Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-08 / 103. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. május 8. Nemzetközi szakszervezeti tanácskozás Varsóban Varsó Varsóba^ szerdán megkezdődött a szocialista országok művészeti és kulturális szak- szervezetei nek négynapos konzultatív tanácskozása a ülímgyártás és terjesztés, valamint a nemzetközi együttműködés kérdésedről. A tanácskozáson Vass Imrének, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége főtitkárának a vezetésével háromtagú magyar küldöttség vesz részt. A tanácskozást követően a küldöttségek megismerkednek majd a lengyel kulturális élettel és a lengyel szakszervezetek kulturális és művészeti tevékenységével. Országos szövetkezeti cukrászati kiállítás A szövetkezeti vendéglátás legjobb cukrászmesterednek készítményeit mutatják be szerdán és csütörtökön a divatcsarnok Lotz termében rendezett kiállításon. A VI. országos cukrászati kiállításra a megyei válogató versenyeken legjobb eredményt elért 23 cukrász készített két>-két díszitortát és 5—5 tál édes és sós-süteményt. A kiállítás ismertetőt ad a szövetkezeti cukrászat fejlődéséről. forgalmáról; az édesség és a „dupla” kultuszának vidéki terjedéséről. Április végén átadták a Balaton északi partjának második legnagyobb szállóját Balatonalmádiban. A 240 szobás HOTEL AURORA a Középülettervező Vállalat 2 építőművésze, Kürti László és az Ybl-díjas Hornicsek László tervei szerint 48 millió forint beruházási költséggel létesült. A 12 emeletes üvegszálló minden szobájához fürdőszoba, valamint tágas erkély tartozik. Képünk az új szállóról. (MTI foto — Balassa Ferenc felvétele — KS) Kitüntetéses doktorrá avatás a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetemen Szerdán a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rendkívüli ünnepi egyetemi tanácsülésen Sub Aus- piciis Red Publicae Populáris kitüntetéssel doktorrá avatta Zalai Ernő tervmatematikust. Az ünnepi tanácsülésen részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és dr. Polin- szky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes. Dr. Szabó Kálmán rektor megnyitó szavaiban utalt arra, hogy az egyetem 1948 óta első ízben avat legmagasabb minősítéssel — a Népköztársaság Elnöki Tanácsának hozzájárulása alapján — kitüntetéses doktort. Hangsúlyozta. hogy Zalai Ernő immár három éve tagja az egyetem oktatói testületének és ebben a minőségében a leendő közgazdászok korszerű kiképzésében, a közgazdaságtudomány fejlesztésében gyümölcsözően kamatoztatja tehetségét. A rektor az elhangzottak után doktorrá avatta a fiatal közgazdászt. Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke szólt ezután a kitüntetetthez. Kiemelte, hogy az aranygyűrűs doktorj f F MITŐL RETTEG PAPADOPULOSZ? Most, hogy második születésnapját próbálta megünnepeltetni ebben a szomorú országban a nyílt fasiszta diktatúra, a világsajtó tele van évfordulós számvetésekkel. A moszkvai Pravda hír- magyarázója teljes joggal írta le: „a katonai junta rendszere nem csupán az országon belül szigetelődik el, hanem nemzetközileg is”. Még a magukra valamennyire is adó polgári lapok sem mulaszthatták el Papadopulosz kétéves terror-rendszerének megbélyegzését. A NATO jubileumi tanácsülésén négy európai állam is szankciókat javasolt Görögország ellen. Csupán a Nyugat szélsőjobb- oldali körei, elsősorban az Egyesült Államok jobboldali sajtója tanúsít tartózkodó magatartást; „politikai balesetként” kezeli az ezredesek puccsát, amelynek a „mellékhatásai” kellemetlenek, azaz komprommitálóák Görögország NATO-beli szövetségesei számára. Ami azonban a lényeget illeti, vagyis azt, hogy pillanatnyilag a NATO megbízható bázis-államhoz jutott a „fekete ezredesek” segítségével Dél- kelet-Európában, ezek a körök nem szűnnek meg elégedetten nyugtázni. Az ellenállási mozgalom A legsötétebb politikai jobboldal sem titkolhatja azonban a kétéves görög diktatúra stabilitásával szemben táplált aggályait. Mert bár politikai foglyok ezreit sanyargatják a szigetbörtönökben. s a lakosságot a legelemibb demokratikus jogoktól is megfosztották, mégis, kevésnek bizonyult ez a két esztendő ahhoz, hogy a görög junta felszámolja, vagy akárcsak megbénítsa ellenfeleit. Az emúlt két év — a görög ellenállás megszületésének, megerősödésének korszaka volt. Cikkek, tanulmányok sokasága jelent meg világszerte az ellenállás szervezeti felépítéséről, de ezekben a közleményekben — a tényleges információk mellett — mindig szerepet kaptak a feltevések, találgatások is. Ez így van rendjén. Régen rossz lenne a görög ellenállásnak, ha szervezeteit és azok egymásközti viszonyát Lad asz, a titkos rendőrség főnöke a világsajtóból tanulmányozhatná. A mély illegalitás érthető következménye a szervezeti áttekinthetetlenség. Annyi kétségtelen, hogy az ellenállási szövetségek betiltott politikai pártokhoz kapcsolódnak, s ezek között a legnagyobb szerepe a Görög Kommunista Pártnak van. A Hazafias Front hivatása A párt, valamint a szélesebb baloldali szövetség, az EDA hívta életre a Hazafias Frontot. A baloldal azonban nem kívánja monopolizálni az ellenállást. A Hazafias Front hivatása, hogy a diktatúra-ellenes erők legátfogóbb szervezete legyen. Hogy ez mennyire sikerült, arra jellemző az 1967 őszén megrendezett harmincegyek pere, amelynek fővádlottja a zeneszerző Theodorakisz volt, az életfogytiglani fegy- házra ítélt vádlottak között pedig a kommunista Konsz- tantin Filinisz, az Avgi volt főszerkesztője mellett ott volt Joannisz Laludasz is, aki jobboldali párt, az ERE tagja volt. A megszámlálhatatlan kisebb baloldali és nem baloldali szervezet és csoport közül egy másik, nagy ellenállási szövetség emelkedik ki, amely a legtekintélyesebb demokratikus polgári párt, a Centrum Unió irányítása alatt áll. Ez a Demokratikus Védelem nevet viseli, s Görögország határain belül működik. A Centrum másik szervezete, a Pán-Hellén Felszabadítás! Mozgalom viszont főleg külföldön tevékenykedik, azzal a céllal, hogy a juntát elszigetelje a nyugati kormányoktól és pénzügyi köröktől. Mindkét szervezet And- reasz Papandreut tekinti vezetőjének. A görög ellenállás hatékonyságának az a fő kérdése: mennyire sikerül a különböző politikai irányzatokat követő nagy és kis szervezeteket egységbe tömöríteni, közöttük harci együttműködést kialakítani. A kommunista párt erre törekszik és a mostani évforduló alkalmából kibocsátott felhívásában is minden görög demokratikus párthoz, szervezethez és személyhez fordult — azokhoz, akik a junta ellen lépnek fel —, hogy egységes akciók megteremtése érdekében „kössenek megállapodást egy közös program alapján, amelynek célja a junta uralmának megdöntése, a diktatúrát ellenző pártok és szervezetek képviselőiből álló kormány megalakítása”. Sz. L, I. kitüntetés a legmagasabb fokú társadalmi elismerés, amit egyetemi hallgató az intézet falai között szorgalmával és tehetségével kiérdemelhet. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa azért adományozta ezt a kitüntetést dr. Zalai Ernőnek, mert mint tervmatematikus mindvégig nagyszerű tanulmányi eredményeket ért el. Olyan magas színvonalú felkészültségről tett tanúbizonyságot, ami joggal tölt el azzal a reménnyel, hogy fölfelé ívelő. eredményekben gazdag pályát fut majd be a dolgozó nép, a magyar szocialista tervgazdálkodás szolgálatában. Losonczi Pál a továbbiakban méltatta a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tudományos és oktató munkáját. Az egyetem jó hírét a szakemberek képzésében az ország különböző fontos gazdaság területein már eddig is több mint 15 ezer okleveles közgazdász öregbíti; Beszéde végén Losonczi Pál átnyújtotta a fiatal doktornak a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elismeréséit jelképező aranygyűrűt; Megjelent a Pártélet új száma Korunk internacionalizmusa címmel írt cikket a folyóirat új számában dr. Molnár Béla. „Az internacionalizmus osztálvszolidaritás. az osztályszemlélet az internacionalizmus lényege” — állapítja meg a cikk írója. Figyelmet érdemlő „A szociológia és a politikai irányítás” című tanulmány, melynek szerzője Balogh József. Az utóbbi években megnövekedett a politikai irányító szervek érdeklődése a szociológia iránt. A politikai irányítás csak úgy lehet hatékony, ha megbízható ismeretekkel rendelkezünk egy adott terület társadalmi rétegének véleményéről, helyzetéről. Ebben segítenek a szociológiai módszerek. Felhívja a szerző ugyanakkor a figyelmet arra. hogy a felméréseket szakszerűen és szervezetten kell mindenkor végezni. Terjedelmes tanulmány elemzi a kínai helyzetet s Mao politikáját. Dr. Dankovics László az 50. évforduló alkalmával rendezett tudományos tanácskozások tapasztalatait összegezi. A Tanácsköztársaság megalakulásának jubileumi évében kilenc megyében rendeztek tudományos ülésszakot az oktatási igazgatóságok. Az üléseken pártmunkások, marxista oktatók vettek részt. Külön kiemeli az ösz- szegezés: sok fiatal középiskolai történelemszakos tanár vett részt ezeken az üléseken. A kitűzött célokat az ülésszakok általában elérték. „Némely helyen tapasztalhatók voltak apróbb szervezési hiányosságok... másutt túlságosan elnyújtották a tanácskozást, vagy éopen kevés idő maradt az érdemi vitára” — állapítja meg az összegezés. A íermény- és termékforgalom tendenciái Európában 1968-BAN Európa egyes országaiban az éghajlati feltételek elég különbözőek voltak, de általában megállapítható, hogy a mezőgazdaságnak nem kedveztek, Észak- Európa néhány országa kivételével. A búzatermelés Finnországban, az NSZK-ban, Franciaországban, Csehszlovákiában és Magyarországon növekedett, Ausztriában és Olaszországban az 1967. évi színvonalon maradt, mintegy 9 százalékkal csökkent viszont Hollandiában, Spanyol- országban, Svédországban, Angliában, Törökországban, Jugoszláviában és Bulgáriában. A SZEMESTAKARMÁNY termelésben az irányzatok országok és fajták szerint igen különbözőek voltak. Csupán az NSZK-ban növekedett valamennyi szemesta- karmányfajta termelése, viszont csökkent Jugoszláviában és Bulgáriában. A többi országban az egyes fajták termelése rendkívüli váltakozó volt. A CUKORRÉPA vetésterülete növekedett Belgiumban, Hollandiában, Svájcban, Franciaországban (27 százalékkal), de több országban, mint Jugoszláviában és Bulgáriában, csökkent. Néhány országban a terméshozamokra és az átlagos cukortartalomra az időjárás kedvezőtlen hatást gyakorolt. A GYÜMÖLCSTERMELÉS általában véve emelkedett Franciaországban, Olaszországban, Ausztriában, Spanyolországban, Jugoszláviában, Bulgáriában és Csehszlovákiában, majdnem változatlan volt az NSZK-ban. Bizonyos gyümölcsfajták viszonylatában az egyes országokban a problémát nem a termelés, hanem az elhelyezés jelentette. A SZŐLŐTERMELÉS 13 százalékkal csökkent Olaszországban, viszont Törökországban és Magyarországon 10 százalékkal, Jugoszláviában 20 százalékkal, Bulgáriában és Spanyolországban ennél is nagyobb százalékkal emelkedett. A zöldségtermelés általános emelkedő ■ tendenciát mutatott, de az egyes országok bizonyos időszakokban elhelyezési nehézségekkel küzdöttek. A NSZK-ban és Bulgáriában körülbelül 9 százalékkal csökkent a termelés, viszont Franciaországban, Olaszországban, Törökországban és Magyarországon emelkedett. A DOHÁNYTERMELÉS jelentősen emelkedett Franciaországban, csökkent viszont Spanyolországban, de különösen Olaszországban, Törökországban és Jugoszláviában. az Állattenyésztés területén is lényeges változások következtek be. Egész sor európai országban növekedett az össz-állatállomány. Dániában, Írországban, Svájcban, Jugoszláviában, Bulgáriában és Csehszlovákiában csökkent a szarvas- marhák száma. A marha és borjúhús termelés Csehszlovákiában, Magyarországon, Lengyelországban, Franciaországban és Svájcban jelentősen emelkedett. A TEJTERMELÉS' általában emelkedett az európai országokban, ha nem is nagy ütemben. Ugyanakkor a piacnak tejjel és tejtermékkel való bizonyos telítettsége állapítható meg, ami miatt Nyugat-Európa több országában elhelyezési probléma jelentkezik. A baromfihús termelése tovább emelkedett, egyes országokban igen erőteljesen. A mezőgazdasági termékekkel folytatott kereskedelemben a következő tendenciák érvényesültek. GABONA. Az 1967—1968as évek folyamán a világpiac helyzete nem volt kielégítő. A búzakereskedelem általános volumene már két éve csökken, mégpedig nagyobb ütemben, mint ahogy a termelés csökken. A nyugati országok készletei, főleg a búzatermelő országoké, növekedtek és az árak 10—15 százalékos csökkentése figyelhető meg. Az önellátásra való törekvés eredményeként a Nyugat-Európába irányuló export csökken. Igen nagyok a különbségek a szemestakarmányok termelése és kereskedelme között. A világtermelés emelkedik, a kereskedelem fokozatosan csökken. A nyugat-európai országokba irányuló export körülbelül 2—3 millió tonnával csökkent, minthogy a szémestakarmányt fogyasztó országok tovább növelik saját termelésüket. CSEMEGESZŐLŐ és bor. A tipikusan szőlőtermelő nyugat-európai országokban a szőlők területe csökken, a termelés struktúrája lassan változik. Kelet-Európa országaiban hosszú határidős terveket dolgoztak ki a szőlők nagyüzemi művelésére, s e terveket sikeresen valósítják meg. Valamennyi országban intézkedéseket hoznak a szőlő és a belőle készült termékek fajösszetételének és minőségének javítására. Feltételezhető, hogy a szőlő és a bor- szükségletek egyre nagyobbak lesznek. HÜS. A marha- és borjúhús termelés továbbra is növekedett, noha Nyugat-Eufó- pában kissé lassúbb ütemben, mint az előző évek folyamán. Dél-Európában a növekedési ütem erősen csökkent, Portugália és Törökország termelésének csökkenése miatt. A szarvasmarha és borjúhús fogyasztás szintén emelkedett. Az 1967 folyamán megfigyelhető árcsökkenés 1968- ban áremelkedéssé alakult át. A SZARVASMARHA, borjú- és marhahús nyugateurópai exportja és importja 1967. év folyamán emelkedett A tiszta behozatal azonban Nyugat-Európában mintegy 8 százalékkal alacsonyabb volt, mint 1966-ban. Az információk azt mutatják, hogy Nyugat-Európában az 1968-ban megfigyelt marha- és borjúhús termelés lassú növekedése 1969-ben még folytatódik. 1970-ben azonban a termelés már nem emelkedik tovább. Ez a helyzet hozzájárul az árak általános emelkedéséhez, valamint a nem európai országok behozatali lehetőségeihez, 1968 folyamán Nyugat-Európában a sertéshústermelés mintegy 4,1 százalékos növekedése volt tapasztalható 1967-hez viszonyítva. Kelet-Európábán a hústermelés növekedett, mindenekelőtt a Szovjetunióban, csaknem 6 százalékkal. Ennek eredményeként a Szovjetunió csökkentette hús- és állatbe- hizatalát, fokozta exportját. BAROMFI. Nyugat-Európában a baromfihús termelése általában emelkedett. A fogyasztás szintén nőtt, ennek ellenére a termelés meghaladta a keresletet. A belső és a külföldi piacokon az árak csökkentek. Kelet-Euró- pában a termelés 11 százalékkal emelkedett 1966-hoz viszonyítva. A piacok konkurenciája egyre élesebbé vált és a jövőben a fogyasztás növekedése csupán a termékek minősége javítása esetén várható. (Ikonomicseszkl ZsivofJ
