Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-20 / 140. szám

A moszkvai t jó elvi és politikai alapot adott harcunkhoz Kádár János beszélgetése magyar újságírókkal MOSZKVA (MTI) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára a kommunista és munkás­pártok nemzetközi tanácskozásán résztvett magyar párt­küldöttség vezetője és Komócsin Zoltán, a Politikai Bizott­ság tagja, a KB titkára, néhány órával a küldöttség haza­indulása előtt, szerdán délelőtt találkozott azokkal a ma­gyar újságírókkal, akik a moszkvai tanácskozás munkájáról tudósítottak. A másfél órás beszélgetésen részt vett Hável József és Pirityi Sándor, a Magyar Távirati Iroda, Nemes János, a Népszabadság, Kulcsár István, a Magyar Rádió és Televízió, Tatár Imre, a Magyar Híflap és Diósdi László, a Népszava tudósítója. A kötetlen beszélgetésen Kádár János válaszolt a tanácskozás jelentőségét és a magyar pártküldöttség mun­káját érintő kérdésekre. A tanácskozás megfelelt várakozásainknak Arra a kérdésre, hogyan értékeli Kádár Já­nos s tanácskozás eredmé­nyeit, s mennyiben feleltek meg azok pártunk vára­kozásainak? —- a következőket válaszolta: — A tanácskozás menete és eredménye megfelelt Köz­ponti Bizottságunk, a magyar kommunisták várakozásai­nak, sőt bizonyos értelem­ben jobbak az eredmények, mint ahogyan előzetesen re­méltük. A testvérpártok nagy nemzetközi összejöve­tele és eszmecseréje — túl­zás nélkül mondhatjuk — történelmi jelentőségű ese­mény volt, hiszen mozgal­munk a világ leghatalmasabb társadalmi ereje. — A tanácskozáson kép­viselt 75 kommunista és munkáspárt áttekintette a nemzetközi helyzetet, egyez­tette nézeteit, hogy az im­perializmus elleni harcban a jövőben még jobban össz­pontosíthassa erőit mozgal­munk nagy feladataira — a társadalmi haladás, a nem­zeti függetlenség, a népek sza­badsága és a béke védelme érdekében. — A tanácskozás nem vég­célja, hanem eszköze, a je­len körülmények között nél­külözhetetlen eszköze a test­vérpártok küzdelmének. A nemzetközi kommunista mozgalom és a haladás erői új, hatalmas fegyvert kap­tak. A tanácskozás után kedvezőbb feltételek között harcolhatnak, dolgozhatnak. A polgári sajtó nagy re­ményeket fűzött ahhoz, hogy a kínai, valamint a csehszlovák kérdés szóba- hozatala megzavarja a ta­nácskozás munkáját. Mi erről Kádár elvtárs véle­ménye? r— hangzott a kérdés. — Tudomásul kell venni, hogy világunkban különböző érdekek, különböző erők ta­lálkoznak és ütköznek ösz- sze, mindenekelőtt a hala­dás és az imperializmus erői, de mindenfajta közbül eső erők is. Ennélfogva a ta­nácskozáshoz ig különböző remények fűződtek. — Az imperialisták és a polgári sajtóorgánumok azt remélték, hogy az értekez­let a nézeteltérések éleződé­séhez vezet. Még a testvér­pártok között Is volt néhány, amely bizonyos nyugtalan­sággal tekintett a tanácsko­zás elé. — Az előzetes eszmecserék során kitűnt, hogy különbö­ző meggondolásokból, nem volna helyes napirendi kér­désként tárgyalni sem a kí­nai vezetők jelenlegi poli­tikáját, sem a csehszlovák helyzetet. Az említett két kérdés mégis szóba került a tanácskozáson. A csehszlo­vák kisebb mértékben, a kí­nai vezetők jelenlegi politi­kája viszont csaknem min­den felszólalásban szerepelt Ez elkerülhetetlen volt, mert a kínai probléma mozgal­munk valamennyi pártját erősen foglalkoztatja. — Itt jegyzem meg, érde­kes momentuma volt a ta­nácskozásnak, amikor az egyik testvérpárt képviselője fellépett azzal az igénnyel, hogy távollevő pártot ne bí­ráljunk. Ez az igény azon­ban elfogadhatatlan, mert ütközik egy rendkívül fon­tos alapelvvel, nevezetesen azzal, hogy minden párt sza­badon kifejtheti álláspontját. — A kommunista mozga­lom egységtörekvéseinek és az összes antiimperialista erők tömörítésének útjában jelenleg a legnagyobb aka­dály — folytatta Kádár Já­nos __, a kínai vezetők po­li tikája. A tanácskozáson képviselt pártok úgyszólván mindegyike — ha ez nem is egyformán jutott kifejezés­re a felszólalásokban — el­utasította ezt az egységbon­tó politikát, mint a kommu­nista mozgalomtól idegen áramlatot. A csehszlovák kérdést fel­szólalásában a mi küldött­ségünk is említette, persze csak a saját szemszögéből nézve, mert annak elemzé­sére a legilletékesebb a cseh­szlovák testvérpárt küldött­sége volt érzésem szerint, a tanácskozáson a csehszlovák helyzet reálisabb, pontosabb és jobb megítélést kapott, mint korábban. Ez a cseh­szlovák küldöttség objektív, marxista állásfoglalásának is érdeme. A vita elősegítette a tanácskozás fő céljának elérését Artott-e as említett kérdé­sek körül kibontakozott vita as egységtörekvések­nek? —- kérdezték a tudósítók. — Nem ártott — felelte Kádár János — sem a kí­nai vezetők Jelenlegi politi­kájának kritikája, sem a csehszlovák kérdés említése nem zavarta, ellenkezőleg, elősegítette a tanácskozás fő céljának elérését Miként szüntethetők meg azok a körülmények, ame­lyek miatt egyes testvér­pártok távol maradtak a tanácskozásról, illetve má­sok részt vettek ugyan, de fenntartásaik voltak a fő dokumentummal szemben — hangzott a tudósítók kö­vetkező kérdése. — Azon az úton, amelyen az elmúlt másfél év alatt, és itt a tanácskozáson is jártunk — felelte Kádár Já­nos — a testvérpártoknak figyelmesen meg kell hall­gatniuk egymás álláspontját, meg kell értetniök annak in­dítékát, majd elvi alapon ki kell fejteniök nézeteiket, s ily módon közelíteni azokat egymáshoz. — A véleményeltérések részben ideológiai, részben politikai természetűek. Az ideológiai kérdésekben csak a tudomány módszerét hasz­nálhatjuk, s ez eltér a napi politika módszerétől, össze kell gyűjteni, elemezni, ér­tékelni kell a tényeket, ki­dolgozni a fő következteté­seket, majd egybevetni a kü­lönböző testvérpártok elem­zéseinek eredményeit. Csak a kommunista vil ágmozgalom tapasztalatainak összessége adhatja meg az igazi választ arra a kérdésre, hogy mi a marxista—leninista igazság, vagyis mi egy adott problé­ma helyes, marxista—leni­nista értelmezése. — Ami a politikai nézet- eltéréseket illeti, tudvalevő, hogy a testvérpártok a leg­különbözőbb feltételek kö­zött dolgoznak, s ennek meg­felelően eltérő taktikát al­kalmaznak. De az alapvető érdekek közösek, mert egy­séges az eltökéltség az im­perializmus elleni harcunk­ban, egységesek vagyunk abban, hogy erősítenünk kell összefogásunkat. A nézetel­térések leküzdésének leg­jobb útja a kjjfös munka és a közös harc. Egyébként hadd jegyezzem meg, ameny- nyiben nézeteltérések jelent­keznek, jobb és egészsége­sebb, ha nem térünk ki elő­lük hanem nyíltan, elvtár- siasan és bátran beszélünk róla. — A távolmaradott párto­kat — mint azt küldöttsé­günk sajtóértekezletén em­lítettem — különböző okok vezették. Most még egy lé­péssel tovább mehetek: a tanácskozás úgy foglalt ál­lást, hogy az alapvető do­kumentumokat megküldik a világ minden kommunista és munkáspártjának — a távol­maradottaknak is — abban a meggyőződésben, hogy ezek az okmányok közős har­cunk olyan politikai plat­formját jelentik, amelyek megvalósításából mindenki kiveheti részét, s amelyhez még utólag is lehet csat­lakozni. A nyilvánosság jelentősége Azzal kapcsolatban, hogy az értekezletről tudósító nemzetközi újságíró-gárda körében és világszerte nagy figyelmet keltett a tanács­kozás nyilvánossága — Ká­dár János a következőket mondotta: •— Jő sajtó és propaganda munka nélkül politikai és társadalmi cálokért harcolni nem lehet. A nyilvánosság­nak mind az előkészítő mun­ka időszakában, mind pedig a tanácskozás idején nagy jelentőséget tulajdonítottunk. A konzultatív találkozó há­zigazdáiként igyekeztünk megkönnyíteni a sajtó mun­káját és a testvérpártokkal egyetértésben lehetővé tet­tük, hogy szinte együtt éljen a tanácskozással. Ezt na­gyon fontosnak tartottuk. A kommunista mozgalmat ugyanis szinte egész történe­te során végigkísérte az osz- talyellenségnek az a vádja és rágalma, hogy titkos, össze­esküvő céljai vannak. Való­jában mozgalmunk kezdet­től fogva nyílt. A mi céljaink már azért sem titkosak, mert nem csupán a kommunisták céljai, még kevésbé cs;jk a komunisták érdekeit szolgál­ják, hanem a nemzetközi munkásosztálynak, valameny- nyi dolgozónak, mindazoknak az érdekeit, akik emberi mó- dőn akarnak élni Közvéleményünket érthe­tően érdekli — hangzott az újabb kérdés — mi­lyen munkát végzett az MSZMP küldöttsége a do­kumentumok kimunkálásá­ban, a testvérpártok kül­döttségeivel folytatott meg­beszéléseken. Kádár János erre ezt mondotta: — Pártunk képviselői az előkészítés folyamán és a tanácskozáson egyaránt ak­tívan részt vettek a munka minden mozzanatában, va­lamennyi okmány megfogal­mazásában. Ott voltak a szerkesztő bizottságban és a titkárságban. Ez utóbbi négy társelnökének egyike dele­gációnk tagja volt. Csaknem minden testvérpárt képvise­lője elismerését és köszöne­tét fejezte ki az MSZMP- nek az előkészitésben magá­ra vállalt — és amint han­goztatták _ becsületesen végzett munkájáért. Meg­tisztelő, hogy testvérpártjaink úgy értékelték — ránk bízhatják az előkészítő mun­ka szervezését. Munkánkat úgy tekintjük, mint az inter­nacionalista kötelezettsé­geinkből adódó feladatot, s az MSZMP becsületbeli adós­ságának törlesztését, azért a szolidaritásért, amelyet egy kritikus időszakban élvez­(Folytatás a 2. oldalon) Marokkói szakszervezeti küldöttség megyénkben A SZOT meghívásra ha­zánkban tartózkodó marok­kói szakszervezeti küldöttség tegnap megyénkbe látoga­tott Haibi Hosszéin, a ma­rokkói munkásszövetség vb tagja, Kalafa Buchaib, az egészségügyi dolgozók szak- szervezetének főtitkára. El- hachaid Mohamed, megyei szakszervezeti elnök és Haj Bougemaá, a marokkói me­zőgazdasági export és import országos tanácsának tagja a délelőtti órákban érkezett Szolnokra, ahol rövid bemu­tatkozás után Árvái István, az SZMT megyei vezető tit­kára, a jászberényi Hűtő­gépgyárba hívta meg látogo- tásra vendégeit A Hűtőgépgyárban a ven­dégeket az üzem gazdasági-, párt-, valamint szakszerve­zeti vezetői fogadták, s a beszélgetés során Nagy Já­nos, az üzem SZB titkára mondott tájékoztatót szak- szervezetük munkájáról. Később a vendégek üzem- látogatást tettek és szocia­lista brigádokkal, brigádta­gokkal találkoztak. Délután visszaindultak Szolnokra, — ahol a megyei székházban Árvái István tájékoztatta a külföldieket. Ma a Palotási Állami Gaz­daságba látogatnak a ven­dégek, ahol a gazdasági párt- és szakszervezeti vezetők ba­ráti beszélgetés után megin­vitálták őket, tekintsék meg a gazdaság korszerű lucerna- szárító üzemét, a híres ka­csatelepet és keltető házat, a gazdaság szociális létesít­ményeit, végül pedig tapasz­talataikat szintén baráti be­szélgetésen cserélik ki. A vendégek a késő esti órák­ban indulnak vissza a fő­városba. hírek - tudósítások-hírek ABC kombinát Törökszentmiklóson Törökszentmiklóson októ­ber végére tervezik a váro­si tanács és a Törökszent- miklós és Vidéke ÁFÉSZ 4 millió forintos közös beru­házásából épülő ABC áru­ház átadását. Az élelmiszer és vegyesipar cikkeket áru­sító, háromszáz négyzetmé­ter eladóterű, hűtőkamrák­kal felszerelt modem ABC szektor mellett zenés cuk­rászdát is nyitnak. Az áru­ház induló árukészlete 1.2 millió, az eszpresszóé 400 ezer forint lesz. Tizennégy eladó szolgálja majd ki a vásárlókat. Az üzlet felett — két eme­leten a tanács községfej­lesztési alapjából 39, két- szoba összkomfortos lakás épül. Felmérés a nőkről Felmérést készített a szak- szervezet a közalkalmazott női dolgozók helyzetéről, megállapította, hogy az ál­lamapparátusban öt év alatt öt százalékkal növekedett a nődolgozók aránya, s jelen­leg az egész létszámnak csaknem a fele nő. A növe­kedés a jövőben várhatóan folytatódik, elsősorban a vidéki szerveknél és az ap­parátusokon belül az érdemi ügyintézői munkakörökben. A felmérés adatai alapján megállapítható, hogy jólle­het a nők szaktudása állan­dóan emelkedik, arányuk a tanácsi, a bírói, és az ügyé­szi apparátus vezetésében változatlan, sőt helyenként csökken. A tanácsapparátus­ban az alsóbb szinteken na­gyobb — például a községi vb vezetőknél 16,5 százalék — a felsőbb szinteken ki­sebb — a megyei tanácsok­nál mindössze két százalék — a magasabb beosztásban levő nők aránya. A legked­vezőbb a helyzet Budapesten. A közhivatalokban dolgozó nők vezető munkakörbe tör­ténő kinevezését javarészt a család miatti helyhez kötött­ségük nehezíti. Új tojófajta A fennállásának 20. évfor­dulóját ünneplő bári ba­romfinemesítő gazdaságban csütörtökön nemzetközi ta­nácskozás kezdődött, amely­nek során az új kitűnő to­jófajta — az Amerikában kinemesített Dekalb-tojó — tenyésztés-termelési techno­lógiájával ismerkedtek meg a szakemberek. A kétnapos tanácskozáson ötven hazai és negyven külföldi tenyésztő vesz részt: Ausztriából, Cseh­szlovákiából, Jugoszláviából és az Egyesült Államokból. Magyarországra először 1967- ben került a dekalb, amelyet egyedül Bárban tenyésztenek: innen látják el jércékkel és tojásokkal a hazai, illetve külföldi gazdaságokat. A humán tudományok irányzatairól A napokban érkezett haza Párizsból Köpeczi Béla, pro­fesszor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhe­lyettese, akit a humán tu­dományok jelenlegi irányza­tainak világméretű feltérké­pezését és összefoglaló átte­kintését előkészítő UNESCO tanácskozás elnökévé válasz­tottak. Az UNESCO által fel­kért szakértők már hosszú évek óta tanulmányozzák a különböző tudományágakban jelentkező új irányzatokat, törekvéseket. A munkában résztvevő magyar szerzők közül Szabó Imre akadémi­kus, a jogtudomány. Pach Zsigmond Pál levelező tag a történettudomány kérdései­ről készít tanulmányt, Bol­dizsár Iván a tömegkommu­nikációs eszközökről, Zádor Anna a művészeti nevelés­ről ír. Köpeczi professzor mint az irodalom- és mű­vésze ttudományi rész társ­szerkesztője a marxista esz­tétikáról szóló tanulmány megírásán kívül azt a fel­adatot kapta hogy fogja össze a tudományterület mód­szertani kérdéseit tárgyaló alfejezet munkálatait. é ft Ara: 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom