Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-31 / 175. szám

IMS. Jűfttts »4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Miért fizethetnek többet ? A termelőszövetke­zeti tage* és alkalmazot­tak rendszeres munkája az állami vállalatok termelő műhelyeiben különösen ki­élezte a két szektor dolgozói­nak bérfeszültségeit A ter­melőszövetkezetek élelmes vállalkozói gavallérosan. néhol 3—5 forinttal is ráli­citáltak az iparban szokásos bérekre, s ezzel magukhoz édesgették a szakmunkáso­kat a segédmunkásokat; könnyen fizethettek egy-egy átlagos képességű szakmun­kásnak akár 13—14 forintot is óránként, hiszen a terme­lőszövetkezet ennek az ösz- szegnek két-háromszorosát is megkapta a vállalattól. ..Tőlünk a vállalat az egy forint órabér emelést is saj­nálja. a vendégmunkásokért viszont 30—40 forintot is fi­zet a tsz-nek óránként” — így panaszkodtak a helybeli­ek. A szóbanforgó 30—40 fo­rintos óránkénti térítés — ezt. persze, a munkások nem tudhatják —. nem a vállala­ti béralapot, hanem a terme­lési költségek egyéb téte­leit terheli. A bérköltségek ugyanis a termelés más költ­ségeinél lényegesen szigo­rúbb ellenőrzés és szabályo­zás alá esnek. A bérköltsé­gek után például adót és közterheket fizetnek a vál­lalatok az államnak. Ezenkí­vül a bér növekedés levo­násra kerül a részesedési alapból is. (Vagyis a bérfej­lesztés végső soron az év vé­gi nyereségrészesedést csök­kenti.) Ékre a szigorú szabá­lyozásra azért van szükség, hogy a bérek semmiképpen ne növekedjenek gyorsabban, mint a fedezetül szolgáló fo­gyasztási javak, árualapok. A népgazdaság lehetőségeit, erőforrásait meghaladó bér­emelések óhatatlanul áruhi­ányhoz. inflációhoz vezetné­nek. Egészen más elbírálás •alá esik a termelési költség azon feltétele. amiből a tsz-ek által végzett „bérmun­kát- ts fizették és fizetik még egyelőre. Miért fizethet a terme­lőszövetkezet többet a mun­kásaknak? — ez a következő kérdés. A választ kezdjük azzal; az állami vállalatok, a nyereség, a termelőszövetke­zetek a bruttó jövedelem növelésében érdekeltek. Vagyis eltérő a különböző szocialista szektorhoz tarto­zó üzemek érdekeltsége. A tsz-ek értékesítési árbevéte­leikkel (miután levonták be­lőle . a felhasznált anyagok értékét, az állóeszközök pót­lására szolgáló amortizációt) szabadon rendelkeznek. A bruttó jövedelemből eleget tesznek fizetési kötelezett­ségeiknek (például adót fi­zetnek). a fennmaradó részt viszont belátásuk szerinti arányban fordíthatják a ta­gok. az alkalmazottak mun­ka szerinti díjazására, tarta­lékolásra. illetve a termelés bővítésére. Más fogalmazással; a ter­melőszövetkezetek jövedelem szabályozása kötetlenebb, mint az állami vállalatoké, mert az felel meg jobban a szövetkezeti tulajdon formá­nak. gazdálkodásuk színvo­nalának. Mivel a termelő- szövetkezetekben nincs bá­zisbér színvonal szabályozás, az alkalmazottak „kölcsönzé­séért” kapott „bruttó jöve­delemből” könnyűszerrel emelhették a bérmunkára át­engedett tsz-alkalmazottak bérét, a mezőgazdasági üzem­nek még így is marad hasz­na a vállalkozáson. Nyilván­való a helyzet fonáksága, a gyári tsz-alkalmazottak ál­tal okozott bérfeszültségek, főként erkölcsi, de részben anyagi kára. Az eset kap­csán — tegyük hozzá, he­lyesen — most nem a szö­vetkezetek bruttó érdekelt­ségét számolják fel. hanem a tsz-ek és az állami válla­latok között kötött munka­erő átengedésre vonatkozó visszás szerződéseket érvény­telenítik. Az irányító mm vek egyébként állami támogatá­sok. hitelek nyújtásával, ke­retszabályokkal és más mó­don megfelelően befolyásol­ják m tsz-ek személyi jöve­delempolitikáját Így a tsz- tagság jövedelme általában a végzett munkával arány­ban. a népgazdasági tervek­nek megfelelően alakul, le­hetővé téve a mezőgazdasági termelés fokozását a haté­konyság növelését _ K. L Kis községek nagy gondja Megtartani a f iatalokat Ballag már a vén diák to­vább. tovább... — éneklik az iskolától búcsúzó nyolca­dikosok. És a nyolc éven át gyűjtött tudásukkal mind­egyikük tovább megy a ma­ga útián. Van. aki az előre, céltudatosan kijelölt úton. van. aki még nem tudja mer­re is vegye az irányt A to­vábbtanulást. vagy a mun­kát válassza? A tiszaderzsi és a tisza- szentimrei községi tanácsok vb elnökeivel, vb titkáraival, illetve az általános iskolák igazgatóival beszéltünk a helybeli 14—15 évesek tanu­lási és munkalehetőségeiről. A két egymáshoz közelfekvő községben érdekesen ellent­mondó megállapításokat hal­lottam. Tiszaszentimrén panaszko­dott a vb-titkár: a most vég­zett nyolcadikosok közül csak ketten jelentkeztek mezőgazdasági tanulónak a helyi tsz-be. a többiek Kar­cag. Kunmadaras. Tiszafüred középiskoláiba pályáztak. — nagy részük sikerrel. Mindenki tanulni adná a gyerekét — Sokan erőltetik is. mintha meg akarnák mente­ni őket a fizikai munkától. Az a gyerek pedig, aki ti- zennégyéves korában elkerül hazulról, kulturáltabb körül­mények közé városba, aligha jön ide vissza. Legfeljebb lá­togatóba. Elvándorolnak a fiataljaink. Ki dolgozni, ki tanulni. Az érthető, ha valaki is­kolába akarja járatni a gye­rekét. érettségit, vagv diolo- mát akar a kezébe adni. — többet, mint amennyivel ő indult az életbe. A pedagó­gusok feladata viszont az. hogy a tanulók pályaválasz­tását. a saját és a közösség érdekeinek megfelelően be- folvásolják. Kaptak-e megfe­lelő útbaigazítást, tájékozta­tást a gyerekek és a szülők? S a felvilágosítással páro­sult-e az egyéni tanácsadás? A vb-titkár erre nem tudott válaszolni# Arról sincs tudomása, hogy a tsz kifeitett-e — uram bo- csá! — valamiféle propagan­dát a végzős tanulók meg­nyerésére. A közmondás nemcsak a sült galambra — a munkaerőre is igaz. Nem „száll” magától a tsz-be, utá­na kell nyúlni, ha szükséges oda kell csábítani. Az ígéret szép sző--, de ha csak ígéret marad, s a fiatalok nem ta- láliák meg a számításaikat, otthagyják a tsz-t. más, job­ban fizető munkahely után néznek. Nem elég tehát sopánkod­ni. hogy fogy a falu. s egy­re kevesebb az otthonmara­dó fiatal. Tiszaderzsen más a helyzet Az iskolaigazgatónak. a a községi tanács vb elé ter­jesztett beszámolójában ol­vastam; a most végzett nyol­cadikosok szüleinek többsége nem akar áldozatot hozni a gyerek távolabbi jövőjéért Nem taníttatják tovább. El­sősorban a lányokat nem. A negyvennyolc végzett tanuló­nak 56 százaléka töltötte ki a jelentkezési lapot. ebből csak hat a lány. Az igaz­gató szerint sok szülőben él még az a szemlélet hogy a lány gyűjtsön „staférungot” és menjen férjhez. Így az­tán Tiszaderzsen nem volt hiány * termelőszövetkezet­be jelentkezőkből. Hogy ez jó. vagy nem? A nők álta­lában a kertészetben helyez­kedhetnek el. idényjellegű munkára, mert a téli hóna­pokban nem tudják megol­dani a folyamatos foglalkoz­tatásukat. Átlagkeresetük is jóval elmarad a városban, az iparban dolgozók keresete mögött A lánvok továbbtanulásá­nak problémájához hozzá kell fűzni azt is. hogy a hat jelentkezőből egyet sem vet­tek fel a megjelölt iskolák­ba. pedig valamennyien jó­rendű tanulók voltak. A vb- elnök szerint örvendetes, hogy a fiúk szép számmal választották a mezőgazdasá­gi szakmákat; gépszerelő, gépvezető ipari tanulóként 11-en, kereső család­tagként tizenkilencen helyez­kedtek el a Kossuth Tsz-ben. De a jelentkezési listán meg­található a pék. a postás, a kőműves szakma is — ami a helyes, széles körű tanács­adásnak. s a pedagógusok jó értelemben vett befolyá­sának tulajdonítható. Tisza­derzsen a továbbtanulás va­lamely szakma elsajátítását jelenti, hiszen általános gim­náziumba mindössze egy fiú jelentkezett. Üzemágakat fejleszteni — Szép. hogy sok fiatal maradt itthon, de annak érdekében, hogy később se menjenek el sok mindenre szükség lenne. — mondja a vb-elnök. Először is folya­matos. biztos megélhetést nyújtó munkaalkalmakat kell teremtenünk. Nálunk iparo­sításról szó sem lehet. A tsz-ben kell a feldolgozó üzemágakat fejleszteni. Az egyelőre anyagi nehézségek­be ütközik. A munkaalkal­makon kívül a művelődési igények kielégítéséért is töb­bet kell tennünk. Igaz. 200 tv és egy ötezer kötetes könyvtárunk van. de hiány­zik a kulturált társas szóra­kozóhely. A régi művelődési ház már összedőléssel fe­nyeget. a* újnak pedig — amely a tsz-szel közös be­ruházásunk — még csak a tervei készülnek. Talán a kö­vetkező ötéves tervben fel­épül. Máshonnan vonjuk el Inkább a pénzt, mert állni szeretnénk a versenyt a vá­rosok. s a fejlettebb közsé­gek csábításával. Törekvésük helyes és idő­vel meghozza a gyümölcsét is. Ezért érdemes a tiszader- zsiek példáját a tiszaszent- imreieken kívül más. hason­ló gondokkal küszködő köz­ségeknek is megszívlelni. — HM — Országos értekezlet az áruellátásról A Belkereskedelmi Mi­nisztérium szerdán országos értekezletet tartott a G eltért Szállóban. Keserű Jáno&né miniszterhelyettes tájékoztat­ta a megyei tanácsok vb el­nökhelyetteseit, kereskedelmi osztályvezetőit az országos áruellátás helyzetéről, az el­ső félév során tapasztalt hiányosságok megszüntetésé­re hozott intézkedésekről. A miniszterhelyettes el­mondotta, hogy a kereske­delem összességében eleget tett feladatainak, a megnöve­kedett vásárlóerőt jelentős árufedezettel lekötötte. Egyes cikkcsoportokat vizsgálva azonban mind a vásárlási lehetőségek, mind pedig a minőség és a választék te­kintetében jócskán akadtak hiányosságok. Bár már a tervkészítés során számoltak azzal, hogy egyesi cikkekben — például a sertéshús, sze­mélyautó, stb. — nem tud­ják követni a keresletet, a feszültség a vártnál is job­ban növekedett. Az ellátás hiányosságaihoz hozzájárult, hogy a kereskedelmi válla­latok egy része túlzott óva­tossággal nem kellő körül­tekintéssel rendelt s így olyan cikkekből js. amelyek­ből pedig zavartalan ellátást lehetett volna biztosítani, az áruellátás jellemzője a fo­gyasztó árszínvonal is, amely az év első hat hónapjában 1,7 százalékkal emelkedett, különösen az idényjellegű élelmiszerek és a ruházati cikkek drágultak. A ruházati holmik áremelkedéséhez nagyban hozzájárultak egye­bek között az év elején be­vezetett vámok, s egyes im­portcikkek árának emelke­dése, amelyet a vállalatok igyekeztek telies mértékben a vevőkre áthárítani. Ár­emelkedés* okozott a tartóz­kodóbb beszerzési politika is. A kereskedelem a követ­kező félévre változatlanul éllénk kereslettel, a forga­lom további 9 százalékos nö­vekedésével számol. Ehhez a vállalatok második félévi felkészülését kedvezőbbnek ítéli meg a minisztérium. Tudnivalók a gyermekgondozási segélyben részesült anyák gyermekeinek óvodai felvételéről és neveléséről A Művelődésügyi Minisztérium állásfoglalása A gyermekgondozása se­gélyről, illetve annak kiter­jesztéséről szóló kormányha­tározat nyomán várhatóan jelentős mértékben növekszik az óvodai elhelyezésre jogo­sult és évközben különböző időpontokban felvételt igény­lő, a családokból közvetle­nül óvodába lépő hároméve­sek száma. Ezek a kicsinyek kevésbé edzettek, fertőtó be­tegségekre hajlamosabbak, mint bölcsődéből átkerült társaik, ezért minden tekin­tetben fokozott törődést, gon­dozást, védelmet kívánnak. Ezzel kapcsolatban a Műve­lődésügyi Minisztérium állás- foglalást adott ki, amelyet megküldenek az illetékes szakigazgatási szerveknek. Ezek gondoskodnak majd arról, hogy az érintettek megismerjék az állásfoglalás tartalmát és a helyi körül­ményeknek megfelelően in­tézkedjenek. Eljuttatják a do­kumentumot a társ főhatósá­goknak, valamint az óvónő­képző intézeteknek is. A minisztérium közokta­tásügyi főosztályán elmondot­ták, feltétlenül szükséges, hogy az óvodák kellő időben felkészüljenek a gyerekek megfelelő fogadására, elhe­lyezésére, gondozására, neve­lésére. A tanácsok feladata, bogy biztosítsák ehhez a fel­tételeket. Fontos, hogy a tanácsok már az 1969—70-es tanév elején hívják fel az érdekelt szülőket arra: felvételi igényüket jelent­sék be a körzetükhöz tar­tozó óvodában, közöljék, mikor esedékes gyermekük óvodai felvétele és vétes­sék előjegyzésbe, az óvónőkre vár, hogy meg­látogassák az előjegyzett gyermekeket és a környezet­tanulmány alapján segítsék a felvételi jogosultság igaz­ságos elbírálását. A gyermekgondozási sza­badságról munkába visszaté­rő anyák gyermekeit az óvo­dák tanév közben is fogad­ják. Ennek következtében előreláthatólag már az 1969— 70-es tanév során több ezer hároméves kisgyermeket vesz­nek fel. Felvetődött — folytatták a tájékoztatást — mi történik akkor, ha a gyermekgondozá­si segély folyósításának le­telte után, vagyis a gyermek két és fél éves korában az anya ismét munkába áll. Ez nem okoz problémát, hiszen az óvodai törvény értelmében lehetőség nyílik ezeknek a gyerekeknek óvodai felvéte­lére is. E kicsinyek tömeges méretű elhelyezésére, meg­felelő gondozására azonban az óvodák még nincsenek kellően felkészülve, tehát az ilyen jellegű igényeket egyelőre csak nagyon indo­kolt esetben tudják telje­síteni. A felvételek lebonyolításá­nál a jövőben is az óvodai rendtartás előírásai szerint járnak el. A felvételre való jelentkezés időpontja válto­zatlan, vagyis — a korábbi évek gyakorlatának megfe­lelően — szeptember első hete. A felvételek ügyében szeptember második hetében döntenek, s ezt követően ha­ladéktalanul értesítik a szü­lőket, hogy a felvett gyere­keket már a tanév kezdeté­től bevihessék az óvodába. Ezúton is felhívják a gyermekgondozási segélyben részesülő édesanyák figyel­mét, hogy ha munkába állásuk csak tanév közben lesz esedékes, akkor is már szeptember­ben jelentsék be igényü­két gyermekük óvodai el­helyezésére, mert csak így tudják meg­tervezni az óvodában a várható létszámot. Ez a je­lentkezés viszont még nem azonos a felvétellel, amiről a felvételi bizottság később dönt a jogosultság sorrend­jében. Á határozott fellépés bizalmat szül Beszélgetés a jászberényi Vörös Csillag Tsz vezetőivel Minden boldogulás alapja csak a rendes, tisztességes munka lehet. A jászberényi Vörös Csillag Tsz-re nem ez volt jellező. Lapunk június 19-i számában „Párját ritkító felelőtlenség” címmel írtunk arról, milyen fejetlenség uralkodik a szakvezetők kö­rében, s mint eszi meg a gyom a közös birtokot. Újó­lag levél szólított bennünket Berénybe. Hájas László írta Űjerdőből, az ottani brigád megbízásából. Azt mondja még mindig nincs rend. S attól tart. hogy a minden év­ben elhangzó ígéretből, mi­szerint jövőre minden más­képp megy, az idén sem lesz semmi. Felkerestük a szövetkezet vezetőit. Inges János elnö­köt, Gubicz János párttitkárt kérdeztük meg, milyen in­tézkedéseket tettek, mi volt a hatása, milyen a kilátás, hol tart most a Vörös Csil­lag Tsz? — Mindent bepótolni kép­telenség, de a változás nagy — kezdték. Mint a Néplap olvasói előtt ismert is, a tör­téntek után Török Imre, volt főagronómust és Soós László gépesítési csoportvezetőt a vezetőség felmentette tisztsé­géből. Ezt követően brigád­gyűléseket hívtunk össze, ahol őszintén elmondtuk a valóságot, szót értettünk az emberekkel. Kértük vélemé­nyüket és segítségüket. Vé­gül küldöttgyűléssel zártuk le a számonkérési időszakot, s jelöltük meg teendőinket. — A legsürgősebb a nyári betakarítás, a gépek kijaví­tása, a növényápolás meg­szervezése volt. A korábbi mulasztásokból mindent jó­vátenni már nem lehetett, de nagyjából utolértük ma­gunkat. s most rendben a határ. A felelősségrevoná- sok után megváltozott a hangulat és a munkamorál a gépműhelyben is. Ennek köszönhetően a gépjavítás rendesen megtörtént, ezer holdat learattunk anélkül, hogy valami baj lett volna a kombájnokkal. Megy a talajmunka, sőt már 60 hold másodvetésünk van, s még lesz 40. Megtanultuk, hogy a laza­ság eltűrése nem azonos a jóindulattal. Az embereknek tetszik a határozottság, mel­lénk álltak. Ráfizettünk a nagy türelemre. A taggyűlés és a küldöttgyűlés után jó- néhány fegyelmit, pénzbír­ságot, is kiosztottunk. Tud­juk, hogy nem ez az egye­düli célravezető eszköz, de a mi helyzetünkben ez is hasz­nál. Ez kiváltott egy jó ha­tású láncreakciót. Története­sen pénzbírságot kapott az egyik szakvezető, ö befizet­te a pénztárba, de nyomban felelősségre is vonta azt a beosztottját, aki szerinte mu­lasztott. A legnagyobb nyereség, hogy tagjaink felismerték, eljött a rendes munkavégzés ideje. Látják szándékunkat, s áldozatokra is képesek. — A szövetkezetben javul a a hangulat, jobb kedvűek, bizakodóbbak az emberek. Megnyugtató, hogy a megfe­lelő termés < meg van, s a tervezett jövedelmet fizetni tudjuk, ha közbe nem jön valami csapás. Félünk az őszi nagy munkától, mert nálunk szőlő, gyümölcs, őszi betakarítás, őszi vetés, min­den egyszerre jön. Üj gépe­ket venni snem tudunk, s ezért nagyon lelkiismerete­sen kijavíttatjuk meglévő, bár már elavult gépeinket. Számítunk az iskolák bese­gítésére is. Elkezdődott a jövő évi terv kialakítása. Gyűléseken be­széljük meg az emberekkel, melyik brigád milyen terme­lést ajánl, mit vállal, s esze­rint alakítjuk ki az üzem termelési szerkezetét. Baj. hogy még mindig nincsenek újak a leváltott szakvezetők helyén. A termelést jelenleg az elnök Irányítja. Ez nem tartható sokáig. A leendő főagronómus személyéről — már döntött a párttaggyűlés, hogy ajánlja a gazdaságve­zetőknek. Zavaró, hogy el­terjedt: a leváltott agronó- must visszahelyezik. — Mi azonban bízunk a törvényes­ségben. A legutóbbi — a július 25-1 — párttaggyűlés értékelte a szövetkezet helyzetét. — A kommunisták megerősítették a gazdaságvezetők intézke­déseit, s kimondták, segíte­nek a jó hangulat kialakítá­sában. Akiknek nem nézünk el semmit, azok most persze kifogásokat keresnek. Mi mindenki bírálatát meghall­gatjuk, de az a véleményünk, hogy most az összefogásnak van helye. Annak már nincs értelme, hogy továbbra is azt hánytorgassuk, ami volt: Mindannyiunknak azon kell munkálkodnunk, amink ter­mett jól betakarítsuk, s a jövő évet jól előkészítsük. B. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom