Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-22 / 167. szám

1989. Jűfioa 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Á kultúrált kereskedelemért és a vásárlók érdekeiért Az áruellátást a szakszer- , vezetek aktívái már évek óta rendszeresen figyelem­mel kísérik. Az új gazdasá­gi mechanizmusban felada­tuk a nagy szakértelmet igényló társadalmi ellenőr­zés, »ni segítheti, a helyi és társadalmi érdekek egyez­tetését. A kereskedelmi dolgozók is fogyasztók és mint szak­emberek is mindenkor tájé­kozódhatnak a lakosság han­gulatáról. E tapasztalatok alapján adott a KPVDSZ tájékoztatót a közelmúltban a szakszervezetek megyei ta­nácsának az áruellátásról, a fogyasztói árak alakulásáról, valamint a kereskedelem kultúráltságáróL As ellátás és as áruk minősége Ahogyan a tanácskozás megállapította, az új gazda­ságirányítási rendszer első évében megyénk lakosságá­nak a pénzbevétele 10,7 szá­zalékkal haladta meg az 1967. évit. A kiskereskedel­mi forgalom tavaly 7,6 szá­zalékkal volt magasabb az előző évinél. A megye kiskereskedelmi forgalma tehát a várakozás szerint alakult, összetételét tekintve azonban jelentős A kereskedelem A kereskedelem és a ven­déglátás csökkenő készlet­szinttel növelte az árufor­galmat A készletcsökkentés nem Ítélhető egyértelműen kedvező jelenségnek, mivel számos helyen elsősorban a beszerzések visszatartásával érték azt el. Ez a körülmény a hiánycikkek körének bó­eltérések vannak. Az élelmi­szerforgalom 8 százalékkal növekedett Ugyanakkor a vendéglátás 1,6, a ruházati szakma 0,8 százalékkal, a vegyesiparcikk pedig 3,7 százalékkal forgalmazott kevesebbet. Az eltérések vá­lasztékhiányra, másrészt az árváltozásokra és az egyes kereskedelmi szervek hely­telen üzletpolitikájára vezet­hetők vissza. késsletpolitikája vüléséhez vezetett Jelenleg is akadozik helyenként az utánpótlás és növekszik az ipar értékesítési gondja. Hiba, hogy a kereskedel­mi szervek megrendeléseik előtt nem mérik fel megfe­lelően a vásárlók igényeit Gyakran túl óvatosak, nem memek kockázatot vállalni. As ipar és a nagykereskedelem mulasztásai X kiskereskedelmi munká­tól független hibákat is megjelöltek a tanácskozás alkalmával. Többek között azt hogy az ipar számos esetben anyag és kapacitás- hiánnyal küzd, s olykor a rugalmasság is hiányzik. Így nem tudják a kereske­delem igényeit megfelelően kielégíteni. Sok helyen meg­rendelés nélkül termelnek. A nagykereskedelmet ez év tavaszáig nyomták a ko­rábbi biztonsági tartalék- készletek, így több esetben tartózkodtak új, korszerű, esetleg keresettebb áruk megrendelésétől. Van lehetőség választék bővítésre A bolti élelmiszerforga­lom tavaly 10,5, az idén pe­dig 12 százalékkal növeke­dett A fogyasztás az érté­kesebb élelmiszerekből, él­vezeti cikkekből volt erőtel­jesebb. A húsáruk minőségében azonban nincs lényeges ja­vulás. A megyei húsipari vállalat termékeinél több esetben is volt minőségi ki­fogás. A baromfi és tojáséi!átás tavaly elegendőnek bizo­nyult, az idén azonban már voltak zavarok, ami a fo­gyasztói árak növekedését is jelentette. Tejből az idén már országosan mintegy húszféle termékkel bővült a választék, de az új cikkeket többnyire csak az egyes tej­ipari vállalatok körzetében lehet vásárolni. Sajnos a ke­reskedelem nem használja jól ki az itt adódó lehetősé­geket Tényként állapította meg a szakszervezetek megyei ta­nácsa, hogy a lakosság élel­mezésében a vendéglátás szerepe csökkent Az étel- forgalom alacsonyabb a bol­tinál, mintegy 6,6 százalék. A ruházati ellátás megkö­zelítően alkalmas volt ta­valy a kereslet kielégítésére, így a megyei forgalom 5,5 százalékos növekedése ért­hető. Jobb volt az ellátás női. leánykaruhákból, fiú öl­tönyökből, valamint sport- ruházati cikkekből. A kiske­reskedelem beszerezési for­rásait bővítette ugyan, még­is hiánycikkek a különböző fésűsszövetek és bizonyos minőségű szőnyegek. Arány­lag sok volt a reklamáció egyes cipőgyári termékek miatt és nincs minőségi ja­vulás a nylonharisnyáknál sem. As árszínvonal Tavaly a fogyasztói ár­színvonal a KSH felmérései szerint néhány tized száza­lékkal csökkent, az év végé­re viszont már mintegy 2 százalékos emelkedés követ­kezett be. az induló árakhoz viszonyítva Ugyanakkor a szolgáltatások ára is leg­alább 5 százalékkal növe­kedett. Több jel mutat arra is, hogy mind az ipar, mind a kereskedelem kínálatát a drágább cikkekre fordítja, ugyanakkor kevésbé törek­szenek az olcsóbb cikkek nagyobb tömegű beszerzésé­re. Bár a kereslet többnyire ezek felé irányul. Megállapította a KPVDSZ tapasztalatai alapján az SZMT, hogy a lakosság és főleg a munkások sokszor elégedetlenek az árszínvonal alakulásával és úgy tartják, hogy keresetük nincs megfe­lelő arányban a piaci és üz­leti árakkal. Az SZMT ezúttal elisme­rését fejezte ki a kereske­delmi dolgozók eddig vég­zett munkájáért, törekvései­ért, ugyanakkor felhívta fi­gyelmüket arra, hogy a nye­reségre való törekvések mi­att nem szorulhat háttérbe a fogyasztók érdeke. A szak- szervezeti szerveknek'a leg­nagyobb határozottsággal kell fellépniük minden. az új gazdaságirányítás szelle­mével összeegyeztethetetlen jelenséggel szemben — mondta ki az SZMT, a ta­pasztalatok alapján. B. E. Üzemi szakmunkásképzés állami támogatással A karcagi Május 1. Tsz- ben huszonkét mezőgazdász dolgozik. Közülük hárman egyetemet, a többiek felső- és középfokú technikumot végeztek. A követelmény egyre nő. Bizonyos munka- folyamatokat csak speciális szakképzettségű ember irá­nyíthat Fábián Márton el­nök egy levelet mutat, mely­ben a növényvédő állomás közli a szövetkezettel, hogy 1970. március 31-t,ől a nö­vényvédelmet csak szak­mérnök. illetve szaktechni­kus irányíthatja. A minisz­térium rendelkezik így. Ad­dig speciális szaktanfolya­mon képzik át a felsőfokú technikumban a szakembe­reket. — Szerencsénkre van egy Keszthelyen végzett nö­vényvédő szaktechnikusunk. Ösztöndíjasunk volt. most katona. Talán leszerel a jö­vő év márciusáig. A szövetkezetben 400 férő­helyes szakosított tehené­szeti! és évi 3500 hízót kibo- csájtó szakosított sertéstelep épül, mintegy 30 millió fo­rint költséggel. — Ezek is újabb szakem­bereket.. szakmunkásokat követelnek — mondja az el­nök. A Május L Tsz-ben jelen­leg száz állattenyésztő, ker­tész és öntöző szakmunkás és hatvan gépész dolgozik. De ez kevés, jóval többre lenne szükség. Képezni kel­lene őket. Idős emberekre má- nem gondolhatnak, hisz legtöbbjüknek a nyolc álta­lános iskolája is hiányzik. Pedig ennek elvégzése elő­feltétele a szakmunkáskép­zésnek. De vannak fiatalok, akik szívesen tanulnának. Viszont nem akarnak há­rom évre távol lenni ottho­nuktól. Jászberénybe, vagy Jászapátiba menni bentlaká­sos iskolába. Az elnök úgy tudja: a szövetkezetek nem Indíthat­nak szakmunkásképző tan­folyamokat. A megyei tanács vb mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályán ennek el­lenkezőiét hallottuk. A jászboldogházi Arany­kalász Tsz-ben nemrég vizs­gázott tizenkilenc szarvas­marhatenyésztő szakmunkás. Két éven át ezer órányi el­méleti és gyakorlati foglal­kozáson vettek részt. Másutt is működnek szakmunkás- képző iskolák kihelyezett osz­tályai. Erről az 1/1965 FM— Mü.M. együttes rendelet« in­tézkedik. A megyében négy mező- gazdasági szakmunkásképző iskola van. Jászberényben a kertészeket. Jászapátiban ál­lattenyésztőket. Kunhegye­sen öntözéses növényterme­lőket Kenderesen pedig nö­vénytermelő gépészeket ké­peznek. A bentlakásos isko­lákba 20 éven aluli fiatalo­kat vesznek fel. Az érdeklő­dés nagy, az idén 380 sze­mély szerződött le a közös gazdaságokba. Már csak a jászberényi iskolában van néhány üres hely. De a 20 éven felüliek ré­szére a tsz-ekben is szer­vezhetnek tanfolyamokat. Követelmény, hogy a lét­szám 20—25 legyen és a tsz- ek megfelelő képzettségű elő­adókat adjanak, őket az ál­lam fizeti. A szakmai órá­kért 14. a közismereti tár­gyak után 12. a gyakorlat után 8 forint előadói díjat kapnak. A hallgatók pedig kereset-térítést. Megyénkben évenként 1.5—2 millió forin­tot fordít az állam a felnőt­tek mezőgazdasági szak­munkások képzésére. Tehát van lehetőség a he­lyi szakmunkásképzésre, az utánpótlás megszervezésére. Ügy véljük a lehetőséget a 19 ezer holdas karcagi közös gazdaságban is kihasznál­hatják. — m. I. — Aratás A mezőgazdasági üzemek­ben jó ütemben halad az aratás. A gazdaságokból ér­kező jelentések szerint idén nincs különösebb gond az alkatrészellátással, az arató­cséplő gépek meghibásodása esetén kis késedelemmel ki tudják javítani a berendezé­seket. A gazdaságok most látják csak előnyét annak, hogy a tavalyinál kétszerié több tartalékalkatrészt vásá­roltak meg. A javításokat 80 mozgó javító-állomás segíti. A hi­bákat bejelentő gazdaságokat ezekben a napokban 19, késő estig inspekciót tartó megyei AGROKER vállalat elégíti ki. Naponta 220—230 esetben küldenek postán, vagy vas­úton expressz szállítmányt a gazdaságokba. Így nem egé­szen 24 óra alatt a helyszín­re érkeznek a ritkábban kéz­be kerülő cseredarabok, al­katrészek is. Folyamatosan töltik fel a külföldi gépekhez érkező szállítmányokkal a raktára­kat. Az elmúlt hónapban hozzávetőleg 900 vagonnyi alkatrész érkezett, az elmúlt napokban azonban még in­tenzívebb lett a szállítás. Ingyen utazhat a szeptember 14-i Csehszlovákia—Magyarország vb selejtező labdarúgó mérkőzésre. HA RÉSZTVESZ A N É P L A P JÚLIUS 27-ÉN INDULÓ REJTVÉNYPÁLYÁZATÁN Mindenki pályázhat, aki figyelmesen végig olvassa Pintér István: TEA 5 DOL­LÁRÉRT című folytatásos kémtörténetét Főnyeremény: kétszemélyes prágai utazás, és belépőjegy a mérkőzésre. Egyéb értékes tárgynyeremények: világvevő rádió, kerékpár, sportfelszerelések, stb. A pályázat részletes feltételeit a július 27-i lapszámunkban ismertetjük. Táj formálás a Tisza-mentén Hétfőn megkezdték a jászsági főcsatorna építését Orosz József és Pető Lajos jászkiséri gépvezetők azzal búcsúztak családjuktól a hét­fői visszautazáskor: — Ma nagy napunk kez­dődik, megyünk a jászsági főcsatornához. A két gépvezető és még félszáz társa a nagykunsági főcsatorna medrének kivájá- sán dolgozott eddig Abádsza- lók határában. Még a tava­szon, március elején jelent meg a Vízügyi Építő Válla­lat gépcsoportja a falu alatt. A Tisza-gáttól párszáz méterre. Az akkor még zöld búzatábla szélén elindultak a gépek. Tizennégy nagytelje­sítményű lánctalpas traktor mélyíti azóta szkréperládá- jával a csatornát és hordja a földet a leendő töltésre. A nagykunsági főcsatorna első három kilométeres sza­kasza már tulajdonképpen ké­szen is van. A Tiszától a Kálkápolna—Kisújszállás vas­útvonalig húzódó mesterséges mederben mór víz hullám­zik. Igaz, egyelőre még az egy-másfél méter magasan feltörő talajvíz. A’ csatorna végén folyamkotró dolgozik, óriás nyakú daru, hatalmas kanállal nyúl pércenként a mélybe, s a víz alól szedj a sárgaföldet. A csatorna 6—7 méter mély lesz, s elkészül­te után — 1973-ban — a terepszint felett 2 méter 20 centi magas vízoszlopot tar­tanak majd a gátak. A csa­torna medrében egyébként 180 ezer köbméter földet moz­gattak meg eddig Dikó Mik­lós munkavezető emberei — Pontosabban a hozzájuk tar­tozó gépek. Bár a nagykun­sági főcsatornáról azt mond­ták, nagyobb lesz a Berettyó­nál, mégis az az érdekessé­ge, hogy egyetlen kubikost sem foglalkoztatnak itt. Az óriás gépek viszont három műszakban dolgoznak, s éj­szakánként a traktor dübör­gésén kívül a lámpák fénye is elűzi a nemrég még csen­des 'í’isza-parti sötétséget. A falubeliek, az abádsza- lókiak nagv érdeklődése kí­séri az óriás építkezést. A nagykunsági főcsatornát mór kezdeti szakaszán vasút szeli át. Az abádszalóki Lenin Tsz még lábonálló búzájában ka­rók jelzik, hogy augusztus­ban indul a hídépítés is. A MÁV épít ű-i vasúti hidat a csatorna fölé. Mint Nagy András építésvezetőtől meg­tudtuk, a három és fél mé­ter magas csatorna töltés külső oldalát füvesítik, belső oldalaira pedig nádeyökeret ültetnek, s a nádpadka védi majd a hullámzástól a par­tot A nádtelepítési kísérletbe ősszel kezd a Középtiszavidé­ki Vízügyi Igazgatóság a jász­sági főcsatornán. Mindkét csatorna töltése mellett uta­kat alakítanak ki. A nagykunsági főcsator­nánál néhány gép maradt csak hétfőn. Még ott dolgozik Kiss Lajos, Török Zsigmond és Zelézi Imre tiszaderzsi gépvezető, de tulajdonképpen már csak a finomítás van hátra. Ámbár hamarosan újabb építők érkeznek, mert a pusztataskonyi feljáróhál közúti hidat is húznak a csatorna fölé. ősszel pedig Abádszalók alatt elkezdik a zsilip alapozását, amellyel a Tisza vizét eresztik majd a csatornába. Szépen halad a munka. Hétfőn reggel Abádszalókon bevagonírozták a gépcsopor­tot, s átszállították Kisköré­re. Onnan ágazik majd ki a jászsági főcsatorna. Ennek zsilipje már eddig is ké­szült. A jászsági főcsatorná­ból a kiskörei Tisza-ágtól Ti- szananáig terjedő szakasz va­lósul meg az idén. Ebben az évben húszmillió forintot köl­tenek a két csatorna és a két zsilip építésére. A munka során fél millió köbméter földet mozgatnak meg 1969-ben. Mindkét csa­torna 72 méter széles lesz. a nagykunsági a Sebes-Körös­be csatlakozik. A jászságiból pedig úgy frissítik majd a vizet, hogy időnként leenge­dik, újratöltik. A munkások — egyébként a környékbeli falvak lakói — nagy kedvvel dolgoznak az Alföld átalakí­tásán. A nagykunsági főcsa­torna építői hétfőn azzal bú­csúztak a jászsági főcsator­nához indulóktól: — Igyekezzetek, megyünk utánatok. Valójában a mederkotró kivételével egy hónapon be­lül mind a jászsági főcsa­tornán dolgoznak a nagykun­sági építők. B. L i önjáró csőztctő berendezés gyártását kezdte meg a kar­cagi Általános Szerelő Ktsz. Jelenleg hatot rendeltek meg belőle. Képünkön az es őztelő berendezés, mely a karcagi kísérleti gazdaságban üzemel *

Next

/
Oldalképek
Tartalom