Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-17 / 163. szám

1969. július 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kihísta as ágyút A mexikói Pablo Herreras cirkuszi artista hosszú éve­ken át a világ különböző cirkuszaiban lépett fel. - Ágyúból kilövette magát, és mindig éppen az e célra ki­feszített biztonsági hálóba esett. Egy ideje azonban sehogy- sem sikerül a dolog, mert az artista elhízott. Állandóan tovább hízik és így a cir­kusz ballisztikai számításai sohasem válnak be és az ember-lövedék a legkülön­bözőbb pontokat „találja el”, de sajnálatos módon nem jut be a hálóba. Az egyik Vera Cruzban ' tartott előadáson három mé­terrel túlrepült a célon, a fejével egy trapézrúdba üt­között, és végül az istállóban kötött ki. Az utóbbi hóna­pokban ílymódon 56 külön­böző csonttörést és egyéb sérülést szenvedett, ennek ellenére nem akarja feladni „repüléseit”. S bármennyire nehezére esik, elhatározta, hogy fogyókúrába kezd, hogy az ágyúból mégis csak a biz­tonságos hálóba „repüljön”. Festmények, szobrok, népi kerámiák Egy sikeres kiállítás A közelmúltban zárult a szép mezőtúri kiállítócsar­nokban a megvei szintű Kép­ző-, ipar-, népművészeti és gyermekrajz kiállítás. — Az anyag megyénk egyéni és szakköri közösségében kibon­takozó nem hivatásos alko­tóit reprezentálta, valamint jelentős kollekciót mutatott be a különböző gyermekkor­csoportok munkáiból, az óvo­dai tevékenységtől a nyolca­dik osztályig. Végigtekintve a rendkívül színes, változatos tematikájú, fantáziadús raj­zokat. talán két legerősebb impresszióról számolhatunk be. Elsősorban örvendetes az a tájékozottság, jólértesült- ség, amellyel a gyermekek figyelik a körülöttük zajló, változó életet, tudomásul ve­szik, beavatkoznak vélemé­nyükkel. Ezt tükrözik azok a munkák, amelyek a hazai mezőgazdasággal, iparral, a Kulturális MOZAIK Osztrovszkij községben gyűj­tik össze egy szabadtéri mú­zeumban azt a közel száz­ötven faépületet (templomok, malmok, gazdasági épületek), amelyek Leningrád körzeté­ben tanúsítják az orosz ács­mesterek nagyszerű hagyo­mányait. Az épületek nagy részében nem található egyet­len szeg sem: összeállításuk a népi mesterek, népművé­szek zsenialitását dicséri. Az épületeket most bontják szét, valamennyi elemüket impreg­nálják, majd a kiállítás he­lyén újra összeállítják vala­mennyit A legrégebbi kö­zülük az 1493-ban emelt fa- templom. Az új szabadtéri múzeum páratlan tárháza lesz az „orosz erdő” művé­szetének. * A Royal Shakespeare Com­pany Lear király előadása, Peter Brook rendezésében, Paul Scoffielddel a címsze­repben korunk egyik legna­gyobb színpadi sikerének mondható: színjátszástörté­neti és stílustörténeti szerepe elvitathatatlan. Peter Brook most filmre viszi a Lear ki- rály-t, nagyjából a színielő­adás szereplőivel< ■ír Frank Zappa, a The Mo­thers of Invention együttes énekese 14 órás filmet készí­tett együtteséről, amelynek tagjai sokat énekelnek és ze­nélnek a monstre-alkotásban, de mindennapos életüket is megörökítették a vásznon. A nézők viszont csak akkor fi­zetnek, amikor — kijönnek az előadásról. A legolcsóbb jegy 50 centes, aki azonban az egészet kibírja, annak rá­adásul 3 dollárt kell fizetnie, ür Fellini közölte, hogy Saty- ricon című, ókori tárgyú, de mai eszmeiségű hatalmas filmkompozíciójának befeje­zése után Mihail Bulgakov szovjet elbeszélő A mester és Margit című írását filme- síti meg. & Moszkvában megjelent Hy- lyés Gyula válogatott versei­nek első orosz nyelvű ki­adása. A kötet előszavát Dá­vid Szamoljov írta. a fordí­tók között van Alekszej Szurkov, Leonyid Martinov és Nyikolaj Csukovszkij is. Az Unesco Courier leg­utóbbi kiadványa a „művé­szetek és az ember” össze­függéseivel foglalkozik. D’Arc Hayman azt vizsgál­ja. hogy a művészetek ho­gyan kapcsolódnak az ember örök igényeivel. Tanulmá­nyozza a művészetek helyét a társadalomban, és kimutat­ja annak sokféle ágazatát: a hivatás, a tradíció és azok­nak a művészeti formáknak az alapján. amelyeket az ember az egész történelme idején teremtett. Francine N’Diaye valóban furcsa és ismeretlen dolgot ismertet; „Az afrikai csiga­sorok művészeté”-vei ismer­teti meg az olvasót A cikk illusztrációkkal bemutatja, hogy a tropikus Afrika mes­terembered hogyan készítik el miniatűr művészi munkái­kat szövőszékeik csigasorai segítségével. „Háztartási eszközök, mint művészeti munkák” — a kö­vetkező tanulmány címe, amely a régi orosz fafaragók munkájával foglalkozik. Ki­mutatja azt is. hogy a Vol­gán annak idején használt embervantatású hajók művé­szi faragásad is ezeknek a mestereknek munkáját di­csérik. Az utolsó akik: „Népszerű bálványok Északkelet-Brazí- liából” címmel Brazília gaz­dag változatasságú alkotásait ismerteti. A fafaragásokról készült metszetekkel költői műveket és népi meséket il­lusztrálnak ma. Ősi formában jelennek meg a legendahő­sök, az állatmesék szereplői és a mindennapi élet esemé­nyei. városi élettel foglalkoznak, vagy például a néger kér­déssel, a vietnami háború­val, legújabb űrkutatási eredményekkel. Másrészt nem elhanyagolható az a nyilván­való tény, miszerint egy- egy pedagógus osztálya, kö­re szinte azonos technikával, felkészültséggel jelentkezett. S egynémely esetben sajnos nem a legízlésesebb jellem­zőkkel! A kiállítás azonban sommájában a gyerekek nagy­szerű rajzkészsécét, színérzé­két és a pedagógusok jó munkáját tanúsította. A rendezés ügyesen külön­választotta a gyermekrajzo­kat a felnőttek munkáitól, utóbbit a földszinti nagy csarnokban helyezve el. — Miután a műfaji határok nem szabtak különösebb ha­tárt, változatos, gazdag anyag jött össze. A festményektől, szobroktól a népi hímzésű térítőkig párnákig falvédő­kig, az iparművészet körébe tartozó munkáktól a népi ke­rámiáig sok szép alkotást lát­hattunk. Két I. díjat adott ki a rendezőbizottság egy egyéni és egy szakköri díjat. Szalay Béla. aki évek óta tagja a mezőtúrj képzőművészeti körnek, festője az alföldi vi­déknek, beküldött festmé­nyeivel kiérdemelte az I. díjat. A szakkörök között a kiváló tiszaföldvári népi dí­szítő művészeti szakkör nyer­te el az I. díjat. A kiállított népi hímzés, díszítés anyagá­ból meg kell említeni a kun­szentmártoni Brodszky Ár- pádnét szép, esztétikus anya­gával. Beküldött munkáit egyébként a zsűri is értékel­te, II. díjjal jutalmazták. A Mezőtúri Városi Tanács V. B. 5 különdíjat adott ki kiemelkedőnek ítélt egyéni teljesítmények számára, S hogy jól ítélt, azt bizonyít­ják a vendégkönyv bejegyzé­sei. Nem véletlen, hogy töb­beket „elragadtatott” a szin­tén különdíjjal jutalmazott Kun Éva néhány kiállított munkája. Sótartója, borsos­készlete ízléses, figyelemre méltó alkotás, de az, amely mindenkiből a legnagyobb elismerést váltotta ki; az a „Fazekas munka menete” cí­met viselő sorozata. A megragadó,‘őszinte báj­jal előadott gondolat az ősi fazekas munka négy fázisát mutatja be. Egy-egy tevé­kenységi fokozatot tányér­belsőbe komponált, szinte szobrászi finomsággal meg­mintázott jelenetet elevenít meg. Kun Éva sorozatának szín­világa tüzetes, eleven, még­sem távolodik el a témának megfelelő, hagyományos mér­téktartástól. A témákat hor­dozó tányérok alapszíne bar­na, peremük diszkrét zöld, barnás, kék díszítéssel. Fi­gurái plasztikus, vérbő, rusz­tikusán naív parasztfigurák. Megkerestük a mezőtúri Fa­zekas Kszt-ben Kun Évát, hogy néhány kérdést te­gyünk fel neki. — Mióta foglalkozik kerá­miával? — A gimnázium III. osz­tályába jártam, amikor bele­szerettem a kerámiába. A fazekasházból cipeltem haza agyagot, és amikor tehettem, formázgattam. Engem első perctől a figurális megoldá­sok érdekelnek. Érettségi után jelentkeztem a főiskolá­ra, sajnos nem vettek fel. Akkor idejöttem a ktsz-be dolgozni. Jelenleg ipari ta­nuló vagyok, jövö február­ban szabadulok. Aztán majd megint megpróbálom a főis­kolát .. = Kun Éva nagyon fiatal, te­hetséges, józanul gondolkozó ember. 1968-ban Pécsvára- don, az országos Gerencsér Sebestyén fazekas pályázaton butelláivai III. díjat nyert. Kívánjuk, hogy tervei, álmai maradéktalanul valóra vál­janak. — egri — Helyreigazítás Lapunk 1969. június 26-i számában „Naposcsibe kel­tetés maszek üzemekben” címmel cikk jelent meg, — melyben a következőket ir­ta a cikk írója: Varga Fe­rencet különböző ügyeiért kizárták a kisújszállási Dó­zsa Tsz-ből. Az információ téves volt- nevezettnek 1968. május elsejével megszüntet­ték tagság viszonyát. Móra Lajos nem fegyelmi határo­zattal került el korábbi mun­kahelyéről, a Megyei Keltető Vállalattól, hanem munka- viszonyát alkalmatlanság cí­mén szüntették meg. Továb­bá téves adatokon alapult azon közlésünk, hogy Varga Ferenc olyan foglalkozásra tett szert, amellyel össze­szedte magát, még autót is vásárolt) Szegedi nyár, 1969 Fesztiválnyitó a Háry János A vaslábakon nyugvó, hatezer személyes óriástri­bün mellett, — sőt alatt —, hetek óta dolgoznak és az utolsó szögig összeillesztve várja már a július 19-i fesz­tiválnyitót a Háry János díszlete éppúgy, mint az augusztus 3-án színpadra ke­rülő Carmen valamennyi ku­lisszája... Sok újdonságot tartogat ez a két bemutató — ahogy a Szegedi Szabadtéri Játé­kok idei, immár tizenegye­dik évadjának minden pre­mierje. A bahcsiszeráji szökőkút című balettet például a ki­jevi Sevcsenko Színház együttese adja elő július 20- án. A 110 tagú társulat, — amely bejárta a világot Tö­rökországtól Japánig, a skan­dináv államoktól Kubáig, s amely most először látogat Magyarországra. A kijeviek patinás teátruma a színhá­zak közül elsőként nyerte el a Lenin-rendet. A kijevi művészek — Szeged után — Budapesten is fellépnek; a Legenda a szerelemről című produkciójukat láthatja majd a főváros közönsége. Rendezők a bemutatókról Vámos László, Az ember tragédiájának rendezője vi­szont a színpadra állítás új koncepciójával és új szerep- osztással okoz meglepetést. — A Hamlet Dóm-téri adaptációja adta a példát a Tragédia „átrendezéséhez” — nyilatkozta Szegeden járta­kor Vámos László. — Ahogy a Shakespeare-előadás bizo­nyította, hogy a hatalmas méretek ellenére sem vész el a színen lévő egyetlen szereplő, Ádám, Éva és Lu­cifer útrabocsátásakor is er­re a felismerésre támaszko­dom. — Elsősorban Madách gondolatainak tolmácsolásá­ra szorítkoznak a szereplők, s előadásmódjuk — akár a leegyszerűsített játéktér — mentes lesz minden korábbi látványosságtól, harsányabb színtől. A főszereplők közül csak az Ádámot alakító Nagy At­tilát láthatják a nézők a há­rom, illetve a négy év előtti felújítás triójából. — Gábor Miklós szerepét az idén Sin- kovits Imre veszi át, Éva pedig a csehszlovákiai Ko- marno magyar színházának tagja, Thirring Viola lesz. Vámos szerint ő testesíti meg legjobban a Madách megálmodta nőalakot... Mikó András, a Carmen rendezője — hasonlóképp Bzínpadművészetl ellenérv­nek szánja a Bizet-mű sze­gedi bemutatóját. Sokan ugyanis erősen vitatják, hogy a Dóm kettős tornya elé il­lenek a •,dohánygyáriak”, ő viszont éppen azt vallja, hogy a darab dinamikus szí­nességével, erőteljes hatásai­val leköti a nézőket. Az elő­adók könnyen tudnak majd kontaktust találni a hatal­mas közönséggel. A környe­zet arányait és a hangulatát felhasználva a mű látványos­ságának, . szenvedélyességé­nek olyan kibontakoztatása lehetséges itt, amely zárt színházban elképzelhetetlen. Évadzáró“ A Jeles napok 99 És az „évadzáró” Jeles napok, a Magyar Állami Né­pi Együttes új műsora, ame­lyet először Szegeden láthat a közönség? — A megelevenedő 12 tánckép a magyar népi kul­túra 12 jeles napját idézi fel — mondotta Rábay Mik­lós, az annyi nagy sikert megért együttes művészeti vezetője. — Elsőként a ja­nuárban szokásos regölés énekes-táncos feldolgozását láthatja a közönség, február jegyében a farsang játékai Alpári Gyula emlékére Huszonöt éve, 1944. Jú­lius 17-én a sachsen- hauseni koncentrációs táborban halt mártír­halált Alpári Gyula, a magyar és a nemzet­közi munkásmozgalom nagy alakja. Alpári Gyulára emlékez­ni nem pusztán kegyelet dolga. Élete, életműve egy egész történelmi korszakot átfog. A századfordulótól az októberi forradalmon, a Ma­gyar Tanácsköztársaságon át egiészen a fasizmus szétzúzá­sáig. Ebben a győzelmes és vereségekkel is terhes kor­szakban Alpári Gyula négy és fél évtizeden át a harc él­vonalában élt és küzdött. Emlékezni reá: kiállás az antifasiszta harc, a forradal­mi munkásmozgalom mel­lett. Alpári Budapestre Po­zsonyból 18 évesen érkezett, mint kicsapott diák: szocia­listának vallotta magát. 1906-tól 3 évi katonáskodás után — már a szociálde­mokrata pártirodán dolgozik és elsősorban az ifjúmunká­sokat szervezi. Alpári szer­kesztésében jelenik meg az ifjúmunkás. a megalázott, kizsákmányolt inasok, gyer­mekmunkások első újságja. Az ő nevével forrt össze az első magyar ifjúmunkás­kongresszus és az ifjúmun­kás intemacionálé megala­kítása is 1907-ben Stuttgart­ban. Három évvel később ki­zárják a szociáldemokrata pártból; az akkori reformista pártvezetőséggel szemben ő a forradalmi szárnyat. az igazi baloldalt képviseli. A kizárás nem megy símán. Pártszervezetek és szakszer­vezetek egyszerű tagjai so­rakoznak Alpári mögé, s ő fellebbez a II. Intemacio- nálé döntőbizottságához. Igaza mellett Lenin, Rosa Luxemburg Clara Zetkin áll ki, de a döntőbizottság re­formista többsége elutasítja Alpári fellebbezését. Utjának logikus folytatása: a mind élesebb szembefor­dulás az árulással, majd az első világháború borzal­maival. Szervez, újságcikke­ket, röpcédulákat ír, részt vesz a háborúellenes kam­pányokban. Cikkek soroza­tát jelenteti meg a cenzúra kijátszásával, a győztes ok­tóberi forradalom világtör­ténelmi jelentőségét magya­rázza. és alapító tagja lesz a Kommunisták Magyarországi Pártjának, majd részt vesz a Vörös Újság szerkesztésében. A Tanácsköztársaság idején Kun Béla egyik helyettese. A Tanácsköztársaság bu­kása után a nemzetközi munkásmozgalom Alpári küzdőtere; Több országban dolgozik, s egyik alapítója Csehszlovákiában is a kom­munista Pártnak. 1921-ben Moszkvában részt vesz a kommunista Intemacionálé ni. kongresszusán; Az In- temacionálé Végrehajtó Bi­zottsága Lenin javaslatára őt bízza meg egy nagyje­lentőségű új lap — az Inter- nacionáié Presse Korrespon­denz — az Inprekorr veze­tésével. Ez a megbízatás forduló­pont Alpári életében. Ettől kezdve csaknem két évtize­den át Berlinben, Bécsben, Svájc több városában, Pá­rizsban él. Az Inprekorr (1933-tól a Rundschau) hét nyelven úgyszólván vala­mennyi európai országba. Magyarországra is eljut. Tá­jékoztatja a kommunista pártokat szervezi a fasiz­mus elleni harcot a nép­frontot. a Spanyol Köztársa­ság védelmét mozgósít az új világháború fenyegető ve­szedelme ellen. Alpári élete ezekben az években: cikkek, levelezés, jelentések a Kom- mintemnek a növekvő há­borús veszélyről; a lap vé­delme a fasiszták támadásai ellen; tanácsok, utasítások, miként keH élni. viselkedni. harcolni illegálisan a .fasisz­ta uralom alatt A második világháború kirobbanása Párizsban éri Alpári Gyulát. Azután ide is bevonulnak a fasiszta csapa­tok, s egy röplap kéziratá­val a zsebében fogták el a Gestapo emberei az utcán 1940-ben. Berlin. Prinz Albrecht börtön: két évig itt kínozták Alpárit, majd Himler pa­rancsára a sachsenhauseni koncentrációs táborba szállí­tották. Papírt írószert, könyveket, újságokat kapott. Ráparancsoltak, hogy írja meg a kommunista Intema- cionálé történetét leplezze le a kommunistákat. Azt re­mélték, hogy az életben ma­radásáért Alpári árulója lesz élete értelmének, a kommu­nizmus eszméjének. „Énekelni fogok, mint a madár, s azt mondom, amit mondanom kell: az igazsá­got!” — irta, és a táborban kétéves munkával könyvet írt a kommunista mozgalom erejéről, jövőjéről a fasiz­mus kikerülhetetlen pusztu­lásáról. Kínzói nem bocsátották meg Alpárinak, hogy csa­lódást okozott nekik. 25 éve. 1944. július 17-én Sachsen- shausenban kivégezték. Kéziratait elégették. De emlékét, életművét egy vilá­got átfogó forradalmi moz­galom őrzi, ápolja, gyara­pítja. Ss. elevenednek meg, és —min­den hónap legismertebb szo­kásainak színpadi változata után — a decemberi betle- hemezés zárja majd le a Jeles napok sorát. A Jeles napok utolsó elő­adása a Szegedi Ünnepi He­tek végső akkordja lesz. Ek­kor — augusztus 20-án — ér majd véget az a felsorol- hatatlanul sok eseményt ma­gában foglaló rendezvényso­rozat, amely feltehetőleg az idén is százezreket vonz a Tisza-parti fesztiválvárosba. Százezreket vár a „híres város“ Csupán még néhányat e programok közül: július 15 —25 között nemzetközi tu­ristatalálkozó lesz, tucatnyi országból érkezők részvéte­lével; július 18-án nyílik meg az ugyancsak nemzet­közi Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás, július 19-én tart­ják meg a Pedagógiai Nyári Egyetem első előadását, ame­lyet — az ifjúságkutatás té­maköréből — még jónéhány referátum követ, július 26- án kezdődnek a Szegedi If­júsági Napok: az ország min­den részéből hatezer fiatalt hoz a sok különvonat és kü- lönautóbusz. Ismét megnyí­lik a hagyományos Nyári Tárlat, újra megrendezik a szakszervezeti táncfesztivált. A Szegedi Fotószalon anya­gát Magyarország legjobb fotoklubjainak gazdag anya­gából választotta ki a szak­értő zsűri. Orgonahangversenyt, őszi­barack-, bor- és virágkiállí­tást, nemzetközi kézilabda­tornát, országos evezősver- senyt is rendeznek. Július 19-én, szombaton alkonyaikor megint hirdetni fogják a harsonák: „Szeged híres város!”... Akácz Lá*2lé

Next

/
Oldalképek
Tartalom