neked, de te nem hagyod. Egyszerűen nem lehet hozzád férkőzni. Már gyerekkorodban is ilyen voltál, akkor sem lehetett. Emlékszem, tízéves korodban már dohányoztál. Tizenkétéves korodban egy hétre et- bujdostál. Akkor a gyermek- védelem Kalocsára akart vinni. Nem engedtem, hátha megjavulsz. Tizennégy éves korodban galerit szerveztél, a kopaszok bandáját. Most akkora a hajad, mint egy oroszlánsörény. Akkor kopaszra vágattad. És levelet írtatok Csekő Laci bácsinak Münchenbe. Az én fiam. a kommunista vezető fia a Szabad Európának levelet ír. Megáll az ember esze és ücsörög.

„Kedves Laci bácsi, itthon a rendőrség mindenkit megver, apám kommunista, anyám is, de én szeretnék Nyugaton élni. mert az elvem egészen más. Az apám igazgató, a nyáron kivisz magával Bécsbe, ott lelépek, és jelentkezem Laci bácsinál. Addig is tessék küldeni egykét Beatles-számot. Címünk: Az elnyomottak Magyarországa, a kopaszok bandája.” Jó kis hecc volt, mi?

Elbujdostam, jó vicc. .Vasbottal vert egy fél óráig. Miért maradjak én ilyen házban? Igenis Nyugatra akartam menni, mert ott nem verik az Nem

sikerült. Írtam a Szabad Európának, persze. hogy jó hecc volt Azért sajnáltam az öreget, kellemetlenségei voltak a rendőrségen. Tudom a levél erős volt. Dehát tényleg csak hecc volt, röhögnöm kell.)

— Egy kicsit mindig bohóc voltál, fiam. És mert nem tudtál az eszeddel feltűnni, hát a viselkedéseddel próbálkoztál. És a barátaid, istenem, rossz rájuk nézni. — Ügy szeretném, ha nem ott dolgoznál, nem azok között. Ha lenne belőled valaki. És

te még tüntetsz, hogy segédmunkás vagy. Pufajka, gumicsizma, nyitott ing decemberben... És miért nem vagy KlSZ-tag?

(Nem értem az öreget Valami nem stimmel nála. Azt mondja, legyek KISZ-tag és lebeszél a munkáróL Hallottam november 7-én. amikor dumált Kétszázszor mondta

egy óra alatt, hogy a dicsőséges munkásosztály. Hát én ennek az osztálynak a dicstelen részéhez tartozom? Vagy mást mondunk hivatalosan. ünnepnapokon? És mást itthon — szerdán?)

— Vedd tudomásul, édes fiam, hogy neked csak addig megy jól, amíg én igazató vagyok. A nyugdíjamra nem támaszkodhatsz majd. Mert te nem a segédmunkások élet- színvonalát éled. Keresel ezerhármat, elköltesz kétezret. Egy jó szakmunkás fizetését. Hálátlan vagy, semmit sem becsülsz. Hoztam neked külföldről órát. másnap ösz- szetörted, mert neked a munkában is karóra kell. Kétezerért csináltattál ruhát azt hordod hétköznap is. És szórod a pénzemet. A keserves verejtékkel megkeresett pénzemet.

(A verejték a bársonnyal bevont igazgatói székre hull.

Hazanyomom a dohányt, a szalagot is megnézi. Azt mondja, drága az élet, és elissza. A segédmunkás fizetését Anyámmal balhézik, ha sokat költ a piacon. A faternak ezer forint a havi piacechje. És akkor kioktat... Hagyjuk ezt, Ibolyka...)

— Tulajdonképpen ha őszinte akarók lenni, az

egész életedet nem értem. Felfogásodat, szemléletedet az életről, a dolgokról, a jelenségekről. És ezt a víkend- dolgot sem értem. Négy lány, négy fiú egy sátorban. Tudom, szép dolog a Duna-ka- nyar, meg minden. És mondd: tudják ezt a lányok szülei is?

(Mindennap kitakarítok, begyújtok, elmegyek a boltba bevásárolni és csak azután jön a nagymelóm, amiért fizetnek is. Este dögfára dtan még moziba sincs kedvem menni. Megfürdöm és be az ágyba. Mit tud ez mindebből? Igaz, valamikor munkás volt ő is. de hol van már a tavalyi hó? És akkor azt kérdezi, hogy milyen a szemléletem? Olyan! Ráckevére járok víkendezni, s neki a lányok fájnak.)

— Itt van ez a Jutka, nem mondom helyes, szép kislány. De mondd. fiam, amúgy milyen. őt sem értem. Érettségi előtt áll és állandóan itt lakik nálunk. Az én időmben a fiú járt a lányos házhoz, nem a lány a fiúshoz. Igaz, nekünk több szobánk van, jobban fértek. Mondd fiam, mifélék a szülei? És szeretnélek felvilágosítani, hiszen már felnőtt férfi vagy. A szerelem felelősséggel jár. Ha terhes lesz a lány, el kell venned. Aztán majd nem tudjuk, hogy az érettségi bankettre menjünk-e, vagy a szülőotthonba. Akkor aztán megnézheted magad ezerháromért.

(Ismertem a nőjét, semmi! S hogy bánt az öreg a mut- terral? Egyszer kilestem a nőt. Fél óráig követtem a villamoson. O nem ismert engem, mellé álltam, néztem az arcát, a szemét. Mit akar ez a fatertői és tőlünk? Gonosz ez vagy csak szerencsétlen? Követtem be a presszóba. Egy fiú várta. Felszarvazta az öreget? Vagy már szakítottak? Ki tudja. Az a fiú jobban is illett hozzá. Menő fej volt Figyeltem otthon a fatert. Láttam, szenved az öregfiú. De miért nem válik el, ha szereti azt a másikat? Mi meglennénk nélküle is. Az anyám is kevesebbet sírna.)

— Nehéz természeted van fiam. Nem rám ütöttél. Morogsz, zsörtölődsz mindenért. Mindenről különvéleményed van. és az fals. Tizennyolc éves korodra nincs megfelelő ítélőképességed. Mert mióta abbahagytad az iskolát, nem pallérozod az agyad. Ügy szégyellem. hogy sülttök maradsz.

(Az ember a rokonait nem azért szereti, mert eszük van.

Amikor a múltkor berúgott, beleült a fürdőkádba és elaludt. Aztán megijedt, hogy belefúl és leeresztette magáról a vizet. Ott találtam meztelenül az üres fürdőkádban. Mellesleg most olvasom Goethét de mine1' szívóskodjam. Ügyis neki lesz igaza. Nekem fals a kukkom és bandzsít a fülem.)

— És micsoda örömeid vannak? Hogy engem átversz! Fáj a gyomrod és az orvos ebből kifolyólag megállapítja, hogy magas a vérnyomásod. Száznyolcvan! Tizennyolc éves korban! Persze ezt a munkahelyen beveszik. de én fiacskám, nem. No, fiam, tekints barátodnak, mondd meg, mit vettél be? Persze, te most arra gondolsz, hogy én már öreg vagyok, és nem értem meg a fiatalságot. Hidd el. én is voltam fiatal. 'Tudom, nehéz a munka, súlyos a szerelem, kell egy kis pihenő. De miért akarsz becsapni engem, az édesapádat?

(Ha másnapos: telefonál a gyárba, hogy a minisztériumban tárgyal. Pedig neki nem a hideg esőben kell a vasakat fogdosnia. Gőzfűtés, még a WC-ben is. és neonfény. Feketét főz a titkárnője. Vajon, ha őt kérdeznék, mit válaszolna, miért teszi? Szeretem az öreget megbocsátok neki. elfogadom a hibáival együtt, mert ő az én apám és én a fia vagyok. De néha őrültül ki tud borítani. S vajon ő szeret-e engem?)

— Állsz itt fiam, mint egy faszent. Beszélek hozzád, papolok a nagyvilágba, és egy szót sem szólsz. Hát nincs neked semmiről véleményed?

SUBA ANDOR:

APÁK és FIUK