Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-20 / 166. szám

1989. JűHus Ä SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II Ember a Holdon '?*sóFe> V #-■'~'1í»6tR ^^^^.^khimedes?­V S\ hiZJkm^ )pomícus-lrlt?f Plolemifosz Ikrítir P/ Tjeto-fa-áfer R«ng*r9' Surveyor? Surveyors tunas. Luna 1 OrbitarS Surveyor!1 fUngarf' A holdkomp — tervezett leszálló hely« A Helért Juttatott kutató szonda* A szovjet • amerikai Alig néhány éve csupán, hogy Jurij Gagarin megtet­te az első, de döntő jelen­tőségű kört Földünk körül, és ma már ott tartunk, hogy az emberiség bátor követei elindultak a Hold meghódí­tására. Az amerikai holdutazást az Apollo-program biztosítot­ta. Az eredetileg 12 kísér­letből álló sorozat lehetővé tette az ember Holdra jutá­sát A program során fejlesz­tették a mai szintre a Sa­tum hordozórakétákat Is. Az Apollo—4, 5 és 6-al vég­zett kísérletek után az Apol­lo—7 Schirr«, Cuningham és Eisele űrhajósokkal a fedél­zetén 11 napos Föld körüli utat tett meg, amely már közvetlenül is a holdutazást készítette elő. Ezt követte 1968 decemberében az Apollo —8 útja, amelynek során először kerülte meg ember a Holdat és figyelte meg köz­vetlenül is az addig csak fényképről ismert, Földünk­től elfordult képét Az 1969 márciusi (Apoll o-i) kísérlet célja a holdkomp használha­tóságának kipróbálása volt, — egyelőre Föld közelben —; majd az Apollo—10 má­jusban már a Hold térségé­ben is lehetővé tette a beren­dezések kipróbálását közben pedig lefényképezték a le­szállásra kijelölt területeket a Nyugalom-tengere térsé­gében. Az Apollo—11 utasai, Armstrong Aldrin és Collins hosszú előkészítő időszak után kezdték meg történel­mi jelentőségű útjukat. A Hold meghódítása nem egyetlen ember, nem is egyet­len nemzet, hanem az egész emberiség erőfeszítésének nagyszerű eredménye. Állati" rekordok Sportolóink rekordja az ál­latok sportteljesítményeihez képest gyerekjátéknak ne­vezhető. Itt van mindjárt a súly emelés. Egy egyszerű kis hangya saját súlyának 52- szeresét képes számtani. Egy átlagos pisztráng órán­ként 25—30 kilométeres se­bességgel úszik, vagyis má­sodpercenként kb. 8 métert tesz meg. A nagy pisztráng amelynek hossza még mindig ötödé, hatoda az ember ma­gasságánál: óránként 40 ki­lométeres sebességgel úszik. Rajtja egyenesen hihetetlen: maximális sebességét egy-, negyed másodperc alatt éri el! Pisztráng Filmek bizonyítják, hegy egy 23 centiméteres piszt­ráng egyhuszad másodperc alatt éri el óránkénti 8 kilo­méteres sebességét. Ha to­vábbra is így gyorsítana, 5 perc alatt elérné a bolygó­közi űrhajók induló sebes­ségét. A vízi gyorsasági rekorder azonban mégsem hal, hanem emlős állait: a delfin. — Negyven kilométeres órán­kénti sebességét gyakorlati­lag bármilyen hosszú ideig tartani tudja. A delfinhez képest a bál­nák lassúbbak: alig 30 ki­lométert tesznek meg órán­ként. Ha viszont számításba vesszük, hogy a bálna oly­kor 150 tonna súlyú, csak csodálhatjuk ezt a hatalmas mozgási energiát. Gepárd A szárazföldön a legbámu- lato'abb sprinter a gepárd. Eredményeit még a zoológu­sok is alig merik hitelesíte­ni. Egy gepárd állítólag húsz másodperc alatt futott le 800 métert, vagyis óránként 144 kilométeres sebességet ért eL A gepárd rajtja bámula­tos. Két másodperc alatt el­éri az óránkénti 72 kilomé­teres sebességet. Ha egy ne­gyedórán át így gyorsítana rakétaként földkörüli pályára röppenne; A gepárd azonban nagyon hamar kifárad. Ha a körül­mények arra kényszerítik, hogy óránként 80 kilométeres sebességgel vágtasson, egy­két perc. alatt szívroham kö­vetkeztében összeesik. Az ugróbajnok, természe­tesen a kenguru. Három­négy méteres ugrásaival órán­ként 50 kilométeres sebes­séget ér el. Egy ausztráliai természettudós közel 13 mé­teres rekord ugrást jegy­zett feL •Az. ugrások magasságát nehezebb meghatározni. A számítások szerint 12 méte­res ugrásnál az ugrás ma­gasságának 4 méter körül kell lennie. A kenguru át­lag saját testmagasságának 2,5-szeresét ugorja, míg a béka hatszorosát, a bolha há­romszázszorosát. Ha az em­ber úgy tudna ugrani, mint a bolha, fél kilométereseket ugrana. Kolibri A madarak sebességéről még nem tudunk mindent Egyes madárfajok a lökhaj- tásos repülőgépek sebességét is elérik. Vannak madarak, amelyek egyetlen éjszaka re­pülnek Afrikától Észak-Euró- páig, mivel a sztratoszférá­ban képesek haladni. A tu­dósok radar segítségével meg­állapították, hogy a legtöbb madárvonulás éjszaka figyel­hető meg, 8—9000 méter magasságban. Azok a madarak, amelyek a két Amerika között közle­kedve átrepülnek a Mexikói öblön 800—1150 kilométert tesznek meg egyfolytában. Az étkezésnélküli repülés világbajnoka a kis kolibri, amelynek tojása nem na­gyobb a borsószemnél. Orrszaivú Nagy sportoló, ha nevez­hetjük így, az óriási albat­rosz ta. X déE tengerek szi­getein dl ez as óriás ma­dár; Kitárt szárnyainak csú­csai között négy méter a távolság. A szelek szárnyán repülve könnyűszerrel meg­kerüli +.7. egész földgolyót Csak két évenként egyszer keresi fel fészkét, és ezért nehéz nyomon követni út­jait de az biztos, hogy ván­dorútjain meg-megkerüli a Földet De nemcsak a karcsú, könnyed állatok képesek nagy gyorsaságra. A sok tonnás, nehézkes orrszarvú, épp olyan gyorsan fut mint a zsiráf, vagy a pusztai farkas: órán­ként 45—50 kilométeres se­bességgel. Tokhalászat A Kaszpi-tengerben, az Ural folyó torkolatában nagyüzemben folyik a tok­halak halászata. A jellegze­tes alakú, csőrszerűen előre­nyúló koponyajú halak na­gyon megnőnek, egyes példá­nyai több mázsás súlyúak, ezért emelőszerkezet szüksé­ges az úszó halfeldolgozó üzembe való átszállításukhoz. Érdekességük, hogy tekinté­lyes nagyságuk ellenére vá­zuk nem csontosodott el. csak porc alkotja. Szaporodáskor legtöbb fajuk felúszik a Fe­kete-tengerbe ömlő folyókba, ott rakja le ikráit. Sózott ik­rája a valódi kaviár. Nagv tápértékű, értékes fehérjéket tartalmazó élelmiszer. A vi­lágon a legnagyobb valódi kaviárt termelő állam a Szovjetunió. Tizenöt évvel Géni után Másfél évtizede, hogy Genfben megszületett a má­sodik világháború uáni évek egyik legjelentősebb nemzet­közi megállapodása. Nemcsak azért volt fontos ez a kon­ferencia, mert végetvetett a francia imperializmus „szeny- nyes háborújának” Vietnam ellen. Különleges jelentősé­get adott a ' tanácskozásnak, hogy a megbeszéléseket a francia haderő vereségének kibontakozása után tartot­ták, s azon nemcsak a há­borúban közvetlenül részt­vevő erők — tehát Francia- ország és Vietnam — képvi­selői vettek részt, hanem az Egyesült Államok, Nagy- Britannia, a Kínai Népköz- társaság, Kambodzsa és Laosz megbízottai is. Genfben 1954. június 16-a és július 21-e között tehát- nemcsak egy kis nép szabadságharcának győ­zelme kapott nemzetközi el­ismerést — hanem egyben az egész indokínai félszigeten kirajzolódtak a reális, békés rendezés körvonalai. A genfi tanácskozás első világpolitikai jelentőségű eredménye a Vietnami De­mokratikus Köztársaság ha­talmának politikai és szerve­zeti megszilárdítása volt — oly sok esztendő véres és áldozatos küzdelmei után, az ország összefüggő északi te­rületein, a 17. szélességi fok­tól északra; A második eredmény az volt, hogy előírták: Vietnam­ban a függetlenség és az ország területi egységének alapján kell rendezni a po­litikai kérdéseket, ezért két esztendő múlva (tehát 1956 júliusában) nemzetközi bi­zottság ellenőrzése mellett általános választásokat kell tartani az országban. Ennek a döntésnek szerves része­ként az értekezlet kimondot­ta, hogy a 17. szélességi fok mentén húzódó sáv egyszerű demarkációs vonal, amely ideiglenes — és sem poli­tikai, sem területi határnak nem tekinthető. Végül, de nem utolsó­sorban: a genfi .konferencia résztvevői úgy döntöttek, hogy tiszteletben tartják Kambodzsa és Laosz semle­gességét és önrendel kezési jogát. — Nem tesznek kísér­letet arra, hogy ezeket az országokat bevonják bármi­féle katonai csoportosulásba. Már tizenöt esztendővel ez­előtt sem volt kétséges, hogy a genfj értekezlet az ameri­kaiak délkelet-ázsiai politi­kájának vereségét jelenti es nem egyeztethető össze po­litikai törekvéseikkel. Lát­ványos szimbóluma volt en­nek, hogy Dulles amerikai külügyminiszter faképnél hagyta az értekezletet, s a konferencia résztvevői közül egyedül az Egyesült Államok képviselői nem írták alá a határozatokat. Ugyanakkor azonban az amerikai kor­mány hivatalos nyilatkozatot tett arról, hogy támogatja az egyezményeket, azokat sem „megfélemlítéssel, sem a fegyverek erejével” nem sérti meg és megszegésüket „a béke, a nemzetközi biz­tonság elleni súlyos fenye­getésnek” minősíti! Ezek a tizenöt esztendővel ezelőtt elhangzott szavak, amelyeket az amerikai kor­mány nevében és megbízásá­ból Bedell Smith, az ame­rikai delegáció helyettes ve­zetője — mondott el — ma úgy hangzanak, mint a mai amerikai politika felett ki­mondott elmarasztaló ítélet! Az Egyesült Államok ugyanis a legbrutálisabb mó­don megszegte a genfi egyez­ményeket Dél-Vietnamot ka­tonai támaszponttá változtat­ta, bábkormányt hozott létre és megakadályozta az egyez­ményekben előírt választások megtartását. Később e politi­ka „továbbfejlesztéseképpen” nyílt agressziós háborút in­dított a dél-vietnami nép szabadságharca ellen, ame­lyet egy adott szakaszban a Vietnami Demokratikus Köz­társaság elleni fegyveres tá­madással tetézett. Ezzel pár­huzamosan az egész tizenöt esztendős időszakban soroza­tos kísérleteket tett arra, hogy beavatkozzék Laosz és Kambodzsa belüvveibe. En­nek az aknamunkának az eredménye volt Laosz terü­letének gyakorlati kettésza- kítósa. A történelmi események tanúsága szerint a genfi ha­tározatok megsértése nem Mint a Journal of Cam­mers közölte, az Amerika- közi Fejlesztési Bank jelen­tést tett közzé a latin-ame­rikai országok mezőgazdasági politikájáról. A jelentésben az áll, hogy ezeknek az or­szágoknak egységesíteniük kell a mezőgazdasági politi­kájukéit Ez az első lépés ebben a térségben a mező- gazdasági közös piac létre­hozásának útján. A jelentés szerzői olyan rendszert ajánlanak, amely­nek keretében a körzet or­szágai kvóták megállapításá­val osztanák el egymás kö­zött a mezőgazdasági piaco­kat. Ez garantálná a helyi termelők kijutását a piacra. Megjegyzik továbbá a szer­zők, hogy a szabadkereskede­lem problémái távlatilag szorosan összefüggnek a me­zőgazdasági termelés növelé­sének problémájával, amihez pótlólagos befektetésekre van szükség. Azt ajánlják, hogy gondosabban tanulmányozzák a mezőgazdaság és az ipari árpolitika összefüggését. Mi­vel mind a két szektornak egvenlő előnvöket kell. hogy nyújtson a jövőbeli integrá­vitte közelebb az Egyesült Államokat délkelet-ázsiaj ha­talmi céljaik eléréséhez, sőt, még inkább elmélyítette ázsiai politikájuk válságát és visszahatott belpolitikai helyzetükre. Johnson elnök lényegében a vietnami há­borúba bukott bele, miután kénytelen volt 1968 máju­sában Párizsban tárgyalóasz­talhoz ülni a VDK, majd a Délvietnami Nemzeti Felsza­badítást Front küldötteivel, s arra kényszerült, hogy fel­hagyjon a VDK elleni bom­batámadásokkal. Közben — mialatt a párizsi tárgyaláso­kon a Nixon-adminisztráció uralma alatt is tovább foly­tatják a halogató taktikát — megalakult a Délvietnami Köztársaság ideiglenes forra­dalmi kormánya, amellyel számos ország, köztük ha­zánk is, felvette a diplomá­ciai kapcsolatot! Tizenöt esztendővel ez­előtt a genfi értekezleten a francia imperializmus agresz- sziója omlott össze és fel­csillant a békés, az indokí­nai félsziget minden országá­nak sorsát jótékonyan befo­lyásoló rendezés reménye. Ezt a reménységet az amerikai politika zúzta össze, amely most, változott erőviszonyok között és megváltozott hely­zetben — éppenúgy kilátás­talan zsákutcában botorkál, mint tizenöt évvel korábban a francia gyarmatosítók! dó. intézkedéseket kell tenni annak a hatásnak az enyhí­tésére, amelyet a költséges iparágak gyakorolnak a me­zőgazdaságra. A jelentés szerzői többek közt műtrá­gyaipari együttműködést ja­vasolnak. Rémület a nézőtéren Az egyik párizsi rémfil- mékre specializált filmszín­házban a földszinten aa utolsó sor koporsókból áll, amelyekben a vendégek ké­nyelmesen elhelyezkedhet­nek. s kedvükre borzonghat- nak. A páholyokat művérfol- tokkal „díszítették” és kü­lönlegesen „pikáns” megle­petésként egyes széksorok alatt műanyagból készült ko­ponyákat helyeztek eL KÜLPOLITIKÁI — ic — A latin-amerikai országok egységes mezőgazdasági politikája

Next

/
Oldalképek
Tartalom