Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-20 / 166. szám

1969. július 20; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 A magyar grafika történetéből Zelk Zoltán két új verse: Két hold alatt A fametszetnek Kína volt az őshazája.- Az első euró­pai, évszámmal is ellátott fametszet 1423-ban készült és szent Kristófot ábrázolta; A fametszet szélesebb körű el­terjedése a könyvnyomtatás felfedezése után kezdődött; az ősnyomtatványok (az 1500-ig megjelent nyomtatott köny­vek) illusztrációi mind fametszetek. A legrégibb magyar fa­metszetek dúcait Varga Nándor Lajos, a magyar grafika múltjának kiváló kutatója fedezte fel az esztergomi Ke­resztény Múzeumban. ' $ 1656-tól napjainkig a fa­metszet szerves része a ma­gyar grafika művészetének. A XIX. században, mint il­lusztráció, a mai klisé és a fénykép szerepét töltötte be. Legtöbbet a kor vezető isme­retterjesztő lapja, a Vasár­napi újság használt fel be­lőlük. Jelentős illusztráto­runk: Pollák Zsigmond és Rusz Károly. Morelli Gusz­táv valóságos fametsző mű­helyt tartott fenn. Rengete­get alkotott, fametszeteinek felsorolása köteteket tenne ki. Fametszeteihez a korabe­li fényképészet eredményeit is felhasználta. A képes Petőfi kiadás, a Honvéd-album, az Osztrák Magyar Monarchia írásban és képben és még sok más munka a nevét fenn­tartja a magyar köyvilluszt- ráció történetében. A grafikai képregény hazánkban csak a XX. század­ban vált divatossá. Legkiválóbb termékei Perkovits Gyu­la Dózsa sorozata. Molnár e. Pál Cyranója és G. Szabó Kálmán „Parasztok’' című munkája. A rézmetszet ötvösmeste­rek találmánya, alapját a XV. században igen elterjedt fémdíszítési mód, a niello ké­pezi. A legrégibb, évszám­mal is ellátott rézmetszet 1446-ból származik s a ber­lini metszetgyűjteményben őrzik. A magyar rézmetszet a XVI. században jelentke­zett, legrégibb emlékének egy esztergomi missale kötés­táblájába ragasztott (s az­óta elveszett) 1518-ból szár­mazó és Richardus Atzél ál­tal készített lapot tekinthet-- jük. Szelepcsényi György, esztergomi érsek volt, a XVII. század legkiválóbb magyar rézmetsző művésze. Hat mun­káját ismerjük, amelyek kö­zül önarcképe és Pázmány Pétert ábrázoló portréja a legnevezetesebb. A hold, amelynek lábnyomot nem őrző porába, néma krátereire leszállni készül most a föld ttra, nem az a hoíd, ahol Dávid húrjain szikrázik a dallam, és nem a költők nagybetűvel Irt csillaga, nem Tóth Árpád 8 Füst Milán, nem Musset Holdja az, és nem is az a fehér, déli füstcsík, mely napsütésben is hirdeti az éj nem múló tüzét: nem csillag ez, a nyughatatlan elme kikötője, vagy ha úgy akarod, új földrész is talán, melyre hódolva nézek, ám meghalni én úgy fogok még, mint apánk, anyánk Vörösmarty, Ady ege alatt. Be jól van így! Igazatok van emberek, ha bor, ha tánc, ha kártya, a boldogság egy korty ital, egy harapás pogácsa. A boldogság lugasban ül, a vállán nyári este, bemond egy piros ultimét, emlékezik egy meccsre. A boldogság nem didereg, ha térdig hóban táncol: a dobokon zápor szalad, a kürtök torka lángol. A boldogság úgy változik, nem lelkét, tollát váltja, tegnap tangó, mg csacsacsa, mindig csattog a szárnya. A boldogság... most már tudom, mit mindig tudtak mások, véreres szemű éjszakán így oltom el a lángot. Villanykörtémet dér lepi, de tudom a világot, az én labdám már sohasem zörgeti meg a hálót.-. Kiki magának? milliárd boldogság a közösség! be jól van elrendezve Így, hogy ti vagytok a többség! r X XVIII. század végén a híres Debreceni KoHégium- ban működő „Rézmetsző Társaság" Pest mellett Debrecent a magyar grafika egyik központjává tette. E társaságnak Karacs Ferenc volt a vezető alakja^ Leghíresebb alkotá­suk az első magyar nyelvű iskolai térkép. A térképmetszés mellett tankönyvillusztrációkat, arcképeket is készítettek. ®F Ä rézkarc és különböző változatai már Dürer idejé­ben foglalkoztatták a grafi­kusokat A műfaj koronázat­lan királya mindmáig Remb­randt Magyar megbízásból az első rézkarcokat Augustin Hirschvogel (1503—1553) ké­szítette. A rézkarc a ma­gyar grafikában csupán a XIX. században jelentkezett; a foltmaratás (akvatinta) el­ső magyar képvieslője Rauscher Lajos (1845—1914) volt. Magyar művelői 1870 után emelték ezt a grafikai technikát igazán magas mű­vészi színvonalra; Magyarországra is hamarosan utat talált; az első magyar litográfiái intézetet Trentsenszky József alapította 1820-ban Pesten. Kezdetben csak szépírásmintákat gyógyszercím­kéket és egyéb kereskedelmi grafikákat készített. Hazánk­ban Barabás Miklós, Barra Gábor voltak a litográfia első művészi képviselőt Az első magyar többszín­nyomású reprodukciót 1864- ben a Mandello-nyomda ké­szítette. Üjházy Ferenc gyü­mölcsképe a Falusi Gazda című lap mellékletének ké­szült Galambos Ferenc FAZEKAS MAGDOLNA: LEÁNY FEJ A RÉGI SZÍNÉSZYILÁG EMLÉKEIBŐL 1. Balassa Jancsi a kedvessé­géről és sajnos túlzott ital- szeretetéről ismert fiatal szí­nésznek állandóan prédikált Sebestyén Géza, hogy ne igyon. Minden kísérlete hiá­bavalónak bizonyult. Egyszer az egyik darabban egy részeg szerepét Balassa Jancsira osztotta. Az előadás után izgatottan kérdezte Jancsi: — Hogy volt megelégedve, igazgató úr? — Örülök, édes fiam — mondta Sebestyén —, hogy végre egyszer józanul látta­lak! 2. A beteg Komlós Vili he­lyett egy-két előadáson egy kezdő gyenge fiatal színész játszott a Vidám Színpadon. Néhány héttel később arra kérte a színház akkori ve­zetőjét, hogy aznap este is­mét ő játszhasson az elra­gadó Komlós Vili helyett. s— Miért? — kérdezte a rendező. — Mert vendégeim van­nak. — Nem lehet! Miért? — kérdezte a színész. — Mert nekem is vendé­geim vannak. 3. A Színművészeti Főiskolán történt A felvételi vizsgán a jelentkezők halálos izga­lomban voltak. Az egyik if­jútól megkérdezte a vizsgáz­tató tanár, mire készült? — Ne tessék haragudni, olyan izgatott vagyok, hogy elfelejtettem a vers címét! — Álljon félre, — mondta a tanár — és gondolkozzék rajta. Közben a többiekkel fog­lalkozott. Egy félóra múlva megkérdezte: — Na, eszébe jutott már a vers címe? — Ne tessék haragudni, nem jut eszembe. — Hát mondja el cím nélkül. — Igenis kérem —, mondta a gyerek és elkezdte a ver­set: — Egy gondolat bánt en- gemet;.. 4. Szirmay Imre a régi idők nagyon kedves színésze volt. csak legendásan zsugori. Egy­szer például a Fészek étter­mében ült az öreg Latabár- ral, aki a megjelenő pin­cérnél mákos tésztát rendelt Közben meggondolta magát s azt mondta a pincérnek, hogy csak a tésztát hozza, a mák nem kell. Mire Szirmay eképpen kapcsolódott be a rendelésbe: — Én meg kérem a Lata- bár úr mákját! 5. Beöthy Lászlóra, a híres színigazgatóra mondta egy­szer Móricz Zsigmond: — Európa legnagyobb szín- igazgatója lenne, ha naponta csak huszonhárom órát kár­tyázna, de sajnos huszonné­gyet játszik! 6. Sebestyén Géza, a színhá­zi szakma legnagyobb bo­hémje viszont alkohol-párti volt. Egyszer egy fiatalember állított be hozzá a városi Színház irodájába: — Kerekes Jaksi vagyok. Földbirtokos voltam, minden vagyonomat elkártyáztam, ké­rem igazgató úr, szerződtes­sen! — A kártya nem az én re­szortom — mondta Sebes­tyén. Ezzel menjen Beőthy- hez. Ha elitta volna, akkor hozzám tartozna. A fiú valóban elment Beőthyhez, aki olyan jól mu­latott Sebestyén válaszán, hogy azonnal szerződtette. Kerekest; Sebestyén Mihály A KRAPEK MEGÚSZTA... Baresz. kezemben a bizonyítvány. Sem­mi meglepetés, a matek erős kettes, a többi felváltva kettes-hármas. Nem szere­tem az egyhangúságot. Ügetek haza, ki­kalapálom a pléhpofát, volt jobb. Nem operálok időhúzással, olyan ártatlan vagyok az ügyben, mint egy tv-műsor a 18 éven felülieknek. Ki tehet saját bizonyítvá­nyáról? Talán én állítom ki? Megkérdezik tőlem, mi a véleményem? A kezembe nyomják a papírt, azért melóztam egész évben. A végén kuss. A piacon nem adnak érte egy buznyákot. Az ilyen bizonyítvány a legjobb, senki nem sajnál. S csak keve­sen irigyelnek. Az anyám olvassa, adják kézről kézre, úgy kezelik, mint egy családi fotót. Menő írás. mindenki legalább há­romszor megrágja. Az öreg mégis el­szánja magát az intervencióra, nagyipari módszerekkel szövegel, konfekció, amit mond. Kétségtelen egyéniség. Hallgatom, egy ház omlott bennem össze. Most! derül ki, milyen szoros a kapcsolat fogyasztóim­mal. esznek engem. Érzem, ott helyben megfagyok a családi élet melegében. Két négyesem is van. erről frankón úgy nem esett szó, mint az OTP részletről, amit 'U öreg a hónap elején magánjellegű okokból általában elfelejt befizetni. Lelombozódik, míg skubizzák a bizonyítványt, az újság­ból megtudom, hogy a Vénuszon nincs élei. A Lakingernél viszont nagy a gázkitörés. Meghúzták. Huszonnégy órája, hogy ke­zemben a bizonyítvány, már a tantárgyak­ra sem emlékszem. Mi lesz két hónapig? Megöregedett a tudásom. Szóval a Lakin­gert meghúzták magyarból, biem sorolom a közélet eseményeihez. Állítólag nem komplett a helyesírása. A srác frankon gyanított valamit, most olyan vékony, hány fc háta habzik, mikor a mellét szappanoz­za. Baresz. Elképzelem magam, nem egy népünnepély. Lóg a feje. Ül a pádon a parkban, a Weisz és a Kelemen biztatják, csak üljön nyugodtan. Nem olyan könnyű a helyzet. Családom másnap ismét az utolsó betűig kiolvassa a bizonyítványom, ne legyen soha jobb olvasmányuk. Vissza- lapznak a múlt évre, idézik mi volt akkor, ezek a múltból élnek. Végre lekopnak rólam. Megfújom a sa­ját bizimet. Az öreg még rámakasztja, utánzóm a kozmikus viszonyokat, a súly­talanság állapotában lebegek. A bizonyít­vány a pulóver alatt, óvatosságból még bámulok néhány percig, mint kecske a növényvédelmi kiállításon. Fellépésem nem sikerült, a lelépésem baresz. A Lakinger ingajáratban lötyög, baromi meredek az ügy. özvegy a mutter, egyet­len krapek. Ügy áll ott egyedül, mini brigád a reflektorfényben. Befut a Weisz, mögötte a Kelemen, most valami okosat kellene szövegelni, ötlet annyi, mint ká­nikulában a szódavíz. Itt maradsz, mondom a Lakingernek, nem mozdulsz el a pádtól. A Weisz teljesíti megbízatásom, hozza a csomagolópapírt. beöltöztetem a saját bi­zonyítványom. A Kelemen a borítón mű­ködik. frankón olyan ronda az írása, mint egy tanárnak. Defekt. Aki jól odafigyel, kibetűzi. Lakinger Alajos, Ügetünk az özvegyhez, a Kelemen nyom­ja a sódert, egész úton. húzd ki magad, fel a fejjel, te vagy a vitaminok királya. Na lógasd az orrod, az öreglány bezsong, pont erre van most szükség. Senkinek sincs módjában megválasztani a bizonyítványát. Olyan ez. mint a lottó a tandíjat mindenki megfizeti, vagy kihúznak, vagy benne hagynak. A Kelemen nyomja neki a szö­veget, tartom magam, mielőtt szétröhögöm az ügyet. A Lakinger világjelenség, a képe olyan mozdulatlan, mintha három napja kábító­szert zabálna. Két ujjal fogja a bizonyít­ványom, undor a képén, elmégy apuskám kalauznak a bicskás zötyögőre. Engem nem fürdetsz be. Megmosod a képed egy hát­nál. magadhoz térsz, vagy visszaültetlek a padra, ott aztán elmélkedhetsz. A lépcső- házban úgyahogy magához tér, nagy a hu­zat, belököm az ajtót, a Lakinger mama fánkot süt. Belövöm magam, nagyhangon meay a szöveg, ezt az évet is megúsztuk. Mutasd, mondja az öreglány, a Lakinger hanyagul nyújtja a bizonyítványom, mint­ha már el is felejtette volna az egészet. A Lakinger mama a pótszemüveggel alig lát, az eredetit már egy hete csinálják garanciával. Köszönet a dolgozóknak. Nem vagyok híve a túlzásnak, de a tökéletes ügyeket frankón komálom. Az öreglány lerakja a bizonyítványt, pipás, valami nem tetßzik neki. Az hétszentséa. A szövegel ismerem, az előbb otthon hallottam, ugyan­azt nyomja szószerint. konfekció az egész viláa. Magam részéről távozom, a Lakinger befal öt fánkot, üget utánunk. Cikin ügy. ami megtörtént, elismerem- A Lakingert kezelésbe veszem, garancia nálam, remélem átmeay a vótbulin. Mind­ez mit számit, két hónavig nincs balhé. Másnap az öreg újra rákezdi, még min­dig nem nyelte le ezt a bizonyítványt. Vá­rok. míg anvám megsokallta. Késő este van. végre megszólal, mondd csak, hogy is volt aeon az érettsáain? Az öreg ért a szóból. Mosf meg g néném.nek jár a szála. A No.vglegnt. ha nehezen is. de elintézték. tyTellétehi’m+p+é<!k.én* Síp-f Honára irányítot­ták. Valami hasonló szer evei a történe­lemben. Csak az én ügyemnek nincs véne. A név óm nem tűdig tartani a szóját, állati kölnit has-vál. olyan illatos, mint egy serícskombinát. B°kövi a bizonyítvány- bulit a Lakinnerrel. Tudnám nélkülözni az ilyen linkséget a saját lakásainkban. Az apám hosszan maga elé néz, hol öregebb­nek. akar látszani, hol fiatalabbnak, fran­kón elbizonytalanodott, mióta az érettsé­gijét emlegetik. Ilyenkor legjobb legurítani egy koktélt, vagy beindítani a magnót. Csend az egész vonalon. Senkinek nincs egy ép gondolata, mint a megjelenteknek az író-olvasó találkozón. Az öreg jó fej, tőlem kér információt, mit nem tud La­kinger. A bikini tervezést elektronikus számítógéppel, az más, komoly pofát vág. az előbb már azt hittem csöngettek. Le­gyen a napi normája húsz nagyfröccs. Fel­emelem. Most már megette az ügyet, csak bírjam szöveggel. Mit nem tud még? Miért zárják be a húsboltokat éjszaka? Klasszi­kus mondja az apám, jár neki, hogy ezért meghúzzák. Még egy szöveg kellene, az öreg a zsebemben. Eszembe jut. Azt hitte a Wartburgot a Heine művekben gyártják. A néném frankón nem ismeri a tréfát, bepörög jár-kel a szobában. Ringatja ma­gát, mint egy kiszuperált sétahajó. Újabb mozgalmi variáció, leül. keresztbe rakja a lábát, a mellei alatt átdöfi a könyökét. Kefét eszik. nyomom az öregnek a ha­landzsa szöveget,ö veszi a lapot még ragaszt is hozá valamit, most már olyan érdekes a műsor, mint két azonos szövegű szer­ződés vitája. Vakduma az egész. még sze­rencse. hogy érzem a helyzet izomzatút, tudom hova kell nyúlni. Futószalagon nyo­mom a tanmesét. Jó fej az öreg, amit mondok, a Lakinger ügy ezzel el van boronáivá. Szóval az öreg ért engem, a húgom annyit lát az egészből, mint a vak kefeárus a vevő szakállábái. Szövegelném neki szívesen, inkább azon gondolkozzon, melyiket válassza. a szerelmet, vagy a tartásdíjat. Az ilyen szöveg ma alma. Nem praktikus, nincs szándékomban rontani a balhét. A Lakinger megtanulja majd azt a rohadt helyesírást, magam kimásztam a csőből, anyám kivonul rántottat sütni. Az öreg már a tv előtt ül, villanyfényes köz­vetítés a stadionból. Kerekes Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom