Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-30 / 174. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. július 3a r Á rendőrtiszt naplójából IV. — Selem és Loloj — A két férfi — akik egy öregasszony meggyilkolására könnyűszívvel szövetkeztek, s tettük után vidáman osz­tozkodtak, sőt áldomást is ittak — most ellenségesen méregetik egymást, amikor a rendőrség szembesíti őket. A szembesítést Pacsai százados vezeti: — Mondja Farkas Gusztáv, melyikük fojtogatta először özvegy Garainét? — A Selem fogta meg elő­ször kérem, én nem fojto­gattam. Mert, amikor be­mentünk a konyhába, sötét volt és gyufát gyújtottunk, hogy jobban lássunk, akkor az öregasszony fölült az ágyon, aztán elkezdett kiál­tozni, hogy jaj, segítség! Ak­kor Ilona meglökte Selmet, hogy no menj. Erre az oda ment megfogta a torkát. Akkor mondta nekem is, hogy no gyere. Csak a% orrát fogtam be A másik cigányember köz­be kiáltott: — Nem igaz kérem, hazu­dik. Én csak az orrát fog­tam be, mert Loloj azt mond­ta, ha nem fogom be a szá­ját az öregasszonynak, ak­kor engem megver, vagy eltesz láb alól. Pacsai százados, most is­mét Farkas Gusztávhoz for­dult: — Hallotta mit mondott a barátja. Egyet ért az állításá­val? — Kérem szépen, az igaz, hogy az öregasszony nyakát én fogtam meg először, de az ő kérésére. Aztán ő odaug­rott, az egyik kezével az öregasszony száját, a másik­kal a torkát fogta meg. — És, hogy meg kell foj­tani az öregasszonyt? Az ki­nek az ötlete volt? — Hát az Ilon mondta, mert akkor nem tud többet felismerni bennünket. Eb­ben már odahaza megegyez­tünk. — A pénzt hol találták meg? — Kerestük a konyhában is, aztán a szobában a szek­rényekben, végül a kaszli- ban találtuk meg egy fehér vászonzacskóban. Utána el­mentünk Ilonához, nála meg­számoltuk a pénzt. — Mennyi volt? — Kilencezerötszáz forint. — Tudtak arról, hogy Aj- tainé már előbb magához vett hatezer forintot? Átver as Ilon A két cigány egymásra nézett, aztán Farkas Gusztáv, akit Lolojnak becéznek fel­kiáltott : — Ugye mondtam, hogy átver bennünket az Ilon, de megkeseriBi. — — Nana, csendesebben Farkas — intette rendre a háborgót Pacsai százados. — Mondják, mire kellett a pénz, hogy még ölni is ké­pesek voltak érte? Lestyán Kálmánon látszott, hogy most őszintén vála­szolt: — A Cotta, » feleségem börtönben volt. — Lopásért. — Igém A gyerekek meg otthon, pénz nem volt... Az ideggyógyászaton mind­három vádlottat alapos vizs­gálatnak vetették alá. ss Mondja Farkas Gusztáv, maga miért nem dolgozott? — kérdezte az orvos. — Hát kéremszépen, dol­goztam én a tsz-ben. Keres­tem is 2500 forintot. — Egész évben? — Hát. De abból kérem nem lehet megélni. — Imi, olvasni tud? — Nem ismerem a betűt. — És a pénzt meg tudja számolni? — Azt meg. Ajjaj, de még mennyire. Lestyán Kálmán az orvos előtt, megismételte rendre, hogyan tervelték ki ők hár­man a rablást, a gyilkossá­got, Nem lett volna szabad Ajtainé a mellét verte, ha­ját tépte, úgy zokogta; BELYEGNAP A nyár végén, szeptember 14-én tartják a filatelisták legnagyobb ünnepét, a Bé­lyegnapot. A Magyar Posta a gyűjtőket 4 értékből álló sorozattal és 4 bélyeget ma­gába foglaló kisívvel kö­szönti. amely Zom bori Éva grafikusművész feldolgozá­sában népművészeti fafara­gásokat ábrázol. A sor név­értéke 4 forint, a kisívé 8. de ehhez még 2—2 forint felárat kell fizetni a bélyeg­gyűjtő mozgalom javára. MONGOL festmények Teve és ló — a mongol táj két jellegzetes állata jelenik meg a festményeket bemu­tató új 8 értékű sorozaton és blokkon. A szép kivitelű bé­lyegeket a budapesti Pénz­jegy Nyomda készítette. A 4 tugrik névértékű blokkon vágtató ménes olyan, mintha a Hortobágyról törne elénk, csak az állatok zömökebb al­kata és a csikók elfogására használt botos pányva szo­katlan a magyar szemnek. ALONSO CANO Spanyolország legnagyobb festőit évenként megjelenő 10 értékből álló sorozattal mutatja be. Goya. Velas­quez, Murillo. El Greco és még számos nagy mester után ebben az évben Alonso Cano festményei következ­tek. A Granadaban született festő (1601—1667) legszebb alkotásait Madridban udva­ri. valamint egyházi meg­rendelésekre készítette. A mestert 30 éves korában fe­lesége meggyilkolásával vá­dolták. de szerencsére kide­rült ártatlansága és így meg­alkothatta a bélyegeken áb­rázolt remekműveket. HÍREK A Szovjetunió ötértékfl so­rozattal emlékezik meg a nagy festő. Rjepin születésé­nek 125. évfordulójáról. •ir Bulgária és Románia szin­te egyszerre 6—6 bélyeget szentel a hazai cirkuszmű­vészetnek. A gyermekek ba­rátai közül a rajzokon meg­jelenik bohóc, trapézmű­vész. bővész. sőt a bolgár sorban kerékpározó medve is. 7Ísr A dél-afrikai orvos! kong­resszus alkalmából két bé­lyeg Bamard professzor el­ső szívátültetési műtétjéről emlékezik meg. Ejtőernyős ugrás a Mount- Everesfről ? Ynichiro Liura japán sielő jövő tavasszal az osakai vi­lágkiállítás alkalmából — ejtőernyővel — le akar ugrani a Mount Eve­restről, a világ legmagasabb hegyéről. Az ismert kitűnő sielő többé-kevésbé gyakor­lott hegymászó is. Megmász- ta Alaszka, Ausztrália és Üj- Zéland legmagasabb hegyeit. Ejtőernyővel és oxigénpa­lackkal a hátán szándékozik a világ tetejére lépni, s on­nan ejtőernyővel leugrani mintegy 3500 méter mély­ségbe. — Nyolc gyerekem van, mi lesz velük... megbántam már az egész dolgot. Tudom, hogy nem lett volna szabad, hiszen voltam én már bün­tetve négyszer lopásért. Az orvosi vizsgálatok egy­öntetűen megállapították: sem a két férfi, sem az asszony nem szenved ideg, vagy el­mebetegségben. Cselekmé­nyük társadalmi veszélyessé­gét teljes mértékben felis­merték. Sem idegbetegség, sem tudatzavar nem akadá­lyozta őket abban, h0gy aka­ratuknak megfelelően csele­kedjenek. A bíróság Farkas Gusz­távot és Lestyán Kálmánt ' halálra, Ajtai Lajosnét 15 évi szabadságvesztésre ítélte. Az ítéletet végrehajtották. Szánthó István A bakteriológiai fegyverek boszorkánykonyhái □ 1968-ban kapta kézhez minden ország kormánya a Szovjetunió kormányának memorandumát a fegyver­kezési verseny megszünteté­sével és a leszereléssel kap­csolatos halaszthatatlan in­tézkedésekről. Ebben az ok­mányban a szovjet kormány figyelmeztetett arra a ve­szélyre, amellyel az emberi­séget a vegyi- és bakterio­lógiai fegyver fenyegeti. U Thant, az ENSZ főtit­kára 1969. július 2-án ja­vaslatot tett közzé, amelyben világ biztonságának érde­kében” felhív minden orszá­got, kössenek egyezményt a vegyi- és bakteriológiai fegy­Cölibátus XXIll, János pápa vetette fel újra a katolikus papok nőtlenségének kérdését, amit végűi VI. Pál pápa negatí­van döntött el az alábbi szavakkal: ,Jiekik lényegé­ben nem emberi, hanem ter­mészetfölötti erő adatott, mert ez az erő az Istentől jött". A papok természetesen ez­zel nem tekintik megoldott­nak a problémát. sőt nyílt ellenállásba mentek át. Ankétokat, vitákat rendez­nek; többen megnősülnek és demonstratív módon család­jukkal élnek; mások pedig protestáns egyházakba lép­nek át, hogy megnősülhesse­nek. Csupán az NSZK-ban 400 000 lelkészből 1500 le­vetette a reverendát. Mezőgazdasági termékeink a világpiacon Húszéves a Terimpex Kül­kereskedelmi Vállalat, amely két évtized alatt 70 ország cégeivel alakított ki üzleti kapcsolatokat. Exportjának főprofilja a vágómarha. a marhahús, de sok vágójuhot és más állati termékeket, baromfit tejtermékeket is exportál. A hagyományos európai piacokon kívül távoli álla­mokba Kanadába. Ausztrá­liába. Japánba, észak-afrikai országokba is szállít A Terimpex bonyolítja az egész magyar mezőgazdasági export több mint 60 százalé­kát. s a tőkés piacokra irá­nyuló mezőgazdasági kivitel 70 százalékát A Közös Piacokhoz tarto­zó országok többsége a ma­gyar mezőgazdasági és élel­miszeripari kivitel hagyomá­nyos felvevőhelye. Expor­tunkból a közös piaci orszá­gok ma is igen jelentős szá­zalékban részesednek: leg­többet az NSZK-ba. és Olaszországba exportálunk. A külföld piaci igényei egyébként állandóan vál­toznak. A háború után pél­dául külföldön főleg a 800— 900 kilós vágómarhát keres­ték, a fogyasztók ízlésválto­zásával azonban a kereslet az 500 kilogramm súlyú vá­gómarhák felé tolódott. Amennyiben a piaci igénye­ket az áru minőségében, súlykategóriáiban követni tudiuk, ez kihat az áru ma­gasabb áron történő értéke­sítésére. ez viszont kedve­zően befolyásolja a gazda­ságosságot. Mezőgazdasági termékeink két évtized alatt kialakult többezres vevőköre egyre újabbakkal bővül. Az egyik legújabb megrendelő Jaoán. ahová már második éve szállí­tunk vágott baromfit. A Közel- és Közép-Keleten — többek közt — Kuwait és Bahrein jelentkeznek új pi­acként. szintén vágott ba­romfira. vágójuhra. és más élelmiszeripari cikkeinkre. Líbia. Spanyolország és a Kanári szigetek ugyancsak húst és vágott baromfit vá­sárolnak tőlünk. Ausztráliá­ba és Kanadába Kashkaval­sajtot. fehérsajtot, magya­ros készételeket exportálunk. A magyar áruknak kétség­telenül jó hírük van 9 vilá­gon: bizonyíték erre többek között a Brüsszeli Világkiál­lításon elért nagy nemzet­közi siker, más alkalmakkor szerzett számos aranyérem és nagydíj. Az egyre növekvő konkurrencia megköveteli, hogy a külföldi piacokon el­sősorban azt adjuk. amire igény van. amit kérnek. Ezt az igényt elsősorban a ter­melőüzemek rugalmassága segítheti kielégíteni. Ez elő­nyös a termelőszövetkezetek­nek. az állami gazdaságok­nak. azok dolgozóinak, s ter­mészetesen egész népgazda­ságunknak is. Más szóval a külföldi piacok megtartása, lehetőség szerinti bővítése jótékonyan hat a vállalatok nyereségére, ezen keresztül pedig a dolgozók kereseté­re is. verek kifejlesztésének, gyár­tásának és felhalmozásának megszüntetéséről, továbbá erősítsék meg az 1925. évi genfi egyezményt, amely el­sősorban a gázháborút tiltja meg. jelentsék ki. hogy ez vonatkozik az összes vegyi- és bakteriológiai fegyverekre. Ezeket az ajánlásokat an­nak a 14 szakértőnek egy­öntetű megállapításai tar­talmazzák, akiket U Thant főtitkár bízott meg azzal, hogy a genfi leszerelési ér­tekezlet számára dolgozzanak ki jelentést erről a kérdés­ről. A dokumentumot ezen­kívül az ENSZ-közgyűlés és a Biztonsági Tanács, továb­bá az ENSZ-tagállamok kor­mányai elé terjesztik. A jelentés kidolgozásában magyar, holland, olasz, cseh­szlovák, francia, japán, ka­nadai, szovjet, amerikai, mexikói, svéd, etiópiai, len­gyel és angol szakértők vet­tek részt A bakteriológiai fegyverek alkalmazásának történetéből V. A. A bakteriológiai fegyverek alkalmazása nem újkeletű, mint ahogyan azt sokan fel­tételeznék. Nemcsak a ró­maiak és a görögök, hanem már az asszírok és a perzsák is — noha jóval primitívebb formában —■ előszeretettel alkalmazták. Az ellenséges védőállásokba és táborokba ürülékkel teli hordókat do­báltak, melyek a förtelmes bűztől eltekintve fertőzést okoztak, járványos betegsé­geket terjesztettek. A császári Németország csapatai 1915. április 22-én Belgiumban, az Ypern mel­lett vívott ütközet során al­kalmazták a mustárgázt, el­ső ízben az angol és a fran­cia csapatok ellen. Egy hó­nappal később, 1915. május 15-én megismételték a gáz­ballonos támadást a keleti fronton. Bolimow térségében az orosz csapatok ellen. Az első vihágháború négy esz­tendeje alatt a hadviselő felek körülbelül 150 ezer tonna mérgező anyagot állí­tottak elő és több mint 66 millió vegyi lövedéket és aknát használtak feL A ve­gyi fegyver alkalmazása folytán az angol, a francia és az amerikai expedíciós hadsereg 450 ezer embert vesztett. A XIX. század végén és a XX. század elején már általánosan elismert szabály volt, hogy katonai célokból tilos mérget, vagy mérgező fegyvereket, vagy olyan lö­vedékeket használni. ame­lyek túlságosan nagy szen­vedéseket okozhatnak. Ezt a tételt első ízben az 1899-ben megtartott hágai konferen­cián rögzítették, majd 1907- ben ugyanott újból megerő­sítették. Az 1907. évben kö­tött IV. hágai egyezmény a tiltott harci eszközök között sorolja fel az olyan anyago­kat, amelyek szükségtelen szenvedéseket okoznak. to­vábbá a mérgeket, a mér­gezett fegyvereket. A biológiai harceszközök tilalma A bakteriológiai harcesz­közök tilalmát megerősítő legfontosabb nemzetközi ok­mány az 1925. június 17-én Genfben aláírt ,,A fojtó, a mérgező és egyéb hasonló gázok és bakteriológiai esz­közök háborúban való fel- használásának tilalma” cí­mű jegyzőkönyv. Ennek ré­szesei kijelentik: mivel a civilizált világ közvéleménye teljes joggal elítélte a vegyi harceszközök használatát, amennyiben még nem len­nének ezt megtiltó szerződé­sek részesei, elismerik ezt a tilalmat, azt a bakterioló­giai harceszközök használa­tára is kiterjesztik és ma­gukat az egymás közti vi­szonylatban e tilalomra kö­telezettnek tekintik. A jegyzőkönyvet 34 ország írta alá. majd 12 ország csatlakozott hozzá. A Szov­jetunió volt azon négy első ál­lam egyike, amely legelőször ratifikálta a jegyzőkönyvet. Az USA a mai napig sem ratifikálta az általa aláirt jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv — ezt be­vezetőjében ki is mondja — már meglévő nemzetközi jogi kötelezettség megerősítését és nem új tilalom kimondását A HOLD-TENGEREK ÖSSZETÉTELE A köralakú tengerek két- három millió évvel ezelőtt alakultak ki a Holdon, abban az időben, amikor a lávaöm­léseknek kedvező feltételei voltak. Ezt támasztják alá azok az elméleti számítások, amelyeket a Szovjet Tudo­mányos Akadémia Fizikai In­tézetének szakemberei vé­geztek el. Az intézet munkatársai úgy vélik, hogy a Hold mé­lyebb rétegei éppen az emlí­tett időszakban olvadtak meg, ami a radioaktív elemek­nek köszönhető. Azonkívül véleményük szerint a láva­ömlés rendszerint nagyobb testek becsapódására indult meg. Olyankor, amikor a lá­vaömlés önmagától kezdő­dött meg, vagy amikor a lá­va kifolyt a kerek tengerek­ből, szabálytalan alakú ten­gerek képződtek. A holdkutatók többsége régóta feltételezte, hogy a Hold-tengerek a kiömlő lá­va hatására alakultak ki. Ed­dig azonban döntő, minden kétséget kizáró bizonyítékok nem voltak. A holdfelszín összetételére vonatkozó közvetlen méré­sek, amelyeket a Luna 10 és a Luna 12 szovjet automata állomások segítségével vé­geztek el. igazolták a Hold­tengerek bazalt összetételé- rőMíelállított hipotézist. Minthogy a lávával együtt nagymennyiségű hő szaba­dult fel, a Hold fokozatosan kihűlt. Ezért, tételezik fel a szakemberek, a Holdon je­lenleg nincsenek meg a lá­vaömlésnek azok a kedvező feltételei, amelyek két-három millió évvel ezelőtt adva voltak. tartalmazza. Azokra az álla­mokra nézve, amelyek az említett genfi jegyzőkönyvet nem ratifikálták, a bakte­riológiai fegyverek tilalmát egyéb hatályos nemzetközi egyezmények és nemzetközi szokásjogi szabályok mond­ják ki. A nemzetközi hadijog fon­tos alapelve az is, hogy a hadműveletek csak a har­coló erők ellen irányulhatnak. Azon harci eszközök között — amelyeknek alkalmazása ennek az alapelveknek az érvényesülését eleve kizárja — a legembertelenebb a bak­teriológiai fegyverek alkal­mazása. A lövedékek vagy bombák útján a harcoló csapatok közé. vagy a hát­országba juttatott kórokozók célja járványok előidézése. Az ilyen járványok termé­szetesen nem korlátozódnak csupán a harcoló csapatokra, hanem áldozatául esnek pol­gári lakosok, nők. öregek és gyermekek is. A biológiai harceszközök alkalmazása ezért kétségtele­nül a nemzetközi jogba üt­köző. háborús bűntettnek minősülő cselekmény azokra az államokra nézve is, ame­lyek a genfi jegyzőkönyvet nem ratifikálták. A második világháború során a vegyi fegyver nem került széleskörű bevetésre. A fasiszták nem merték al­kalmazni, félve s visszacsa- pástól. A Szovjetunió és a Hitler-ellenes koalícióban le­vő szövetségesei — Anglia és az Egyesült Államok — ugyancsak kijelentették: — amennyiben a fasiszta Né­metország vegyi fegyvert használ, visszacsapásként ők sem riadnak vissza alkalma­zásától. Az USA álláspontja azon­ban a második világháború befejezése után néhány esz­tendővel gyökeresen megvál­tozott. 1954 óta az ÜSA katonai szakirodaimában — a kato­nai szolgálati szabályzatban is — az szerepel, hogy „az Egyesült Államok nem vesz részt semmiféle olyan ér­vényben lévő szerződésben, amely a háborúban mérgező vagy nem mérgező gázok, füstök, vagy gyújtóanyagok, továbbá bakteriológiai had­viselési eszközök felhaszná­lását tiltja vagy korlátozza”, K. J. (FolytatjukJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom