Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-24 / 169. szám
1969. Július 24* SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kenderesi úttörők a Balti (enger partfán HÉ, TÁXI! A jászberényi taxiállomáson három kocsi áll egymás mögött A város négy taxija közül csak ennyi üzemel ma. Sok? Kevés? Erről folyt a szó a gépkocsik vezetőivel. Meg arról, miként vált be az 1967. augusztusában bevezetett önelszámoló rendszer? Sokáig beszélgettünk és azidő alatt mindössze egy hívás zavart meg bennünket. Egyhangú volt a vélemény, hogy a városban sok a négy kocsi. Nincs fuvar — panaA maszekok-r Sok a maszek taxi. — tér vissza refrénként a megállapítás. Hozzánk gyakran csak megkérdezni jönnek a tarifát az utasok, hogy tudják mihez tartani magukat a magángépkocsik vezetőivel való alkudozásban. Azután a jászberényi taxik sokat futottak. Legtöbbjük 150 ezer kilométeren is túl van. A bevétel 20 százaA főnők csak mosolyog Szabó József, a 7. számú AKÖV személyforgalmi főnökségének vezetője, csak mosolyog, míg „kitálalom” a jászberényi taxisok panaszát. Aztán ő következik. íme közreadom szakszerű magyarázatát a taxik „ge- bin” rendszerérőL — Jászberény forgalom szempontjából a második kategóriába tartozik. Itt egy kocsi havi forgalma 10 ezer forint körül van. Ez a terv, amit a gépkocsivezetők kis eltéréssel teljesítenek is. A vezetők a bevétel 20 százalékát munkabérként, 20 százalékát pedig a gépkocsik fenntartására kapják. Az igaz, hogy a 150 ezer kilométert A szakmára és annak szeleteiére szólták a gépkocsivezetők. Mivel a fizetés most már a forgalomtól függ, arról is szó esett tizenöt-tizenhat órai munkával keresnek annyit, mint régen nyolc-kilenc órai szolgálattal. Miért ülnek 15— 16 órát a taxiállomáson, vagy a volán mögött? Keresni akarnak! És hogy ennyi szolgálattal még sem keresnek többet 2500 forintnál, ez szerintük azért van, mert sok magánautó végez bérfuvarozást. fuvaroznak léka illeti meg a vezetőt a gépkocsi üzemeltetésére. — Ezeknek a használt autóknak azonban többe kerül a fenntartásuk. Azok, akik túrafuvart végeznek, ezekután a kilométerek után kevesebb részesedést kapnak, mint a pénzes szállítások után sorolták panaszaikat a gépkocsivezetők. futott kocsik üzemeltetési költsége magasabb. De az is igaz, hogy ezeket a Warsza- wákat ,.0” kilométerrel kapták a mostani vezetői és akkor is ennyit kaptak fenntartásra, holott 50 ezer kilométerig csak tankoláskor kellett a zsebbe nyúlni. A csirkének csontja is van — mondja a közmondás... Ami a 15—16 órás szolgálatot illeti, egymás közötti jobb munkaszervezéssel kevesebb órával is lehetne „hozni” ugyanazt a teljesítményt. A futtatások Ezzel még nincs vége a gépkocsivezetőknek nyújtott Mennyit ér egy terv? Meghívót kézbesített a postás a minap: a mezőtúri városi tanács végrehajtó bizottsága tanácsülésre invitál bennünket. Több fontos munkáról adnak majd számot július 30-án a város választott testületének. A meghívót nézegetve feltűnt egy téma, amely vissza-visszatér a tanácsok munkatervében; jelentés a távlati fejlesztési tervek időarányos végrehajtásáról. Vagyis általában az ötéves terv időarányos teljesítését vizsgálják ilyen alkalmakkal. Eleget tettek-e a célkitűzéseiknek, azoknak az előirányzatoknak, amelyeket maguk szabtak meg teljesítésre? A tervek — bárhol is néztük azokat a megyében, községben, vagy városban — a gazdagodásnak, a kulturáltabb, emberibb életnek voltak jelentős ígéretei. Van egy mondás, mely szerint: minden terv annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Nos, tanácsaink nem akarnak adósságot. Valóban értékes terveket akarnak azzal, hogy igyekeznek maradéktalanul valóra váltani az elképzeléseket És jó példa erre ez a mezőtúri meghívó is. E kunság} városban ideiglenes bizottságot hívtak életre, hogy annak tagjai végezzék el a felmérést s tegyenek jelentést a tanácsnak az eredményekről, a hiányosságokról. És ami talán kissé szokatlan, nemcsak az ötéves vízellátási-, villanyhálózat bővítési feladatok eddigi megoldásáról adnak majd hű képet Beszámolnak a húsz éves fásítási-, a tíz évre szóló ütés járdaépítési, felújítási előirányzatok végrehajtásáról is. A beszámoló felöleli továbbá az üzem kihelyezési programot a mélyfekvésű területek rendezését, azok hasznosítását és így tovább. A tanács tagjai minden bizonnyal szívesen nyugtázzák, hogy például a vízvezeték hálózat öt évre szóló rekonstrukciós munkái már befejeződtek a városban, s hogy az elmúlt három évre szóló mintegy 6 ezer folyóméteres vízhálózat bővítéséből kishíján 8 ezer folyóméter valósult meg eddig. Ám, hogy az egész tervidőszakra meghatározott feladataikat teljesíteni- tudják még ezután újabb 2100 folyóméter vízhálózatot kell építeniök. Hogyan? Miből? Hiszen nagyon kellene a pénz lakásépítésre is, mivel Mezőtúron szintén jelentős a lakásigénylők száma. Nos, erről is tárgyalnak majd a júliusi tanácsülésen. Tárgyalniok kell a tanácstagoknak olyan felelősséggel, mint az, egy mindjobban fejlődő, az iparosodó városok sorába lépő település felelős gazdáinak feladata. Soroljuk még a mezőtúri példákat, amelyről a tanácsülésnek csak ebben az egy témában többezer ember képviseletében döntenie kell? Hisz probléma adódik. Utak építésénél éppen úgy, mint a Kossuth tér korszerű világításának megoldásánáL Módszereket kell keresniük például arra, hogyan lehetne nagyobb ütemben, gazdaságosan és minél gyorsabban fejleszteni a város kereskedelmi hálózatát. Bár itt is jelentős erőfeszítésekről adhatnak számot, hisz több meglévő épület átalakításával lett Mezőtúrnak például lekberendezési bemutatóterme és szállodája. A mezőtúri tanács éppúgy mint a többi, maga döntött arról, milyen időközönként ellenőrzi, mikor kéri számon a testület a távlati fejlesztési terv időarányos teljesítését S, hogy döntésük nem maradt csupán elhatározás, hogy érzik a felelősséget ami reájuk hárul egy város jövőjének építésében, arra bizonyíték ez a júliusi tanácsülés is. y. v. Kenderes és a Német Demokratikus Köztársaság északi részén fekvő város, Waren, földrajzilag távol esik egymástól, a barátság szálai az idei nyáron leküzdötték a távolságot. A kenderesi pajtások évek óta baráti levelezést folytatnak a waren! úttörőkkel. A kölcsönös ismerkedés után megállapodtak abban, hogy csereüdültetést rendeznek. Oláh Mihály úttörővezető parancsnoksága mellett ebben a hónapban huszonkét kenderesi pajtás kelt útra. hogy élményekben gazdag utat tegyen a számukra ismeretlen vidéken. A müritzi tó romantikus környezetében fekvő város vendéglátó küldöttsége élénk piros szegfűcsokorral, már az NDK fővárosában, Berlinben fogadta a kenderesiek lelkes kis csoportját. A vendéglátók társaságában utaztak Waxen be. Jártak az NDK legnagyobb északi kikötőjében, Rostockban. Felejthetetlen élményt jelentett a magyar gyermekeknek a Balti-tengeren tett többórás hajóút. A kenderesi pajtások ezekben a napokban izgalommal készülnek a német vendégeik fogadására. A szülői munka- közösség tagjai a finom házi- tésztákat készítik, hogy híven a magyaros vendéglátáshoz, finom tyúkhúslevest készítsenek számukra. A fogadóbizottság szombaton Budapesten várja majd a német pajtásokat A pályaudvarról egyenesen a kenderesi úttörők Balatonalmádi-i üdülőjébe viszik barátaikat Tíz napot töltenek majd a magyar tenger partján és jó házigazda gondosságával igyekeznek viszonozni az NDK-ban szerzett sok kedves, maradandó élményt, Szolnokon a Ganz Villamossági Művek Hegesztett Gépszerkezetek Gyára az az üzem, amely munkáslétszámához viszonyítva talán a legtöbb ipari tanulót szerződtet minden évben. S bár ez á gyár még most ünnepelte fennállásának 4. évfordulóját. a tapasztalatok kedvezőek. — Mi szinte teljesen a saját képzésre vagyunk utalva. — mondja Fehér József, a gyár személyezeti és munkaügyi osztályának vezetője. — Részben azért, mert nem akarunk más vállalatoktól munkásokat csábítani, másrészt pedig azért, mert nekünk speciálisan képzett vas- szerkezeti lakatosokra van szükségünk. Június 30-án, háromszáz- hetvenhat volt az üzemben a munkáslétszám és a tavalyi tanévben százharminchét ipari tanulóval foglalkoztak. Az ősszel kezdődő tanévre is csaknem száz tanulót szerződtettek eddig. Ez a szám évről évre nő és amíg 1967- ben tizennyolc végzős szakmunkásból csak hét maradt ott náluk, az idén végzett harminchárom közül már húszán. Ez tehát azt jelenti, hogy bár a termelőszövetkezetek és a vasas szakmák nagyon vonzzák és keresik az itt fölszabadult szakmunkásokat. ez itt tanuló szakembereknek legalább fele mér az üzemben marad. Ez egyrészt annak tudható be. hogv sokan megszeretik az itteni speciális munkát és sokra értékelik azt. hogy a második félévben már nagy önállóságra vannak utalva. Munka közben már rajzolvasásra is kényszerülnek. Az üzem régebbi szakmunkásai egyébként tudomásul veszik, hogv a jövő megfelelő szakgárdáiéról is gondoskodni kell. Egvetérte- nek azzal, hogy ha itt akarják tartani a tanulásukat befejezett fiatalokat, nem fukarkodhatnak sem a bizalommal. sőt. ha olyan munkát produkálnak, a forinttal sem. Mindenki teljesítményben dolgozik és így a kereset a szorgalomtól függ. Kupái Imre. aki iparita- nuló-oktató a vállalatnál, azt mondja most; meg voltam Velük elégedve, szemükbe dicsértem és úgy is szidtam őket. ha arr3 volt szükség. Egyikük sem haragszik a szigorúságért belátják, hogy csak így tanulhatják meg a szakmát amivel bárhol emberek lehetnek. Boda Sándor lakatos mondja: a három év alatt juttatásoknak. Amikor a kocsik lefutottak 240 ezer kilométert, vagy 860 ezer forintot forgalmaztak, a vezetőjük a továbbiakban már 53 százalék részesedést kap és 380 forintot havonta. Az elhasznált és eladott gépkocsik ára is a gépkocsivezetőt illeti. Sőt kilométerenként 10 fillér gyűlik a kocsi felújítására. Amikor a vezetője teljesítette a 240 ezer kilométert, ezek a fillérek már 24 ezer forintra rúgnak. Ezt az összeget a kocsi felújítására fordíthatja annak vezetője. A négy kocsi nem sok a városban, hiszen amikor öt dolgozott, mind az öten teljesítették a havi 10 ezer forintos tervet. Most négyen vannak. Hova tűnt tehát 10 ezer forintnyi fuvar? A többieknek az lenne a feladatuk, hogy „megkeressék” a hiányzó kocsi utasait. Sajnos azonban a gépkocsivezetők saját bevallásuk szerint sem merik nagyon túlteljesíteni a tervet, mert attól félnek, hogy azt látva a vállalat megemeli a követelményt. Pedig ez az AKÖV- nek nem áll szándékában. Mit lát az utas? Mit lát az utas Jászberényben taxi után járva? Magam egyik reggel úgy hat óra tájban még egyetlen taxit sem láttam. Az is gyakran előfordul' hogy a vasútállomásra érkező utas hiába keres taxit, nem talál. Lenne tehát fuvar, azonban az utasok nevében azt kérnénk, hogy a vasútállomás előtt, ha mást nem, egy telefont szereltessen fel az AKÖV. hogy a kocsik elérhetők is legyenek. — pb— amíg tanultam, megszerettem ezt a gyárat és az idősebb munkatársakat is. akik mindenben szívesen segítenek. négyes eredménnyel végeztem az iskolát és olyan órabér besorolást kaptam, amit nem is vártam. Hét forintra számítottam és harminc fillérrel többet kaptam. Vida Sándor hasonlóképpen vall: villamossági pályára akartam menni, de megszerettem a lakatos szakmát. Nagy pontosságot követel ez a munka, jobban leköt. miht bármi más. mert minden műveletre nagyon oda kell figyelni. Nekem is kellemes meglepetést okozott hogy számításomnál magasabb órabért kaptam, miután kitűnő eredménnyel végeztem az iskolát. 7,60 forintot. A következő tanfolyamok tanulóinak is kedveznek a gyárban. Pénzzel is és másként is. Most negyvennyolc I. és II. évfolyamot végzett tanulójuknak biztosítottak Nagykörűben ingyenes táborozást. Megyénkben összesen csaknem hétszázan szabadultak most fel a különböző szakmákban. különböző eredménnyel. Az igazi főpróbát a munkáskollektívákba való beilleszkedést ezután teszik le az ifjú szakemberek. És. ahol úgy igyekeztek biztosítani az utánpótlást és úgy törődtek velük, mint Szolnokon a Ganz Villamossági Művek Hegesztett Gépszerkezetek Gyárában, bizonyára mind többen ott maradnak és a törzsgárda tagjaivá válnak a most felszabaduló fiatal szakmunkások. — borsi « r T T r ■ !'■■// r - r „Háztáji újság Ahádszalókon (Tudósítónktól) Gyakran hallani olyan panaszt termelőszövetkezeti tagoktól, hogy év közben nem tájékoztatják őket a gazdaság helyzetéről, a különböző eseményekről. Az utóbbi időben — igen helyesen — egyre több termelőszövetkezet készít sokszorosított híradót, melyet minden tsz-tag megkap. Az abdászalóki Lenin TermelőGépek kölcsönzése A híradóban foglalkoztak a termelőszövetkezetben dolgozó nők munkakörülményeivel is. A vezetőség határozatot hozott arra, hogy a családos anyák — akik egyébként rendszeresen dolgoznak — a szombatot szabadnapként vehetik igénybe. A házi Ösztöndíj és illetményföld örömmel olvastuk a híradóban, hogy a termelőszövetkezetben 33 képesítéssel rendelkező szakmunkás, 22 felsőbb iskolát végzett fiatal van. Most harmincötén mentek ipari és mezőgazda- sági tanulónak. A termelő- szövetkezet nagy gondot fordít a fiatalok tanítására, szakmai műveltségük növelésére. Ez év szeptemberében a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Technikum és Szakközépiskola kihelyezett osztályt indít a jelentkezők részére. A szakmunkástanulók, akik megállapodást kötnek a termelőszövetkezettel, János kabátban Rekkenő hősén volt. Az emberek a domboldalban bontottak tarisznyát. A fiatalabbak feketére sült bőrrel izzadtak, az idősebbek hátára csuromvizesen tapadt az ina. Csak Tóth János ült kabátban a fülledt déli melegben. — Története van annak, hogy így őrzi, mesélik nevetve a munkatársak. Nyári vihar tépte, cibálta az ősi park fáit. Recsegtek ropogtak az ágak. két évszázados fenyő gyökerestül kifordult. Hatalmas földdarabot tépett ki magával. A vihar elmúltával a brigád munkához látott. Tóth János Nyíri Bálinttal a kidőlt fenyőt fűrészelte, úgy jó egy méterrel a gyökér fölött. Kisütött a nap. az eső nehéz párája ülte meg a parkot. Levették a kabátot. Nyíri egy kis növendék fára akasztotta. Tóth János a fa gyökerén talált neki helyet. Harsogott a fűrész. Már a végén jártak a két ember deréknyi fának. amikor hatalmas reccsenéssel elvált a két darab. A gyökér óriási keli fel Jancsiként felpattant, vissza a bombatölcsér- nyi gödörbe. Maga alá temetve Tóth János kabátját, a zsebben levő 30 forintjával. ősszel találták meg a foszlányokat, mikor a tuskókat kiásták. De ez a nyár még tartogatott mást is János barátunk számára. Szénakaszáláskor egy pettyes kis jószágra bukkant az erdő szélén. Pár órája született a kis őzgida. Anyját az emberek munkazaja űzte be a fák közé. — Hogy fog neki örülni a gyerek, — gondolta János és gondosan kabátjába csavarta a cseppnyi állatot. Ebédidőben kíváncsian igyekezett csomagjához. Pár korty tejet is hagyott az üveg alján az újszülöttnek. A lerakott tarisznyák mellett csíkokra tépve árválkodott a kabát. A cseppnyi őznek hült helye. Az erdőből előbátorkodott mama kiszabadította api óságát. Az emberek jóízűen nevettek. Tóth János is mosolygott és bólogatva erősítette: bizony igy történt. Az ebédidőnek vége lett. Az emberek dolgozni indultak. János is. — kabátban. — palágyi —« szövetkezetnél a híradó készítés már hagyomány. A legutóbbi számukban tájékoztatót adtak a termelési tervek eddigi teljesítéséről, melyben a növénytermesztés, állattenyésztés legfontosabb mutatószámait, a munkabér felhasználását, bevételeket és a kiadásokat ismertették. A tervek teljesítése alapján meghatározták a legfontosabb időszerű feladatokat is. munkák megkönnyítése érdekében mosógépet, centrifugát vásárolt a termelőszövetkezet, amelyet az asszonyok kikölcsönözhetnek. Nyitottak egy falatozót, ahol reggel és este megvásárolhatják a szükséges élelmiszereket a rendeletben előírt juttatásokon kívül egyéb kedvezményeket is kapnak. Így pL havonta 200 forint ösztöndíjat és illetményföldet Ez egyébként Szolnok megyében az első ilyen kezdeményezés. Az illetményföld juttatás az alábbiak szerint történik: I. éves tanuló 400, II. éves tanuló 600, III. éves tanuló 800 négyszögölig Ezek a kedvezmények serkentően hatnak a tanulni vágyó fiatalok között. Az abádszalókiak híradója tartalmas és dicséretre méltó. V. K. /
