Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-15 / 136. szám

1ÖÖ9, június 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Hírünk az országban Százharminchárom Szokatlanul bőséges saj­tóanyagból válogattunk ki má­jusi folyóirat- és hírlapszem­lénket Az országos és megyei lapok egyaránt sok jelentős Szolnok megyei eseményről hoztak tudósítást, kommen­tárt. híranyagot. A Népszabadság május II —16-ig folytatásokban adta közre a jászapáti Velemi Endre Tsz elnökének, Hor­váth Istvánnak visszaemlé­kezéseit a tsz 20 esztendős történetéről. A sorozatban közölték a 20. zárszámadási beszámolót a idei tervekkel együtt 22-én a Népszabadság és a Magyar Hírlap részletesen ismertették a Tisza II. me­zőgazdasági hasznosításával foglalkozó tanácskozást. A Heves megyei Népújságban Endrész Sándor írt a nagy­jelentőségű eseményről. A Magyar Nemzettől Maron Ferenc járt Kiskörén, tapasz­talatait a lap 25-i számában részletezi A Technika májusi száma a „Kehelyemelésas víztorony- építéssel" foglalkozva ismer­ted a szolnoki víztorony épí. tését 6-án a Vas Népe a Tiszamenti Vegyiművek áj mosószerüzeméről ír. A Zalai Hírlap 10-én a kénsavgyár építéséről ad hirt A Bányamunkás közE: meg­kezdte munkáját a március­ban létrehozott Bányamű- szaki Felügyelőség. Az új hi­vatal a kőolaj- és földgáz, a termál- és gyógyvizek bizton­ságos feltárását ellenőrzi; 29-étt a Magyar Nemzet bu­dapesti üzemek Szolnok me­gyébe telepítéséről ír. Ezzel foglalkozik egy hosszabb hír­ben 30-án a Népszava is; ("feszesen tizenegy ismertetést olvastunk a Szolnoki Vas­ipari Vállalat immár kipró­bál előtt éübó elektromos kisautójáról. 23-án a Zalai Hírlap. 28-án a Csongrád megyei Hírlap. 29-én az Észak-Magyararszág, a Kis­alföld, 30-án a Békés megyei Népújság, a Dél-Magyaror- szág. 31-ón még 5 megyei lap tájékoztatta olvasóit a régóta nagy érdeklődéssel várt jár­műről. 7-én a Népszabadság a tö­rökszentmiklósi városi tanács gondjait vette sorra: „Har­minc napon túl 3,6 százalék" címmel. 11-én a Magyar Nemzetben Baróti Géza Tó­szegről írt riportját olvastuk: „Falu a Tiszánál.” A Kirakat májusi számá­ban a Szolnok megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­latot mutatták be: „Akik egy megyét látnak el kiválóan iparcikkekkel.” 21-én a Szö­vetkezet Varga Illéssel, a MÉSZÖV Szolnok megyei el­nökével készített interjút. — 24-én a Képes Újság Alaty- tyánról. 21-én az Ország Vi­lág Szolnokról hozott társa­dalmi kérdésekkel foglalkozó tudósítást. „Város a kapuban” — Erdei Ferenc szavaival kezdi a Lobogó 28-j számá­ban Szolnokról készített ri­portját. Megyénkbe a közelmúlt­ban több vezető államférfi is ellátogatott. 15-én orszá­gos lapjaink több közlemény­ben foglalkoztak Nyers Re­zső látogatásával. Utána rövidesen Losoncra Pált a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnökét lát­ta vendégül megyénk. Erről 24-én át a Népszabadság, a Népszava, a Magyar Nemzet, Magyar Hírlap és még szá­mos megyei újság is. 30-án a Szolnok Megyei Tanács zárszámadó ülésén megjelent Vályi Péter pénzügyminisz­ter, erről 31-én tudósított a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap. «Realizált problémák...“ (?!) Újabban néhány idegen szó gyakran és feleslegesen vál­lal nyelvi szerepet hivatalos jellegű jelentésekben, felszó­lalásokban egyaránt. Külö­nösen tolakodók a realizál és a probléma hangsorok. Fa­lánk voltuk miatt sok kife­jező magyar szó nem juthat nyelvi szerephez. Erre a két szóra sem ide­gen voltuk miatt haragszunk, s a görög származású prob­léma hangsor valójában már magyar köznyelvi szónak te­kinthető. Azt sem állítjuk, hogy bizonyos helyzetekben egyáltalában nincs szükség rájuk. Feleslegesen gyakori előfordulásukat azért hibáz­tatjuk, mert olyan „minden­re jó” szavakká válnak, s egyesek elsősorban a gondol­kodás renyhasége, restsége miatt szoknak le arról, hogy a rokon értelmű magyar sza­vakból válogassák ki a mon­danivalót jobban, egyértel­műbben kifejező legmegfele­lőbb hangsorokat. Mindkét szónak a jelentés- köre nagyon tág. ezért válik a közlés bizonytalanná. Ezt példázzák a következő mon­datok is: „Megszaporodtak a realizált problémák”. — „Nem realizálták a tervü­ket”. — „Ez az elgondolásuk nem realizálódott”. — „A vállalat realizálta éves ter­vét”. — „A feladat realizá­lásába hiba csúszott”. — „Az útépítés realizálásra került”. — „A nagy akarás gólokban már nem realizálódott” stb. A közlendő tartalomnak, s a közlési szándéknak megfele­lően a következő kifejezőbb magyar szavakból, nyelvi formákból kellett volna vá­logatni; megold, teljesít, tel­jesítés, megvalósít, valóra vált. végrehajt, végrehajtás, befejez, megtesz, mutatko­zik, sikerül, sikerrel jár, fo­ganatja van, jól üt be, jól vág be, beteljesedik, mutat­kozik stb. A probléma szónak már népes családja van nyel­vünkben: probléma, prob- lémázik, problematikus stb. Ennek a szónak is nagyon tág a fogalomköre. Helyes a használata, ha a megoldásra váró komoly elméleti vagy gyakorlati kérdés, feladat ki­fejezésére használjuk fel. Be­szélhetünk tehát komoly tu­dományos problémáról, a nemzetgazdaság fejlesztésé­nek sarkalatos problémájáról, és egy alkotó tudós vagy újító fontos problémákon törheti a fejét stb. Felesle­ges azonban a használata a következő esetekben: „Van egy érdekes problémám”. Valójában csak ötlete van az illetőnek. Egy felszólaló így kezdte mondanivalóját: „Problémafelvetésem lénye­ge...” Valójában azt akarta mondani, hogy mondanivaló­jának a lényege. Ma ritkán halljuk, hogy gond van a gyerekkel, gyakrabban mond­ják: „Súlyos probléma a gye­rek”. Ilyen változat is meg- üti^olykor a fülünket: „Köny- nyű neki, nincs egész nap semmi problémája”. azaz nincs semmi dolga, elfoglalt­sága. Ma már a téma szó helyét is bitorolja a prob­léma hangsor: „Érdekes prob­lémáról hallottunk előadást” stb. Végül tanulságul még egy megjegyzést: Ha egy-egy szót feleslegesen gyakran haszná­lunk, nemcsak a szó válik al­kalmatlanná a kifejezendő gondolat, a fogalom megne­vezésére, hanem sok jó ma­gyar szót kárhoztatunk tét­lenségre. A feleslegesen hasz­nált idegen szavak helyén ezek a magyar hangsorok jobban elősegíthetik azt, hogy olvasóink, hallgatóink meg­értsenek bennünket, s ponto­san azt értsék, amit éppen mondani akartunk. Dr. Bakos József a nyelvtudományok kandidátusa 22-én a Tanácsok Lapja az állami gazgatós korszerűsíté­sével foglalkozva Fodor Mi­hállyal, a megyei tanács vb- elnökével készített interjút Májusban zajlott le a IV7. Szolnoki Kulturális Hetek ünnepségsorozata. Az esemé­nyek meglehetősen nagy népszerűségnek örvendtek országszerte. Az egyes na­gyobb jelentőségű rendezvé­nyek bőséges sajtójából idő­rendi 'sorban bemutatunk néhányat. A Magyar Történelmi Tár­sulat és a TIT kétnapos tu­dományos üléséről 9-én írt a Népszabadság, a Magyar Nemzet, a Magyar Hírlap és az Esti Hírlap. 11-én a Sza­bad Föld a Bányai Kornél irodalmi estről számolt be. A tanácsköztársasági mű­vészeti szemle országos sza­valóversenyéről irt az Esti Hírlap 16-án, 18-án a Nép- szabadság és a Magyar Hír­lap, 20-án a szomszéd me­gyék lapjai már az eredmé­nyeket ismertették. A katonai főiskolák országos művészeti bemutatójáról hozott hírt 15- én az Esti Hírlap. 16-án a Magyar Nemzet és 18-án a Népszabadság. Legtartalma­sabb sajtója a képzőművé­szeti rövidfilmszemlének volt 17-én az Est; Hírlap. 18-án a Magyar Hírlap. 20-án a Népszava tudósított a feszti­válról. 21-én a Magyar Hím lapban Rideg Gábor: „A ha­todik művészet közbeszól” címmel, ismertette a három­napos Tisza-parti találkozó eseményeit. Ugyanakkor a Magyar Nemzet Horváth György tudósítását is hozta a kulturális hetek legjelen­tősebb programjáról: „Lesz-e párbeszéd képzőművészet és filmművészet között?” Az országos dalostalálkozó- val inkább a vidéki lapok foglalkoztak. 24-én a Heves megyed Népújság, 27-én a -Csongrád megyei Hírlap, a Zalai Hírlap, a Tolna megyei Népújság, a Dél-Magyaror- szág. i A IV. Alföldi Népftánc- feszifiváirói 31-én írt a Nép- szabadság és a Magyar Hír­lap, 28-án a Népszava és a Ma­gyar Hírlap beszámoltak a könyvhét szolnoki megnyitó­járól. 29-én a Békés megyei Népújság a Verseghy Könyv­tárban bemutatott ear libris kiállításról írt. A Foto a III. Országos Sportfotó Kiállításról számolt be. A kiállítást immár har­madízben rendezi meg az MTS Jászberényi Járási Ta­nácsa. A Népszabadság és a Magyar Nemzet 9-én hírt adott a jászberényi Székely Mihály emléknapokról. A Magyar Nemzet 31-én Gácsd Mihály szolnoki grafikusmű­vész Derkovits-termi kiállí­táséra hívta fel olvasói fi­gyelmét. A kiállításról a lap június 5-i számában olvas­tunk elismerő kritikát. Dr. Kardos Józsefné meg FÁKLYA A Hétkápolna árnyékában mozdulatlanul meredtek a kiszáradó cserjék. A felhők mélyen úsztak. Fülledt augusztusi éjszaka volt. A kukoricások esőt vár­tak. A váci torony álmos ha- rangozója éjfélt kongatott A fegyházban neveket or­dítottak a csendőrök. Nyitott pisztolytáskás román tisztek álltak hátuk mögött Biztat­ták őket gyorsan, gyerünk--. Jánosdeák Márton különít­ményparancsnok olvasta a neveket A cellák megnyíl­tak. Tíz ember állt a folyo­són. Köztük Csikós József, a volt törökszentmiklósi közok­tatási politikai megbízott.-. Törökszentmiklósi pályaőr fiának született. Ragyogó ké­pességű diák, tanárai biztat­ták, tanuljon tovább. Tanító akart lenni. A jászberényi tanyavilágban vállalt állást „Hivatásom az ember szépí­tése”. Állandóan tanult, nya­ranta a külföldet járta. írá­sai a „Rajzok innen-onnan” című kötetében és a Néptaní­tók Lapjában láttak napvi­lágot. A tanügyi kormányzat fel­figyelt a tehetséges fiatal­emberre, segédtanfelügyelő­nek nevezték ki. Megjárta a háború poklát, amikor haza­tért Törökszentmiklósra, a Nemzeti Tanács elnökévé vá­lasztották. Egyre inkább a politikai élet helyi vezér­alakja, elvei mindjobban a baloldalhoz közelítették. A Tanácsköztársaság kikiáltása után közoktatási népbiztos... & Ä foglyokat megbilincsel­ték. A fegyőrök nem akartak erre vállalkozni, a különít­ményesek és a román tisz­tek fegyverrel kényszerítet­ték őket — Indulás, meglátjátok az Ű5 világot! A foglyok közűi Klein Ká­roly tiltakozott: — Törvényes bíráskodást kérünk... A puskatus belefojtotta a szót. A menet megindult. A román tisztek körbefogták a csoportot, minden fogolyra három fegyveres jutott. Sötét, augusztusi zivatar- felhők gomolyogtak. A me­net az alsóváros irányába tartott. A népbiztos tudta mi vár rá... „Meg akartam ta­nítani az embereket írni, ol­vasni, hogy így is gazdagod­janak. Mit tud a szegényem­egy*” bér a tudományról és s művészetről? Semmit. Elzár­va él mindentől, ami szép, ami nemes.’” A menet a városi vámház­hoz ért A tisztek a fal mel­lé állították a foglyokat. ☆ Csikós József népművelő munkásságáról aránylag sok dokumentum maradt ránk. Alig néhány hét állt rendel­kezésére Törökszentmiklóson — az intervenciósok április végén már elfoglalták a vá­rost — de amit ez idő alatt tett, az maga egy életmű. A tanítók szakszervezete helyi csoportjának küldött utasításában arról intézke­dett, hogy meg kell szervez­ni a munkásképző tanfolya­mokat. Gondoskodott a pe­dagógusok továbbképzéséről, „hogy a tanító elvtársak vi­lágnézete. felfogása az új kommunista államrendet il­letően kialakulhasson, és mindazokat az ismereteket megszerezhessék, amelyekre az új kor tanítóinak szüksé­gük van, hogy a proletár- munkástestvérek előtt igazán képzett és meggyőződései szellemi vezetők lehessenek.” Kidolgozta a munkás sza­badiskolák szervezetét, s en­nek részeként megszervezte az analfabéta tanfolyamok lebonyolítását is. Egy, április 14-én kelte­zett, intézkedésében arról ol­vashatunk, hogy „a szellemi és fizikai intelligens munká­sok” részére állandó kultúr­estek szervezését szorgal­mazza... Csak néhány mozzanatát említettük Törökszentmikló­son végzett munkásságának, elgondolásai javarészét már nem tudta megvalósítani. A foglyok a fal mellett áll­tak. A lisztek a vámház ab­lakába petróleumlámpát tet­tek. ennek fényénél olvasták fel a vészbíróság ítéletét A város aludt Az utcák üresen tátongtak. Az embe­reket megbénította’ a féle­lem. A menet újra elindult. Elöl, két szuronyos őr kö­zött a népbiztos. „Az ember­nek a legalapvetőbb joga. hogy emberhez méltóan él­jen. Ezért a proletárokat rá kell vezetnünk az életlehe­tőségek szebb kihasználásá­ra, világosságot kell gyújta­nunk abban a sötétben, amelybe a burzsoá taszítot­ta, kizsákmányoltjait.” ☆ Az intervenciós csapatok közeledésekor Vácra költö­zött. Pest megye művelődés­ügyi osztályán kapott fontos beosztást, majd a vád műve­lődésügyi népbiztos helyette­se lett. Ez időben már egyik szerkesztője volt a Váci Vö­rös Újságnak. Cikkeiben megújuló erővel harcolt a proletáriátus hatalmáért. Nagyszerű tollú publicista volt. Kristálytiszta logikájú rikkeit nagy nyelvi gazdag­sággal, gördülékeny stílusban írta. Pedagógiai elméleti mun­kássága is jelentős. A tanács­hatalom utolsó napjaiban ké­szült el tanügyi reformterve­zetével. amelyet a közokta­tásügyi népbiztosság kérésé­re dolgozott ki. Közéleti, po­litikai tevékenységével pár­huzamosan aktív pedagógiai munkát is folytatott * Á menet a Hétkápolnához ért. Letértek az országútról, megálltak egy kukoricás szé­lén. A Hétkápolna árnyékában mozdulatlanul meredtek a kiszáradó cserjék. A felhók! mélyen úsztak. Fülledt augusztusi éjszaka volt. A vád torony álmos harango­znia éjfélt kongatott. Minden fogolyra két pus- kacső meredt. A sortűz fel­verte az éjszaka csendjét.' Tízen maradtak a cserjék tö-' vében. Harminchét éves volt~í 1 Tiszai Lajos Soproni hetek Klasszikus balettest — Divatbemutató Tánczenekari fesztivál Június 27-én ismét kígyói­nak a soproni Beloiannisz tér reflektorai, hogy köszönt­sék a Soproni Ünnepi Hetek megnyitását. — Az idén is a muzsika lesz a gerince az ünnepi he­teik műsorának. Három vá­ros — Győr. Szombathely és bá a nemzetközi természet­járó találkozó, az országos teniszverseny. Az idén ren­dezik meg először Sopron­ban az országos kutyakiálli- tóst. amely nemzetközivé bő­vült, mivel külföldről is szá­mos nevezés érkezett. EAL1CZ JÓZSEFi Női FEJ Sopron — zenekara, énekka­ra mutat he egy-egy orarto- rikus művet. A klasszikus balettesten az Állami Ope­raház több kiváló magántán- cosa — Orosz Adél. Havas Ferenc. Szumrók Vera, Dózsa Imre, Pártay Lilla és Péter Zoltán — szerepel. Július 10-én az OKISZ textiUabar könnyűzenei mű­sor keretében divatbemutatót rendez, majd a következő vasárnap a dunántúli tánc- zenékarok fesztiváljára kerül sor. A könnyű műfajt kép­viseli a győri Kisfaludy színház, a „Nebáncsvirág” rímű operett bemutatásával, továibbá a veszprémi Petőfi színház a „Gentlemanek” előadásával. A veszprémiek még egyszer szerepednek az ünnepi hetek alatt, amikor Gyünké László „Szerelmem Elektra” című tragédiáját adják elő. Az ünnepi hetek idején négy kiállítást is láthat a közönség. Sportrendezvények közül kiemelkedik a nemzet­közi autóverseny és a nem­zetközi lovasverseny, tovab­Balaton mellett Nitro­kémia Ipartele­pek géplakatos szakmun­kásokat, — valamint vegyiparba 18 élet­évet betöltött férfi dolgozókat vesz fel 3 műszakos, heti 40 órás 5 napos munka­hétre. JELENTKEZÉS a munkaügyi osztályon — 6—12 óráig Fűzfő- gyártelep

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom