Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-20 / 140. szám

m SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. Június 20. Miért volt Gromlko Kairóban? — Az EAK álláspontja Két és négyhatalmi tárgyalások Tegnap esti helyzetkép Az A! Gumhurija című egyiptomi lap elemző kommen­tárban foglalkozik Gromiko kairói tárgyalásainak jelentő­ségével. A lap felhívja a figyelmet a szovjet külügyminisz­ter megbeszéléseinek időpontjára, ami önmagában is érzé­kelteti a tanácskozások fontosságát, A közel-keleti helyzet feszült és hosszú távon tartha­tatlan. Pillanatnyilag az egyetlen elképzelhető, legalábbis ideiglenes, kiút csakis a négy nagyhatalom erőfeszítéseinek eredményeképpen képzelhető el Ezek a megbeeszélésiek — mint ismeretes — mind négyhatalmi, mind kéthatalmi, szovjet—amerikai szinten már régebben megkezdődtek. A négyhatalmi eszmecsere azonban megszakadt és más jelek is utaltak arra, hogy a Közel-Kelettel kapcsolatban nem a remények, hanem a nehézségek dominálnak. A legfőbb probléma meglehetősen viharosnak tűnt: az arab országok mindenekelőtt az EAK, nem volt hajlandó alávetni magát az amerikaiak által javasolt tervnek, amely a tekintélyes A1 Gumhurija fogalmazása szerint „eltávolodott a Bizton­sági Tanács határozatától”. Az egyiptomi lap cikkéből is, a helyzet józan áttekin­tésével kísérletező más forrásokból is kiderül, hogy ismét szükség volt az EAK-kal való beható konzultációra ahhoz, hogy a Közel-Kelet körüli diplomáciai erőfeszítések az eddiginél nagyobb esélyekkel kecsegtessenek. Ez Gromiko kairói útjának lényege. Ez az utazás még világosabbá tette az arab álláspontot, amelynek teljes megértése nélkül nincs remény a négyhatalmi erőfeszítések eredményességére sem. A most minden eddiginél tisztábban látható egyiptomi véleményt — némi egyszerűsítéssel — a következőkben lehet összefoglalni: 1. Minden megszállt terület teljes kiürítése az izraeliek által, beleértve azokat a térségeket is, amelyekhez Izrael hosszabb távon is ragaszkodik (Jeruzsá­lem jordániai része és a szíriai Golan-magaslatok). 2. Az arab menekültek problémájának kielégítő megoldása. 3. Továbbra sem lehet szó közvetlen arab—izraeli tárgyalá­sokról. 4. Ezeknek az alapelveknek a figyelembe vételével az EAK kész végrehajtani minden, a Biztonsági Tanács határozatából következő intézkedést. A diplomáciai mechanizmus várhatólag a következő lesz: Gromiko az EAK újra és részletesen megvitatott álláspontját — Dobrinyinon, a Szovjetunió washingtoni nagykövetén keresztül — az Egyesült Államok tudomására hozza. Dobrinyin amerikai tárgyalópartnere, Sisco külügyi áUamititkár hivatalos úton továbbítja az EAK-álláspontot kormányának, amelynek el kell döntenie, hogyan reagál erre. A korábbi amerikai magatartás fényében ettől a rea­gálástól egyelőre nem lehet semmi pozitívumot várni: a bonyolult és veszélyes közel-keleti helyzet enyhítéséhez azonban szükséges az álláspontok pontos ismerete. Ehhez nyújtott nagy segítséget Gromiko kairói útja. Ha sikerül tovább gördíteni a tárgyalások akadozó szekerét, minde­nekelőtt a türelmes és kostruktív szovjet magatartás érde­me lesz, (KS) Vízi fecskendők Rockefeller védelmében SAO PAULO (MTB. Nelson Rockefeller New York-i kormányzói aki dél­amerikai „ténymegállapító” körútja során érkezett Bra­zíliába, szerda este Rio de Janeiroban sajtóértekezletet tartott Ezen többek között egy olasz újságíró megkér­dezte Nixon elnök külön megbízottját mi a vélemé­nye dél-amerikai körútja el­ső szakaszának kudarcáról. Rockefeller azt állította, hogy az utazást „jelentős si­kernek* könyveli el, mivel az ellenséges tüntetések „vá­ratlan hatásaként felkeltet­ték országa érdeklődését a latin-amerikai problémák iránt*. Rockefeller szerda este megérkezett Sao Paulóba, — Brazília gazdasági központ­jába. A repülőtéren a rend­őrök nemcsak az újságírókat tartották távol a NewYork-i kormányzótóli hanem még kíséretének tagjait is azon­nal elkülönítették tőle. A repülőtér bejáratánál két óriási vízifecskendővel fel­szerelt biztonsági erők áll­tak készenlétben. Rockefeller Brazíliából — Paraguayba utazik. Strössner diktátor Amerika-barát or­szágában is rendkívül szigo­rú biztonsági intézkedéseket léptettek életbe a látogatás idejére. !íew York (MTI) Á Biztonsági Tanács foly­tatja a rhodésdai helyzet megvitatását azzal kapcsolat­ban, hogy a Smith-rendszer a fehértelepesek „népszava­zása” útján elfogadtatott új alkotmánnyal akarja végle­gesíteni kisebbségi uralmát. A tanács szerdai ülésén felszólaló algériai, szudáni és szaud-arábiai küldött tör­vénytelennek minősítette a „referendumot’^ tameltyneik egyedüli célja a fajüldöző fehér kisebbség hatalmának törvényesítése, s amely ily módon komolyan veszélyez­teti az afrikai kontinens bé­kéjét Az indiai küldött han­goztatta, hogy Nagy-Britan- niát súlyos felelősség terheli a rhodésiai helyzetért A Budapesti Kőolajipari Gépgyár azonnali belépésre keres központi telephelyre esztergályos, maros, lakatos, IV- LANGHEGESZTÖ, kompresszorkezelő, VILLANYSZERELŐ SZAKMUNKÁSOKAT, FÉRFI RAKT ÁRKI ADÓKAT ÉS FÉRFI j SEGÉDMUNKÁSOKAT. A központi munkahelyen 44 órás munkahét, MINDEN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD. Felveszünk továbbá műszer- és technológiai-szere­lési munkahelyekre (Algyő, Százhalombatta) KÜL- SZOLGÁLATOS MUNKAKÖRBE CSŐSZERELŐ, KÖZPONTI FŰTÉSSZERELŐ, LAKATOS HEGESZTŐ, VILLANYSZERELŐ SZAKMUNKASOKAT, RAKTARKIADŐKAT ÉS FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT. A vidéki munkahelyen is 44 órás munkahét. MINDEN SZOMBAT SZABAD. Az alföldi munkahelyeinken dekádmunkarend sze­rint dolgozunk. Munkásszállás, üzemi konyha van. A MUNKÁSSZÁLLÁS INGYENES. Munkabér meg­egyezés szerint. BÉREN KÍVÜL 500 Ft KÜLSZOL- GÁLATI átalány az Alföldön még külön TERÜLETI PÓTLÉKOT IS FIZETÜNK. Felvétel esetén útikölt­séget térítünk. Próbaidő alatti kilépés esetén az úti­költséget visszavonjuk. Segédmunkások részére begesztőképzést is lehetővé teszünk. JELENTKEZÉS a vállalat munkaügyi osztályán: Bu­dapest. XVIII., Gyömrői út 79 83, vagy a Kőolaj­ipari Gépgyár kirendeltségén Százhalombattán Hor­váth üzemvezetőnél. Algyőn Satkovics munkahelyi vezetőnél. Á háborúellenes mozgalom jogos és indokolt az USÁ-ban WASHINGTON (MTI) Johnson volt hadügymi­nisztere az amerikai csapa­tok haladéktalan kivonását sürgeti Vietnamból; Clark Clifford, aki a Johnson kor­szak végén vette át McNa- marától a hadügyminiszter- séget, egy folyóirat — cikké­ben állapította meg: a viet­nami helyzetben történt vál­tozások következtében lehe­tőség van arra, hogy még az idén százezer amerikai kato­nát vonjanak ki Vietnamból, a jövő évben pedig vala­mennyi szárazföldi harcoló alakulat elhagyja az orszá­got Clifford ugyanakkor azt javasolja, hogy hagyják Dél- Vietnamban az Egyesült Ál­lamok légierejét valamint tüzérségi és ellátó alakula­tokat, amelyek segítségével, a dél-vietnami hadsereg át­veheti a harci feladatok el­látását az Egyesült Allamok- tóL Clifford cikkében kije­lentette, ezt tartja a legal­kalmasabbnak a súlyos ame­rikai emberveszteségek el­hárítására. Washingtonban hivatalo­san nem cáfolták és nem erősítették meg azokat a híreket, amelyek szerint a Nixon kormány is tervezi a csapatok kivonásának vala­melyes meggyorsítását. A New York Times niég szer­dán azt jelentette, — hogy amennyiben a Nixon által korábban jelzett feltételek megvalósulnak, — az elnök augusztusban és októberben újabb amerikai egységeket rendel haza, az év végéig mintegy 75 ezer főt. Nixon — e jelentés szerint — a békés megoldás elmaradása eseté,n is három év alatt 200 ezer főre csökkentené le a Dél-Vietnamban bevetett amerikai egységek létszá­mát. Egyes jelentések sze­rint ezt a hírt: “szándékosan terjesztették, hogy elejét ve­gyék a Clifford-cikk esetle­ges hatásának. Washingtonban egyébként szerdán különböző békemoz­galmi szervezetek képviselői a háború elleni tiltakozásul csaknem 24 órán át tartot­tak békeőrséget — a Penta­gon előtt s felolvasták a há­ború amerikai halottainak listáját. A csoport eredetileg a Pentagon épületén belül kezdte meg a tiltakozó őrsé­get, de a katonai rendőrség eltávolította őket. Számos őrizetbevételre került sor az amerikai törvényhozás épü­letének bajáratánál, ahol kvékerek egy csoportja ötö­dik hete kísérli meg a halot­tak listájának felolvasását A kvéker tüntetők csoport­jához több képviselő is csat­lakozott Shirley Chisholm, az amerikai törvényhozás egyetlen néger nőtagja kije­lentette, a háborúellenes mozgalom teljesen jogos és indokolt $ Vezető amerikai szenáto­rok csütörtökön kezdemé­nyező lépéseket tettek, hogy korlátozzák az elnöknek azt a jogát, hogy a kongresszus előzetes belegyezése nélkül csapatokat küldjön a tenge­rentúlra; Ezt a kezdeménye­zést egy határozati javaslat tartalmazza, amely elsősor­ban Fulbright szenátornak, a szenátus külügyi bizottsá­ga elnökének és más szená­tusi vezetőknek álláspontját tükrözi. Elégedetlen Nixon elnök vietnami politikájával George S. McGovern de­mokratapárti szenátor is, aki sürgette a Vietnamban har­coló amerikai katonaság ki­vonását a jövő év végéig. ■fr Az AFP jelentése szerint a szudáni kormány is elis­merte a dél-vietnami ideig­lenes forradalmi kormányt. MINDENFELŐL HELSINKI A Nemzetközi Demokrati­kus Nőszövetség VI. kong­resszusa. amely Helsinkiben tartotta tanácskozását, szer­dán az éjszakai órákban fe­jezte be munkáját. Megválasztották a tiszti­kart, az elnök Herta Kuusi- nen lett, a főtitkári tisztség­be ismét Cecile Húgéit vá­lasztották. A revíziós bizott­ság elnöke a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának elnöke. Erdei Lászlóné lett. BUENOS AIRES Szerda este, a szakszerve­zetek által meghirdetett 36 órás általános sztrájk lejárta után, újabb összetűzések rob­bantak ki a rendőrség és a tüntető munkások és diákok között. A 36 órás sztrájk tel­jesen megbénította a nagy iparváros Cordoba életét. A két egymást követő napon le­zajlott összecsapásokban so­kan megsebesültek és 73 sze­mélyt letartóztattak. Buenos Airesben Juan Carlos' Ongania elnök befe­jezte kormányának átalakítá­sát: a hadügyminiszteri posztra Jose Rafael Cacerest, Argentína jelenlegi paraguayi nagykövetét nevezte ki. Megfigyelők véleménye sze­rint a kinevezésével Onga­nia szeretné lecsillapítani a fegyveres erők lázongó tag­jait, akik kifogásolták a ko­rábbi miniszteri kinevezése­ket. Ongania a június elején Kádár János beszélgetése magyar újságírókkal (Folytatás az L oldaról) tünk a testvérpárt^ részé­ről. — Küldöttségünk Moszk­vában megbeszéléseket foly­tatott több testvérpárt kép­viselőivel a napirenden le­vő problémák megoldása cél­jából, valamint a pártok kö­zötti kapcsolatokról. A magyar delegáció az SZKP. a szovjet állam és a szovjet nép iránt érzett tisz­teletének kifejezéseként Vla­gyimirban, Szuzdalban és a kupavnai finomposztó gyár­ban találkozott a szovjet társadalom képviselőivel, és beszélgetett a moszkvai írók­kal is. Ezenkívül küldöttsé­günk nemzetközi sajtóérte­kezletet tartott. Jó érzéssel távoztak a delegációk Milyen fő feladatok állnak pártunk és a nemzetközi kommunista mozgalom előtt, hogy az elfogadott dokumentumokban megje­lölt célokat elérjük? — Küldöttségünk első te­endője, hogy híven beszámol­jon pártunk Központi Bi­zottságának és kérje delegá­ciónk munkájának jóváha­gyását. A Központi Bizott­ság eddig is nagy felelősség­gel foglalkozott a nemzetközi kommunista mozgalom kér­déseivel és bizonyára meg­felelően értékelni fogja ma­gát a tanácskozást is. Ügy gondolom, hogy a mi pártunk és valamennyi test­vérpártunk fő feladatait az imperializmus elleni harc­ban az elfogadott dokumen­tumok tartalmazzák, ame­lyek igen jó elvi politikai alapot adnak ahhoz, hogy a testvérpártokkal együtt to­vább folytassuk a harcot. A Moszkvában töltött két hét, találkozás öt világ­rész forradalmáraival, bi­zonyára bővelkedett ritkán adódó élményekben. Mi tette Kádár elvtársra a legnagyobb benyomást a tanácskozáson? — így szólt az utolsó kérdés — Nehéz erre válaszolnom — mondotta Kádár János. — Annyiféle benyomás és ha­tás ért, hogy mindazt meg rendezni kell magamban. Megkapott a tanácskozás légköre, az a nyílt elvtársi légkör, amelyet valamennyi testvérpárt küldöttsége nagy­ra értékelt. Meggyőződésem szerint, egyetlen delegáció sem utazott el megbántva* vagy olyan érzéssel, hogy itt valakire is rá akartak vol­na kényszeríteni számára el­fogadhatatlan véleményt. Ez azért nagy jelentőségű, mert ha ebben a szellemben dol­gozunk tovább, megtalálhat­juk minden nézeteltérés tisztázásának nyitját. Így kö­zelebb kerülnek egymáshoz a vélemények, s így erősö­dik a nemzetközi kommu­nista mozgalom — mondotta befejezésül Kádár János. Áz EÁK elutasítja a határok módosítását Kairó Az A1 Gumhurija újabb részleteket tár fel Gromiko kairói megbeszéléseiről. A cikk ismerteti az EAK állás­pontját a négy- és kéthatal­mi tárgyalásokról a jelenlegi helyzetben, A lap megálla­pítja, hogy Gromiko kairói tárgyalásaira akkor került sor, amikor a közel-keleti válság körül a nemzetközi kapcsolatok újra kritikus helyzetbe jutottak. A Moszk­va és Washington köztj tár­gyalások is megakadtak, mert az Egyesült Államok olyan javaslatot terjesztett elő, amelyet az arabok el­utasítanak. Az amerikai terv eltávolodott a Bt határoza­tától, hiszen nem írta elő a megszálló izraeli csapatok teljes visszavonását. A négy­hatalmi tárgyalások túlságo­san elhúzódtak és az ameri­kai magatartás nem annyira a BT-határozat végrehajtását, hanem az arabokra neheze­dő nyomást célozta. Gromiko látogatása alkalmat adott Kairónak, hogy közölje vé­leményét Gromikóval, aki ezt Dobrinyin tudomására hozta. A szovjet nagykövet ennek megfelelően folytatja megbeszéléseit Sisco ameri­kai külügyi államtitkárral. Az EAK véleménye a követ­kező pontokban foglalható össze: kirobbant és 25 halálos áldo­zatot követelő kéthetes tilta­kozó megmozdulások után határozta el kormánya át­alakítását. VARSÖ Zénón Nowak elnökletével .Varsóban ülést tartott a Lengyel Egyesült Munkás­párt központi ellenőrző bi­zottsága. Zénón Nowak beszámoló­jában a többi között meg­állapította, hogy a tavalyi eszmei-politikai harcban nö­vekedett a párttagok politikai aktivitása és fegyelme, meg­szilárdultak a párt sorai. 1968-ban 213 098 tagjelöltet vettek fel. — Egyidejűleg azonban a párttagok egyrésze a marxis­ta ideológiával és a LEMP szervezeti szabályzatával el­í. Ä megszállt területek teljes kiürítése a békés ren­dezés alapvető feltétele. 2. A menekültek problé­máját az ENSZ határozatai alapján kell megoldani 3. Kairó elutasít minden közvetlen tárgyalást Izrael­lel. 4. A Biztonsági Tanács ha^ tározata nem említi a hatá­rok módosítását. Az a cik­kely, amely szerint a térség országainak joga van rá, hogy biztos határok mögött éljenek nem jelentheti azt, hogy bármely arab területet Izraelhez kell csatolni akár a megszállás nyomása alatt, akár anélkül. Kairó elutasít minden olyan békésnek ne­vezett megoldást, amely azon alapul, hogy a határokat Iz­rael javára módosítsák; Az ASZÚ lapja hangsú­lyozza, hogy a megegyezés nem várható a közeljövőben; Ennek oka az, hogy Washing­ton nem akarja a megegye­zést és ezzel Izrael akaratá­nak megfelelően jár el. Az amerikai javaslat lényegé­ben a megszállt területek megtartását tervezi Izrael javára, olyan tárgyalások alapján, amelyeken Izrael az erő pozíciójából diktálhat. A béke címkéje alatt Izrael­nek szabad kezet akarnak adni a térségben gazdasági és politikai terjeszkedésre. lentétes nézetek és elvek mellett foglalt állást, amiért tavaly 6479 személyt ki kel­lett zárni a pártból, 27 708- nak pedig törölni kellett a tagságát, illetve tagjelöltsé­gét — mondotta. VARSÖ Varsóban befejeződött a KGST országok belkereske­delmi választékcseréjével foglalkozó szakértői munka- csoport alakuló ülése. Az Emil Kolodziej lengyel bel­kereskedelmi miniszterhe­lyettes elnökletével lezajlott alakuló ülésen Bulgária*’ Csehszlovákia. Lengyelor-' szág, Magyarország, Mongó­lia, NDK, Románia és é Szovjetunió belkereskedelmi minisztériumának küldöttsé­ge vett részt; Rhodesia a Biztonsági Tanács előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom