Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-25 / 144. szám

Í9C9. Jűnins 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Próbaüzemei a szolnoki Tiszamenti Vegyiművek mo­sószer üzeme. A Budapesti Nemzetközi Vásáron bemuta­tott Tomi néven forgalomba került új mosószerből a próbaüzem idején napi öt tonnát készítenek. Az egy évig tartó próbaüzem ideje alatt fokozatosan növekszik a termelés, míg eléri a napi 10—15 tonnát A képen: a cso­magoló automatagépsor mérlegelő egysége. (MTI foto — Mező Sándor felvétele) Megkezdődött a répcelaki szénsavgyári robbanás bűnperének tárgyalása A szombathelyt megyei bíróság dr. Szüts Miklós ta­nácsa kedden megkezdte a répcelaki szénsavgyári rob­banás bűnperének tárgyalá­sát. Mint ismeretes, 1969. jár nuár 2-án 14 óra 24 perckor robbanás történt a répcelaki üzemben, aminek következ­tében kilenc ember meghalt, hatan súlyosan. kilencen könnyebben megsérültek, az üzemben tizenegy millió, a község épületeiben 25 500 fo­rint értékű kár keletkezett A termeléskiesésből szárma­zó veszteség — sokmáljió fo­rintot tesz ki. Tizenegyen ülnek a vád­lottak padján. foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyezte­tés és a társadalmi tulajdont károsító, különösen nagy kárt okozó gondatlan ron­gálás vádjával. Az első, má­sod, harmad és negyedrendű vádlott a Nagykanizsán üze­melő Dunántúli Kőolajipari Gépgyár — volt és jelenlegi — szakemberei: Kurunczy István, volt termelési osz­tályvezető. Kurucz István, volt gyártáselőkészítési cso­portvezető. Juhász János, volt MEO-vezető, továbbá Mészáros Kálmán volt fő­mérnök, jelenlegi igazgató­helyettes. A Répcelakon felrobbant cseppfolyós széndioxid-tároló tartályok e gyárban készül­tek az 1960-as évek elején. Az ötödrendű vádlott, He­AFIT XVII. számú Au­tójavító Válla at, Túr- keve Kinizsi u. 37. keres 3 db 6—10 fő elszállá­solására alkalmas lakókocsikat f. évi használatra, vagy megvételre. Értesítést a fenti címre kérjük. gyi Károly gépészmérnök, a Budapesti Kőolajipari Gép­gyár vállalkozási főosztály- vezetője, a hatodrendű vád­lott Karsics László bánya­mérnök, a Bányaműszaki Felügyelőség volt vezetője; a hetedrendű vádlott dr. Tout- tenoui Tibor, a felügyelőség helyettes vezetője, ök a tar­tályok tervezésénél. illetve üzembe helyezésénél követ­tek el mulasztásokat. Továb­bi négy vádlott a répcelaki szénsavgyár alkalmazottja: Radnai Imre főmérnök, Mol­nár László termelési osztály- vezető, Schleinig Endre üzemvezető és Szabó Ferenc volt üzemfenntartási, jelen­leg beruházási osztályvezető. A tárgyalást vezető bíró ismertette a vádiratot Esze­rint a felrobbant tartályokat nem az előírt minőségű anyagból készítette 1962-ben a Dunántúli Kőolajipari Gép­gyár. Elmulasztották rajtuk a feszültségmentesítő hőke­zelést és az úgynevezett ütő­munkavizsgálatokat. Ezért a kőolajipari trösztöt és a bá- nyaműsizaJd felügyelőséget is felelősség terheli. A vádirat hangsúlyozza; be lehetett volna szerezni az előírt anyagokat a tartályhoz, a gépgyár azonban ezt meg sem kísérelte. Mindezek kö­vetkezményeként rideg-törés következett be, ami a rob­banás egyik előidézője volt. A tartály töltéstechnoló­giája nem felelt meg az elő­írásoknak a répcelaki szén- savgyárban, A biztonsági sze­lepek nem működtek megbíz­hatóan. nem tudták mérni a tartályok telítettségét. A műszerezettség hiányos volt; a termelés mintegy „érzés szerint” és nem a technoló­giai rend alapján folyt. A tartályok túlnyomás alatt voltak, ami szintén a robba­nást okozó körülmények kö­zé tartozik. A szakértői vizs­gálatok kizárták azt a felté­telezést, hogy idegen anyag vagv korrózió okozta volna a robbanást. A vádirat felolvasása után megkezdődött a vádlottak ki­hallgatása. A többhetes bi­zonyítási eljárás során több mint 80 tanút és nagyszámú szakértőt hallgattak ki — egy részüket a helyszínen, Répcelakon. Országos értekezlet a 2 óvodákról A megyei óvodai felügye­lők és továbbképzési felelő­sök, valamint az; óvónőképző intézetek képviselőinek rész­vételével kedden országos értekezletet tartottak a mű­velődésügyi Minisztérium­ban. A tanácskozáson meg­állapították, hogy az elmúlt esztendő is bizonyította a társadalom igénye ugrássze­rűen megnőtt az óvoda, az óvodai nevelőmunka iránt. Ma már az iskolák is egyre inkább igénylik a gyere­kek óvodai előkészítését. Megállapítható, hogy az 1968 —69-es tanév — a hiányos­ságok ellenére — az óvodák­ban is eredményesen zá­rult. Több járási, városi, községi s néhány megyei ta­nács végrehajtó bizottsága is határozatokat hozott az óvo­dák korszerűsítésére, a háló­zat fejlesztésére, az óvodai nevelő tevékenység tárgyi és személyi feltételeinek javí­tására. Ugyanakkor egyes üzemek — az új gazdasági mechanizmus téves értelme­zéséből fakadóan — szaba­dulni igyekeztek az óvodák, bölcsődék fenntartásának költségétől, gondjaitól. Ez a helytelen törekvés azonban erős ellenállásba ütközött Az óvodák jelenleg az óvodáskorú gyerekek 52,5 százalékát fogadják be. Helyhiány miatt még mindig nem elégíthetők ki az ösz- szes jogos igények; a múlt tanévben 17 500 kérelmet kellett elutasítani. Az üze­mek és a társadalmi szer­vek összefogásával jelenté­kenyen csökkenteni lehetne e fontos gyermekintézmények zsúfoltságát. Célszerű, hogy az üzemi óvodák esetlegesen üres helyeire vegyenek fel a lakókerületről gyerekeket a viszonosság alapján, hiszen üzemi dolgozók gyerekei is helyet kapnak tanácsi óvo­dákban. Az értekezleten megálla­pították, hogy határozottan javult a gyerekek élelmezé­se, korszerűbbé vált a köz­ponti és a külön óvodai konyhák étrendje egyaránt A gondozási feladatok ma­gasabb szintű ellátása mel­lett nőtt az óvodák, iskolára előkészítő szerepe. Bejelentették azt Is, hogy az 1970—71-es tanévtől fo­kozatosan bevezetik az új óvodai nevelési programot, amely a legkorszerűbb ne­velési formát, a teljesen osz­tott óvodát veszi alapul. Az első évben a kiscsoportoknál a másodikban a középsőnél, a harmadikban a nagycso­portoknál térnek át az új program szerinti nevelésre. Az 1969—70-es óvodai évad fő feladata az új program bevezetésének előkészítése. Szó esett a tanácskozáson arról is, hogy a gyermekgon­dozási segélyt három évig igénybe vevő anyák 1970. ja­nuár 1-től kérhetik gyerme­kük óvodai felvételét. Ez a körülmény az óvodai helyek biztosítása, a hálózatfejlesz­tés tekintetében továbbra is komoly feladat elé állítja a tanácsokat Készül az új alapszabály Év végéig új alapszabályt készítenek az Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szö­vetkezetek. A jelenleg ér­vényben lévő alapszabályt több mint tíz éve adta ki a SZÖVOSZ. Igen, kiadta, mert azt nem a szövetkeze­tek alkották. A nyomdailag előre elkészített alapszabály­ba csupán a helyiség és a működési körzet nevét kel­lett beímiok a szövetkezetek vezetőinek. Akkor csak for­mailag voltak önállóak az fmsz-ek, MÉSZÖV és a SZÖVOSZ nem csupán ér­dekképviseleti, hanem fel­ügyeleti szervük is volt. A tagság érdekeinek megfelelően A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1003/1969. (II. 23.) számú ha­tározata tisztázza a szövet­kezetek és azok szövetsége­inek jogi helyzetét, a szövetkezetek és az állami szervek kapcsolatát. A kor­mányhatározat jó alapot nyújtott az új alapszabály elkészítéséhez. Segítséget, irányelveket adott ehhez az Általános Fogyasztási és Ér­tékesítő Szövetkezetek Or­szágos Tanácsa is. És alap­szabály-mintát küldött a szövetkezetek részére. De ez nem kötelező érvényű, mert a szövetkezetek önállóan, a tagság érdekeinek megfele­lően készítik el működésük alaptörvényét. Az országos tanács alapszabály mintája viszont hasznos segítséget je­lent a szövetkezetnek. Karcagi vélemény E nagy munka előkészüle­teiről beszélgettünk Szabó Istvánnal, a karcagi ÁFÉSZ igazgatóságának elnökével. A karcagi igen nagy létszámú szövetkezet. Több mint hat ezer tagja van, mely a vá­ros lakosságának egynegye­dét teszi ki. A lakosság el­látása, a szolgáltatási igé­nyek egy részének kielégíté­se a szövetkezetre hárul. — Tavaly már elkészítet­tük az új alapszabályt, rész­közgyűléseken is megvitat­tuk, már csak a küldöttgyű­lésnek kellett volna jóvá­hagyni azt. De a SZÖVOSZ leállította. Most a kormány- határozat és az irányelvek szellemében fogtunk hozzá az új alapszabály megalkotá­sához. A tavalyi munkánk nem volt felesleges, most felhasználjuk, az akkor ki­dolgozott működési sza­bályt is. Karcagon nyolc munkabrigádot alakítottak az egyes fejeze­tek, részletkérdések kidolgo­zására (pl. a felügyelő bi­zottság, küldöttgyűlés, rész- közgyűlés feladatköre, a mezőgazdasági társulások, kiskereskedelmi munka, fel­vásárlás szerepe, jog} prob­lémák). A brigádok élére megfelelő szakvezetőt állí­tottak, bevonták az igazgató­ság, felügyelő bizottság tag­jait, a szövetkezet aktívabb tagjait is. Ezek szeptem­ber végéig részleteiben is ki­dolgozzák az alapszabály egyes fejezeteit. Ezt szer­kesztőbizottság összegezi, — majd az igazgatóság és fel­ügyelő bizottság együttes ülésen is megvitatják. A szövetkezet új alaptör­vényét a tagok tíz részköz­gyűlésen. vitatják meg, egé­szítik ki. Végül a sokszoro­sított alapszabályt a küldött- gyűlés hagyja jóvá, majd a városi tanács végrehajtó bi­zottsága törvényesíti. A karcagi alapszabályban jelentősek lesznek a változá­sok. A részjegyek névérté­két például 50-ről 100 fo­rintra emelik. Kiszélesítik a tagság jogait. Előnyöket él­veznek a különböző szolgál­tatásokban. Rögzítik az egyszerűbb társulások (libatömő, méhész, nyúltenyésztő) helyét, szere­pét a szövetkezetben. Mind­egyik képviseltetheti magát a küldöttgyűlésen, ahol a szövetkezet legfontosabb ügyeiben döntenek. Az új alapszabály részle­tesen meghatározza a szö­vetkezet feladatkörét. A régi csak általánosan utalt erre. A küldöttgyűlés kizárólagos hatásköre az igazgatóság, felügyelőbizottság tagjainak megválasztása. Dönt a fej­lesztési, beruházási alapok felhasználásáról. Külön bi­zottsága fegyelmi jogkört gyakorol a szövetkezet elnö­ke, elnökhelyettese felett. (Eddig ez a MÉSZÖV elnök jogköre volt.) A karcagi szövetkezet alapszabályba rögzíti majd az ipari tevékenységet is (hypó gyártás, hűsítő, szik- vízüzem, keltetőállomás stb.). — m. L — rr JÁTÉK A TŰZZEL Egy tűzrendészet! ellenőrzés tapasztalatai Annak idején mindenkit mélyen megdöbbentett a Centrum Áruház tragikus pusztulása. Még ma is szo­morú memento a fő' utcára vakon tekintő kiégett kira­kat. „Más kárán tanul az okos” — mondja egy közmondás. Azoknak a létesítményeknek vezetői, akik több millió fo­rintos értékek fölött őrköd­nek, vajon tanultak-e ebből az óriási kárból? Szombaton este 10 órakor elindultunk, hogy megvizs­gáljuk: nyugodtan alhatnak-e a milliós értékek gazdái. A BM Szolnok megyei és já­rási tűzrendészeti parancs­nokság két vezetőhelyettesé- vel — Mátrai Albert főhad­naggyal és Csörgő Sándor századossal — mentünk el­lenőrzésre. Ahol nem tanultak A kiszemelt létesítmények a Szolnok—Békés megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagy­kereskedelmi Vállalat, a Ci­pő-. Rövid- Kötöttárú és Felsőruházati Nagykereske­delmi Vállalat Rékasi úti, az ITTI— egy hasznos kezdeményezés — Sok a fiatalok fölös energiája, halljuk nap, mint nap vállalati berkekben — vélekedett Szemerei Sándor, Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat KISZ szervező titkára. — Most hivatalosan, tet­tekkel tudjuk és akarjuk ezt bizonyítani. A rövidítés — ITTI — ifjúsági társadalmi tervezőirodát jelent. Mintegy negyvenen vettünk részt a tegnapi alakuló ülésen. Az iroda szigorúan munkaidőn kívül végez tervezési felada­tokat, elsősorban vállala­tunknak és más megrendelő­nek is. Vállalunk komplex tervezési feladatokat, rész­feladatokat foglalkozunk szakirodalom felkutatásával is. Tavaly — félhivatalosan már dolgoztunk. Az év végi „zárszámadás” 75 ezer fo­rint volt. Ebből jutott a há­rom napos erdélyi kirándu­lásra, valamint a vietnami nép megsegítésére. — Az új alapszabály ér­telmében a tervezői díjtétel 35 százalékát kapják a kitű­zött feladatok megoldói, 65 százaléka pedig a KISZ pénztárába kerül. Fő alap­elvünk a gyorsaság, mivel egyik feladatunk, vállalatunk túlterhelt tervezési osztályá­nak segítése. Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat Vöröshadsereg úti, a Rövid- és Kötöttáru Nagykereske­delmi Vállalat Petőfi úti raktára. Szinte valamennyi a város perifériáján van. Er­refelé már ritkulnak a házak, lassan elmaradoznak a fé­nyek. Egész embert kíván itt a hatalmas vagyon őrzé­se. És azonnali kapcsolatot a tűzoltósággal, ha valami történne. Megfelelnek-e ezeknek a követelmények­nek az ellenőrzött létesítmé­nyek? Sajnos azt kellett megállapítanunk hogy az it­teni vezetők „nem tanulták meg a leckét”. Pedig a tűz­rendészeti szabályok betar­tása nem követel lehetetlent. Természetesnek tűnik, hogy egy vezető — a reá bízott ja­vak védelmére és tegyük hozzá saját megnyugvására , — maradéktalanul betartat­ja azokat. Ügy látszik azon­ban, ez mégsem annyira ter­mészetes. Szinte mindenütt olyan hiányosságokat talál­tunk, amelyek közül egy is elég lehet ahhoz, hogy jóvá­tehetetlen kár származzon. Az Élelmiszer- és Vegyi­áru Nagykereskedelmi Vál­lalat Rékasi úti lerakatánál az őr sötét fülkében, telefon nélkül őrzi a vállalat tele­pét. Nincs aki kicserélje az egy hónapja kiégett égőt. Az órát — amelynek felhúzásá­val ébrenlétét kellene iga­zolni — több mint egy hó­napja nem tudja használni. A tűzoltóságot az egyik iro­dából kellene felhívni, ami­nek a' kulcsát elvitték. Zse­béből előhúzott nagyítóval sem tudja elolvasni a te­nyérnyi telefonszámot. Ami­kor kibetűzi, kiderül, hogy a telefon kezelését sem is­meri. A vezetők felelősége A többi vállalat raktárai­nak őrzése sem megnyugtató. Ügy látszik a vezetők vajmi keveset törődnek azzal, va­jon biztosított-e a hatalmas vagyon őrzése. Megdöbbentő, hogy az az ember, aki éjnek idején egyedül áll őrt mil­liós értékek mellett, nem képes kezelni a legegysze­rűbb tűzoltó berendezést, a poroltót. Ahol már-már min­dent rendben levőnek talál­tunk — a Rövid-, Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat Petőfi úti raktáránál — ott is kiderült, hogy a kulcso­kat elfelejtették leadni. Pedig ezekre nagy szük­ség van, hiszen késleltetheti a beavatkozást, ha tűz ese­tén előbb a kulcsokért kell szaladgálniok a tűzoltóknak. Az ellenőrzést végző tűz­rendészek mindenütt megál­lapították a hiányosságokat és rövidesen intézkednek is azok megszüntetése érdeké­ben. — pb —■ Napi öt tonna Tomi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom