Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-30 / 174. szám
1969. jűlhis 36. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Á strumpádlis, a cselezős, meg a többiek Gondolatok a moszkvai nagy találkozó után Az egység megerősödése — Miért jó itt? — Van tejbegríz! Van autó! Van foci! Van homokozó! — Miért nem jó itt? Csend. Majd egy bátortalan hangocska: — Sokat kell mosakodni! íme az első vélemények két hét után. S a szeretetnek első. őszinte. tiszta seívből jövő gyermeki megnyilvánulása: a kollégium igazgatónőjéhez egyik reggel odaszalad a kis Jancsi, s kezébe nyom egy befőttes gumit. — Ez meg jó lesz magának strumpádlinak. Az igazgatónő azóta táskájában hordja az elnyűtt be- íőttes gumit, amit harisnyatartónak ajánlott fel a kisfiú. És szavaiból kiderül, nemcsak ezt az egy emléket őrzi. , 1. — Az első nap. amikor a szülők behozták a gyerekeket azt mondtam, első este én leszek velük. Akkor még nem tudtam, mire vállalkoztam. Fél hétkor kezdtem a mosdatást és este fél tízkor még mindig csutakoltam a srácokat. Tudja miért? Mert minden új volt számukra: a vízcsap, a hidegmeleg víz... És meg kellett nyugtatni a gyerekeket: ne féljenek, hogy a falból jön a víz: megmutatni. hogyan kell mosni azokat a Diri egérfogacská- kat: megmagyarázni a többségnek. hogy > fogkrém az nem evésre való, s egyeseknek. hogy a WC... Nos, igen. arra ne féljenek ráülni; Országosan is nagyjelentőségű vállalkozást oldottak meg Túrkevén. Ez év június 10-én felavatták az alsótagozatos általános iskolai tanyai kollégiumot A volt idénybölcsőde épületét alakíttatta át a városi tanács. Kedveseit as időjárás as arankának (Tudósítónktól) A csapadékos időjárás miatt a mezőgazdasági üzemek a pillangósok első kaszálása után nem tudtak kellő eredménnyel védekezni az apróbb foltokban jelentkező veszedelmes növényi kártevő, az aranka ellen. — Sajnos, megyénkben a korábbi évekhez hasonlóan a pillangós vetésterületnek 70 százaléka kisebb-nagyobb mértékben fertőzött. A második kaszálás után fokozottabb mértékben jelentkezett az aranka. Elősegítette ezt a nagy meleg is, így július közepére szinte a tetőfokra ért a fertőzés. A növényvédelmi rendelkezéseknek megfelelően a járási, városi növényvédelmi felügyelők rendszeresen ellenőrzik a takarmány és a magtermesztés céljára szánt pillangósok vetésterületét. — Ahol arankafertőzést állapítanak meg, ott — a magtermesztésre szánt pillangósokat kizárják a tenyésztésből, — a takarmány célra termesztendő pillangósok esetében pedig védekezésre szólítják fel a mezőgazdasági üzemek vezetőit. A tapasztalatok általában azt bizonyítják, hogy a legtöbb mezőgazdasági üzemben megkezdték, illetve folyatják az aranka elleni védekezést. A korábban használt Krezonit—E és Aretit helyett — melyeknek várakozási ideje 60 nap — egyre több helyen használják az igen hatásos RePlone-t és Gra- moxnne-t. E két szer szakszerű használata esetén a írninkavééplmi rendszabályok envhébbek és a várakozási idő 14 nap, A megyei tanács pedig 420 ezer forintot adott a kollégium felszerelésére. Miből üzemeltetik majd a kollégiumot? Abból a pénzből, amit évente a most megszüntetett öt tanyai iskola fenntartására fordítottak. A szülők pedig előzetes számítgatások szerint gyerekenként 100 forintot fizetnek majd havonta. 2. Ám a gyerekek életkörülményeiben nem 100 forintnyi értéket jelent a változás. Az pénzben le sem mérhető gazdagodást hozott életükbe. Jelenti a kulturált életet, a világ kitárulkozását szemük előtt, amikor például a televízió műsorát nézik. — Gyerekek, kinek van otthon televíziója? Egy kislány emelte magasba a kezét. — Hányán láttatok már televíziót? Kilenc nyújtózkodó kis kezet számolhattam meg. — No és rádiójuk kinek van otthon? Már több a magasban a kéz. de meghallom az egyik kislány hangját: — Az mi? Talán akad. akj azt mondja mosrt: „Jó. jó. de a kollégiumban nem lesznek olyan szabadok ezek a gyerekek. Otthon úgy szaladozhatnak a tanya körük mint a szilaj kis csikók.” Én láttam ezeket a gyerekeket szaladozni a kollégium udvarán, amikor a jó túróscsusza vacsora után a mosdásig még volt egy szabad óra. Vidámak voltak és felszabadultak. Ezek a gyerekek huszonegyen értelmes arcokkal, csillogó szemekkel, ahogyan egymás után vallottak magukról, a maguk módján, tanyasiak. óvodás korú apróságok. Egy hónapig most kollégiumi előkészítőn vesznek részt, s őszszel azaz szeptember elsején a tanévre beköltöznek éj Haragos érti bér a dinnyés; Nagy darab, borostás férfi. Nem is tudom, hogy vallassam. — A legnagyobb dinnyéje hány kilót nyomott? — Huszonhatot. Tavaly — Mint a kocsikerék. A komám alig bírta kicipelni mikor levette. Oszt még nem is érte meg a fáradtságot, mert nem volt Jó. Fehér dinnyéből 16 kiló volt a legnagyobb. No, annak története van. — Hallgatom; — Beadásos világ járt még akkor, tudja. Nagyrév nem teljesítette a beszolgáltatást. Lezárták. Senki, semmit ki nem vihetett. Már most mit csináljak, ott megy tönkre a termés a földön. Fogtam a nagy dinnyét, bevittem az elöljáróságra. Tudja, hogy van az? Szóval másnap mehettem a kunszenti piacra. — Oda jár? — Oda jártam. — Meg Szarvasra, meg mindenhová. De már ott is termelik. Pedig nekem megszokott kuncsaftjaim voltak a kunszenti piacon. Ha hiányoztam, kerestek. Vigyáztam is rá. Egyszer az történt, hogy a jég megcsapkodta a diny- nyét. Elverte. Egyszerre megért, kényszerből. Tudtam, hogy nem jó. Nem mertem bevinni Szentmártonba, úgy adtam oda egv asszonynak, őt szidják, ne engem. A nagyrévi Béke ég Barátság Tsz dinnyése a 63 esztendős Baló Lajos. Lenn, a Tisza-nart alatt zöldell a dinnyeföld. öt hold. Kérdezem mennvit terem? — Olyan 260 mázsát. — Az öt hold? >— Menjen már. Jól is nézotthonukba. Mert ősszel számukra is megkezdődik az iskola, az az időszak, amelytől kezdve már élete végéig mindig van gondia az embernek. 3. S hogy a tanyasi gyerekek maguk is tudják, felmérik, mit jelent a róluk való ilyenféle gondoskodás mutatja: ebbe a túrkevei kollégiumba most nyáron az egyik kislány a kis Acsádi Magdi, hetedik osztályos. minden este bekerékpározik „ tanyáról. Segít megmosdatni a leendő kisiskolásokat. Ott alszik velük, és reggel, amikor azok az óvodába mennek. hazakerékpározik a tanyára. önként vállalta ezt a munkát. —■ Miért csinálod? Óvónő akarok lenni. Szeretem a kicsiket. Azt akarom. hogy minél előbb meg- S'mVin-'ak a kollégiumban, ahol én is nagyon szeretek. Bizony, mi tagadás. első este a kis Zoli azt ígérte Ráez Jánooné igazgatónőnek: — Én úgyis kicselezem magát. Amikor elszunyókál, maid megszököm. — Nos. Zoli? Mea akarsz méa szökni? A gyerek válasza két hét után csak nevetős fejrázás: ..Majd hazavisznek, ha letelik az idő”. Sorolhatnék még érveket a kollégium mellett; jobb lesz a tanyasi gyerekek tanulmányi átlaga. rendszeresen résztvesznek a közösségi életben. Mindennél többet mond azonban, hogy Túrkevén maguk n szülők több mint hetvenen kérték: legyen az alsótagozatos gyerekeknek is kollégiumuk, csak jobb lesz az nekik. És meglett. Sok gonddal, nagy összefogással. Dicséret érte mindazoknak. akiket illet. Varsa Viktória nénk ki. Holdanként. Nem számítva, amit ellopnak, meg amit odaajándékozok. Biztos nem bírná el egy teherautó. Jószándékú vendéget, Jószívvel kínál a dinnyés. A tolvajt ki se állhatja. Tavaly öt cigányt fogott el egyszerre — Mikor látták, hogy magam vagyok, még elkezdtek feleselni. Megharagítottak. Előrántom a lékelőkést: az anyátok erre-arra. Ügy nyomultak utánam, át is adtam őket a rendőrnek. Én nevetek, de a dinnyés arca továbbra is zord marad.-— Egyszer meg Cserkébe árultam. Ülök a zsákon, odajön egy asszony. Mester, azt mondja, olyan dinnyét válasszon, hogy kórházba viszem. — Olyan lett? — Biztosan. Amelyik diny- nyét én leveszem, az biztos. Színéről, puhogásáról, nekem mindegy. Legfeljebb, ha taposáskor közé kerül egy tök. Hallotta már a százforintos dinnyét? Kérdezze meg csak a párttitkárt, Jagos Imrét Jött ide egy pesti dinnyeszakértő. Ránéz egyre. Na, bátyám, az érett. Mondom, az tök. Neki állt feljebb, hogy tegyünk le 500 forintot a földre, aztán, aki nvert. viszi. Szaladok az elnökhöz. Misu van-e nálad pénz? De nem volt. Egy százast e'őko- tortam. Letettük, levettük a dinnyét. Azt sajnálom, még élek, hogy nem volt több nálam; Apjától tanulta. Már gyerekkorában kijárt hozzá szedni. Meg is van benne a szakmai tartás. Nénike és a munkaidő Színhely: a 13823-113611 strandfürdő Szolnokon. Idő: vasárnap déli tizenkét óra. Olyan a forróság mintha tüzeskemencében üldögélnénk. A strandon többezer ember: fürdenek mint szardiniás dobozban a halak, elfoglalnak minden talpalatnyi árnyas helyet és gyalogolnak! Ez utóbbi kiteszi az egész napi programot. Gyalogolnák egyik pavilontól a másikig: hideg sört, hűsítőt keresnek és mivel nemcsak igével él az ember, valami ennivalót. A Tisza Szálló ízléses kis büféjében már csak langyos barna sör van! Az étterem előtt sorok kígyóznak, ugrásra készen várják az emberek mikor ürül meg egy asztal, hogy ebédelni tudjanak. S mikor látják csalfa a remény — megesznek néhány frissen melegített tortaszeletet. Oh: de hisz van itt egy kis házikó! Rá is írták: péksütemény, hűsítő! Na, majd itt! Nénike üldögél az üres bódéban. — Ninesen, sajnos nincs semmi árum. Már tegnap sem volt — Akkor miért ül itt? — Még nem telt le a munkaidőm! — válaszolja, s ül tovább a rekkenő hőségben; Ez igen! Ez munkafegyelem! Hátha még felettesei arra is gondolnának, hogy tudjon mit csinálni munkaidejében a becsületes dolgozó! Például azt ami a kötelessége: legyen áruja bőven, tudja adni a portékát ha kérik! — Most már sokan termelik, oszt az mind dinnyésnek mondja magát De érteni, kevés ért hozzá. A dinnyének sok oka-foka van. Ezt csak az tudja, akj beleszületik. Már a palántálásnál kezdődik. A palánta nyakát nem szabad, hogy érje a nap, mert attól szédül. Napszúrást kap. De a legfőbb: adja oda az ember a testit Kunyhóm van a dinnyeföldön, de már ilyenkor nem sokat alszok én abban. Hú, te jó isten mennyi dinnyét termeltem én már. Beszél készségesen, de semmit nem enyhüL — Amúgy megéri. Tavaly harmincezret kaptam tisztán, azelőtt harminckilencezret. Hát ez már csak elég? Nem? Valamelyik nap is befordul a tsz szekere, hozzák az árpát. Mondom, én ezt nem kértem. Azt mondják jár. Hát, ha most visz- szaadnák a hét hold földemet, nem kellene. Jön a nyugdíj, csak majd a dinnyeföld hiányzik. De minek firtatja maga ezt ennyire? — Meg akarom írni. — Nekem reklámot? ösz- sze is tépem az újságját. Minek az? Engem ismernek a faluban. Ügy tartanak, ahogy ismernek. Inkább fizetek magának egy fröccsöt Megittuk. Koccintottunk a különös, mord öreg dinnyésre. —« borsók —• A történelem, a nemzet- közi kommunista mozgalom előtt álló megnöveke- dett feladatok sikeres megoldásának óhaja kényszerítette ki a moszkvai nagy találkozót. E történelmi jelentőségű esemény rendkívül fontos lépés volt a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdításához vezető úton. A kapitalista sajtó már hosszú ideje abból „élt”, hogy a legkülönbözőbb variációk időnkénti felröppentésével megjövendölje a nagy találkozó kudarcát. Konkrétan megnevezték, hogy melyik párt milyen okok miatt nem megy el Moszkvába. De amikor megkapták az első tájékoztatót a 75 kommunista és munkáspárt jelenlétéről, fel kellett hagyni ezzel a találgatással. Mivel megbukott ez a jóslat is, hogy „részvétlenség miatt” nem sikerül majd a találkozó — ekkor és ezért átnyergeltek az „úgysem tudnak megegyezni” propagandájára. A nyugati sajtó nem érdemelné meg a fizetségét. ha másként tenne. Kétségtelen, hogy a találgatások nem voltak teljesen alaptalanok, hiszen közismertek azok az ideológiai és politikai problémák, amelyek megosztják a nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat. Mégis — amint az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi üléséről kiadott közvélemény hangsúlyozza: „...bebizonyosodott, hogy az egyes kérdésekben még meglevő nézetkülönbségek ellenére a részt vett testvérpártok mindegyikénél azonos a törekvés a közös nemzetközi feladatok megoldására.” A világ e legnagyobb és legjelentősebb szervezett társadalmi mozgalmának moszkvai világtalálkozóján nyílt, elvtársi és elvi vita folyt a mai világhelyzet megkövetelte antiimperialista akcióegység stratégiájáról és taktikájáról. Ez volt az a „közös nyelv", amelyen megértették agymást, s amelynek alapján elfogadták a legfontosabb tennivalókról szóló közös politikai plattformot. — Már önmaga a nagy találkozó Is demonstrálta az egység szilárdulását. a proletár Internacionalizmus szellemének, a testvérpártok összetartozásának, szolidaritásának megerősödését. S ezt az elfogadott számos dokumentum csak megerősítette. Mindennek éppen az anti- I imperialista világfront ösz- szefogáaa szempontjából van hatalmas jelentősége. Maga a fődokumentum is megállapítja: „A kommunista és munkáspártok tömörítése minden imperialista-ellenes erő egyesítésének legfontosabb tényezője.” Nyilvánvaló azonban. hogy Moszkva után még sok erőfeszítést kell tenniök a pártoknak hogv ez az egység minél szilárdabb legyen. Ennek a tömörítésnek jelenleg legnagyobb akadálya a kínai vezetők egvségbontó, szaka- dár szovjetellenes politikája. Ezért nagy jelentőségű, hogy a tanácskozáson részt vett csaknem minden párt képviselője felszólalásában elutasította ezt az egvségbontó politikát mint a kommunista mozgalomtól idegen áramlatot. Nem váltak be azok a jóslatok sem, amelyek az egység gyengülését, az úgynevezett „csehszlovák ügv” miatt jósolták. Amint Gustav Husák, a Csehszlovák KP első titkára a Nővé SIqvo szlovák lapnak adott nyilatkozatában ismét megerősítette: „A közös pozitív eredmények elérésére törekvő csehszlovák küldöttség magatartása meghiúsította <* burzsoá körök ezen reményeit. Nem aiért mentünk Moszkvába, hogy konfliktusokat szítsunk, hanem hogy közös utat keressünk a nemzetközi kommunista mozgalom számára.” Ennek a közös útnak keresése sikeres volt mert amint a fődokumentum megállapítja: ,-A kommunista és munkáspártok néhány nézetkülönbség ellenére kijelentik, hogy eltökélt szándékuk egységes frontban harcolni az imperializmus ellen. Egyes ellentétek vélemény- csere során simulnak el, vagy pedig úgy szűnnek meg, hogy az események fejlődése lényegileg tisztázza a vitás kérdéseket.” Kádár János elvtáns is kitért hazatértekor tartott sajtóértekezletén arra a kérdésre, hogy miként szüntethetők meg azok a körülmények, amelyek miatt egyes testvérpártok távolmaradtak a tanácskozásról, illetve mások részt vettek ugyan, de fenntartásaik voltak a fődokumentummal szemben, s a kérdésre így felelt: „Azon az úton. amelyen az elmúlt inásfél év alatt, és itt a tanácskozáson is jártunk. A testvérpártoknak figyelmesen meg kell hallgatniok egymás álláspontját, meg kell érte- niök annak indítékát, majd elvi alapon ki kell fejteniök nézeteiket, s ily módon közelíteni azokat egymáshoz... A nézeteltérések leküzdésének legjobb útja a közös munka és a közös harc.” Minden dicsekvés nélkül megemlíthetjük, hogy a ml pártunk az ilyen, egyszerű és elvtársias kapcsolatok megtermtésében eddig is fáradhatatlan volt, s a jövőben sem sajnálja a fáradtságot. Egyébként maguk a tanácskozáson részt vett pártok határozták meg a fődokumentumban : „Minden párt internacionalista kötelessége. hogy sokoldalúan előmozdítsa a kapcsolatok javulását és a kölcsönös bizalom fejlődését valamennyi párt között, újabb erőfeszítéseket tegyen annak érdekében, szilárduljon a nemzetközi kommunista mozgalom egysége. A konkrét tevékenység elemzése előmozdítja az egység megszilárdulását.” A nemzetközi kommunis- ta és munkásmozgalom szinte léte pillanatától kezdve állandó harcban áll a helyes elvek védelméért a „baí”-oldali és jobboldali elhajlások ellen. Most amikor létezik a 14 országot számláló szocialista világrendszer, amikor a világ minden országában jelen vannak a közel felszáz millió tagot számláló kommunista pártok, s ezek a legkülönbözőbb társadalmi-történelmi-gazda- ságj feltételek és adottságok között vívják harcukat, för- vényszerű a kérdések és tel- adatok megközelítésének különbsége. Nem törvényszerű azonban az egység megbomlása. hiszen a kommunista és munkásmozgalom természetéhez a szolidaritás. az internacionalizmus, az erők összefogása tartozik. Ez az, ami meghatványozza az erőt. Az elkövetkező évek és harcok tapasztalata mutatja majd meg, hogy az egyes pártok mennyiben tartják magukat Moszkvában elfogadott közös harci platformhoz. „A Magyar Szociálisig Munkáspárt, a Magyar Nép- köztársaság. a szocializmust építő magyar nép rendületlenül tovább harcol az imperializmus ellen, a haladásért, a békéért. az összes antiimperialista erők tömörítéséért, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdításáért” — mondja ki a Központi Bizottságunk delegációnk moszkvai tevékenysége jóváhagyásaként kiadott közvéleményében. Az a mi internacionalista programunk! Rá«« Lajos Y. Y. A százforintos dinnye