Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-22 / 167. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. július 22. Egy nemzet újjászületése danskban, a Westerplat- ten emelt kis dombon monumentális emlékmű áll. A második világháború kitörésének színhelye ez, áhol 1939. szeptember 1-én, 182 főből álló lengyel helyőrség hősiesen harcolt a hazájára zúduló náci túlerővel. Mérhetetlen tragédia és szenvedés kezdete volt ez a lengyel nép számára. Nemcsak pusztulást, elnyomást jelentett, hanem veszélybe sodorta a lengyel nemzet létét. Az állam több mint 1000 esztendős történelme során Lengyelország harmadszor töröltetett le a térképről. Most ugyan nem 130 esztendőre, mint a XVIII. században, amikor Poroszország, Ausztria és a cári Oroszország osztozkodott testén, de a történelem gyorsuló menetét tekintve ez az öt év hatványozott szerencsétlenséget zúdított az országra. Lélek- ' ben számolva 6 millió állampolgár esett áldozatul a nácizmus pusztító dühének. ,25 évvel ezelőtt, 1944. július 22-én tette közzé a Júliusi Kiáltványt a hitleristák igája alól felszabaduló Lengyelország első kormánya. A Kiáltványt, sajátos módon, azoknak a plakátoknak a hátára nyomták, amelyeken a Sonder-kommando, a német hatóság, deportálásokról, kivégzésekről, megtorló intézkedésekről tudósít. A plakát másik oldala a lengyel néphez szól, és harcra hív a fasizmus teljes és végleges kiűzésére. A Kiáltvány közreadásának napjától keltezik a szovjet hadsereg és az oldalán harcoló lengyel egységek hősi küzdelme nyomán szabaddá lett Lengyelországot — bár akkor még csak az ország egy kis keleti része, Lublin és környéke volt szabad. A Júliusi Kiáltvány programja a kommunisták, a munkásosztály és minden lengyel haladó erő legfontosabb követeléseit tükrözte: a hazát újjá kell építeni, az Oderától a Neisseig terjedő történelmileg igazságos határok között. És a kommunisák vezetésével a haza újjáépült. Negyedszázad telt el Lengyel- ország újjászületésének napjától és ma, a 25. évfordulón barátot és szövetségest köszöntünk. A lengyel nép történelmének fontos mérföldkövét jelzi a mai dátum. A fasiszta német hó- ■ dítók elnyomása alóli felszabadulás csak a több mint ezer év előtti mérföldkőhöz, a lengyel állam megalapításához mérhető. A 25 év előtti felszabadulás óta a lengyel nép, a nemzeti alkotni- vágyás légkörében, szüntelenül szilárdítja új életének alappilléreit. A népi hatalom megvalósította a földreformot, államosította a legfontosabb iparágakat, fejlesztette a közoktatást, megteremtette a feltételeket a tudomány és a technika felvirágzásához, megjavította az ország létfeltételeit. A fel- szabadulás eredményeként az ősi lengyel földeket északon és nyugaton ismét egységes, modern államszervezet forrasztotta egybe. A mai Lengyelország az elmúlt 25 év előtti elhanyagolt mezőgazdasági államból a modern ipar és technika államává fejlődött. 1938-hoz viszonyítva 13-szorosára nőtt az ország ipari termelése. Gyökeresen megváltozott az ország gazdasági struktúrája. Míg 1959-ben nemzeti jövedelmének csak 37 százaléka származott az iparból, ma ez meghaladja az 54 százalékot. A lengyel ipar ma egy hónap alatt többet termel, mint a háború előtti egy esztendő alatt Üj termelési ágak jöttek létre, mint például a kohászat, a gépkocsigyártás, a hajóépítés, az elektrotechnika és a vegyipar — ezekben Lengyelország világviszonylatban is jelentős helyet vívott ki magának. z ország gazdasági szerkezetének változását tükrözi, hogy 1939. előtt a lakosság 27 százaléka élt városban, ma a lengyelek többsége városban él. A 25 év alatt megsokszorozódtak az eredmények, a tudomány és kultúra területén is. Nagy mértékben kibővült az iskolai hálózat, az általános iskolát végzettek mintegy 80 százaléka tanul tovább, a 79 felsőfokú iskolában és az egyetemeken pedig 300 ezer a hallgatók száma. A magyar népet sok évszázados hagyomány és testvéri érzés köti össze a lengyel néppel. Napjainkban a barátság szálai a proletár internacionalizmus elveit követve, minden eddiginél jobban megerősödtek. Szövetségesek és társak vagyunk, közösek eszméink, céljaink, szorosan együtt munkálkodunk védelmi szervezetünkben, a Varsói Szerződésben és a szocialista országok gazdasági erőfeszítéseit összehangoló KGS.T-ben. Lengyel- ország újjászületésének napján, barátaink legnagyobb nemzeti ünnepén, velük együtt tisztelgünk a fasizmus elleni harcban elesett hősök emléke előtt, velük együtt örülünk impozáns eredményeiknek, s őszinte szívvel kívánjuk, hogy együttműködésünk tovább fejlődjék népeink és az egész szocialista közösség, az európai béke és biztonság javára. Megszületett a végleges döntés a Budapest, Szabadság tér 17. szám alatti tv-szék- ház és a Technika Háza sorsáról. Eszerint az épületből nagyrészt már kiköltözött Műszaki Természettudományi Egyesület egész helyét átadja a Televíziónak. A GB-határozat értelmében az MTESZ október 31- ig 1800 négyzetméter alap- területű palotarészt köteles átadni. A Technika Házában levő többi helyiséget is folyamatosan kiürítik és átadják a' gyorsan fejlődő társbérlőnek: a Televíziónak. Az MTESZ részére új, modem 11—12 ezer négyzetméter összalap- területű székház épül a Mártírok útján, addig is a kitelepített részleg a VI. kerületi Anker közbe költözik A Televízió a fokozatosan Holdfolyóirat A Hold iránt az utóbbi időben — érthető módon — világszerte felfokozódott az érdeklődés. A tudományos folyóiratairól világhírű hollandiai Reidel Publishing C ompany ezért elhatározta, hogy új, kifejezetten csak a Holddal foglalkozó folyóiratot indít. Az évente négy ízben megjelenő kiadvány első száma még ebben az esztendőben, valószínűleg szeptemberben vagy októberben lát napvilágot. Évente mintegy 500 nyomtatott oldal terjedelemben foglalkoznak majd a holdkutatás legújabb eredményeivel. A folyóirat szerkesztőbizottságában huszonhárom, nemzetközi hírű csillagász neve szerepel, közöttük egyaránt találunk a szocialista államokban és a nyugati államokban élő tudósokat. A >,The Moon” című kiadványnak három főszerkesztője van: H. Alfvén stockholmi egyetemi tanár, Z. Kopal, a manchesteri egyetem professzora és H. C. Urey No- bel-díjas amerikai fizioké- mikus, a nehézvíz felfedezője. kiürülő palotarészekben a rövidesen induló heti 7 napos fekete-fehér műsor és a heti 3 napos színes műsor összeállításához új stúdiókat. irodákat, műsorszerkesztőségeket rendez be. Az Aranyhegyre tervezett tévépalota tervét egyelőre elvetették a szakemberek azzal az indoklással, hogy a Televízió a színes adás bevezetése és más fejlesztések miatt várható gyors fejlődése következtében a most építendő, s ma még modernnek tetsző székház 5—6 év múlva már nem felelne meg rendeltetésének. Így járt a francia televízió: néhány éve új palotát kapott, s azt már „kinőtte”, alig tudja használni. A Magyar Televízió új aranyhegyi palotája előreláthatóan csak 8—10 év múlva épül meg. Televíziópalota lesz a Technika Háza Szenvedély Apák napja volt. Kabátorr» felső zsebében szívmelegítő- en lapult a fizetési boríték. Éppen hazafelé indultam, amikor hirtelen elém toppant Kemény. más néven Könyvkukac, és rám kiáltott: — Na megyünk az antikváriumba?! Könyvkukacról tudni kell, hogy megrögzött könyvvásárló. Minden pénzét könyvekre költi. Rongyos az inge, a kabátujja, a nadrágjának fényes és átlátszó az ülepe, de ő mit sem törődik ezekkel a dolgokkal. A szeme karikás a sok olvasástól, a bőre sárga, mint a régi könyvek lapjai. Már elvonókúrán is volt, ahol Be- niczkyné Bajza Lenkét és Földi Mihályt olvastattak vele. de nem értek el semmi eredményt. Fél évig szolidan élt, csak rumot ivott, aztán ismét elkapta a régi szenvedély. — Nem megyek. Könyv- Jcukac! — mondtam büszkén és határozottan. — Hiába is csalogatsz, nem megyek könyvet venni. Odahaza vár a feleségem és várnak a gyermekeim. Nem ,megyek és punktum. Üj életet kezdtem... — Na, ne izélj! — lökött oldalba Könyvkukac. — Csak egy brosúrát, az én egészségemre. Ma van a születésnapom. Fizetem. A vendégem vagy! — A múlt héten is születésnapod volt. Mondom, hogy nem) megyek, és ha én egyszer azt mondom, hogy nem megyek... Aztán mégis elmentem v&i le, de mielőtt beléptünk volna a boltba, felemeltem intő szavamat: — Csak egy brosúrát! Barátom bólogatott, és esküre emelte a kezét. Amikor átléptem a küszöböt, megfogadtam magamban. hogy utoljára jövök ide, ez tulajdonképpen egy búcsúlátogatás. Ezentúl még a tájékára sem jövök az antikváriumnak. Az üzlet, mint minden fizetésnapon, tele volt. Züllött csend fogadott, csak a könyvek lapjai zizegtek. A haverok, a törzsvendégek felemelték a fejüket a könyvekből, és halkan köszöntöttek; de szép számmal akadtak olyanok is, akik már annyira mámorosak voltak, hogy meg sem ismertek. Zavaros tekintettel bámultak rám a szemüvegük mögül, és aztán gyorsan visszadugták fejüket a könyvekbe. Barátom lázasan túr- kálni kezdett a könyvekkel teli ládában, és teljesen elfeledkezett rólam. Én meg tétova léptekkel odamentem az egyik polchoz, és találomra kihúztam egy könyvet. Szerencsém volt, épp azt a könyvet kerestem már hetek óta. Szomjasan, mohón belelapoztam, aztán lehunyt szemmel megszagoltam. Kellemes doh szaga volt. Éreztem. hogy az agyam lassan etbódül, a szivem pedig könnyű lesz. mint a pille. — Ezt megveszem... —* motyogtam, de aztán megnéztem) az árát. és rögtön kijózanodtam. Szótlanul visszatettem a könyvet n helyére, és magabiztos léptekkel, nyílegyenesen megindultam az ajtó felé. Könyvkukac utánam szaladt. — Hová mész? — suttogta. Mindkét keze tele volt könyvekkel, és a szeme Keresztbe állt a gyönyörűségtől. Gúnyosan mosolygott, poros orrát közel dugta az arcomhoz, és megvető hangon azt kérdezte: — Megyünk haza a mamához? — Gyere te is! — könyörögtem. Míg nem késő!... — Te csak ne félts engem! — mondta durva, rekedt hangon: — Te mehetsz, ahová akarsz. Én maradok. Én nem félek a feleségemtől. Én nem számolok el minden fillérrel mint te. Én nem sétálok cilinderben az ágy alatt, mint te. De ha akarsz, csak menj, senki sem tartóztat. Juszt se mentem. Majd én megmutatom a haveroknak, gondoltam, hogy nem félek én senkitől és semmitől. Visszamentem a könyvespolchoz. Könyvkukac utánam jött, és most már barátságosan azt súgdosta a fülembe: — Csak egy-két könyvecskét veszünk. Bizis- ten. Aztán, aló mars haza! Bizisten! Félóra múlva már nyolc könyv hevert előttem. é* megbújva egy hűvös, pókhálós sarokban, a régi szép időket emlegettük Könyvkukaccal, amikor az egyik antikváriumból mentünk a másikba amikor az egész fizetésünket ellumpoltuk egy teljes sorozat Pallas lexikonra. vagy egy ritka, első kiadású könyvre. Könyvkukac még azt is felelevenítette, meghatottságtól remegő hangon, amikor egy közös barátunktól elloptuk a százkötetes Jókait. Záróráig maradtunk. A jó öreg antikvárius többször is felszólított minket, hogy távozzúnk. be akarja zárni a boltot, de mi még mindig a könyvek között bóklásztunk, és válaszképpen elénekeltük a „Nem, nem, nem. nem megyünk mi innen el...” című dalt természetesen piano. a helyhez illően. Az üzlet előtt csókkal búcsúztam el Könyvkukactól, aki állandóan testvérkémnek nevezett, és könyvekkel megrakodva, jókedvűen elindultam hazafelé. A feleségem már várt, — Szabad tudnom. hol voltál? Ez a néhány szó hideg zuhanyként hatott rám. Először csak hebegtem-hatíog- tam. majd így mentegetőztem: — Az úgy volt anyukám, hogy az a marha, könyvbolond Kemény. tudod, a Könyvkukac, becsalt az antikváriumba egy brosúrát venni... Mikes György Gyógyszerek születése 1953-ban az egyik nyugatnémet gyógyszergyár új altatószert állított elő. Huzamosabb szedése sem okozott hozzászokást vagy mérgezést, nem úgy, mint a legelterjedtebb barbitursav-származé- kok (pl. a Sevenal). Az új altatót évekig tartó állatkísérletek és klinikai próbák után csak 1957-ben hozták forgalomba és. gyorsan elterjedt Európában. 1958-ban a Thaliomid (másnéven: Contergan) iránt az Egyesült Államok is érdeklődött, az egyik nagy gyár megszerezte a szabadalmi jogot, és saját állat- és klinikai kísér-, lete után 1200 orvosnak két és fél millió tablettát adott kipróbálásra. Az NSZK-ban ekkorra már havonta kétmillió tablettát adtak el. A következő évben az NSZK-ban és Angliában arról számoltak be, hogy ugrásszerűen megnőtt a torzszülött, láb és kéz nélkül született csecsemők száma. A lett. A vizsgálatokat önként jelentkezőkön végzik, úgy, hogy az egyik önként jelentkező minden alkalommal 30 százalékkal nagyobb adagot kap (nem kívánt hatás esetén így csak egy embert kell kezelni). Ezt követik a kórházi-klinikai vizsgálatok, ahol a próba szélesebb beteganyagon folytatódik. A gyógyszer forgalomba hozatalát, a vizsgálatok eredménye alapján végül is hivatalos szervek döntik el, nálunk az Egészségügyi Tudományos Tanács. Ezután törzskönyvezik a gyógyszert, és a gyógyszer minden fontos adatát szabványba rögzítik. A gyógyszer neve védjegyzelt, ún. fantázianév, amely köny- nyen leírható, megjegyezhető. A védj egy zett nevek fontosságáról mondta egy angol cég elnöke: „nálunk két főosztály van. Az egyikben új vegyületeket hoznak létre, a másikban . ugyanakkor új gyógyszerneveken törik a feSok-sok műszeres vizsgálatot, állatkísérletet és klinikai próbát végeznek, amíg a vegyszerből gyógyszer lesz tragédiát a Thaliomidnak tulajdonították, amelyet terhes anyák is szedtek nyugtatóként. A világ minden tájáról érkezdek a hírek a torzszülöttek szaporodásáról, ezért 1962-ben minden országban betiltották a használatát. Később megállapították, hogy káros tulajdonságait a korai terhességnek csak egy rövid időszakában (kb. a 2. hét után) fejti ki. Századunk elején az orvos különböző alapanyagok felírása útján készíttette el a gyógyszerésszel a beteg gyógyszerét. A gyógyszer- ipar akkor azt állította elő, amire az orvosnak szüksége volt, ma az orvos azt írja fel a betegnek, amit a gyógyszeripar előállít. Egy anyagnak, amely később gyógyszerként kerül forgalomba, sok-sok szűrőn kell átjutnia. — A vegyületek, amelyről gyógyszerhatást tételeznek fel, előbb egér- és patkánykísérleteken kell átesni, ami eldönti: rendél- kezik-e valóban a vegyület a kívánt hatással? Ha a válasz kedvező, további biológiai kísérletek következnek, rendszerint nagyobb állatokon. Ilyenkor kapnak választ az esetleges mérgező tulajdonságokra és mellékhatásokra. Mivel az élő szervezetre minden anyag mérgező lehet, az ún. toxicitási vizsgálat dönti el azt az adagot, amellyel az anyag gyógyító hatását még kifejti, anélkül, hogy már káros lenne. Kedvező eredménnyel zárult állatkísérletek után került sor a klinikai vizsgálatokra. A kísérlet itt már beteganyagon folytatódik, szigorú orvosi ellenőrzés meljüket. Aki egy gyógyszernek új nevet talál ki, éppen úgy elismerésben részesül, mint az, aki feltalálta”. Hazánkban is nagy körültekintéssel folyik a gyógyszerkutatás. A Halidor néven forgalomba került új nyugtatóval kapcsolatos vizsgálatok pl 1962-ben kezdődtek el, és 1964 végéig tartottak. A munkában 53 vidéki, 66 budapesti és 21 külföldi kutató- csoport vett részt. A kutatás céljaira 1 millió tablettát és 111 ezer ampullát használtak fel. A gyógyszerrel kapcsolatban 84 dolgozatot és 92 orvosi bizonylatot adtak ki, 3400 beteg vizsgálatával számolva be. — A Halidor dokumentációja — amely több nyelven is megjelent — 172 kötetet tesz ki, 2373 oldalon, összesen 49 q papír felhasználásával. És ennyi vizsgálat, gondosság ellenére sincs kizárva, a kockázat. Számos bizottság állapította meg, hogy a Thaliomid forgalomba hozatalának az útja nem különbözött más gyógyszerekétől. Sőt, még egyszer átesett a klinikai szűrőn, amikor az Egyesült Államokban is kipróbálták. A hiba inkább ott volt, hogy sem a Thaliomid, sem más gyógyszer nem próbálható ki terhes anyákon. Az orvosok terhes anyáknál csak ritkán, a legszükségesebb esetben fordulhatnak gyógyszeres kezeléshez. Az új gyógyszer bevezetésének tehát mindig van kockázata, a gondos kipróbálásnak és az orvostudománynak pedig az a feladata, hogy a kockázatot észszerű határokon belül tartsa. H. í» j
