Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-24 / 169. szám

1969. Július 24* SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kenderesi úttörők a Balti (enger partfán HÉ, TÁXI! A jászberényi taxiállomá­son három kocsi áll egymás mögött A város négy taxija közül csak ennyi üzemel ma. Sok? Kevés? Erről folyt a szó a gépkocsik vezetőivel. Meg arról, miként vált be az 1967. augusztusában be­vezetett önelszámoló rend­szer? Sokáig beszélgettünk és azidő alatt mindössze egy hívás zavart meg bennünket. Egyhangú volt a vélemény, hogy a városban sok a négy kocsi. Nincs fuvar — pana­A maszekok-r Sok a maszek taxi. — tér vissza refrénként a meg­állapítás. Hozzánk gyakran csak megkérdezni jönnek a tarifát az utasok, hogy tud­ják mihez tartani magukat a magángépkocsik vezetőivel való alkudozásban. Azután a jászberényi taxik sokat futottak. Legtöbbjük 150 ezer kilométeren is túl van. A bevétel 20 száza­A főnők csak mosolyog Szabó József, a 7. számú AKÖV személyforgalmi fő­nökségének vezetője, csak mosolyog, míg „kitálalom” a jászberényi taxisok pana­szát. Aztán ő következik. íme közreadom szakszerű magyarázatát a taxik „ge- bin” rendszerérőL — Jászberény forgalom szempontjából a második kategóriába tartozik. Itt egy kocsi havi forgalma 10 ezer forint körül van. Ez a terv, amit a gépkocsivezetők kis eltéréssel teljesítenek is. A vezetők a bevétel 20 százalé­kát munkabérként, 20 száza­lékát pedig a gépkocsik fenn­tartására kapják. Az igaz, hogy a 150 ezer kilométert A szakmára és annak szeleteiére szólták a gépkocsivezetők. Mivel a fizetés most már a forgalomtól függ, arról is szó esett tizenöt-tizenhat órai munkával keresnek annyit, mint régen nyolc-kilenc órai szolgálattal. Miért ülnek 15— 16 órát a taxiállomáson, vagy a volán mögött? Keresni akarnak! És hogy ennyi szol­gálattal még sem keresnek többet 2500 forintnál, ez sze­rintük azért van, mert sok magánautó végez bérfuva­rozást. fuvaroznak léka illeti meg a vezetőt a gépkocsi üzemeltetésére. — Ezeknek a használt autók­nak azonban többe kerül a fenntartásuk. Azok, akik túrafuvart vé­geznek, ezekután a kilomé­terek után kevesebb része­sedést kapnak, mint a pén­zes szállítások után sorolták panaszaikat a gépkocsiveze­tők. futott kocsik üzemeltetési költsége magasabb. De az is igaz, hogy ezeket a Warsza- wákat ,.0” kilométerrel kap­ták a mostani vezetői és ak­kor is ennyit kaptak fenn­tartásra, holott 50 ezer kilo­méterig csak tankoláskor kellett a zsebbe nyúlni. A csirkének csontja is van — mondja a közmondás... Ami a 15—16 órás szolgálatot il­leti, egymás közötti jobb munkaszervezéssel kevesebb órával is lehetne „hozni” ugyanazt a teljesítményt. A futtatások Ezzel még nincs vége a gépkocsivezetőknek nyújtott Mennyit ér egy terv? Meghívót kézbesített a postás a minap: a mezőtúri városi tanács végrehajtó bi­zottsága tanácsülésre invitál bennünket. Több fontos mun­káról adnak majd számot jú­lius 30-án a város választott testületének. A meghívót né­zegetve feltűnt egy téma, amely vissza-visszatér a ta­nácsok munkatervében; je­lentés a távlati fejlesztési tervek időarányos végrehaj­tásáról. Vagyis általában az ötéves terv időarányos tel­jesítését vizsgálják ilyen al­kalmakkal. Eleget tettek-e a célkitűzéseiknek, azoknak az előirányzatoknak, amelye­ket maguk szabtak meg telje­sítésre? A tervek — bárhol is néz­tük azokat a megyében, köz­ségben, vagy városban — a gazdagodásnak, a kulturál­tabb, emberibb életnek vol­tak jelentős ígéretei. Van egy mondás, mely szerint: minden terv annyit ér, amennyit megvalósítanak be­lőle. Nos, tanácsaink nem akarnak adósságot. Valóban értékes terveket akarnak az­zal, hogy igyekeznek ma­radéktalanul valóra váltani az elképzeléseket És jó pél­da erre ez a mezőtúri meg­hívó is. E kunság} városban ideig­lenes bizottságot hívtak élet­re, hogy annak tagjai vé­gezzék el a felmérést s te­gyenek jelentést a tanácsnak az eredményekről, a hiányos­ságokról. És ami talán kissé szokatlan, nemcsak az ötéves vízellátási-, villanyhálózat bővítési feladatok eddigi meg­oldásáról adnak majd hű ké­pet Beszámolnak a húsz éves fásítási-, a tíz évre szóló üt­és járdaépítési, felújítási elő­irányzatok végrehajtásáról is. A beszámoló felöleli továbbá az üzem kihelyezési progra­mot a mélyfekvésű terüle­tek rendezését, azok haszno­sítását és így tovább. A tanács tagjai minden bi­zonnyal szívesen nyugtázzák, hogy például a vízvezeték hálózat öt évre szóló re­konstrukciós munkái már befejeződtek a városban, s hogy az elmúlt három évre szóló mintegy 6 ezer folyó­méteres vízhálózat bővítésé­ből kishíján 8 ezer folyómé­ter valósult meg eddig. Ám, hogy az egész tervidőszakra meghatározott feladataikat teljesíteni- tudják még ez­után újabb 2100 folyóméter vízhálózatot kell építeniök. Hogyan? Miből? Hiszen na­gyon kellene a pénz lakás­építésre is, mivel Mezőtúron szintén jelentős a lakásigény­lők száma. Nos, erről is tár­gyalnak majd a júliusi ta­nácsülésen. Tárgyalniok kell a tanácstagoknak olyan fele­lősséggel, mint az, egy mind­jobban fejlődő, az iparosodó városok sorába lépő település felelős gazdáinak feladata. Soroljuk még a mezőtúri példákat, amelyről a ta­nácsülésnek csak ebben az egy témában többezer em­ber képviseletében döntenie kell? Hisz probléma adódik. Utak építésénél éppen úgy, mint a Kossuth tér korszerű világításának megoldásánáL Módszereket kell keresniük például arra, hogyan lehetne nagyobb ütemben, gazda­ságosan és minél gyorsabban fejleszteni a város kereske­delmi hálózatát. Bár itt is jelentős erőfeszítésekről ad­hatnak számot, hisz több meglévő épület átalakításá­val lett Mezőtúrnak például lekberendezési bemutatóterme és szállodája. A mezőtúri tanács épp­úgy mint a többi, maga dön­tött arról, milyen időközön­ként ellenőrzi, mikor kéri számon a testület a távlati fejlesztési terv időarányos teljesítését S, hogy dönté­sük nem maradt csupán el­határozás, hogy érzik a fele­lősséget ami reájuk hárul egy város jövőjének építésé­ben, arra bizonyíték ez a júliusi tanácsülés is. y. v. Kenderes és a Német De­mokratikus Köztársaság észa­ki részén fekvő város, Wa­ren, földrajzilag távol esik egymástól, a barátság szálai az idei nyáron leküzdötték a távolságot. A kenderesi pajtások évek óta baráti le­velezést folytatnak a wa­ren! úttörőkkel. A kölcsönös ismerkedés után megállapod­tak abban, hogy csereüdül­tetést rendeznek. Oláh Mihály úttörővezető parancsnoksága mellett eb­ben a hónapban huszonkét kenderesi pajtás kelt útra. hogy élményekben gazdag utat tegyen a számukra is­meretlen vidéken. A müritzi tó romantikus környezetében fekvő város vendéglátó kül­döttsége élénk piros szegfű­csokorral, már az NDK fő­városában, Berlinben fogadta a kenderesiek lelkes kis cso­portját. A vendéglátók tár­saságában utaztak Waxen be. Jártak az NDK legnagyobb északi kikötőjében, Rostock­ban. Felejthetetlen élményt jelentett a magyar gyerme­keknek a Balti-tengeren tett többórás hajóút. A kenderesi pajtások ezek­ben a napokban izgalommal készülnek a német vendégeik fogadására. A szülői munka- közösség tagjai a finom házi- tésztákat készítik, hogy híven a magyaros vendéglátáshoz, finom tyúkhúslevest készít­senek számukra. A fogadóbi­zottság szombaton Budapes­ten várja majd a német paj­tásokat A pályaudvarról egyenesen a kenderesi úttö­rők Balatonalmádi-i üdülő­jébe viszik barátaikat Tíz napot töltenek majd a ma­gyar tenger partján és jó házigazda gondosságával igyekeznek viszonozni az NDK-ban szerzett sok ked­ves, maradandó élményt, Szolnokon a Ganz Villa­mossági Művek Hegesztett Gépszerkezetek Gyára az az üzem, amely munkáslétszá­mához viszonyítva talán a legtöbb ipari tanulót szer­ződtet minden évben. S bár ez á gyár még most ünne­pelte fennállásának 4. évfor­dulóját. a tapasztalatok ked­vezőek. — Mi szinte teljesen a sa­ját képzésre vagyunk utal­va. — mondja Fehér József, a gyár személyezeti és mun­kaügyi osztályának vezetője. — Részben azért, mert nem akarunk más vállalatoktól munkásokat csábítani, más­részt pedig azért, mert ne­künk speciálisan képzett vas- szerkezeti lakatosokra van szükségünk. Június 30-án, háromszáz- hetvenhat volt az üzemben a munkáslétszám és a tavalyi tanévben százharminchét ipari tanulóval foglalkoztak. Az ősszel kezdődő tanévre is csaknem száz tanulót szer­ződtettek eddig. Ez a szám évről évre nő és amíg 1967- ben tizennyolc végzős szak­munkásból csak hét maradt ott náluk, az idén végzett harminchárom közül már hú­szán. Ez tehát azt jelenti, hogy bár a termelőszövetkezetek és a vasas szakmák nagyon vonzzák és keresik az itt fölszabadult szakmunkáso­kat. ez itt tanuló szakembe­reknek legalább fele mér az üzemben marad. Ez egyrészt annak tudható be. hogv so­kan megszeretik az itteni speciális munkát és sokra ér­tékelik azt. hogy a második félévben már nagy önálló­ságra vannak utalva. Munka közben már rajzolvasásra is kényszerülnek. Az üzem régebbi szak­munkásai egyébként tudo­másul veszik, hogv a jövő megfelelő szakgárdáiéról is gondoskodni kell. Egvetérte- nek azzal, hogy ha itt akar­ják tartani a tanulásukat be­fejezett fiatalokat, nem fu­karkodhatnak sem a biza­lommal. sőt. ha olyan mun­kát produkálnak, a forint­tal sem. Mindenki teljesít­ményben dolgozik és így a kereset a szorgalomtól függ. Kupái Imre. aki iparita- nuló-oktató a vállalatnál, azt mondja most; meg voltam Velük elégedve, szemükbe di­csértem és úgy is szidtam őket. ha arr3 volt szükség. Egyikük sem haragszik a szigorúságért belátják, hogy csak így tanulhatják meg a szakmát amivel bárhol em­berek lehetnek. Boda Sándor lakatos mondja: a három év alatt juttatásoknak. Amikor a ko­csik lefutottak 240 ezer kilo­métert, vagy 860 ezer forin­tot forgalmaztak, a vezető­jük a továbbiakban már 53 százalék részesedést kap és 380 forintot havonta. Az el­használt és eladott gépko­csik ára is a gépkocsivezetőt illeti. Sőt kilométerenként 10 fillér gyűlik a kocsi fel­újítására. Amikor a vezetője teljesítette a 240 ezer kilo­métert, ezek a fillérek már 24 ezer forintra rúgnak. Ezt az összeget a kocsi felújítá­sára fordíthatja annak ve­zetője. A négy kocsi nem sok a városban, hiszen amikor öt dolgozott, mind az öten tel­jesítették a havi 10 ezer fo­rintos tervet. Most négyen vannak. Hova tűnt tehát 10 ezer forintnyi fuvar? A töb­bieknek az lenne a felada­tuk, hogy „megkeressék” a hiányzó kocsi utasait. Saj­nos azonban a gépkocsiveze­tők saját bevallásuk szerint sem merik nagyon túltelje­síteni a tervet, mert attól félnek, hogy azt látva a vál­lalat megemeli a követel­ményt. Pedig ez az AKÖV- nek nem áll szándékában. Mit lát az utas? Mit lát az utas Jászbe­rényben taxi után járva? Magam egyik reggel úgy hat óra tájban még egyetlen taxit sem láttam. Az is gyak­ran előfordul' hogy a vasút­állomásra érkező utas hiába keres taxit, nem talál. Len­ne tehát fuvar, azonban az utasok nevében azt kérnénk, hogy a vasútállomás előtt, ha mást nem, egy telefont szereltessen fel az AKÖV. hogy a kocsik elérhetők is legyenek. — pb— amíg tanultam, megszeret­tem ezt a gyárat és az idő­sebb munkatársakat is. akik mindenben szívesen segíte­nek. négyes eredménnyel végeztem az iskolát és olyan órabér besorolást kaptam, amit nem is vártam. Hét fo­rintra számítottam és har­minc fillérrel többet kap­tam. Vida Sándor hasonlókép­pen vall: villamossági pá­lyára akartam menni, de megszerettem a lakatos szak­mát. Nagy pontosságot köve­tel ez a munka, jobban le­köt. miht bármi más. mert minden műveletre nagyon oda kell figyelni. Nekem is kellemes meglepetést oko­zott hogy számításomnál ma­gasabb órabért kaptam, mi­után kitűnő eredménnyel végeztem az iskolát. 7,60 fo­rintot. A következő tanfolyamok tanulóinak is kedveznek a gyárban. Pénzzel is és más­ként is. Most negyvennyolc I. és II. évfolyamot végzett tanulójuknak biztosítottak Nagykörűben ingyenes tábo­rozást. Megyénkben összesen csak­nem hétszázan szabadultak most fel a különböző szak­mákban. különböző ered­ménnyel. Az igazi főpróbát a munkáskollektívákba való beilleszkedést ezután teszik le az ifjú szakemberek. És. ahol úgy igyekeztek biztosí­tani az utánpótlást és úgy tö­rődtek velük, mint Szolno­kon a Ganz Villamossági Művek Hegesztett Gépszer­kezetek Gyárában, bizonyára mind többen ott maradnak és a törzsgárda tagjaivá vál­nak a most felszabaduló fia­tal szakmunkások. — borsi « r T T r ■ !'■■// r - r „Háztáji újság Ahádszalókon (Tudósítónktól) Gyakran hallani olyan pa­naszt termelőszövetkezeti ta­goktól, hogy év közben nem tájékoztatják őket a gazda­ság helyzetéről, a különböző eseményekről. Az utóbbi időben — igen helyesen — egyre több ter­melőszövetkezet készít sok­szorosított híradót, melyet minden tsz-tag megkap. Az abdászalóki Lenin Termelő­Gépek kölcsönzése A híradóban foglalkoztak a termelőszövetkezetben dolgo­zó nők munkakörülményei­vel is. A vezetőség határoza­tot hozott arra, hogy a csa­ládos anyák — akik egyéb­ként rendszeresen dolgoznak — a szombatot szabadnap­ként vehetik igénybe. A házi Ösztöndíj és illetményföld örömmel olvastuk a hír­adóban, hogy a termelőszö­vetkezetben 33 képesítéssel rendelkező szakmunkás, 22 felsőbb iskolát végzett fia­tal van. Most harmincötén mentek ipari és mezőgazda- sági tanulónak. A termelő- szövetkezet nagy gondot for­dít a fiatalok tanítására, szakmai műveltségük növe­lésére. Ez év szeptemberé­ben a Törökszentmiklósi Me­zőgazdasági Technikum és Szakközépiskola kihelyezett osztályt indít a jelentkezők részére. A szakmunkástanu­lók, akik megállapodást köt­nek a termelőszövetkezettel, János kabátban Rekkenő hősén volt. Az emberek a domboldalban bontottak tarisznyát. A fiatalabbak feketére sült bőrrel izzadtak, az idősebbek hátára csuromvizesen ta­padt az ina. Csak Tóth János ült kabát­ban a fülledt déli melegben. — Története van annak, hogy így őrzi, mesélik nevetve a munkatársak. Nyári vihar tépte, cibálta az ősi park fáit. Recsegtek ropogtak az ágak. két év­százados fenyő gyökerestül kifordult. Ha­talmas földdarabot tépett ki magával. A vihar elmúltával a brigád munkához lá­tott. Tóth János Nyíri Bálinttal a kidőlt fenyőt fűrészelte, úgy jó egy méterrel a gyökér fölött. Kisütött a nap. az eső ne­héz párája ülte meg a parkot. Levették a kabátot. Nyíri egy kis növendék fára akasztotta. Tóth János a fa gyökerén ta­lált neki helyet. Harsogott a fűrész. Már a végén jártak a két ember deréknyi fá­nak. amikor hatalmas reccsenéssel elvált a két darab. A gyökér óriási keli fel Jan­csiként felpattant, vissza a bombatölcsér- nyi gödörbe. Maga alá temetve Tóth Já­nos kabátját, a zsebben levő 30 forintjá­val. ősszel találták meg a foszlányokat, mikor a tuskókat kiásták. De ez a nyár még tartogatott mást is János barátunk számára. Szénakaszálás­kor egy pettyes kis jószágra bukkant az erdő szélén. Pár órája született a kis őz­gida. Anyját az emberek munkazaja űz­te be a fák közé. — Hogy fog neki örülni a gyerek, — gondolta János és gondosan kabátjába csavarta a cseppnyi állatot. Ebédidőben kíváncsian igyekezett csomagjához. Pár korty tejet is hagyott az üveg alján az újszülöttnek. A lerakott tarisznyák mel­lett csíkokra tépve árválkodott a kabát. A cseppnyi őznek hült helye. Az erdő­ből előbátorkodott mama kiszabadította api óságát. Az emberek jóízűen nevettek. Tóth Já­nos is mosolygott és bólogatva erősítette: bizony igy történt. Az ebédidőnek vége lett. Az emberek dolgozni indultak. János is. — kabátban. — palágyi —« szövetkezetnél a híradó ké­szítés már hagyomány. A legutóbbi számukban tájékoz­tatót adtak a termelési ter­vek eddigi teljesítéséről, melyben a növénytermesz­tés, állattenyésztés legfon­tosabb mutatószámait, a munkabér felhasználását, be­vételeket és a kiadásokat is­mertették. A tervek teljesí­tése alapján meghatározták a legfontosabb időszerű fel­adatokat is. munkák megkönnyítése ér­dekében mosógépet, centri­fugát vásárolt a termelőszö­vetkezet, amelyet az asszo­nyok kikölcsönözhetnek. Nyi­tottak egy falatozót, ahol reggel és este megvásárol­hatják a szükséges élelmi­szereket a rendeletben előírt juttatá­sokon kívül egyéb kedvez­ményeket is kapnak. Így pL havonta 200 forint ösztön­díjat és illetményföldet Ez egyébként Szolnok megyében az első ilyen kezdeményezés. Az illetményföld juttatás az alábbiak szerint történik: I. éves tanuló 400, II. éves tanuló 600, III. éves tanuló 800 négyszögölig Ezek a kedvezmények serkentően hatnak a tanulni vágyó fia­talok között. Az abádszalókiak híradója tartalmas és dicséretre méltó. V. K. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom