Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-25 / 144. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 196% jAtdos 55. At i ?1KÍPERNV8JE %M^S ELŐTT Kiteljesedő Fórum Örömmel vehette tudomá­sul a néző: az eddigi adá­saiból is színesnek és tartal­masnak megismert politikai tájékoztató műsor újabb ké­pi elemmel gazdagodott. Már nemcsak hallottuk, de láttuk is a Fórum munkájában résztvevő külföldi tudósító­kat. Párizs és Moszkva je­lentkezett, az a két színhely, ahol az utóbbi napok legje­lentősebb politikai eseményei zajlottak., Érthető tehát, hogy a kérdések zöme is e két pó­lus köré csoportosult, sűrűsö­dött. Mi lesz Franciaország­ban, lesz-e valamiféle vál­tozás De Gaulle után: milyen eredményekkel járt a moszk­vai tanácskozás. Salgó László párizsi. Kulcsár István és Pirityi Sándor moszkvai tu­dósítók derekasan állták a sarat. Sőt, Kulcsár István riporteri leleménnyel egy frissen készült Kádár-inter­júval lepte meg a nézőket. (Még a Fórum stúdióbeli tag­jait is!) Ingujjra vetkezetten, — tökéletes összhangban az itt­honiakkal — formás magya­rázatokkal válaszoltak az igen nagy számú kérdésekre. S ez azt is tükrözi, hogy végképp megszilárdult a Fó­rumon a nézők aktivitása, hogy igenis a nem középsze­rű program magával tudja ragadni a tévé igényes né­zőit. Bútor-Mintabolt Megyeri Károly műsora egyéni érdeket és közhasz­not egyaránt szolgált. Bár erre a célra — nyolc szoba­bútor alapos mérlegre veté­sére a Mintabolt szűknek bi­zonyult. Ezúttal a hármas zsűri — fogyasztók, szakma, stúdió — nem tudta a néző számára is meggyőzően el­dönteni. hogy a jók közül is, melyik a legjobb. Ezért a versengésnél hasznosabb volt az a kiegészítés, amely­ben hasznosítható tanácsokat kaptunk a vásárláshoz jogi szempontból, és a lakásbe­rendezéshez esztétikai vonat­kozásban. Megnyugvással fo­gadhattuk a bútoripar és bú­torkereskedelem Mintabolt­ban megjelent képviselőinek nyilatkozatát is, mi szerint több lesz a variálható bútor, és lesz bőven székekből és a fotelekből is. Mindezzel együtt ez a mostani nyitva- tartás bútor-ügyben nem ér­te el a jól sikerült, mozgal­mas, érdekes Mintaboltok színvonalát 125 éve 1844-ben írta VörösrrVarthy a Hunyadi családról terve­zett trilógiájának első da­rabját. a Ciliéi és a Hunya- diaid’-at. A megírás évfordu­lójára vette elő a televízió s a Nemzeti Színház előadá­sát mutatta be felvételről, te­gyük hozzá jó kép- és hang­minőséggel. A jellemek raj- zára koncentráló, apró jele­netekből összeálló történelmi dráma nemhogy nem veszí­tett semmit erejéből, de ta­lán még nyert is. A kamera kiemelései, hangsúlyai: a képváltás ritmikája jól húz­ták alá a romantikus mű emberi tartalmát A nézőnek tehát nem lehetett hiányér­zete az előadás láttán. Annál inkább a kissé rideg, kimért, gallérosán szakmai bevezető beszélgetés hallatán. A tele­vízió annak idején, a bemu­tató után jól sikerült nép- fezerűsjtő keresztmetszetet ké­szített az előadásból, kiegé­rá a gyilkos nyomára. Á bűntény után úgy tenni, mintha semmisem történt volna — vallották. Aligha­nem nekünk, nézőknek is azzal a gondolattal kell nyugtáznunk a krimis vasár­napot: nem történt semmi, játék volt csupán. Hetek óta tart a gyerekek népdalvetélkedője a képer­nyőn. Példás egyszerűségben, nemes kivitelben hangzanak fel a szebbnél szebb dalok, s külön öröm látni a képer­nyőn felragyogó gyermekar­cokat. A vetélkedő műsorve­zető gazdáját, Vargha Ká­rolyt méltán érheti dicséret . , is T. M. Az osztályvezető fekete fuvarjai Visszaélés hivatali beosztással — Küldje be kérem a gép­kocsivezetőt — adta ki az utasítást Lajkó András, a Szolnok megyei MÉK szál­lítási osztályvezetője. Amikor a gépkocsivezető belépett a szobába, ott az osztályvezetőn kívül senki sem tartózkodott. Hellyel kí­nálta a beosztottját, elővette cigarettáját, tüzet is adott, és csak két-három slukk után tért rá a tárgyra. — Fegyvernekre kell men­ni gépkocsival. Almát szál­lítunk. Várjon, még nem fejeztem be. Menetlevél nem szükséges, sőt a kilométer órát is ki kell kapcsolni. Tudja miért? Nem? Ide fi­gyeljen, az almát Száj ólba visszük, az én lakásomra, meg a szüléimére. Remélem megért, hogy azért a néhány láda alma elszállításáért nem fizethetek ki szájakat. Utasítás szabálytalanságra A gépkocsivezető értette miről van szó, ezért megkér­dezte: nem lesz baj a fe­kete fuvarból? — Rendben van, így is jó — reagált a főnök. — Makai István utasítom, hogy a fu­vart megtegye és úgy aho­gyan én mondtam — vált ri­degebbé a hangja. A beosztott mit tehetett mást. gépkocsiba ült és az utasításnak megfelelően el- kocsikázott Fegyvernekre, ott felpakoltatott 8 láda almát és Szajolban megállt a Vö­röshadsereg út 12. számú ház előtt. Tudta, hogy sza­bálytalanság, amit tesz, csak azt nem számolta ki, hogy hallgatásával, a tör­vénytelen utasítás teljesítésé­vel az államnak 250 forint kárt, az osztályvezetőnek vi­szont ennél jóval több hasz­not okozott. így kezdődött Lajkó And­rás osztályvezető társadalmi tulajdont folytatólagosan ká­rosító csalása. Ugyanis csak az első fekete fuvar járt ri­zikóval. Amikor látta, hogy ebben semmi veszély nincs, senki észre nem veszi üzle­teléseit. nem ellenőrzik a gépkocsi használatának jo­gosságát vagy jogtalanságát, bátran utasította a gépkocsi- vezetőt a szabálytalanságok­ra. Így szállított szajoli la­kására homokot, vashulladé­kot, konyhabútort Buda­pestről, a vállalat gépkocsi­jával ment el kukorica be­vásárlására. azzal szállított el szülei lakásáról egy bor­jút is. fegyelmit kezdeményeztek el­lene, elbocsátották. Ekkor derült fény a fekete fuva­rokra is. Az ítélet t végrehajtható börtön A társadalmi tulajdont folytatólagosan károsító csa­lásért a szolnoki járásbíró­ság vonta felelősségre Lajkó Andrást, aki cselekményének többségét tagadta, vagy csak módosítva ismerte be. A tár­gyalás során kihallgatott ta­núk, a szakértő vallomása alapján azonban bebizonyo­sodott bűnössége. Ezért a bíróság Lajkó Andrást nem jogerősen három hónapi végrehajtható szabadságvesz­tésre ítélte. — mj — Barnard páciense — munka nélkül Peter Smith 53 éves jo­hannesburgi lakos, akin Christian Barnard professzor hét hónappal ezelőtt szívát­ültetést hajtott végre, min­den igyekezete ellenére sem tud munkához jutni. „Én vagyok a világ leg­jobb teniszezője, akinek a mellkasában idegen szív do­bog — jelentette ki tréfásan Peter Smith a Dél-Afrikai Köztársaság teniszbajnoksá­ga után. — De amint szóba- hozom, hogy szeretnék mun­kához jutni, beszélgető part­nereim sorra elpárolognak.” Smith betegsége idején súlyos adósságba keveredett. A fokvárosi Groote Schuur kórház, ahol „fehér” ember létére egy „színesbőrű” szí­vét ültették át mellkasába, hatalmas számlát nyújtott be neki a műtétért. Peter Smith háztulajdonosa azzal fenyegetőzik, hogy az utcára teszi, ha ném törleszti lakbér hátralékát. Valami röfög a gépkocsiban Lajkó András ezután any- nyira belemelegedett a feke­te fuvarozásba, hogy más gépkocsivezetőket is bevont. Azok valamennyien azt hit­ték: az osztályvezető a vál­lalatnál érvényben levő sza­bályok szerint jár el, azaz engedélyt kért előzőleg az igazgatótól. így beszélt erről Nagy István gépkocsivezető is. „Szólt az osztályvezető kartárs, hogy menjek el Fegyvernekre és onnan egy hízót vigyek el lakására. Egy osztályvezetőnek nem jó el­lentmondani, de különben is biztos kért engedélyt az igazgató elvtárstól.” Lajkó azonban nem kért egy eset­ben sem. Akkor sem, ami­kor Budatétényből csempé­ket vitetett Száj ólba, sem akkor amikor gázolajat fuva­roztatott lakására. A végén még arra is volt mersze, hogy a vállalat gépkocsijá­val vitesse ki magát Jászbe­rénybe névnapozni. Az öntevékeny osztályve­zető ebben a beosztásban 1966 áprilisától 1968. decem­beréig dolgozott. Munkaköri feladatát jól végezte el, le­galábbis erről tanúskodik az, hogy miközben sorozatban károsította meg a társadalmi tulajdont, köznyelven szólva csalt, 1967-ben és 1968-ban a „Kiváló dolgozó” jelvénnyel tüntették ki. S talán még háromszoros kiváló dolgozó is lett volna, ha nem bukik le más szabálytalanságon. A csépai Petőfi Tsz-től munka­körével kapcsolatos köteles­ségének megszegéséért jogta­lan előnyt fogadott el. Ezért Befejezéséhez közeledik az almásfüzitői Timföldgyár bővítése. A munka eredményeként 155 ezer tonnáról 280 ezer tonnára emelkedik évente a gyár termelése. A kö­zelmúltban megkezdődtek a bauxit körtároló próbái. El­készült a vagonbuktató, befejeződött a vörös-iszap tároló­tér bővítése. Képünkön: a francia gyártmányú bauxit- felszedőgép, amelynek teljesítménye óránként 15p tonna. (MTI fotó — Mező Sándor felvétele) Kzrtve valóban érdekes és eligazító magyarázatokkal. Vagem nem lett volna-e jobb Ssmét feleleveníteni annak pgy-egy részletét? 1 Mert klasszikus mfi. Hasa­sai kusan szép előadásáról is lehet közvetlen, emberi han­gon szólni. Mintahogy pél­dául Vargha Balázs teszi a Fabulában. Igaz, ő kicsinyek­nek szól még játékkal is fű­szerezi a közvetlenséget. De hasonló hangnemben, felnőt­teknek transzponálva a még oly komoly funkciójú beve­zetőben is, mint a színházi előadás prológusa a képer­nyőn, miért ne lehetne? Röviden Az Idegenvezető kerestetik második fordulója után Rigó 1András — akit lapunk külön is bemutatott — az előkelő harmadik helyen! Kiváló eredmény; maga a vetélkedő azonban nem sok izgalmat hozott. Legfeljebb az „utas­rablás”, amit jóformán csak a játékvezető Horváth Já­nos tudott nyomon követni: Mi nézők aligha. A Hotel If­júságban lezajlott vásárlás idegen pénznemben; aztán a rögtönzött beszélgetés meg­adott témára idegen nyelven sem hozhatta lázba a vetél­kedő nézőit. Ami Vidocqnak bevált, az Maigret-nék is megtette: Ugyanazzal a trükkel lellek AZ EMBER ÉS A BABONA II. Mindenki babonás? Ha péntek 13-ra esik; há tizenhármán ülünk az asz- tálnál, egymásra mosoly- gunk. Nem hiszünk benne, nevetségesnek tartjuk, hogy ez veszedelmes lehet, de azért mégis... A négylevelű lóherét eltesszük, nem sze­retjük, ha fekete macska fut át előttünk az úton, viszont kéményseprővel találkozni, különösen pénteken, leg­alábbis nem árthat..; Ha ennyiben maradunk, nincs is semmi baj. A baj ott kezdő­dik, ha mindezt — őseink­hez hasonlóan — félelmek; szorongások vagy sorsdöntő elhatározások forrásának te­kintjük. — Ha hiszünk ab­ban, hogy például bal lábbal felkelni, a tükröt összetörni; vagy a küszöbön megbotla­ni: baljós jel. Mert megtör­ténhetik, hogy a vakhit idéz fel szerencsétlenséget. Erre tanít a modem lélektan a jóslatokkal kapcsolatban is; ha valakinek például azt jö­vendölik, hogy erőszakos ha­lál vár reá, és valóban így történik, sikkor ez nem „a sors könyvében állt”, hanem maga az illető kereste a ve­szélyt. Régen ugyanis olyan erős volt a jóslatokba ve­tett hit, hogy sokan — tuda­tukon kívül — a beteljesülés irányába terelték az esemé­nyeket. mányos módszerekkel, a tes­ti és lélektani működések korszerű ismeretében ké­szültek fel. Ez a kettősség többnyire nem vezet jóra. Kiterjedt vizsgálatok igazol­ják, hogy a sportolók babo­nás hiedelme nem ártalmat­lan. Mert ha egyszer véletle­nül beválik a kabala, ettől kezdve görcsösen ragaszkod­nak hozzá, s ez csökkenti a teljesítményt. Többé nem a maguk erejében, felkészült­ségében bíznak, hanem raj­tuk kívül álló, mágikus ha­tásokban, I Halottlátók és szellemidézők suk az egykori tudósításban, segítették Jolán asszony „lát­noki” képességének kifejlő­dését. Ez abban állt, hogy a gyászoló családtagoknak hírt adott az elhunytak túlvilági életéről, sorsáról. Zavaros, semmitmondó szavaiért pénzt fogadott el, emiatt meggyűlt a baja a hatóságokkal. Ilyen­kor mindig rohamai támad­tak. Végül kezelésre szorult és megállapították a diagnó­zist: hisztériás pszichopata (idegbeteg!). „A középkori boszorkányság feléledt, roha­mosan elterjedt és megszo­kottá vált Angliában” — ír­ta 1965-ben a Daily Mirror című lap. A Vorwartsből pedig nemrég arról értesül­tünk, hogy Nyugat-Németor- szágban mintegy százezer nőt tart környezete boszor­kánynak”, tízezernél több ..varázsló” működik az NSZK- ban, minden negyedik ember hisz a csillagjóslásban, és „minden tizedik életében ko­moly szerepet játszik a jö­vendőmondás valamelyik formája”. | Az amulett, a hajdan szerencsét hozó vagy bajt elhárító tárgyak voltak. Furcsa alakú kövek, gyöke­rek, kagylók, később fara­gott figurák töltötték be ezt a szerepet. Leszármazottaik a különféle kabala-mütyür- kék, amelyeket sokan ma­guknál hordanak, vagy a gépkocsi ablakára függeszte­nek. Ezekre is azt mondhat­juk; nem ártalmasak, de fétis, a talizmán végzetes jelentőséget modem ember nem tulajdoníthat nekik. Ismeretes, hogy a sporto­lók között sok a babonás versenyző. A győzni akarás felfokozott idegállapotával magyarázható, hogy a 'döntő összecsapásra kabala-tárgya­kat visznek magukkal, és hisznek bennük, noha a ver­senyre a legmodernebb tudo^ Egyáltalán nem ártalmat­lan a „halottlátók”, a szel­lemidézők” és „boszorkány­hívők” babonája. A Borsod megyei Putnok nagyközség­ben 1961-ben lepleztek le egy „halottlátó” asszonyt. — akit néhány év alatt több ezer ember keresett fel. A fiatal nő már gyermekkorá­ban sokat foglalkozott a szen­tek életével, különösen azok­kal, akik látomásaikról vol­tak híresek. A környék ba­bonás öregasszonyai, olvas­| Csillagjóslás A látnokság és boszor­kányhit a vallásos képzelet­világ része. De „virágkoru­kat” élik a tudományosság látszatával fellépő babonák. A legrégibb és talán legel­terjedtebb az asztrológia, a csillagjóslás. Az asztrológia képtelensé­gét két tudományos tény bi­zonyítja. 1) A horoszkóp ma is hét égitest állására ala­pozza a jóslást, mint az asz- szírok és a babilóniaiak ide­jében, holott azóta még két bolygót fedeztek fel. (Mellé­kesen : ez az áltudomány csil­lagnak nevezi a bolygókat és a Holdat is, pedig naprend­szerünk egyetlen csillaga a Nap és ennek a saját fényű égitestnek a hatása mellett még csupán a Holdé befolyá­solja a földi folyamatokat, mint az időjárást, az ár­apály jelenségét, vagy az élő­lények idegműködését.) 2) Az ember „sorsára” semmi jelentőséggel sem bír a szü­letés órája; a fogamzást kö­vető percekben dől el a test- magasság, a haj és a szem színe, vagy a hajlam bizo­nyos betegségek iránt, s ezek a tulajdonságok sem „sors- döntőek” az ember értelmé­hez és a későbbi környezeti hatásokhoz viszonyítva. Az asztrológia: üzlet a hi­székenységgel. Éppen úgy, ahogy nyugaton üzlet a féle­lemmel a „sugárzást elhárí­tó” készülékek tömege. Az emberek félnek a radioaktív sugárzástól, félnek az atom­háborútól. Lelkiismeretlen szélhámosok pedig mutatós dobozokat árusítanak, belül drótok, elektromos alkatré­szek zűrzavara látható, és azt állítják, hogy a szerkezet megvéd minden ártalomtól. Akik ezeket készítik és for­galomba hozzák; nem hisz­nek a „gépesített csodák­ban”. viszont sok pénzt ke­resnek vele. Gyenes István (Folytatjuk) .

Next

/
Oldalképek
Tartalom