Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-01 / 98. szám
8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. május L „Először éreztük az igazi májas boldogságát^ Látogatás a PárttSrténeti Intéseiben, A Magyar Nemzeti Galéria — az egykori M. kir. Kúria — szürke épülettömbjének Alkotmány utcai oldalán szerény tábla jelzi: itt működik az MSZMP Központi Bizottságának Párttör- téneti Intézete. 1948-ban, a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 30. évfordulóján hívták életre, azzal a céllal, hogy feldolgozza a magyar munkásmozgalom, a magyar kommunista párt történetét, a nemzetközi munkásmozgalom magyar vonatkozásait Tudományos osztályán sokrétű' alkotómunka folyik, archívumában kézirat- és levéltári forrásanyagot gyűjtenék. több teremből álló könyvtárában sok ezernyi könyv- és á korabeli sajtó segíti a táj ékozódást. Dr. Erényi Tibort, az intézet . tudományos osztályának . vezetőjét kértük meg: tájékoztasson bennünket az itt folyó tudományos munkáról. Már 1951-ben kiadták „A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai’" sorozat első kötetét. A magyar munkás-. mozgalom kialakulása 1848— 1890 címmel. A sorozat köte- tei az 1848-tól 1919 augusztusáig ‘terjedő időszak dokumentumait tartalmazzák bő válogatásban. . Az első kötet előszavában olvassuk: „A magyar munkásmozgalom igazi története még nincs megírva. A polgári történetírás agyonhallgatta, a nemzet történetéből kihagyta a munkásosztály harcának történetét. ...Köteteinket főként egykorú levéltárt- sajtó- és kézlratanyag- ból állítjuk össze", S valóban, munkáslevélek, röplapok, felhívások, sajtó- tudósítások mellett; szerepelnek a gyűjteményben rendőri jelentések, jegyzőkönyv, az egykori K. u, K.-közigazgatás különböző szintű vezetőinek, tisztviselőinek í;főispánok, rendőrkapitányok, belügyminiszterek) át- és leiratai, törvényszéki ítéletek stb. — Különösen érdekes ada- tokát tartalmaz a Tanácsköztársaság eseményeit tárgyaló kötet. A Vörös Újság, a Népszava cikkein kívül a vidéki sajtóból értesülünk a helyi eseményekről. Természetesen közli a kötet Lenin magyar vonatkozású írásait is. A Vörös Újság 1919. május S-i számából „A proletárforradalom májusi ünnepé" című írás néhány sorát idézzük: „A szolgaságban átseny- védett szelíd lobogású májusok után tegnap a magyar proletariátus á hatalmas tettekre lendült munkásakarat- nak s a kivirágzott proletáröntudatnak, a mi nagy em~ béri felszabadulásunknak ünnepét ülte meg 1919. május l-ének történelmi dátumán először éreztük az igazi májúé diadalmas boldogságát, amelyről annyi májuson fojtott lázongással álmodott a proletár jogtalanság és a pro- letárnyomoP’. A két világháború közötti korszakot teleli fel a „Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből" című a legutóbbi években megjelent 3 kötetes kiadvány. Az ebben közzétett írások az illegális kommunista párt. a haladó baloldali erők történetével ismertetik meg az olvasót A történelmi dokumentum erejével hatnak a munkásmozgalom kiemelkedő alakjainak —■ Kun Bélának, Szabó Ervinnek, Alpári Gyulánaki, Landler Jenőnek és másoknak — válogatott írásai, beszédei. — A dokumentum köteteken túl, feldolgozó, értékelő munkákat is közzétesznek? ■— Az intézet feladatának tekinti a munkásmozgalom eseményeinek értékelését, a helyes történeti kép kialakítását Elkészült a magyar forradalmi munkásmozgalmak történetének összefüggő feldolgozása. Az első két kötet a kezdetektől a felszabadulásig, a most készülő harmadik, a felszabadulás utáni időszakot tárgyalja. Sok más monografikus kiadványt is sajtó alá rendeztünk, többek közt a 18-as polgári demokratikus forradalom történetéről. a Tanácsköztársaságról, a szovjet polgárháborúban részt vett magyar internacionalistákról. Megjelenés előtt áll az illegális kommunista párt 1919 utáni újjászervezéséről és a nagy gazdasági válság idejének munkásmozgalmáról szóló kiadványunk. Készül a magyar és a nemzetközi munkásrnozga- lom lexikonja is. .. —- A tanácsköztársasági jubileum után terveznék-e a felszabadulás 25. évfordulójára új kötetekét? —- Igen, Egyebek közt kiadjuk a népi demokratikus időszak eseményeinek kronológiáját. a magyar mezőgazdaság szocialista átszervezéséről jelenik meg kötetünk és a már említett magyar forradalmi munkásmozgalom történetének 3. kötetét is erre az alkalomra jelentetjük meg. A magyar munkásmozgalom, az illegális párt történetének forrásanyagai meglehetősen szétszórtak. Hogy gyűjtötték össze az idevonatkozó dokumentumot? — kérdezzük Miiéi Györgyöt, az archívum vezetőjét. ~ lgen sok értékes anyai got szolgáltatott a korabeli sajtó. Archívumunkban helyeztük el a szociáldemokrata párt és a Népszava archívumát. Sok egyéb értékes, levéltári anyagot gyűjtöttünk össze. Az illegális kommunista pártra vonatkozó anyagokat már nehezebb volt felkutatni; ezek fő forrásai az illegális lapok, röpiratok. és részben a horthysta rendőrség kéziratai voltak. Értékesek azok a magyar vonatkozású dokumentumok, amelyeket a moszkvai Marxizmus—Leninizmus Intézet archívuma bocsátott rendelkezésünkre. S természetesen felhasználjuk a visszaemlékezéseket, memoárokat. ■— Mi volt az utóbbi évek legérdekesebb dokumentuma? — Sok személyi gyűjtemény került hozzánk jelentősebb munkásmozgalmi vagy a mozgalommal kapcsolatban lévő személyek hagyatékából, visszaemlékezéseiből. Most szerezte meg az intézet például Károlyi Mihály levelezését — a munkásmozgalom és a baloldali, polgári irányzatok vezetőihez küldött írásait. Nagyon érdekesek Kun Bélára vonatkozó új anyagaink szovjetunióbeli (szinfe- ropoli és szverdlovszkí) tevékenységéről. •— Üj kezdeményezése intézetünknek, hogy felkeresi, felkutatja a szomszédos országokban élő veteránokat, azok hozzátartozóit is. így jártak munkatársaink a Szovjetunióban és Jugoszláviában, — Innen mflye® anyagot gyűjtöttek? — Húsz címmel indultunk Moszkvába, de sokkal több magyar internamonalistára, a munkásmozgalomban részt vett veteránra találtunk, felkerestük Sípos Erzsébettel, Korvin Ottó feleségét, a párt egyik alapító tagját, aki a Tanácsköztársaság idején kulturális területen dolgozott, és most írja visszaemlékezéseit Omszkban magyar internacionalistákra, volt vöröskatonákra találtunk, akik részt vettek a Kolcsak elleni illegális harcban. Vilmában Ligeti Károly özvegyével beszélgettünk és sókat tudtunk meg Pataki Ferencről, az internacionalista mozgalom kevéssé ismert. nagyszerű harcosáról, 9 A szerény táblával jelzett Párttörténeti Intézetben szorgos tudományos munka folyik. Munkatársai sokat tesznek azért, hogy a forradalmi mozgalmak, pártunk történeté, g e hősi harcok tanulságai egész népünk köZ- kincsévé váljanak. Kádár Márta »•0 éiaS, ifíz,harc, szerelem írók, költők májusról, tavaszról A mászlé — —Csak azokat hívjuk, akik hisznek a győzelemben. Aki nem látja a célt, ne is tartson velünk, mert csak szenvedés vár rá. Sorakozzatok fel, elvtársak, éltessük a szabadok ünnepét Éljen május elseje! A tömeg szorosabban Őszszezárult körülöttük, Pávél meglódította a zászlót, úgyhogy kibontakozott és úszott élőré vörösen, csillogva, mosolyogva a napon™. Nem lesz a tőke úr mi- rajtunk™ — fújta Fégya Mázin és százan meg százan véle zúgták; * Elvfez, aki a múltnak él— Pelagéja mosolygó szájjal lépkedett Mázin mögött. A fejek fölött látta a fiát és s zászlót. Körülötte csupa lelkes arc és villogó, mindenféle színű szempár. Az élen Hátin, Fávél és Andréj tele tarokkal énekelték; A szabadság honéba tsfifctank. Az igazság nékünk a afi-a Szemközt is jöttek. Lármás sokaság tódult a zászló felé elvegyült a menetelők között és velük együtt áramlott vissza. Lármájukat elnyelte az érnek. _ Pelagéja ráismert a dalra Ezt énekelték otthon olyan halkan. Most itt az utcán hatalmasan hömpölyög, hullámzik és keményen, férfiasai* hívja az embereket * jövő széles útjára és nem titkolja az út nehézségét. Nyugodt, szép lángjában megolvad a műit salakja, a megkopott érzések eloldanak és hamuvá ég az újtól valő átkos félelem— (Mázsám Gorkij- Az aayaft Vörös május A váróé, esz ország májúéi énekel _ Mi t jelentett 1919-be* májust énekelni? A szocialista embervílág jöttének tenni vallomást és fogadni hűséget. Májust dalol a francia megszállás fegyvereinek tövében hősi és hű szívvel Juhász Gyula Szegeden: a szocialista vüáaszabadságra eszmél Oláh Gábor a kálvinista Rómában, Debrecenben; májust énekel a nyugat-magyarországi kommün forró közevében. Sopronban, a for- r óhitű költő, a mártírrá lett fiatal Bors Zászló. Kis vidéki városok, fáluvárosok lapjainak költői egyetlen boldog májusi kórussá avatják a fegyverek közé zsugorított Országot. CBarta Lajos: Májusaként^ léke) Minden napodon Vörös mágusra, vígan zoldellő Szabad májust hadd hozzám, a Jövő! Legyen majális minden napodon Ö, Ember, hittel én est dalolom. Hitte!, reménnyel május ünnepén, ö, Ember, Testvér, be szeretlek étó (Juhájsz Gyula; Májusi óda — 1910 — májnak Matiőzi álmok Szer kSlencszéz <fe feetófesüesz eoít Május és májusi hangulat* Bíély tarka csendes bokrétába fasste A mély matrózt álmokat. A mély matrózt álmok ott fakadtzűi. A kő-kaszárnya gyér, sovány füvén,, Hal is CMhajda Pál szavát figyelte Hátat egynéhány vörös matróz-legény (Madarász Smü; Csűiajdai Elvtársak ®ind«t éjszaka a WheaEng Saíg»^ 3&&s vooaiáboí m fcrampliskert vigyázó téréért SÉ egy eséntömböt dobtak a íéfeezSfe; s a rohanásból érdes h«ng röpűlfc Mikének küldjük ezüUu * Mibe MoCay flgfacaS eSvfársaíaaÉ eaengó ajándékul ez a ven ma« gyönge tüdejét kiköpte **rto« egyszer Ohio saaoeskoesiján ée meghalt a tówaiérC <55. Brachte MSfafe® <áe s isafes® — ÜisänöÖ Miklós leedítássS ■ f . Proletár szónok HesaitH haváéit, ákaete&otáés ájra mondta ugyanazt! megállt .JEz ®oäK*„ mondta és as asztalára istte * fcssáft A tiszta rajzolatú szilárd kés olyan volt, mint egy jókora tapasztőkxnSL Ss tttí bizalommal vattánk a ki nem mondott szavak, s a keze űrétől Kívül a termen suhogva áött e fény. (3. Ritszosz: Proletár szónok — Dudás Kálmán fordj Észvesztő bor TavaszSdóben a vágy kockánk az ásszal Édes románcokat álmodunk éjszaka, Álmatlan nappalunk esses- tébollyal és tel Mert észvesztő bor a szerelem itala S csak botlunk mint hunyó szemünkön a kötéssel CLouis Aragon: Tavasza dal — Rónay György terdításaj Egy emberibb világ ünnepe volt Kun Béiáné emlékezik 1919. május l-re Betegen fekszik, de az emlékezés varázsa erősebb, mint a kór. Fél évszázad múltán is eleven erővel idézi a nagy ünnep színes forgatagát, forró hangulatát. — 1919 áprilisának utolsó napjaiban válságos helyzetbe került az első magyar proletár állam. Riasztó hírek érkeztek a frontról, s tálán ennél is riasztóbb értesülések a jobboldali és a centrista szociáldemokrata vezérek 'üzelmeiről. A tanács- kormányt május 2-án le aknmák m.ovdatni A forradalmi kormányzótanács ebben a kritikus helyzetben határozta el, honfi május elsőin megünneplésére mozgósítja. az orsréc munkásait. Kun Béiáné me^hatottan kutat ■ emiékei között. — p-óo rest utcáin elemi erővel Ömlött el az öröm az első szabad május elsején. Mintha a munkásnép így akarta volna megmutatni nagy szívét és a proletár államhoz váló ragaszkodását. Sok májusi ünnepbe emlékszem. Kolozsvári ifjúkorom virágos, kedves majálisaira, a moszkvai lenyűgöző felvonulásokra, de mind közül ez az ünnep tette rám a legnagyobb hatást. Ilyen élményem nem volt sem azelőtt, Sem azután. Diadalmas nap volt. Egy új. szebb, emberibb világ mutatta meg vonzó arcát. S melegen, mintegy újra átélve a régvolt órákat, beszéli el, hogy szinte egyik percről a másikra borult ünnepi díszbe fővárosunk. Vörös drapériák színében ünnepelt a volt királyi Vár. Ormán a forradalom zászlai lengtek; A Lánchíd budai hídfőjénél diadalkaput emelt az ünneplő nép, a kapufeleket Marx és Engels szobraival díszítették. A Vérmezőn tízezren ünnepeltek, a tér egy roppant méretű csarnokhoz hasonlított, kék ég alkotta kupolájával.' A Luna is ünnepelt, fellobogózott partok integettek a virággal díszített hajóknak. S az ünnepi pompa mindenütt nagy művészek ízlését dicsérte. Uitz Béla. Falus Elek, Pogány Móric. Pór Bertalan készítették az ünnepi díszleteket — Magam is egész nap kint voltam az utcán — folytatja Kun Béiáné. — A.z Andrássy úton, ahol zengett az Interna cion álé. és reanoj kilenctől déli egy óráig hőm nöiugött a felvonulók áradata. Nem volt dísztribün. nem voltok hivatalos delegációk, de Európa prole- táriátusa mégis eljött ünnepelni. A magyar munkások között osztrák,' lengyel, román, olasz, francia, cseh és szerb proletárok meneteltek. fővárosunk népe 28 helyen gyülekezett. Dalok, táncok, forradalmi indulók ritmusa mindenütt. Kun Béiáné arról emlékezik, hogy & lelkek mélyéből feltörő öröm a pesti polgárság javarészét is magával ragadta. Csak a forradalom nyílt ellenségei gubbasztottak lehúzott redőnyök mögött. Bizakodás élt a proletár szívekben, s az utcákon hömpölygő áradat viharos örömében megérezték önmaguk ereiét. Ahogyan a Vörös Újság frta: ..Üzenet volt ez a máius elseje. A vörös szív tengerében úszó Buda- nest munkás százezrei, a magyar proletárlátus leg- jobbtat üzentek a kenitaUg- ta hóhéroknak, hogy dőreség minden erőfeszítés: a kommunizmus világa feltartóztathatatlan törvényszerűség, amely elsöpör az útjából minden kicsinyes és gonosz emberi mesterkedést”. —- Kun Bélát aznap csak néhány percig láttam — emlékezik tovább Kun Béiáné. — Korán reggel elváltunk, és csak este tudtam meg, hogy sok helyen beszélt. Virággal díszített gépkocsiról köszöntötte a felvonulókat, majd munkások, katonák, később fiatalok fogták körül és kérték, högy beszéljen. A többi népbiztos is így járta végű7 a várost, elvegyülve az ünnevlók között. Kun Béla fáradtan, mégis derűsen, bizakodással telten fejezte be a nanot „Gyönyörű volt Tengernyi nép. Hatalmas erő" — mondta n. nap eseményeire visszaemlékezve. De a gond. a megoldásra váró feladat is tengernyi volt. Kun Béla az (Inneni Vsat, f <*>++<*> el, hogy másnap már kemény. kegyetlen küzdelmek várják. — Meggyőződéssel mondhatom, hogy ez a csodálatos nap néki is ás mindannyiunknak új erőt adott. Nagy szerepe volt abban, hogy néhány nap múlva, amikor a proletár hatalom sorsáról kellett dönteni, tízezrek gyülekeztek a forradalom vörös zászlója alá. hogy fegyverrel tegyenek bizonyságot: a magyar nép színe-java élete árán is kész megvédeni a Magyar Tanácsköztársaságot. A betegség nem tűr hosz- szabb beszélgetést. Kun Bé- láné — bár szívesen kutatna még kedves emléké: között —búcsúzik. — Tíz éve már hogy újra Manuororszáron élek. Eleinte még ott lehettem a május elsejei ünnenséaen. de most már korom miatt sem vonulhatok fék De amikor a szén nap reggelén felcsendül a munkásosztály himnusza. ott ülök én is a televízió kénernyóje előtt. Gyönyörködöm az emkorek örömében. a virágokban, a tavaszban. és fiára mea fiira átélem a félévszázad előtti űnvovof fs. amely rakó? ká- nuatott sorsom fényforrása, büszkesége volt... És máig is az. Kékesdi cuaéUa
