Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-31 / 123. szám
1969. májú« 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Ml van a gyárnegyedi boltokban ? Ml ran a gyámegyedi boltokban? Erre voltam kiváncsi Szolnokon. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 62. számú boltjának vezetője Fási Lászlóné azzal fogadott: — Minden van nálunk, csak éppen egy új bolt hiányzik, mert ezt a magánházban levő kis üzletet már tatarozni sem nagyon lehet. — Áruból hiányzik-e valami? — Igyekszünk mindent beteremteni és nagyon kevés esetben fordul elő, hogy ne tudjuk adni azt, amit keresnek. Tényleg zsúfolt ez a kis üzlet, van minden, ami egy háztartásba szükséges, tejtermék, hentesáru és olcsó kolbász, parízer, disznósajt. Ezzel van tele az egyetlen kis hűtőgép. — Az olcsó hentesáru fogy itt főleg, hetenként löbb mint egy mázsát eladunk — mondja Fásiné. — Péksüteményből is nyitástól fél kilencig 7—800 darabot megvesznek. Nincs viszont hűtőpultunk. így vágott baromfit nem tudunk tartani, ebbe a kicsi helyiségbe már nem is férne el, így ezt hiába keresik nálunk. Minden zöldségféle kapható A 62-es számú bolthoz közel van az ÁFÉSZ 24-es számú zöldségboltja, ott hetenként egyszer pénteken árusítanak élőbaromfit. — A vásárlók nehezen szokják meg azt, hogy az élő csirke ára is hetenként változhat — mondja Be- reczki László, a bolt vezetője — Volt olyan vevő, aki nálunk sokalta a 29 forintot kilójáért, s elment a pjacra, ott 32 forintért vette. Egyébként ebben a boltban a burgonya az egyetlen hiánycikk, az almától a friss cseresznyéig — amit a boltvezető maga vett a piacon és úgy hozta ide — minden van. Retek, karalábé, zöldborsó, (a Kossuth téri zöldségboltban csak 20 fillérrel mérik olcsóbban), friss sóska és spenót, zöldség, répa, fokhagyma, különböző tésztafélék, sőt cirokseprű is. — Tele is van ez a bolt mindig. Áprilisban 104 ezer forinton felül volt a forgalom — mondja a boltvezető —, és májusban még többre számíthatunk. Sokan még Tószegről is ide járnak, autóbusszal, kerékpárral könnyen ide jöhetnek és tele kosárral köszönnek el. Kétszerese a forgalom A kiskereskedelmi vállalat 4-es számú fűszer és csemegeüzletében a kötelezőnél legalább 10 százalékkal bővebb a cikklista. Édességből, lisztesáruból szinte minden kapható. Hatféle keksz van a pultokon, különböző szörpök, olcsóbb és drága borok, kávé minden mennyiségben. Gyári és házi tésztából huszonegy félét számoltam meg. Harmincféle halkonzervből válogathatnak, a hűtő pultban pedig csirke és kacsa aprólék, valamint kacsa comb és rengeteg tonhal várja a vevőket. — Egyetlen hiánycikkünk a fekete cipőkrém és az ultra mosogatópor— mondja a boltvezető. A kíváncsiság vonzott ki a város gyámegyedének boltjaiba megnézni, hogy van-e elég áru? Az utóbb említett 4-es bolt havi forgalma öt év alatt megkétszereződött, most megközelíti az 1 millió forintot s mindez arra vall, ha néha napján hiányzik is valami a gyámegyedi boltokból, általában azért itt is könnyű elkölteni a pénzt — borsi — A kerítésen kívül... Egy iparosodó község mai gondjai „Eddig nem sokat tettek a község fejlődéséért a nálunk levő üzemek, vállalatok. Igaz, a központjuk a fővárosban van, a mi gondunkat, bajunkat nem érzik. De azért nem fogadhatjuk el, amit a helyi üzemvezetők egyike-másika mondogat: ,Én nem tehetek semmit csak a központ...’ Egy huncut fillért sem áldoznak az üzemek a község fejlesztésére, pedig saját dolgozóiknak adnák. — „A szemlélettel van baj . ■..” Ilyen, s hasonló mondatok hangzottak el a szenvedélyes vitában a szajoli tanács végrehajtó bizotságának legutóbbi ülésén. Jórészt érthető a szenvedéiyes hang,a parázs vita, hiszen nem kevesebbről van szó, mint a fejlődő, iparosodó község mai gondjairól, további fejlődéséről. Munkaerőfelesleg nincs Sajátossága ennek a Szolnokhoz közel levő községnek hogy az utóbbi tíz év dinamikus fejlődése megváltoztatta arculatát. Lakossága állandóan növekszik, amihez a természetes szaporodás mellett az is hozzájárult, hogy a harmadik ötéves terv időszakában több nagy ipari üzem, vállalat létesített üzemegységet, részleget Sza- jolban. Sokan éppen azért telepedtek le a községben, mert az otthoni üzemekben dolgoznak. A kereső lakosságnak 22,9 százaléka talál munkát, megélhetést a mezőgazdaságban, többsége ipari munkás, vasutas. Munkaerőfelesleg nincs, a nők foglalkoztatását is megoldották. A négy nagyobb szajoli üzem csaknem ezer embert foglalkoztat. Elsősorban ezek vezetőit — természetesen a többieknek is címezve — bírálták azért, hogy figyelmük, érdeklődésük csak az üzem kerítéséig terjed. Saját portájukon a lehetőséghez képest igyekeznek megteremteni a feltételeket a dolgozók szociális, kulturális igényeinek kielégítéséhez. Ez azonban még nem minden. Dolgozóik többsége Szajol- ban lakik, s a községi tanácstól várja, hogy helyet biztosítson gyermekének az óvodában, iskolában, hogy az ő házáig is eljusson a villany, a víz, s legyen a környékükön üzlet. Szeretnének művelődési házat, klubokat, egyszóval a jelenleginél több kulturális lehetőséget. Éppen ezek miatt fő a feje leginkább a község párt- tanácsi vezetőinek. Az óvoda kicsi, az engedélyezet ötvenkét gyermek helyett hatva- nat, hetvenet helyeznek itt el, s még így is húszat, huszonötöt elutasítanak. Azzal is számolni kell. hogy az a harminc dolgozó nő, aki igénybevette a gyermekgondozási segélyt, majd szintén óvodába szeretné adni csemetéjét. Erre pedig csak akkor lesz lehetőség, ha megépül az új hatvan személyes óvoda. Tanítás három váltásban ben kialakított községrészeken még mindez hiányzik. Mit lehet hát tenni? Keresni kell az erőforrásokat, mérlegelni ki mit tehetne, miben segíthetne. Ezért helytelen, ha az üzemi, vállalati vezetők idegen módjára viselkednek, s nem látnak túl a kerítésen. A község gondjai iránti közömbösségüket az is tükrözi, hogy erre a fontos tanácskozásra csak a fele jött el a meghívott üzemi, vállalati vezetőknek. Hogyan képviselhetik a szajoliak — döntőképpen saját dolgozóik — érdekeit felettes szerveiknél, vállalatuk központjában, ha nem ismerik mi a legsürgetőbb feladat, mihez kellene a segítség? Hogy miként vehetne részt a községfejlesztési célok megvalósításában például a Siófoki Kőolajvezető Vállalat gáztöltő telepe, az Állami Termékgazdálkodási Igazgatóság szajoli közraktára, az ÁFOR Vállalat bázis telepe, a Gyümölcs- Zöldség Gön- gyölegellátő Vállalat szajoli üzeme és sorolhatnánk a többieket is, arra nem adható séma. Azonban elképzelhető, hogy egyik helyen a szocialista brigádok, az üzemi munkások vállalnak társadalmi munkát, máshol fuvareszközt biztosítanak, vagy anyagot, pénzt adnak. Való tény hogy csakis társadalmi összefogással a tanács, az üzemek és a lakosság erőfeszítésével érhetik el a kitűzött célokat. N. K. Befejeződött a vasútorvosok tanácskozása A vasúti baleseteket egészséges emberek okozzák Tegnap délelőtt 10 órakor folytatódott a szolnoki MÁV kórház és rendelőintézet dísztermében a tiszántúli vasútorvosok tudományos értekezlete. Délután különös érdeklődés kísérte dr. Pacsek János előadását, melynek címe: „A Magyarországon történt két legutóbbi nagy vasúti baleset kriminilasztikai és idegorvosi problematikái” volt Az előadásból megtudtuk, hogy az utóbbi idők nagy vasúti szerencsétlenségeit orvosilag teljesen egészséges emberek idézték elő. Az indítékoknál a pszichológiai tényezők voltak döntőek. Példaként említette az előadó. hogy az 1963. december 24- én Szolnok—Abony között történt nagy vasúti szerencsétlenségnek az oka a mozdonyvezető hiúsága és a menetidőnek mindenáron történő betartása volt. A mozdonyvezető hires volt arról, hogy a menetidőt minden körülmények között betartja. Miután erre még külön meg is kérte a ceglédi állomás forgalmi szolgálattevője, inkább figyelmen kívül hagyta a térközjelző sárga színét, s a menetidőt mindenképpen tartani akarta. Ez okozta a vasút történetének legnagyobb magyar- országi katasztrófáját. Az 1968. december 22-én Mende és Sülysáp között lezajlott vasúti szerencsétlenségnek sem voltak orvosi, egészségügyi okai. A men- dei forgalmi szolgálattevőről a baleset utáni vizsgálatok során kiderült, hogy feladatának ellátására nem alkalmas. Egészségileg viszont teljesen rendben volt. Az előadás utáni hozzászólásokból az is kiderült, hogy a mendei szolgálattevő a meglehetősen bonyolult integra-dominós rendszer kezelését mindössze 24 óra alatt sajátította el. A tudományos ülés utolsó előadója Szele Béla gyógyszerész volt. Ezzel az előadással fejeződött be a kétnapos ülésszak. A következő hasonló tudományos összejövetelre két év múlva kerül sor szintén Szolnokon. Dr. Szűcs Zsigmond a belgiumi orvosutdományegyetem szemész-főorvosa és dr. Bagó- czky Lajos, a MÄV kórház főorvosa egy frissen operált beteget vizsgák GURULÓ OTTHONOK Illedelmesen kopogtattam az ajtón. — Szabad —hangzott belülről. Beléptem a kis szobába. Fehér ágy, terítővei letakart heverő. . Az asztalon fehér abrosz és táskarádió. A reggeli híreket mondja. Papucsban öregúr ült az asztal előtt és újságot olvasott. A lefüggönyözött ablakon tompán szűrődött be a fény. Barátságos kis szoba látszatát keltete az a néhány négyzetméter. Bemutatkoztam, majd megbeszéltük a házigazdával, hogy másnap reggel elbeszélgetünk. Másnap reggelre a kis szobának csak hűlt helyét találtam. Nem látomás volt, nem is délibáb — egyszerűen egy lakókocsi, melyet időközben elvontattak Száj ólban a Pettyes kisvendéglő mellett a szolnoki Vízügyi Igazgatóság újabb lakókocsijára bukkantam A közelben szivattyúk, kompresszorok, áramfejlesztők bú- gása hallatszik. Éjjel-nappal dolgoznak. Két ember ügyel fel rájuk, ök a gépkezelők. A lakókocsi lakói. A fiatalabb negyvenöt éves. Fazekas László a neve, Tisza- derzsen lakik. Nagy Gyula hatvanegy éves. O év végén nyugdíjba megy. Fél ötkor kipattan a szem — Ez az igazi hazánk. A családunkhoz csak vendégségbe járunk haza hétvégén. Hétfőn hajnalban azonban már háromkor útra kelünk, vissza a munkahelyre. Sok ember kenyere függ a mi munkánktól. A berendezés; egy asztal, ágy, egy tűzhely. Ezzel meg is telt a pici helyiség. Ketten lakják. Körül kémlelek Az iskoláknál sem jobb a helyzet. Az újtelepen már most is hatvan gyermek jut egy tanteremre. Ha nem sikerül növelni a tantermek számát — a tanácsnak a következő öt évben erre nem lesz pénze — akkor csak három váltásban tudják megoldani a tanítást. Ezért nagyon sürgető az iskola építése. A másik égető gond a kul- kultúrház ügye. A járási tanács felújítási költségként az idén 700 ezer forintot biztosított a jelenlegi kultúrház átalakításához, rendbehozásához. Ez az összeg veszélyben van. A munkához ugyanis addig nem foghatnak, amíg a 21. sz. élelmiszer- boltot ki nem telepítik az épületből. Az élet így teszi fel a kérdést: vagy kultúrház. vagy bolt. Az előbbi mellett szól a jogos igényen túl az is, hogy most van rá pénz. de ha azt nem használják fel, ha elszalasztják a kedvező alkalmat- ki tudja, hány évig kell várni, a művelődést, szórakozást szolgáló helyiség létesítésére. Igaz az is embereket érint, ha a boltot bezárják, de nem az egész lakosságot. A szükséges villany, víz, járda és útépítésre is milliók kellenének. Az utóbbi öt évBútorkiállítás azonnali utánpótlással Háiószobabútor árengedménnyel Bútorkiállítás nyílik ma Szolnokon, az MTH iskola kiállítási helyiségében. Modern konyha és szobabútorok nagy választékát tárja a vásárló közönség elé a Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat. A vállalat szakemberei gondoskodtak arról, hogy a szállító partnerek a kiállított bútorokból szükség esetén azonnal küldjenek utánpótlást. A kiállítás meglepetése, hogy a fényezett hálószoba garnitúrák árából kettőezer forint árengedményt kapnak a vevők a kiállítás első napjától a kiállítás és vásár befejező napjáig, június 12-ig. és kutatva keresem n másik ágyat, a lakók mosolyognak. Ott ül rajta — mondják. Valóban, ahogy jobban megfigyelem az egyik heverő kihúzható és pillanatok alatt emeletes ággyá alakítható át. — Hogy kezdődik egy nap? — Általában úgy mint otthon. Ébresztőóra nélkül ébredünk. Ha éjjel kettőkor fekszünk is le, félötkor már ..kipattan a szem” és le sem bírnának kötözni az ágyba. Minden mondatot együtt mondanak. Kiegészítik egymást. látszik még egymás gondolatát is ismerik. — Ha kinéznek az ablakon mindig mást és mást látnak. Szeretnének-e egyhelyben lakni? — Talán jobb lenne, ha hosszabb ideig egyhelyütt maradhatnánk. Be tudnánk illeszkedni a környezetünkbe. Minden új hely új eondot ielent. Két-három napig is eltart, míg megtudjuk hol lehet élelmiszert, hol lehet vizet beszerezni. Amikor ez is megvan, megyünk tovább. — Ha nehezen is, de megszoktuk ezt az életmódot. Gyula bácsinak jó, ő az év végén már nyugdíjba megy. Nekem azonban haj de mesz- sze van ... Még 15 évig távol a családtól. Kimondani is sok, de majd csak elmúlik az is, pedig ráérő óráimban de sokat ábrándozok „ nyugdíjazásról. — Ezt Fazekas László mondja. — Elképzelhető-e, hogy este lefeküsznek és reggel már máshol ébrednek? — Szállítás alatt nem lehet a kocsiban tartózkodni, mivel két kereke van és hajóként himbálódzik a vontató teherautó nyomában. — Milyen a tél és milyen a nyár? — A nyár nagyon szép. Igaz nagyon meleg van. mert a kocsi fala átveszi a meleget. Nyitott ajtó mellett vagyunk éjjel-nappal. Különösen meleg van. amikor a tűzhelyet is használjuk. Reggel takarodó — A tél azonban nagyön kegyetlen. Állandóan fűteni kell. Így is előfordul, hogy az alsó ágyas reszket a takaró alatt, a felső viszont takaró nélkül sem tud aludni a hőségtől. — És az étkezés? — Magunknak főzünk. A mai ebéd tej. szalonna és egy kis tegnapról maradt saláta. Szinte a Pettyes előtt állunk, de nem bírjuk az éttermi étkezést megfizetni. Havonta 2 ezer forint körül keresünk és ezt mindig nagyon vária haza a család Egyikük mindig éjszakás, a másik nappal vigyáz a gépekre Reggel 10 óra. Forrón süt a nan rtiVeoiízonk, az éisz'bás feltüdni készül. Palágyi Béla
