Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-20 / 166. szám

10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. Július 20» A lengye!-magyar kapcsolatok Takarmányként etetik a rizst Japánban Japán rizstermelése Jelen­leg meghaladja az ország szükségleteit. • a kormány­nak ezért szándékában áll az 1967. évi termésből leg­alább egymillió tonnát ta­karmányozásra felhasználni. Ez az intézkedés körülbelül 100 milliárd yenbe (278 mil­lió dollár) kerül majd* A kormánykörökben arra számítanak, hogy ha nem csökken a rizstermelés, az átmenő készletek évről évre növekednek, s 1970 októbe­rének végén elérik a 3 mil­lió tonnát A pénzügyminisztérium számítása szerint a régebbi termésekből megmaradt rizs­feleslegek értékesítésére 1970/71-ben körülbelül 400 milliárd yent kell majd köl­teni. Kísértetflotta idegen zászló alatt Libériának van a világon legnagyobb kereskedelmi flottája Az olasz milliomosok sze­retnek luxus jachton hajó- kázni. Minden olasz kikötő* ben tucatjával állnak a ma­gánjachtok, de különös mó­don egyiknek a tatján sem lengedezik háromszínű olasz zászló. Ezek a jachtok mind a kísértetflottához tartoznak: sohasem látott kis országok lobogója alatt hajóznak, hogy ne kelljen az olasz államnak adót fizetniük. igaz, vannak az adón kí­vül még más szempontok is. Az olasz törvény ugyanis csak hivatásos halásznak* tengerész-könyvvel rendel­kező matróznak, hajómér­nöknek, vagy hivatásos sha- ■jósgazdának” engedi meg nagyobb motoros hajó veze­tését Ha viszont a hajó pa­namai, hondurasí, Costa Ri- ea-i, — vagy libériái zászló alatt szeli a tengert, tulajdo­nosának nincs problémája — sem mint kormányosnak* — sem mint adócsalónak. De a luxusjachtok a kísér- tetflottának csak egy részét képezik. — Nagyobbik része kereskedelmi hajókból áll, hatalmas áruszállító és tar­tályhajókból. A kereskedel­mi hajók nagy „védnöke” egy kis nyugat-afrikai köz­társaság: Libéria. Az az egymillió lakosú kis ország, a legkisebb afrikai államok egyike a világ leg­nagyobb kereskedelmi flot­táját mondhatja magáénak. A hajótulajdonosok legszí­vesebben' libériái zászló alatt jegyeztetik be hajójukat, — hogy az adófizetéstől mente­süljenek. A becslések sze­rint az olasz kereskedelmi flotta több mint egynegyed része libériái zászló alatt hajózik. Tavaly Libéria ke­reskedelmi flottája abszolút világelső lett, maga mögé utasítva Angliát, a tengerek egykori királynőjét. A tar­tályhajók terén persze szin­tén az első, utána követke­zik másodikként Norvégia* Pedig Libériának nincse­nek sem hajógyárai, — sem nagy kikötői. Van viszont több mint 1600, átlag 16 000 tonnás kísértethajója. világ négy kis országa: Cos­ta Rica, Honduras, Libéria és Panama ekkor jött rá, mi­lyen hasznos lehet parányi gazdaságuk számára, ha kül­földi hajókat jegyeznek be. A bejegyzés náluk sokkal ol­csóbb és kényelmesebb, mint az Egyesült Államokban* — vagy Olaszországban, de a kis országnak ez Is nagy üzlet 1945-ben Panama kereske­delmi flottája hétszázezer tonnás volt, Costa Ricának, Hondurasnak és Libériának egyáltalán nem volt flottája. 1954-ben Libéria elérte a hárommillió tonnát, két év múlva a hatmilliót, 1957-ben 7.5 millió tonnájával már a negyedik helyre került és messze maga mögött hagyta a hárommillió tonnás olasz flotíat* Az afrikai köztársaság kí­eértetflottájának növekedése szédületes ütemben folytai- tódott Kereskedelmi flottá­jának tonnatartalma jelen­leg 25 720 000 tonna — csak­nem kizárólag európai és egyesült államokbeli hajók­ból, amelyeknek tulajdono­sai busás hasznot húznak a libériái kormány nyújtotta kedvezményekből* A lengyel—magyar kapcsolatok tradíciói évszá­zadosak, visszanyúlnak az elmúlt történelmi korokba. Ezek a kapcsolatok azonban a XIX. század folyamán, a nemzed függetlenségi harcok idején váltak igazán szoros­ra. Lengyelország és Ma­gyarország ezeket a magasz­tos és haladó hagyományo­kat elevenítette fel a IX. vi­lágháborút követő években. A két ország háború utáni kapcsolatainak történetében fontos dátum volt az 1948. év, amikor is a lengyel és magyar kormány aláírta a Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződést. Húsz év után, 1968. május 16-án a lengyel párt és kormányküldöttség magyarországi látogatás» so­rán új szerződés aláírására került sor, mely figyelembe vette az elmúlt húsz év köl­csönös kapcsolatainak ered­ményeit, a nemzetközi poli­tikában 1948 óta végbement változásokat. Az 1948-ban aláirt szerződés folytatását jelentő új szerződés a len­gyel—magyar kapcsolatok új fundamentuma. A szerződés elnevezése hí­ven tükrözi a lengyel—ma­gyar kapcsolatok tartalmát A béke és biztonság bizto­sításában, a nemzetközi fe­szültség enyhítésében jelöl­ték meg a felek a szerződés célját Lengyelország igen nagyra becsüli azt a tényt. hogy Magyarország a különböző nemzetközi fórumokon elis­meri az Odera—Neisse határ sérthetetlenségét. Nemcsak azért mert a Potsdami Szer­ződés határozatának értel­mében visszatértek Lengyel- országhoz ezen a határon belül a történelmi lengyel te­rületek. hanem azért is* mert Magyarország — a töb­bi szocialista országhoz ha­sonlóan — az Odera—Neisse határ sérthetetlenségében lát­ja az európai béke egyik . fontos biztosítékát Míg az államköri kapcso­latok különböző központi in­tézményeket szerveket és szakágakat érintenék ad­dig a kölcsönös tapasztalat- cserében részit vesznek a társadalmi szervezetek, a tudományos akadémia, egye­temek, felsőoktatási szervek* író és művészeti szövetségek* kulturális és 'sportszerveze­ték is. Széles együttműködés valósult meg a lengyel és a magyar szakszervezetek kö­zött Különböző magyar és lengyel tanácsok is felvet­ték a közvetlen kapcsolatot egymással. Igen érdekes a lengyel—magyar testvérvá­A Lengyel Népköztársaság szejm jenek varsói épülete rosok; Varsó—Budapest Nowa-Huta—Dunaújváros. Olsztyn—Kaposvár, Opole— Székesfehérvár közötti egy ü ttműködés. A lengyel—magyar kap-' esolatok a népgazdaság te­rületén is egyre jobban el­mélyülnek. A Magyar Nép- köztársaság egyike Lengyel- ország legjelentősebb keres­kedelmi partnereinek. A lengyel—magyar kereske­delmi forgalom 1968-ban el­érte a 184 millió deviza-ru­belt Magyarország külföldi gazdasági partnerei között Lengyelország a negyedik helyet foglalja et Az elmúlt tíz év ^ rán bekövetkezett Jengyei— magyar kereskedelmi forga­lom gyors ütemű fejlődése szoros kapcsolatban van az 1968-ban életre hívott két­oldali gazdasági együttmű­ködési bizottsággal A bi­zottság murúcájának eredmé­nyeként kialakultak » gazda­sági együttműködésnek bizo­nyos specifikus és előnyös formái, valamint több je­lentős szerződés aláírására is sor került. Ezek közül a leg­fontosabb a magyar bauxit- nak Lengyelországba való szállításáról és a lengyel alumínium gyártásról szóló, 1960-ban aláírt, majd 1969 márciusában meghosszabbí­tott Siíeraúöés. Az eddigi A világ legnagyobb részecskegyorsítója eredmények annyira jelentő-: sek, hogy az együttműködést 1975-ig meghosszabbították. A kooperációs kapcsolatok fejlesztésében döntő szerepet látszott az autóiparra vonat­kozó. 1966-ban aláírt egyez­mény. Az ezen a téren meg­induló kooperáció lehetővé tette a két ország gépkocsi- iparában — csökkentett be­ruházási költségek mellett — a termelés növelését. Ma­gyarország a gépkocsi moto­rokhoz szükséges alumínium öntvényeket, hidromechani- kus sebességváltókat, kor­mányszerkezeteket szállít Lengyelországba. Lengyelor­szág viszont hűtőberendezé­seket. mechanikus sebesség- váltókat, csapágyakat. Die­sel-motor alkatrészeket gyárt a magyar ipar részére. A két ország között! közvetlen együttműködés tel­jesen új formája volt a „Haldex” közös lengyel— magyar vállalat megszerve­zése. 1959-től — magyar sza­badalom alapján — ez a vál­lalat a lengyel szénbányák hányóiból kb. 900 ezer ton­na szenet nvert. A gazda­sági együttműködés legújabb eredménye az az egyezmény, melv szerint Lengyelország új kénsavgyárat létesít. Ma­gyarországon. A kapcsolatokról al­kotott kép nem lenne tel­jes. ha nem emlékeznénk meg — bár csak röviden — a két ország kulturális éle­tét összekapcsoló szálakról. Csak 1945—1962 között 103 lengyel szerző. 122 könyve jelent meg magyarul* 1 403 000 példányszámban. Ugyanebben az időszakban Lengyelországban 85 magyar irodalmi alkotást fordítottak le és adtak ki. Lengyelből többek között Mickiewicz, Prus, Sienkiewlcz, Zeromski. Reymont. valamint mai írók alkotásait fordították le ma­gyarra. Lengyelül a magyar klasszikusok Jókai. Mik­száth és modern magyar írók művei jelenték meg. Az íródelegációk gyakori látogatása a lengyel, illetve a magyar műfordítók cseré­je szintén nagyban elősegí­tette a kapcsolatok megélén­külését a kulturális élet ezen területén. Többek kö­zött 1961-ben Lengyelország­ban tartózkodott Kovács Endre professzor, a lengyel irodalom kiváló ismerője es szakértője, akit 1966-ban a lengyel kormány a lengyel irodalom magyarországi nép­szerűsítéséért a „Lengyel Újjászületés” érdemrend nagykeresőjével tüntetett ki.1 Mészáros István szintén nagy szolgálatokat tett a lengyel irodalomnak, öt a kiváló fordításaiért a Pen Club részesítette kitüntetés­ben. Az egymás irodalma iránti kölcsönös érdeklődés kiszélesedésével nő Magyar- országon az érdeklődés a lengyel. Lengyelországban pedig a magvar drámairoda­lom iránt. Elősegítette ezt a magyar színházak lengyelor­szági és a lengyel színhá* zak magyarországi vendég- szereplése. A kétt ország képző-: művészeti kapcsolatai is gazdagok és figyelemremél­tóak voltak az elmúlt évek során. Az egyéni kiállítások mellett az egyik legjelentő­sebb kiállítás az 1954-ben Varsóban megrendezett ma­gyar népművészeti kiállítás volt 1959-ben szintén Var­sóban került megrendezésre a 155 művész; 297 alkotását bemutató magyar képzómű­vészeti kiállítás. 1960-ban pe­dig a fiatal magyar képző­művészek kiállítása. A kulturális kapcsolatok elmélyítésében fontos szere­pet játszik a varsói Magyar Intézet mely most ünnepel­te fennállásának huszadik évfordulóját és az 1951 óta Budapesten működő Lengvel Kultúra és Információs Intézet A libéria! kísértetflotta legnagyobb kliense az Egye­sült Államok. Így kerülhe­tett ez a nagy ország, amely néhány éve még az első he­lyen állt flottája tonnatartal­mát tekintve a világlistán, tavaly óta a harmadik hely­re — és ezzel még nincs vé­ge a dalnak. Jacob Gilbert New York állam demokrata képviselője nemrég kijelen­tette az ÄFL—CIO szakszer­vezeteknek, hogy az ameri­kai kereskedelmi tengerészet még az idén az ötödik hely­re süllyed vis-za, ha haté­kony Intézkedésekkel meg nem akadályozzák a hajó­tulajdonosok gigászi adócsa­lásának további terjedését. Az egész história a háború után kezdődött. A harmadik Több mint egy éve helyezték üzembe az ősi Szerpuhov közelében a világ leg­nagyobb, 76 milliárd elektronvoltos proton részecske gyorsítóját. Energiája több mint kétszerese mindannak, amit a világ laboratóriumában találunk. Az üzembehelyezéstől a kísérletekig rendszerint több év telik el. amíg összhang­ba hozzák a gyorsító valamennyi elemét, a bonyolult és különféle elektromágneses, elektronikus, nagyfrekvenciás rendszerét. A szovjet fizikusok ég építők „csodát” műveltek, és egy évvel az üzembehelyezés után a szerpuhovi részecskegyorsítóban befejezték az első kíséretet. A kínai gabonaimport Tekintettel arra, hogy Kí­na évi népszaporulata 15—20 millió, a lakosság ellátása végett évi 4—5 millió ton­nával kell növelni a gabona- termelést. A kínai kormány a lakosság ellátását csak je­lentős behozatallal tudta biz­tosítani az utóbbi években évente 5—6 millió tonna bú­zát vásárolt, főként Kanadá­tól és Ausztráliától. A kínai vásárlások értéke 375—450 millió dollár volt. Ez év ele­jén a kínai kormány új szál­lítási szerződést kötött Auszt­ráliával 2 250 000 tonna búza szállítására, valamint Fran­ciaországgal 800 000 tonna búza behozatalára. Kína ga­bonatermelésére vonatkozó­lag nincsenek pontos adatok. Számítások szerint 1968-ban Kínában mintegy 200 millió tonna gabonát takarítottak be. A tervek szerint az ez évi termés mintegy 5 száza­lékkal haladja meg az előző Évek terméshozamát

Next

/
Oldalképek
Tartalom