Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-17 / 163. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. július 17. A REGESZET ÚJ ÚTJAI A régészet fiatal tudomány: az emberi társadalom rég­múltban történt megnyilvá­nulásaival foglalkozik — annak anyagi és szellemi ol­dalával egyaránt. Vannak, akik a régészetet az „ásó” tudományának tartják; ez azonban csak részben igaz, az ásót ma már sokszor gé­pek, érzékeny műszerek, bú­vár- és egyéb bonyolulo fel­szerelések jelentik. A termé­szettudományok és a techni­ka új vívmányai a régészet előtt is új utakat nyitottak meg. Az átalakulás az 50-es évek második felében történt, elő­ször a vízalatti kutatás terü­letén. Azóta a szárazföld aknakutató műszerek. melyek érzékenységük foko­zásával a felszín letapogatá­sakor „érzékelik” az ott la­puló fémtárgyakat. A régészeti kutatások so­rán azonban sokszor fémek nélküli sírok, vagy falma­radványok is bukkannak elő. légi Selvételek a már elszántott halomsírok helyét, sőt a régi utak vona­lát is megmutatják, különö­sen, ha a negatív film érzé­keny az infravörös sugarakra. A „bolygatott föld” ugyanis több infravörös sugarat ver vissza, mint az „érintetlen”. Ha nem segítenek a fény- képfelvételek. akkor a talaj felszínén folytatódik a vizs­gálat. A kérdéses felületen szabályos hálózat szerint kü­lönböző mélységekből talaj­mintát vesznek. Ezek foszfát­tartalmából az egyes talaj­rétegekre gyakorolt emberi beavatkozásra lehet követ­keztetni, A bomlástermékek, a településtől származó hűl­VÉGIG AZ ORSZÁGÚTON Június, július, augusztus, szeptember. Az év négy legforgalmasabb hónapja. Az országúton autók, motor- kerékpárok százai, ezrei. A kocsik hátán változó jelzésű táblák: magyar, csehszlovák, román, bolgár, s nem ritka a francia és az osztrák sem. Balaton, tengerpart, Buda­pest, Szófia, az úticél különböző. Két hét pihenés, nya­ralás, kirándulás. Az út rendszerint hosszú. Megyéket, tartományokat* gyakran országokat szel át. Erőgyűjtésre, pillanatnyi szünetre mindenütt szükség van útközben. Kell az em­bernek, és kell a gépnek. Campingek, benzinkutak, sze­relőállomások, autóscsárdák, mind ezt hivatottak szol­gálni* Több szerepben mélyében megbújó régészeti emlékek felkutatásában is át­vették a felderítő szerepét a műszerek. Egy-egy lelet fel­kutatása vagy a már meg­talált lelőhely kiterjedésére (temető. település határai­nak) tisztázása fontos felada­ta a régészetnek. Ezt régeb­ben árkokkal, szondákkal vé­gezték, sok ezer köbméter földet kellett feleslegesen megmozgatni, sok százezer tudományos, szellemi munka­óra ment veszendőbe. Pedig a földben lévő leleteket a föld felszínén is lehet érzé­kelni. Nagy segítséget nyúj­tottak a tökéletesített kato­nai Ezeket a gyakorlott szemű régészek a vetésben vagy a legelőn eddi a is észrevették, mert a falak felett satnyább, a sírok felett dúsabb a nö­vényzet. A kora resgeli vagy délutáni ferde sugarú nap­fényben készített ladékok, szemétgödrök azon­nal árulkodnak. Ahol nem élt aa ember, a foszfáttarta­lom minimális. Hasonlóan értékes eredményeket ad a talaj elektromos ellenállásá­nak a mérése is. Érdekes adatokat szolgál­tatnak az irányított magnetométer mérései. Ezzel az összes föld­alatti és feletti vezetékek, vasútvonalak, mágneses ziva­tarok zavaró hatását kikü­szöbölik. Az újabb készülé­kek a mérési adatokat áuto­A világ első paiafatermelöje Gépkocsink Szolnokról in­dul. Üticél az egész megye. Átutazót, vendéget, érdeklő­dőt alakítunk. Első állomá­sunk Tiszaföldvár. A benzin­kút most nyitott, a forgalom máris nagy. Két teherautó, tucatnyi motoros és kannák­kal „felfegyverezett” gyalo­gos várakozik. Néhány száz méterrel odébb lázas építke­zés. Kőhalom» rengeteg ki­ásott föld, félmeztelen szor­goskodó munkások. Épül az új modem benzinkút. To­vább indulunk, Cserkeszőllőn állunk meg legközelebb. Pil­lanatnyi forgalomszünet, rá­ér a kútkezelő Szin Fri­gyes is. — Nagy a forgalom, kicsi a kút. A tartály ötezer lite­res, a feltöltő kocsi pedig 3600—4000. Rendelni csak akkor tudok, ha ez a meny- nyiség elfogyott. Gyakori ezért a két, három órás ki­esés. Ilyenkor bizony hiába áll meg tankolni az autós. Ugyanezt tapasztaltuk a szomszédos Kunszentmárton- ban is. Folytatjuk útunkat, TVIezőtúr felé kanyarodunk* Útközben két „lerobbant” személygépkocsi. Motorházuk felnyitva, körben tanakodó szakemberek. Ha a hiba sú­lyos, csak valamelyik autó­javító műhely segíthet. — Mondjuk a túrkevei. Tégla­színű „mentőikkel”; gyakran találkozni megyeszerte. Amit hiányolunk itt, az a meg­felelő propaganda. Hiányzik az idegeneket útbaigazító, fi­gyelemfelkeltő útszéli tábla* Nem hisszük, hogy ezek fel­állításának bármiféle aka­dálya lenne. Vélemények a benzinkúlról Közben a mezőtúri ben­zinkúthoz érünk. Rövid be­szélgetés a kútkezelőnővel. — melybe néhány várakozó „vendég’ is bekapcsolódik. — Nincs itt semmi prob­léma, nagyszerű az ellátás, csupán a szupert hiányoljuk, no meg egy új keverőfejes oszlopot. — Ahhoz, hogy szupert kapjunk a 4-esre kell kiko- csikáznunk, Karcagig, vagy Törökszentmiklósig. — Pedig volna érdeklődés, mert az egész vonalon nem lehet szerezni. Gyűlnek a vélemények, a kérések. Megígérjük tolmá­csolni fogjuk. Túrkeve, Kisújszállás. — Hosszú szakaszon útjavítás* egy oldalas a közlekedés. — Apró kövek pattognak ko­csink aljára. Hamarosan ki­érünk a 4-es vonalra, aztán hajra, meg sem állunk Kar­cagig, A legjobbkor érke* matikusan lyukszalagra rög­zítik, a mérési hely egyidejű feltüntetésével. A kapott gör­bék alapjából következte oiak a tudósok a földalatti objek­tum természetére, típusára. A módszer elve az, hogy lelőhelyek felett a föld mág­neses erőterében igen kicsiny változások jelentkeznek. Ezt a talaj változó kémiai össze­tétele. másrészt a régi em­berek tevékenysége miatt megváltozott szerkezet okoz­za. A szűz talaj és a beásá- sok határán ezek különösen élesén mutatkoznak, így pl. ősi, még fel nem szántott legelőkön állt nomád jurták helyének nyomainál, sírkam­ráknál stb. Ha rendszeresen halad a vizsgálat, akár egy egész temető vagy település alaprajza elérik tárul anél­kül. hogy egy ásónyi földet megmozgattunk volna. A leg­újabb szovjet készülék mind­össze 6 kg súlyú és kezelé­séhez egy szakember ele­gendő. Néhány éve nagy szenzá­ciót keltett egy olasz profesz- szor fúrógéppel egybekapcsolt szonda-fényképezőgépe és filmfelvevője, amellyel pl. az etruszk sírkamrák belsejét a kutatók feltárás előtt teljes érintetlenségben láthatták. E példák csak azt igyekez­tek bizonyítani, hogy a ré­gészek szemének és kezének a feladatát bizonyos fokig át­vették az elektronikus mű­szerek. a fotóanyagok és a modem technika egyéb vív­mányai. Ezek azonban csak a felderítő miunkát könnyítik meg. A régészeti munka má­sik fontos fázisa a kormeg­határozás: a talált lelet mi­kor készült. Ehhez szintén sok-sok értékes módszerrel járult hozzá a természettu­domány és a modem tech- s nika. zünk, látogató van Szolnok­ról, a központból, Zsamai Ferenc személyében* — A legmaximálisabban felkészültünk az idei nagy forgalomra. természetesen elsősorban a főútvonalak mentén. Zökkenő, hiányos­ság eddig csak elvétve je­lentkezett. Tudom, ismerem a szuper-problémát, Sajnos kényszerhelyzetben vagyunk* Az áprilisi kormányrendelet értelmében minden kúton egy tartályt a háztartási tü­zelőanyag számára kell biz­tosítanunk. Egy autós min­den bizonnyal könnyebben megtesz 20, vagy 30 kilomé­tert, mint egy kannás gya­logos. Sátorverő külföldiek Kint az autók mellett kék­köpenyes lányok sürögnek. Megtöriik az ablaküveget, töltik a tartályt. Gimnazis­ták, itt töltik a szünidő egy részét Búcsúzás, majd rövid be- térés Kisújszállásra, ezúttal mi is tankolunk, hiába hosz- szú út van már mögöttünk. A város szélén kicsinyke zöldterület. Egy német gép­kocsi parkíroz, s a családfő éppen sátrat ver... Elfutunk a nagyforgalmú törökszentmiklósi kút előtt, Szajolhoz közeledünk. Hirte­len lassítunk, előttünk rend­őrségi személygépkocsi. Az úton üvegszilánkok, hosszú féknyom. Szerencsére nem történt komoly baleset. A „Pettyes” előtt egész karaván sorakozik. Jól jön egy kis üdítő, frissítő. Talán több is elkelne az úton. Megérkeztünk, vége a kör­utazásnak. Különösebb kom­mentár úgy vélem nem szük­ségeltetik. Ezt láttuk, ezt ta­pasztaltuk... H. D. Á jogról mindenkinek Kit, miéit lehet és kell teijeienteni? „Elnézésüket kérem a ma­gánnyomozásért — írta a rendőrségnek küldött beje­lentésében egy nyugdíjas —, délelőttönként a Déli-pálya­udvar mellett, egy eszpresszó­ban szoktam üldögélni. Fel­tűnt nekem egy fiatalember, aki bőségesen költekezik, s mindig húszfilléresekkel fi­zet... Feltűnően kerek képe van, a feje teteje kopasz, mint eav szerzetesé...” A bejelentést követő vizs­gálat csakhamar kiderítette, hogy a különös „szerzetes” Németh Zoltán, 24 éves bün­tetett előéletű műszerész. A fiatalember — mint a nyo­mozás során beismerte — nem éppen szokványos, ám annál jövedelmezőbb gyűjtő­szenvedélynek hódolt: hóna­pokon át dézsmálta a húsz­filléresekkel teli pesti utcai mérlegeket. (Németh a Bel­kereskedelmi Kölcsönző Vál­lalat alkalmazottja volt, s munkakörének megfelelően karbantartotta a mérlegeket, így tudott lopni). A nyugdíjas „magánnyo­mozó” — bár ebben az eset­ben nem lett volna törvényes kötelessége — jó szolgálatot tett a közvagyon védelmének érdekében. Ezzel szemben sokan nincsenek tudatában, hogy az állampolgárnak tör­vényes kötelességei is van­nak a közösségi vagyon vé­delmében. Amikor a bűn­üldöző szervek feltárnak egy bűnügyet, akkor már rend­szerint olyan esetről van szó. amelyben az irányítással és ellenőrzéssel megbízott szer­vek sora különféle mulasztá­sokat követett el. Az ilyes­mit csak úgy lehet megelőzni, ha mindenki sajátjának te­kinti a közvagyont és mi­helyt tudomást szerez a leg­csekélyebb mulasztásról, azon nyomban jelenti az illetéke­seknek. Elsősorban a gazda­sági vezetők kötelessége a területükön észlelt bűncse­lekmények feljelentése. Évente több ezer esetben jár el a rendőrség garázda embereik éllen. akik között sok részeges, családját üldö­ző és fenyegető férfi akad. Szabálysértési eljárási rend­szerünk a szabad bizonyítás elve alapján áll. Ez a többi között azt jelenti, hogy pusz­tán a beismerés, vagy an­nak elmaradása esetén sem kell okvetlenül marasztaló, illetve felmentő ítéletet hoz­ni. Gyakran előfordul, hogy p tényállás megállapításához úgynevezett közvetett bizo­nyítékok segítenek. Minden­fajta garázda cselekménynek — a zárt falak között, tehát a családi otthonokban el­hangzó fenyegetéseknek, ütle- geknek is — van valamiféle bizonyítéka, ha ez nem is közvetlen bizonyíték. Adott esetben a szomszédok és a munkatársak nyilatkozatai is hitelt érdemlőséget biztosíta­nak az ügynek. De ezt sokan nem tudják. Ezért retteg ma még számos család az elvete­mültdurva apától, ezért vár­ják ölbe tett kézzel a fejle­ményeket az ismerősök, akik­nek törvényes joguk és köte­lességük lenne a közbelépés, a hatóságok értesítése. Törvényes jogát gyakorolta az a vásárló, aki jelentette a rendőrségnek, hogy az egyik hentesüzletben a ser- téstarját — egy kilogramm 34 forintba kerül — darált húsként adják el, kilogram­monként 39 forintért. A vizs­gálat egyéb visszaélésekre is fényt derített. Például arra, hogy a 34 forintos tarját, né­ha nemcsak darált húsként, hanem 44 forintos karajként is árusítják. Hasonló bejelen­tések nyomán fülelték le a téli tüzelő számos vámszedő­jét, azokat a kocsikísérőket, és szénlehordókat, akik 5—6 mázsa szenet is „elsoóroltak” egv-egy szállítmányból. Sajnos, ma még túlságo­san sokan vélekednek úgy, hogy „szóljon valaki más, miért én legyek a rossz”. Pedig a hatósági ellenőrzés, a bűnüldözés csaik akkor válhat igazán gyorssá, ered- ménvessé hatékonnvá. ha azt bizalommal támogatta min­den törvénytisztelő állampol­gár. Kőszegi Frigyes A parafa Portugália leg­főbb természeti kincsei kö­zé tartozik; a világ parafa­termésének több mint 50 százalékát Portugália szol­gáltatja. Az ország megmű­velt földterületének több mint 10 százalékát ültették be pa- ratölgyekkel. Az utóbbbj évek statiszti­káját vizsgálva kitűnik, hogy 1967-ben a Portugáliából ex­portált 260 millió frank ér­tékű parafa 73 százaléka volt a készáru, s csak 27 száza­lék jutott a nyersanyagokra. Portugáliában tehát nem parafa-termesztésről, hanem inkább dugóiparról beszélhe­tünk. Bár a rövid tárolásra szánt borok dugaszolásánál a mű- anyag erős konkurrensként lépett fel, a parafadugók for­galma kedvezőnek ígérkezik a jövőben. A bortermelők ugyanis erősen ragaszkodnak a hagyományokhoz; teljesen elképzelhetetlen, hogy a hí­res borfajták palackjait mű­anyaggal dugaszolják. Persze Portugália nagy du­gógyárainak biztonsága csak viszonylagos, hiszen nem tudható, hogy a kori . ;rrens anyagok meddig jutnál' ei „ technikai fejlődésben. A ci i gógyárak sorsa a kérésiéi szeszélyeinek függvénye; jö­vőjüket bizonyos mértékig máris fenyegeti az igen ol­csón előállítható polisztirén. Portugália 1967-ben több mint 140 000 tonna parafát exportált a világ különböző országaiba. Üj nagyhatású növényvédőszer, az Unden Mexikói, távol-keleti, af­rikai és dél-amerikai szak­emberek hosszú kísérlete után a Bayer-Werke (Leverkusen­ban) új, nagyhatású rovarir­tószert hozott forgalomba, amelynek az „Unden” nevet adták. Az új készítményt első­sorban a gyümölcstermelők használhatják. Rendkívül gyorsan elpusztítja a levél- tetveket, a poloskát és más rovarokat. A szer szinte tel­jesen ártalmatlan a növényre. Az említett kártevők az Takarmány kemény fából ? Kanadában dr. Healey, a mezőgazdasági minisztérium munkatársa és dr. Bender, az erdő- és vízgazdálkodási minisztérium kémiai osztá­lyának vezetője kifejlesztet­ték a keményfabázisú takar­mányok gyártási technológiá­ját. A kísérleteket eddig to­polyafával folytatták, de meggyőződésük, hogy fel­használható a többi ke­ményfa is (nyírfa, égerfa, jávorfa, szilva stb.). A topolyafából előállított takarmány ugyanolyan jól Német kutató állomás a Nílus deltában Az Egyesült Arab Köz­társaság mezőgazdasági mi­nisztériumának ajánlata alap­ján a Bayer-Werke két évvel ezelőtt a Nílus del­tában, Kahánál, Kairótól 30 kilométerrel északra mező- gazdasági kísérleti állomást állított fel. Ennek az állo­másnak az a feladata, hogy kísérleteket folytasson Egyip­tom, valamint Közel-Kelet minden művelésre alkalmas területén. Az EAK hatósá­gainak támogatásával az állo­más nagy munkát fejt ki és már eddig is sokat segített új növényvédőszerek kidol­gozásában. Műtrágya-törvény a Német Szövetségi Köztársaságban A Német Szövetségi Köz­társaságban a kereskedelem több mint 170 különböző mű­trágya-fajtát kínál megvétel­re a mezőgazdáknak. Alig hihető, hogy a vevő vala­mennyi cikkről behatóan tá­jékozott. Ezért a vevők védel­mére és végső soron a keres­kedelem hasznára törvényt hoztak, amely rögzíti a mű­trágyák előállítására és el­adására vonatkozó alapvető irányvonalakat. A törvény szerint az elő­állító cég köteles nevét és cí­mét a csomagoláson feltün­tetni. Ezenkívül előírják, hogy a csomagoláson fel kell tüntetni: milyen tápanyago­kat tartalmaz a műtrágya. A törvény kötelezi az eladót* eddig alkalmazott szerekkel szemben részben ellenállóké­pesekké váltak, úgyhogy a növényvédőszerek használata ellenére sem pusztultak el. Az új szerrel még ezekben az esetekben is eredményt érhetnek el, hiszen tapaszta­lat szerint a rovaroknak több generációra van szükségük ahhoz, hogy a mérgek ellen bizonyos rezisztenciát fej­lesszenek ki. Az „Unden” jól bevált a dísznövényeknél fellépő kártevőkkel szem­ben is. emészthető, mint a közepes minőségű széna A takar­mánynak feldolgozott fát először nagy nyomás alatt 30—60 percig gőzölik 300— 390 Fahrenheit fok hőmér­sékleten, s ezek után emészt­hetősége eléri az 50—65 szá­zalékot. (Előzetes hőkezelés nélkül a fa emészthetősége 0—15 százalék.) A takar­mánynak feldolgozott fát a hőkezelés után nitrogénnel, ásványi komponensekkel és vitaminokkal dúsítják. Szívós munkával új és még hatékonyabb készítmé­nyeket állítanak elő és pró­bálnak ki például a gyapot kártevői ellen. Másik nagy tevékenységi területük a ku­korica és a rizs kártevőinek és betegségeinek vizsgálata. Itt is újszerű növényvédősze­reket próbálnak ki. Ezenkí­vül kihasználják a bor-, a citrus és mangótermesztés éghajlat adta kedvező kísér­leti lehetőségeit. A Nílus deltában a növényvédőszerek hatékonyságának vizsgálata szinte korlátlan lehetőségeket nyújt hogy minden műtrágyához csatolja a pontos használati utasítást és az adagolásra vo­natkozó adatokat. Ez a törvény a mezőgaz­daságra nézve igen jelentős, hiszen Nyugat-Németország- ban évente több mint 3 mil­lió tonna műtrágyát vásárol­nak. A törvény szerint a műtrágyákat csak az esetben lehet felkínálni, vagy forga­lomba hozni, ha azok meg­felelnek a törvényerejű ren­deletben előírtaknak. Ezen­felül a műtrágya előállítójá­nak garantálnia kell, hogy az anyag szakszerű alkalma­zása esetén sem emberre, sem háziállatra nézve nem ártalmas. A törvényes elő­írások betartását folyamato* san ellenőrzik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom