Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-31 / 175. szám

i SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I960. Július M, A bakteriológiai fegyverek boszorkánykonyhái Fort Detrick „kutatóintézet­ben’’ kétezer ember, köztük Ill A világsajtóban július el­ső napjaiban napvilágot lát- tk az első jelentések arról, . .ogy az amerikai hadsereg titokban nagy * erejű vegyi- fegyverekkel kísérletezik sű­rűn lakott nagyvárosok kör­zetében. A nyilvánosságra kenuit ■datok szerint az amerikai főváros közelében fekvő Az USA-ban a második világháború után néhány esztendővel meggyorsították az új vegyi- és biológiai fegyverfajták létrehozását és évről évre egyre nagyobb összegeket fordítottak a kí­sérletekre. Hivátalos adatok szerint a mérgező fegyverek előállítására folyósított ösz- szegek az 1958—1959-es pénzügyi évben 35 millió dollárra emelkedtek és 1966- ban már elérték a 300 mil­lió dollárt. E „hivatalos” adatok nyilvánvalóan nem n valóságos helyzetet tükrö­zik. amit bizonyít az is, hogy az amerikai sajtóban meg­jelentek olyan értesülések is, melyek szerint 1969-ben csu­pán Edgewoodban 429 mil­lió dollárt használtak fel vegyi fegyver előállítására. A vegyi- és bakteriológiai fegyver-kísérletek irányítását végző különleges parancs­nokság és a legnagyobb ku­tató központ a Maryland ál­lambeli Fort Detrick-ben székel. A modem „kutató intézetet« egy 25 évvel ez­előtt megszüntetett repülő­téren építették feh A bázi­son kétezer emiber — közöt­tük 500 tudományos kutató — dolgozik. A lépcfene, a pestis, a sárgaláz kórokozói­val folytatott kísérletekre 700 ezer kísérleti állatot használnak fel évente. Itt foglalkoznak a „veszélyte­len” gázokkal is. A DM ne­vű gáz például hányást, he­ves fejfájást és kiütéseket idéz elő. A BZ megfosztja áldozatát tájékozódó képes­ségétől és a rendkívüli fá­radtság mellett teljes szel­lemi zűrzavar érzését kelti benne. Az említett kísérleti tele­peken'dolgozó tudósokon és kutatókon kívül az VSA több mint 50 egyetemén folyik a mérgező hadviselési eszközök kutatása, kifejlesztése és tö­kéletesítése. 1968-ban például az egyetemek 665,3 millió dollárt kaptak az USA had- r gymmisztériiumától e kuta­tások céljaink. Az amerikai biológiai és vegyi fegyver kipróbálásának központja Dngway. Ez a ka­tonai gyakorlótér Utah állam nyugati részér» egy sivatag­ban fekszik. A világ 1968 tavaszán szerzett tudomást az itt folyó titkos kísérle­tekről. Utah államban kato­nai repülőgép húzott el a „Koponyák Völgye” felett és másnap több ezer elhullott birka teteme feküdt a kopár, sziklás völgykatlanban. Tel­jesen épnek, sértetlennek látszottak, legfeljebb vég­tagjaik szokatlan görcsös merevsége tűnt fel a szem­lélőnek. a boncolás nem tá­lát bennük mérget, csak annyit állapított meg. hogy belső szerveik duzzadtak a sok vértől, szívük is kitágult állapotban bénult meg. te­lítve sűrű. barnás-vörös al­vadt vérrel. A légutak és a tüdő sűrű, habos nyákkal volt teli, A károsult gazdák nem nyugodtak bele a „rejtély­be” és firtatni kezdték: mi lehet az összefüggés az állat- hullás és a „Koponyák Völ­gyétől’'’ alig tíz kilométer­nyire fekvő Dugway-katonai kísérleti telep működése kö­zött? Messze környéken ag­gódtak ugyanis amiatt, hogy a telepen idegméreggel, har­ci gázokkal foglalkoznak amerikai és német szakem­berek. (Utóbbiakat az ame­rikai hadsereg a második nil fi. rtháború végén ejtette ■foolyul és ide mentette át, saját céljaira.) sok mikrobiológus dolgozik pusztító erejű baktérium- fegyverek tökéletesítésén. Az intézet vezetői a Wa­shington Pástnak adott nyi­latkozatukban beismerték: egyebek között a lépfene, a tularémia, a kolera, a bru­cellózis, a papagájkor, a hús­mérgezés, a járványos agy­velő gyulladás, valamint a gerinchártya-gyulladás kór­okozóival kísérleteznek. Végül is kiderült: a lege­lésző juhok valóban a had­viselés leggyilkosabb új tí­pusú anyagainak, az ideg­mérgeknek estek áldozatául. A kártevést a Pentagon is elismerte és megfizette a gazdák veszteségét. Az amerikai szakértők ki­dolgozták és kipróbálták Utah államban és Alaszká­ban a vegyi- és biológiai fegyver bevetésére szolgáló rendszerek egész komplexu­sát: irányítható rakétákat, beporzást végző repülőgépe­ket (pilótanélküli gépeket is) kazettás légi bombákat, tü­zérségi lövedékeket, aknákat, kézigránátokat A Sergeant rakéta biológiai rakétafejét például úgy konstruálták meg, hogy a megadott ma­gasságban önműködően ki­nyitva kiszórja a mikrobákat. A halál nélküli háború 'Az USA hadserege a ve­gyi- és bakteriológiai fegy­vert a gyakorlatban is al­kalmazza a vietnami nép el­len folytatott szennyes há­borúja során. Ez a vegyi háború 1958. december 1-én a Phu Lóiban elkövetett bűncselekménnyel kezdődött E koncentrációs tábor 6 ezer foglyát az amerikai katonai „tanácsadók« utasítására megmérgezték. Az akciót Ho Van Dán, a saigoni had­sereg hadnagya irányította, aki az USA-ban kapott kü­lönleges kiképzést. Azóta a vegyi eszközök alkalmazásának méretei Dél- Vietnamban állandóan nö­vekedtek. A hatvanas évek elején a Pentagon megkezd­te a „Ranch Hand” fedőnév­vel jelölt részletesen átgon­dolt művelet végrehajtását. Ennek az a célja, hogy a termés és a növényzet el- pusztítása révén a dél-viet­nami népet éhínségre kár­hoztassák, s hogy a partizá­nokat megfosszák természe­tes búvóhelyüktől. A műve­let végrehajtására erős ha­tású, az emberekre, az ál­latokra nézve mérgező vegy­szereket használtak fel. Az amerikai parancsnok­ság azt tervezi, hogy a fel­szabadító erők által ellen­őrzött területein az életai- szerkészletek megfertőzésére is bakteriológiai eszközt al­kalmaz. Tompkins, a Busi­ness Week című folyóiratnak a Pentagonnal szoros kap­csolatban álló egyik szer­kesztője „A harmadik világ­háború fegyvere” című köny­vében ismerteti az élelmi­szerkészletek elpusztításának tervét az olyan térségekben, amelyeknek lakossága a par­tizánokat támogatja. Esze­rint az élelmiszerkészleteket úgy semmisítik meg, hogy a levegőből gombasporákat, növényi kártevőket és ha­sonló pusztító eszközöket szórnak le. Az amrikai propaganda ki­tartóan hangsúlyozza: Viet­namban nem mérgező harci anyagokat, hanem közönsé­ges „rendőri eszközöket« — könnyeztető gázokat és nem halálosan mérgező új ideg­bénító anyagoikat — alkal­maznak: amelyek állítólag csupán ideiglenes hatást gyakorolnak az emberre és ennélfogva lehetővé teszik „a halál nélküli háborút”. Ez szemen szedett hazug­ság. A tények egészen mást bizonyítanak. Ste wen Rose angol biokémikus 1968 nya­rán kijelentette, hogy Dél- Vietnamiban több mint 300 személy ptisztult el könny­fakasztó gáztól. Dr. Yoshitaro Hirano japán tudós a Kuku- sai Boek című folyóiratban megírta, hogy csupán 1964- ben 30 ezer vietnami nő, öreg és gyermek pusztult el mérgező anyagoktól. (Folytatjuk.) K. 3. Űj lakó az állatkertben Három évtizeddel ezelőtt volt utoljára látható orrszarvú a budapesti állatkertben. A közelmúltban az igazgatóság­nak sikerfiit egy fiatal példányra szert tennie. Tecu, az 5—6 mázsás „csűri” most naponta egy órás viselkedési tanfolyamra jár, hogy elfogultság nélkül fogadhassa lá­togatóit. Az eredmény ime nem késik: a kezdeti tartóz­kodás után az állatkert legújabb lakója is kimerészke­dett kifutójába. (MTI foto) Az amerikai hadsereg titkos arzenáljai Gyermek­cipőben A Ságvári Endre Megyei Művelődési Központ Ady termének színpadán két pár gyermekcipő csoszog. Jön Krumpli és Pityóka, a hét kis póruljárt bohócjelölt. Méhes György gyermekjele­nete azt a tanulságot sugall­ja. hogy tanulni kell min­denféle pályához. Simó Józsi és Dénes Sanyi meg is fogalmazza ezt, ami­kor a próba szünetében ar­ról beszélgetünk, hogy a be­mutatón vajon sikert arat­nak-e a velük egykorú kö­zönség előtt. A szolnoki Beloiannisz úti iskolások ^Suli-buli” című előadásukkal a téli szünet­ben nagy sikert értek el. Nyáron még hosszabb a szünidő, sok a naközis... miért ne lehetne r— főbb iskola bevonásával — gyer­mekszínpadot alakítani...? Dénes Pál. a Ságvári Endre megyei Művelődési Központ előadója nem állt meg a kérdésfeltevésnél. (Itt a pró­bán, most ő helyettesíti Bo­ros Zoltánnét. a kis színját­szók vezetőjét.) A bizonyítványosztások Idején már folytak a tehet­ségkutató versenyek az út­törőházban. Ott választották ki azt a tizenkét pajtást, akik jelenleg a színpad tag- M _ _ _ _ Sajnos d bemutatót el kellett halasztani. Sok gyer­mek ment el üdülni, az előre megbeszélt időszakon túl — ígv aztán akadoznak a pró­bák... Remélik, hogy a kö­vetkező próbán mindenki itt lesz... Várják már őket a szolnoki, a mezőtúri, túrkevei. újszászi, martfűi úttörők! Azt tervezik, hogy egy-egy iskolában az évmiitő ünne­pélyen is fellépnek majd. Reméljük, hogy a gyer­mekcipőben topogó kis együttes — tehetségben, ta­pasztalatokban — megizmo­sodik. majd. Várjuk a jövő hétre ter­vezett bemutatót! •— Obenberger —* Megjelent a Fáklya legúj’abb száma Vetőmag műanyag-szalagban Az angliai Cambridge-ben a kapásnövények és zöldség­félék ültetésének új techno­lógiáját próbálták ki A ve­tőmagot gyárilag két mű­anyag-szalag közé nyomják, meghatározott táv-közökben. A szalag még száraz időjárás esetén is egy óra alatt szét­esik és a magok kiszabadul­nak, A hengerre tekert sza­lag lecsévélésére és a szalag talajbajuttatására egyszerű konstrukciójú vetőgépeket használnak, amelyek munka­sebessége óránként 8 kilo­méter. A módszer fő előnye az, hogy szabálytalan formá­jú vetőmagot (pL répa, vagy salátamagot) nagy pontos­sággal és a szokványos gépi módszereknél kétszerte na­gyobb sebességgel lehet ki­ültetni. Füstpreparátum füstölés helyett A lengyel közmondás sze­rint „ahol nincs tűz, ott füst sincs”. — Erre a mondásra azonban rácáfolt a varsói húsipari kutatóintézet két munkatársa, akik több éves kísérletezés után feltalálták a „tűznélküli füstöt”. Találmányuk lényege, hogy a húsok füstöléséhez haszná­latos füstből kivonják azt az anyagot, amely az élelmisze­rek tartósításához szükséges. Ezt a terméket mikroszkó- pikus mennyiségben hozzá­adják a húshoz, sajthoz: — vagy kolbászhoz. Az ilyen árukat nem kell többé füs­tölni, A preparátum nem csupán a jellegzetes füstölt ízt biz­tosítja, hanem a szokásosnál hosszabb Időre tartósítja az élelmiszert. A disznózsír pél­dául ilyen preparátum hoz­záadásával tíz évig eltartha­tó, mert a termék bakté­riumölő hatású. Egy kilo­gramm, 25 tonna füstölt kol­bász ellőállításához elegendő. Kolbász baromfihúsból Az Egyesült Allamok-beli Cornell Egyetemen kísérlete­ket folytattak azzal, hogyan lehetne baromfihúst kolbász alakjában fogyasztani. Számos kísérlet után az alábbi receptben állapodtak meg: Font % 1 font=0.45 kg Lebőrőzött nyers hús 45 41.5 Főtt hús 10 9.2 Bőr 10 9.2 Zúza és szív 25 23.1 Baromfizsír 10 9.2 Só 2.5 2.3 Fűszerek 6 5.5 összesen: 108.5 100.0 A fűszerek: zsálya, papri­ka, bors. A kísérletek alatt számos kérdést tisztáztak. Megálla­pították, hogy az egész ba­romfi kicsontozása igen munkaigényes és költséges. Ezért csak azokat a részeket csontozzák ki, ahol ez gyor­san elvégezhető, a baromfi többi részét pedig megfőzik; Ilyen főtt húsból, 9.2 száza­lékig terjedhető mennyiség adható a készítményhez anélkül, hogy a végtermék minőségét hátrányosan befo­lyásolná: A 23.1 százalékban szereplő zúza és szív tetsze­tős külsőt ad a készítmény­nek. A tölteléket ehető mű­anyagbélbe töltik. A tárolási kísérletek is kedvező eredménnyel jártak. Bár a baktériumszámlálások nagy értéket eredményeztek; ezek nem haladták meg az ugyanolyan korú sertéshús­kolbász vizsgálati eredmé­nyeit. A baromfihús-kolbászt is fagyasztott állapotban tárol­ják és csak a kiszállítás előtt csomagolják dobozokba. A kiszállítás alatt az áru fel­enged, de a fogyasztásig csak Igen kis mértékben szürkül meg. A kísérletek alapján az a vélemény alakult ki, hogy az új készítménynek a ser­téshúsból készült kolbásszal szemben számos előnye van: olcsó húsból készül: nem avasodik, zsírtartalma ala­csony, emészthetősége na­gyon jó. Tojáshéj szilárdság mérő készülék A színes képekkel gazda­gon illusztrált számból csu­pán néhány érdekesebb írást említenénk. Nagy Mária, az MSZBT főtitkára „Rendkívül hasz­nos utazás’’ címmel nyilat­kozik Szovjetunió-beli útjá­ról, az ott szerzett tapasz­talatairól. A közelgő Lenin- centennáriumimal kapcsolat­ban a lap megkezdte V. Sztyepakov „Lenin és Októ­ber” című írásának közlését, amelyben Lenin szerepét méltatja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom elő­készítésében és végrehajtá­sában. Érdekes képes ripor­tot olvashatunk egy moszk­vai kísérleti lakóházról. A szovjet haditengerészeti flot­ta napja alkalmából egy szovjet búvárhajó életébe nyerünk bepillantást a „Ten­geri őrjárat” című képriport­ban. Beszámolót olvashatunk a moszkvai jégcirkusz bu­dapesti vendégszerepléséről. Kétoldalas képes riport mu­tatja be a gajdari úttörő postahivatalt. A „Mestersé­ges szívbillentyűket tervez­nek” című cikkben a szov­jet orvostudomány egy új kísérletéről olvashatunk. Egy tanulóhajó Föld körüli útjá­ról, a matróztanulók életé­ről a „Vitorlással a Föld kö­rül’’ című kétoldalas színes riport ír. Beszámol a lap a szovjet tudomány éq techni­ka újdonságairól. Találunk a lapban humort, keresztrejt­vényt. filmismertetésí. sport­anyagokat. A lap mellékletként közli A. A. Gromiko külügymi­niszternek a Legfelsőbb Ta­nács ülésén elhangzott ex­pozéja teljes szövegét. Az Egyesült Államok mező- gazdasági minisztériumának egyik osztályán megbízható tojáshéj szilárdságmérő ké­szüléket konstruáltak. Felté­telezik, hogy ezzel a készü­lékkel ki lehet majd válo­Leningrádi agrofizikusok kísérleti tervet készítettek, amelynek alapján öt emeletes üvegházakban hidroponiás módszerrel, futószalagon le­het majd paradicsomot ter­meszteni. A megfelelő mik­roklímát elektromos vezérlé­sű automaták biztosítják, a Egy japán tengeri fuvaro­zási vállalat a világon elő­ször szállított szarvasmarhát konténerekben. Az Egyesült Államokban és Kanadában vásárolt friz és herefordi marhákat külön erre a célra gyártott konténerekben he­lyezték el. Az állatok, ame­lyekből hatot helyeztek el A fekete és fehérbors vi­lágkereskedelme 1968-ban számottevően bővült az elő­ző évihez képest. Indonézia kivételével valamennyi ter­melő ország növelte export­ját. India 18 százalékkal nö­velte kivitelét, s visszasze­rezte korábban elvesztett ve­zető helyét. Sarawak bors­gatni a szilárd héjú tojást to­jó tyúkokat. A gyenge héjú tojások törése évente körül­belül 25 millió dollár kárt okoz az amerikai tojáster­melőknek. napfényt erős fényű lámpák­kal helyettesítik, a talajt pedig tápláló nedvekkel te­lített keramzit pótolja. A nö­vények fejlődésének menet­rendjét betartva — ez az „üzem” megszakítás nélkv' szállíthat paradicsomot. egy konténerben, — kitűnő kondícióban érkeztek meg Japánba. Egy marha szállí­tása 161 dollárba került, te­hát nem többe, mint eddig. A szállítás azonban sokkal rövidebb ideig tartott. Mivel a konténerekben az állatok ellátása lényegesen egysze­rűsíthető, nagy költségcsök­kentésre lehet számítani. exportja 17%-kal, Singapoore-é több mint 75%-kal, Malay­siáé és Singapoore-é együtt­véve 1968-ban az előző év­hez viszonyítva 15 százalék­kal nőtt, főleg Anglia, Kana­da, Pakisztán és az Egyesült Államok és Japán vásárlá­sainak megnövekedése ré­vén* Fut ásza lagrendszerű hidroponiás paradicsomtermesztés Szarvasmarha-szállítás konténerben A bors világkereskedelme

Next

/
Oldalképek
Tartalom